Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-12 / 214. szám
♦ A legnehezebb kapu a zuhatag utáni. Az árral szemben kell küzdeni, hogy bevétele sikerüljön. (Sólymos László felvétele) „Ezt mind mi csináltuk” Slalom, a csendes vadvízen Egy újszülöttnek minden vicc új — lehetne a közismert mottó akár egy tudósítás főcíme is. Ugyanis először láttam kajak-kenu sla- lomversenyt. — Pedig ez már a kilencedik — magyarázták kísérőim, a Miskolci Vízügyi Igazgatóság sportkörének szakemberei, miközben (nem kis büszkeséggel) bemutatták a pályát. — Mindössze 500 méter hosszú, de akár a három lengyel, akár a csehszlovák klub elfogadná. Elhittem nekik. Miközben magyaráztak, bejártuk a fél kilométert: sima viztükör a zuhogó előtt, keskeny sáv és mini vízesés, erős sodrás a középső szakaszon, a célnál pedig a már szelíden tova- sikló Sajó. — Amit itt lát, az LKM vízkivételi művénél, azt mind társadalmi munkában csináltuk — közölték. Ezt is elhittem nekik. Gondos kezek munkáját dicsérik a kapuk. A huzalokat feszesen húzták ki a két nart' között, tetejükön szám és a megkülönböztető kapujelzések. Precíz munka. A mintegy 200 néző felhördüléséből tudtam meg, hogy most valami érdekes következik. A K—1. ifjúságiak mezőnyében Tóth Attila indult. Erőteljes csapásokkal igyekezett minél hamarabb bevenni az első öt kaput, azaz, hogy az ötödiket hátrafelé. Ez közvetlen a zuhogó előtt állt. („Alig egy héttel korábban a lengyel tévé egyenesadásban közvetítette slalomozását” — mondották.) Tisztán vette, majd egy erőteljes rántás után a kajak engedelmesen siklott le a vízesésen. Üjabb evezőcsapás, s túljutott a két legnehezebb kapun, a hatoson és a hetesen, amely közvetlen a zuhogó alján egymás mellett Helyezkedett el. A nyolcas „visszafelé”-kapu is sikeredett, s jöhetett az örvénylő 100—150 m, majd még 19 kapu ... — Nehéz volt? — Még nem érzem az új hajót — válaszolta, miközben partra vonszolta a feketére festett, fehér csíkú versenykajakját. — Több hibát is vétettem. (Egyébként a versenyben második lett.) — Azt írja meg — lépett mellém egy félmeztelen szurkoló —, hogy miért ilyen kicsi a kajak-kenu slalom- versenyek hírverése. — Volt itt már telt ház is — nyugtatták meg kísérőim —, de a mostani csak az utolsó pillanatban dőlt el. Kajakok, kenuk, férfiak, nők, ifik siklottak alá. A Sajó csendjét többször „zavarta meg” tapsvihar és a hangos éljen ... (d. tóth) A nyékládháziak sikere Honvédelmi verseny, 300 résztvevővel Az MHSZ Miskolc Városi vezetősége a járásival egytitt rendezte meg vasárnap az ösz- szetett honvédelmi versenyt. A szövetség 39 klubjából a 11— 13, illetve a 13—14 éves fiúk és leányok, a 13—17 és a 18— 30 éves fiúk, az ennél idősebb férfiak, s a 15 évesnél idősebb nők csoportjában ösz- szesen 300-an vettek részt a Csanyikban lebonyolított, az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom célját is szolgáló viadalon. Az új rendszerű verseny egyik szamában a részvevőknek 400 m-es pályán — az életkoruktól és a nemüktől függően más-más méretű — különböző akadályokat kellett leküzdeniük. Ezek száma általában meghaladta a 10-et, s kézigránátdobás, célba lövés, kúszás, billenőgerendán és palánkon való áthaladás, gát- és árokugrás is szerepelt közöttük. A párbajlövészet volt a másik versenyszám, amelyben a 3— 3 fős csapatok minden tagjának 50 méteres futás után 10 méterről három bukócélt kellett