Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-22 / 248. szám

Fuvarozók, fuvaroztatók egymás közölt

Kéz helyett kell a gép

Ha Magyarország' térképén csak azokat az útvonalakat rajzolnánk végig, amelyeket a múlt hét péntekén a 3. sz. Volán Vállalat fuvaroztatni ankétján végigjártunk, már akkor is sűrű pókhálómintát kapnánk. Ettől természetesen még sűrűbb az útvonalak rajza, amelyen a vállalat járművei közlekednek. Nem véletlenül vállalta az ankét házigazdájának szerepét a Borsodi Sörgyár, hiszen itt épül az egyik legkorszerűbb Volán- telep, amely a kölcsönös előnyök és a takarékosság jegyében készül.

Dr. Juhász György, a Volán 3. sz. Vállalat igazgatója 14 nagy fuvaroztató vállalat képviselőjét köszöntötte bevezetőjében. (Hasonló körben öt évvel ezelőtt, az V. ötéves : terv előkészítése során találkoztak.) Ezt követően Kuttor István főosztályvezető tartott előadást a Volán Vállalat terveiről, a járműparkban várható gazdasági előnyökkel járó változásokról. A partnerkapcsolatokról szójva elmondotta, hogy a fuvarozó vállalatok nincsenek monopolhelyzetben, hiszen több gyárnak és kisebb termelő egységnek saját járműparkja van. E versenyben stabil fuvai-feladatokat keresnek, s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a jó partner- kapcsolatokat meg is őrizzék.

llövidebb állásidő

Mindenütt, ahol mód nyílik rá, a szállításban is a nagyüzemi módszert alkalmazzák, s az érdekazanos- ság jegyében, a gazdaságtalan járműveket hatékonyabbra cserélik. Kölcsönös érdek az is. hogy a járművek ne fussanak üresen, és

rövidüljön az állásidő. Az exportra termelő vállalatok még nem használták ki kellőképpen e vállalat nemzetközi fuvarozásban rejlő lehetőségeit. Az előadó beszélt a tarifarendszer várható módosításáról, amely a gazdaságosabb fuvarozásra ösztönöz. A Volán Vállalat mindig arra törekszik majd, hogy a partnereket ez ne érintse hátrányosan. Valamennyi változás a gépi rakodást szorgalmazza.

Ezt követően a fuvaroztató vállalatok képviselői kaptak szót. Juhász János elmondotta, hogy a Lenin Kohászati Művek már évekkel ezelőtt elkötelezte magát a Volánnal. Kapcsolatuk kitűnő; egy-egy váratlan probléma elintézéséhez elég egy telefon. Amire az elkövetkezendő időben gondolni kell, az a mészkőbánya területén levő rakodógépek állapota.

Közös Volán-telep

Orosz Gábor a Borsodi Vegyikombinátban kínált lehetőséget a volánosoknak ipari só szállítására, valamint megvizsgálandónak tartja speciális szállítóeszközök vásárlását, az ömlesztett granulátum szállítására. A Tiszai Vegyikombinátban rövid időn belül áttérnek a műanyagok egységrakományos szállítására, s elkészült a tervtanulmány a festékipari termékek hasonló módon történő fuvarozitatására is. Szívesebben vennék, ha a nemzetközi szállításba is bekapcsolódna a Volán 3. sz. Vállalat, hiszen ez kölcsönös előnyökön alapulna.

A Borsodi Sörgyár 1980- tól 15 százalékkal termel többet, mint eddig. Jelenleg problémát okoz a hét végi és a hó végi hajrá, de a közös Volán-telep minden bizonnyal megoldja a gondokat. A Sajószentpéteri Üveggyárban is úgy tartják, gazdaságosabban lehetne szállítani a közúton, mint vasúton. A Tiszántúli Vízügyi

Igazgatóság fiatal partnere a vállalatnak. A termelési igazgatóhelyettes elmondta, hogy hosszas tárgyalási kálvária után találták meg a Volán 3-ast, amely a legkészségesebb partnernek bizonyult. Fél Magyarországon építenek autópályákat, és vízügyi létesítményeket, s. jelentős fuvarfeladatok várnának ezeken a beruházásokon a vállalatra. Szorít a cipő az ózdi üzemegység területén ; befejeződtek a nagyberuházások, s a Bor- sodnádasdi Lemezgyártól kevesebb feladatot kapnak, mint »amilyenekre évekkel ezelőtt számítottak. A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat napi 50 tehergépkocsit foglalkoztat, de a terítő fuvarokat sok té- nyező akadályozza. Miskolc főutcáján a legsúlyosabb a helyzet, amin csak az éjszakai szállítás segíthet. A legtöbb problémát a TÜZÉP Vállalat képviselője vetette fel, hiszen ezt a céget a belkereskedelem nehéziparának titulálják. A telepek szétszórtsága és a sok kézi ra- kodású áru próbára tesszi mindkét fél erejét.

Százhúsz partner

A válaszokban ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy együtt sokat tehetnek a helyzet javításáért. A szervezés magasiskoláját kell járnia a volánosoknak, hiszen 120 partnerhez kell rugalmasan alkalmazkodni. De vannak bőven további leckék. Például nagy a lehetőség a kishatármenti forgalomban, de a legtöbb abban, hogy együtt enyhítsenek a rakodómunkások krónikus munkaerőhiányán.

ö. E.

Városi tanácstagok fogadóórái

1979. október 22.

Csikós József. 100. sz. Ipari Tanulókcpző Intézet. Téglagyár u. 2.. KISZ-klub 17 órától; Keszthelyi Zoltán. 1/7. pártalap- szervezct. Kisfaludy u. 45., 18

órától; Vanczák Gyula, III/2. pártái apszervezet. Győri kapu 123., 17 órától.

1979. október 23.

Nagyné Tóth Margit. Arany" J.

u. 35.. 17 órától

1979. október 25.

Dr. Farkas József, Vörösmarty Művelődési Ház. Lenke u. 14/a.. 18 órától. .

1979. október 2«.

Maiiák István. Pereces, bodoal. ji bölcsőde. 15 órától; Szolga István. 40. sz. Ált. Iskola, Herman O. N. 2.. 17 órától.

1979. október 29.

Budai József. Kalló István, Pásztor István és Tóth Lajos, 1/2. párt alapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Kiss András, 25. sz. Alt Iskola. Hámor. Lo- sonczi u. 64.. i6 órától * Kovács György. Ml^SZ-iroda. Hoffmann

O. u. 25.. alagsor, 17 órától: Sugár Andor Kazinczy u. 15. 18 órától: Tok Miklós. 1/4. párt- alapszerv^zet Széchenyi u. 105.. 17 órától: Tóth Tibor. 11. sz. Ált. Iskola. Kraiisz Gy. u., 17 órától. '

1979. október 30.

Sándor János, szirmai tanács- kirendeltség, 17 órától; Vincze Sándor, Gépipari Technikum. Kun Béla u. 10.. 18 órától.

1979. október 31

Szabó János, könyvtár. Szent- péteri kapu 95. 18 órától; Varga Zoltán, 1/8. pártalapszervezet. Csabai kapu 8., 17 órától.

Vitakört

indítanak

Több mint 130 párttag tartozik az MSZMP /Miskolc városi Bizottságának III 8. számú területi alapszervezetéhez. A legkülönfélébb foglalkozású és korú párttagok körében mái- az elmúlt évben is igen népszerűvé vált a politikai vitakör. Az igények szerint ezért az idei oktatási évben is megszervezik ezt. A vitakört október. 23-án. kedden indítják, s az első előadás e napon délután 5 órakor kezdődik. A Vár utca 5. szám alatti pártházban ekkor Baka Bálint tart előadást az árpolitikáról.