légfegyverrel eltalálniuk. Meglepően jól szerepeltek a járás, különösképp Nyék- ládháza versenyzői, bizonyságául annak, hogy amely községben az illetékesek (pártszervek, tanács, MHSZ- vezetöség) törődnek a tömegsporttal, onnan a művelői magasabb szintű versenyen is megállják a helyüket. Az akadályverseny egyéni győztesei (az említett korosztályok sorrendjében); Olajos József (Arnót), Nagy Zsuzsanna. (Nyékládháza), Kristály Endre (Arnót), Böszörményi Erika (Miskolci Bányász), Kolcszár Tibor (Nyékládháza), ifj. Kassai János (Miskolci Bányász), Fri- gyik László (LKM), Schüller Margit (Nyékládháza), Ebben a számban a csapatversenyt a nyékládháziak nyerték meg. A párbajlövészet első és második helyén szintén a község két csapata végzett, s végül ők lettek az összetett verseny győztesei is, megelőzve a Miskolci Bányász versenyzőit, T. I. Öt diósgyőri vizsgázik Nyíregyházán, a csehszlovákok ellen Kosárlabda IVB II A MEAFC NB Il-es női kosárlabdacsapata Egerben játszotta első őszi bajnoki mérkőzését, a helyi SE ellen. Az igen jó iramú találkozó érdekessége az volt, hogy mindkét csapat rendkívül nagy hibaszázalékkal dobott, ezért a félidőben szinte kézilabdaeredmény alakult ki. Eger SE—MEAFC 43:59 (16:22), Szemes Antal edző a következő ötöst küldte a pályára: Richlik (18), Novák (15), Csermely (12), Dargai (8), Szabó (2). Csere: Veres (4). Kézilabda 11 ß A miskolci sportcsarnok műanyag pályáján játszották le a kézilabda NB I/B- ben a soron következő bajnoki fordulót. A Miskolci Vörös Meteor ellenfele ezúttal az Alföldi Olajbányász csapata volt. A szoros első félidő után a hazaiak, fokozatosan feljavulva, kilencpontos különbséggel nyerték az összecsapást. Miskolci Vörös Meteor— Alföldi Olajbányász 29:20 (12:9). Legjobb dobók: Ve- rebélyi, Bessenyei (7—7), Csoltkó (5). Az összeállítást már régen ismerjük, s tegnap délutáni beszélgetésünkkor dr. Lakai Károly szövetségi kapitány megerősítette: mindenki egészséges, tehát a magyar labdarúgó-válogatott a tervezett ösz- szeállításban veszi fel a küzdelmet — barátságos nemzetek közötti találkozón — a csehszlovák válogatott ellen. Amikor Lakat doktorral beszéltünk, a vendégek még nem érkeztek meg Nyíregyházár — a Szabolcs Hotelbe —, így róluk csak annyit tuduni amennyit az előzetes hírek tatalmaztak. A kapitány elmondotta, hogy az előre közölt nevek jó része ismerős számára, s határozottan jó, kemény és rutinos együttessel kell ma erőinket összemérni. Jurke- mik, Ondrus, Gogh. Fiala, Kozák, Pollák. Masny, Ne- hoda a szurkolók számára is ismert nevek, így bizonyos, hogy nagy küzdelemre van kilátás. Jó erőfelmérés lesz, s igazi futballünnep — erre utalnak az előkészületek, amit az is fokoz, hogy Nyíregyházán először lesz válogatott labdarúgó-mérkőzés, s már előzetesen 50 ezer jegy re tartottak igényt a mérkőzés után érdeklődők, holott a nyíregyházi stadionban csak 26 ezren férnek eh öt diósgyőri játékos kapott helyet a kezdő csapatban, s ilyen még sohasem volt, amióta világ a (futball-) világ! Közülük hárman most debütálnak az A- válogatottban, bár mindegyikük átesett már a komolyabb nemzetközi tűzkeresztségen is — az olimpiai csa- íatban. Szántó, Salamon és Borostyán azonban most először húzhatja magára a címeres mezt, az „igazit”, s ez az esemény Salamon számára lesz a legemlékezetesebb, ö nemcsak egyszerűen az A-csapat újoncaként lép ugyanis pályára, hanem