Befejeződlek

az Országos Ifjúmunkás

x

Napok

Sportnappal é.s vetélkedővel zárult vasárnap az Országos Ifjúmunkás Napok rendezvénysorozata. A délelőtti órákban több száz fiátál népesítette be a csepeli sporttelep pályáit, ahol többek között járőrversenyen mérték össze tudásukat az öt főből álló megyei csapatok. A nők kézilabda- bajnokságon vettek részt, míg a férfiak kispályás labdarúgó-bajnokságon döntötték el, melyik a „leggólké- pesebb” csapat. A Sport- nokban ügyességi játékok — lábtenisz, célba dobás — várták az ifjúmunkásokat. Nem unatkoztak azok sem, akik elfáradtak . a sok mozgástól. Ök neves élsportolókkal találkoztak. Az érdeklődök kérdéseket intéztek többek között Gedővári Imre kardvívóhoz, Pogány László, Zsi- borás Gábor, Tepszics Ignác, Mészöly Pál és Tamás Gyula NB I-es labdarúgókhoz, Tordasi Ildikó tőrvívóhoz, Növényi Norbert és Kovács . Ist ván birkózókhoz, Maracskó Tibor öttusázóhoz, Papp Margit atlétához.

A sportnappal egyidőben a Városliget a ,.Keressük a legjobb gépjárművezetőt” vetélkedőnek adott otthont.

A vidám vasárnapi programmal véget ért az. Országos Ifjúmunkás Napok rendezvénysorozata, amelyen több mint négyszáz megyei küldött, valamint budapesti — elsősorban esteli — fiatalok vettek részt.

Haszon, kiadás nélkül

Egyre fontosabbá váló termelési, anyagi tényező az az idő, mely a beruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendeltetés, alapján — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az átadásig. Tavaly tizenöt százalékkal növekedett a befejezetlen beruházások állománya, s értéke ^lérte a 175 milliárd forintot. Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, am még így is az év elején 5200 beruházáson dolgoztak a kivitelezők, s e munkák együttes költség- vetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot.

Szemléletes képet kaphatunk a beruházások összetételének változásáról a következők segítségével: 1975-ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelenleg ez a szám harmincnyolcra csökkent. Igen ám, de a szóban forgó fejlesztések átlagos nagysága — teljes költségvetésének összege — megnőtt, 3,9 miiliárdról 5,6 millárd forintra, azaz az össztársadalmi javak mind nagyobb része kötődik így le. sürgetővé téve a kamatok fizetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellenére idén a középtávú tervben előirányzottal szemben húszmilliárd' forinttal nagyobbak a beruházási célú kiádások. Ahogy mondani szokták: kényszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. *

Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egyharmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy öj esztendő alatt az egy munkahelyre jutó építő- és szerelőipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhaj-óhajjá válik, holott — kézenfekvő — a kivitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is.

Meghökkentő, mennyire nagyvonalúan kezeljük azokat a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb kiadás, befektetés nélkül hozzásegítenek bennünket a már elköltött torintok haszon-filléreihez. A felületes előkészítés, az ismétlődő terv- módosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályozó szakipari részmunkák késedelme: csupán néhány az okok közül, s az okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a közös pénztárba. Az össztársadalmi érdekeltséget képviseli tehát az a közelmúltban hozott kormányhatározat, amely szerint állami hozzájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekintve — nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a óéit szolgálja egy másik intézkedés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank net» fizet, s a további, költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedezniük. Indokolt szigor. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befejezése — azaz nem a tervezettnél jobb, hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5—2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelmet. Ez, a tavaiyi nemzeti jövedelem összege alapján, 7,5—-10 milliárd forint lenne. Lehetne. J,

L. «.

Színe és

Rendelőben

A lakásból kialakított — ,^ideiglenes” — orvosi rendelő várószobája valóban csak szobaméretü. Ha valaki nagyobbat tüsszent az egyik végében, a szemközti soron is önkéntelenül az arca elé kapja a kezét mindenki. Így, családiasán „összebújva” cserélünk eszmét és vírust, míg ránk kerül a sor. Gyorsan, olajozottan működik az SZTK-futószalag. úgy számítom, hogyha semmi sem jön közbe, egy óra múlva már a patikában sorakozhatok, az ilyenkor megszokott köptetőért, antibiotikumért, C-vitaminért.