egyben a csapat újdonsült kapitányát is köszönthetjük személyében! A kezdő csapat a következő: Gujdár — Szántó. Salamon, Kutas) — Ebedli, Tatár, Tóth A. — Borostyán, Kiss, Bene, Kuti. Nem, nem tévedés! A magyar csapat ebben az ősz- szállításban fut majd ki a pályára — hiszen ez lesz egyben Bene Ferenc búcsúmérkőzése is a magyar válogatottban. Benét rövid játék után klubtársa, Fekete váltja fel. Az újpesti gólzsák a posztot, Salamon pedig a csapatkapitányi tisztséget — és karszalagot — veszi át a búcsúzó Benétől. A 42. magyar—csehszlovák válogatott találkozót játsz- szák le ma délután, fél 4 órai kezdettel a nyíregyházi stadionban, s a magyar válogatottnak szép mérleg megőrzése lesz a feladata. A vádonatúj csapat elődei ugyanis a 41 mérkőzésből 21-et megnyertek, 12 volt döntetlen, s csak 8 végződött vereséggel — köztük a legfájóbbal, a marseille-i 4:l-gyel. A magyar válogatott éppen 100 gólt rúgott eddig Csehszlovákia válogatottjának, a kapott gólok száma 69. Hét gólveszélyes játékost tett a csapatba Lakat dr., s kifejezetten támadó játékot akar velük játszatni. S ha nálunk szállóige lehetett — Szepesi nyomán —, hogy „jönnek a csehszlovákok! —, nem bánnánk, ha északi szomszédaink szurkolói sokáig mondogatnák: heten voltak, mint a gonoszok ... HORVATH KÁLMÁN Ha jön a tornádó A tornádók vagy forgószelek rendkívül erős zivatarok során keletkeznek. Leggyakrabban £szak- Amerikában, Ausztráliában, Indiában, valamint Dél-Ameri- ka és a Távol-Kelet bizonyos részein, ritkán pedig Európában pusztít ez a különös természeti jelenség. A zivatarok rendkívüli gyakorisága miatt Észak- Amerikában különösen kedvezőek a körülmények tornádók kialakulásához. 1973 rekordév volt: az Egyesült Államokban és Kanadában 1107 forgószelet jegyeztek fel. Az igazi tornádókat nagyon nehéz tanulmányozni, mivel rendkívül ritkák, rövid ideig tartanak és kis kiterjedésűek. A tudósok mégis kitalálták a megoldást: radarral követik a forgószeleket és így szereznek információkat, ill. laboratóriumban, mesterséges tornádókat tanulmányoznak. Az Egyesült Államokban a tornádók leggyakrabban a ország közepén elterülő sík vidékeken és a mélyebben fekvő déli államokban alakulnak ki. Az év elején az ország déli részén kedődnek, májusban érik el a sík vidéket és a nyár végén Kanadában elszórtan alakulnak ki. Minaez ősz- szefügg az észak felé vonuló zivatarokkal, amit a Mekszi- kói-öböl nedves, meleg levegője okoz. A legerősebb zivatarok végül tornádókká alakulnak, többnyire késő délután vagy kora este. Az erős szél felkavarja és felkapja a homokot és a földet, és tölcsér alakban emelkedik , a magasba, ill. száguld tova gyakran 50 kg/óra vagy ennél is nagyobb sebességgel. A tölcsérben a légnyomás 0,8 atm. alá süllyed és a tölcsér magassága néha eléri a 15 limes magasságot. A jelenséget kísérő szél eléri vagy meghaladja az 500 km/óra sebességet. Több száz méter, néha 1 km szélességben pusztít mindössze néhány percen át, átlagosan 18 km hosszú sávban. Néhány rendkívüli tornádó azonban több mint három órán át vonult 500 km hosszú sávon. Végül a körforgás csökken, a tölcsér hirtelen ösz- szeszűkül, meginog és szétszórja a felkapott törmelékeket, homokot. A tornádó rendkívüli mutatványokat produkál: törékeny faszilánkok átfűród- nak vastag acéllemezeken és hatalmas teherautók csavarodnak fel a villanypóznákra. A tornádó mozdonyokat képes