Ám e pillanatban belép, helyesebben bezuhan csendes körünkbe egy holtsápadt férfi. Körbejártatja megtört tekintetét, majd mint aki halni készül — behunyja a szemét, é.s hörögve lerogy a legközelebbi székre. Feje félrecsuklik, szája sarkából habos nyál szivárog.

— Istenkém, ez az ember a halálán van! — sikít egy idősebb hölgy, é.s megfeledkezve — gyógyíthatatlan — derékzsábájáról. fiatalosan felszökken, rohan jelenteni az. orvosnak.

A doktoi'. egyetlen szakértő pillantást vet a földi létet elhagyni készülő -páciensre, majd unott mozdulattal az asszisztensnő gondjaira bízza, aki régi jó ismerősként, nevén szólítja a „haldoklót” és megkéri, hogy ballagjon haza, a-hidja ki

magát, s akkor jöjjön legközelebb, amikor józan lesz.

A határozott hang úgy hat a magába roskadt férfiúra, mint a végítélet harsonája; felugrik, vigyázzállásba merevedik, majd sűrű bocsánatkérések közben elhagyja a rendelőt. Ha nem tántorodna meg a lépcső alján, el sem hinném, hogy ö haldoklóit itt néhány másodperccel előbb. Utánanézünk az ablakon, s találgatjuk, merre veszi az irányt: hazamegy, vagy vissza a kocsmába, aho-1 mégiscsak vidámabban telik a délután? Egyébként tényleg beteg — mint utólag megtudtam —, tehát ilyen értelemben nem táppénzcsaló. Ilyen értelemben nem!...

Egy szociológiai tanulmányban olvastam a közelmúltban. hogy társadalombiztosítási rendszerünk — melyre méltán lehetünk büszkék — nemkívánatos jelenségeket is'szül. Mivel a betegekről. elesettekről a társadalom gondoskodik, lassan leszokunk a cselekvő együttérzésről. Ha valakit ledönt lábáról a kór, mi gondunk rá? Ingyen kijön hozzá az orvos, díjtalan a kórház, olcsó a gyógyszer. Lehet, hogy a végét járja az út szélén heverő, xde nem érdemes odamenni, megtudakolni-a baja okát, hiszen előbb-utóbb úgyis telefonál valaki a mentőknek, és a többi már a jól működő egészségügyi gépezet dolga.

Nem alaptalan a szociológus agodalma, söl, a rendelőkben történtek alapján, tovább bőVíthetem az intő példák tárát. Ügy látszik, hogy a társadalmi gondoskodás biztonsága nemcsak embertársaik baja iránt tesz közömbössé sokakat. Hovatovább saját nyavalyájuk sem riasztja el őket a kocsmától, a f tusi munkától. Ügy. vélik, hogy ha nem javulnak, majd ad még erősebb gyógyszert a doktor, legrosszabb esetben pedig ott a kórház, a szanatórium.

Táppénzcsalónak azt nevezzük, aki valamilyen betegséget mímelve próbál fizetett pihenőhöz jutni. De vajon hogyan minősítsük azokat, akik igényt tartatlak a társadalmi biztosítás minden szolgáltatására, ám maguk semmit sem tesznek gyógyulásukért? Tudom, hogy létezik betegellenőrzés. és adott esetben az orvos is kezdeményezhet táppénz-’ megvonást, vagy egyéb szankciót azzal a beteggel szemben, aki ittasan jelenik meg rendelőjében. Ám ezektől az adminisztratív eljárásoktól nem remélhetünk teljes sikert. Ha valahol, akkor itt tökéletesen egybeesik az egyén és a társadalom érde- 'ke. És ugyan mit lehet azzal tenni, aki a saját egészsége árán is képes ártani a közösségnek?

(feefces)

■ ....» f # Szervezni a gépek eredét — kölcsönös előnyökön alapuló ''feladat