a sínekről könnyedén felemelni. Az épületek a nagy légnyomáskülönbség miatt egyszerűen szétrobbannak. A tornádóbiztos föld alatti óvóhelyek már sok száz ember életét mentették meg. de az egyre nagyobb lélekszámú településeken, városokban csak a vasbeton, ill. acélszerkezetű épületek tudnak ellenállni a pusztító természeti jelenségnek. Az igazán veszélyes, emberéletet is követelő tornádó persze ritka. Az évszázad első felében 11 000 ember halálát okozta. Az Egyesült Államokban előrejelző szolgálatot létesítettek, s ennek köszönhetően egyre több ember életét sikerül megmenteni. A tornádók kialakulásának a nedves meleg és a hűvösebb, száraz légtömegek keveredése az okozója. A szakemberek, a jelenség alapos tanulmányozása után, különböző megoldásokat találtak. ha nem is a tornádó megelőzésére, de azok előrejelzésére. A rádió és a megszervezett iel- zőszolgálat seeítségé- vel még többnyire illőben tud iák értesíteni a lakosságot egy-egy tornádó várható kitöréséről, hogy az emberek az óvóhelyekre vonulhassanak. A tornádók megakadályozására azonban nincs sok remény, hiszen azok energiája néha egy 2000 megatonnás atombombáéval ér fel. Ivási rekord Minden idők ivászati rekordját állította fel egy bizonyos londoni Vanhorn nevű ember, aki életének utóbbi 23 éve alatt 35 688 üveg portói bort ivott meg. Nem ajánlatos azonban, hogy ezt bárki megpróbálja utána csinálni, mivel Vanhorn „halálra itta magát”, Gorsiumi ásatások ♦ Az elmúlt két évtized legsikeresebb ásatását zárták az idén a Tác melletti római kori Gorsiumban. A régészek kutatásaik során feltárták az egykori városháza maradványait. Jelentős építészeti és művészeti, leleteket találtak a földben. Az új eredmények alapján állapították meg, hogy Gorsium nemcsak egyszerű katonai tábor volt, hanem már Traianus császár idejében éltek itt, és a településnek városi rangja volt. Életmentő kábelkorlát A kábelkorlát angol találmány. Svájcban először 1967-ben alkalmazták egy 130 kilométeres útszakaszon. A „korlát” két, 19 milliméter átmérőjű — 1350 kilogrammal előfeszített — acél- kábelből áll, amelyek 2,5 méterenként felállított, könnyűszerkezetű oszlopok felső villás kiképzésben feküsznek, közvetlenül egymás felett. Ha jármű ütődik a kábelnek, az oszlopok azonnal kifordulnak, és a jármű viszonylag kis sérülést szenved. A kábel rugalmassága jelentősen enyhíti az ütközésnek az utasokra gyakorolt hatását is. Nagyobb ütközéskor a kábel belevágódik a kocsi elülső részébe, és fogva tartja. Ezzel megakadályozza, hogy a kocsi a kor!/í-'’*ői —*rr visszapattanva további balestet okozzon — ami egyébként gyakran előfordul. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kábel még erős ütközéskor sem engedi el a kocsit, mely így további oszlopokat dönt ki, és fokozatosan lelassul. Így csökken annak a valószínűsége, hogy nagyobb szerencsétlenség történik. A kábelkorlát hasznosságát legjobban az az eset jellemzi, amikor egy nagy túrakocsi 85 oszlopot döntött ki (ez 212 méteres fékútnak felel meg), végig kapcsolatban maradt a kábellal, és az utasok az erős fékezés élményénél többet nem éreztek. Az előfeszített kábelkorlát körülbelül feleannyiba kerül, mint a hagyományos, merev korlát. Karbantartása is olcsóbb. Üt- fenntartási szempontból is előnyös, hiszen télen az idomacélból készült vezetőkorlátok mellett hófúváskor lerakódik a hó, és nehéz onnan eltávolítani.
