Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-12 / 214. szám

♦ A legnehezebb kapu a zuhatag utáni. Az árral szemben kell küzdeni, hogy bevétele sikerüljön. (Sólymos László felvétele) „Ezt mind mi csináltuk” Slalom, a csendes vadvízen Egy újszülöttnek minden vicc új — lehetne a közis­mert mottó akár egy tudó­sítás főcíme is. Ugyanis elő­ször láttam kajak-kenu sla- lomversenyt. — Pedig ez már a kilen­cedik — magyarázták kísé­rőim, a Miskolci Vízügyi Igazgatóság sportkörének szakemberei, miközben (nem kis büszkeséggel) bemutat­ták a pályát. — Mindössze 500 méter hosszú, de akár a három lengyel, akár a csehszlovák klub elfogadná. Elhittem nekik. Miközben magyaráztak, bejártuk a fél kilométert: sima viztükör a zuhogó előtt, keskeny sáv és mini vízesés, erős sodrás a középső szakaszon, a célnál pedig a már szelíden tova- sikló Sajó. — Amit itt lát, az LKM vízkivételi művénél, azt mind társadalmi munkában csinál­tuk — közölték. Ezt is elhittem nekik. Gondos kezek munkáját di­csérik a kapuk. A huzalokat feszesen húzták ki a két nart' között, tetejükön szám és a megkülönböztető kapujelzé­sek. Precíz munka. A mintegy 200 néző fel­hördüléséből tudtam meg, hogy most valami érdekes következik. A K—1. ifjúsági­ak mezőnyében Tóth Attila indult. Erőteljes csapásokkal igyekezett minél hamarabb bevenni az első öt kaput, azaz, hogy az ötödiket hát­rafelé. Ez közvetlen a zuho­gó előtt állt. („Alig egy hét­tel korábban a lengyel tévé egyenesadásban közvetítette slalomozását” — mondot­ták.) Tisztán vette, majd egy erőteljes rántás után a kajak engedelmesen siklott le a vízesésen. Üjabb evezőcsa­pás, s túljutott a két legne­hezebb kapun, a hatoson és a hetesen, amely közvetlen a zuhogó alján egymás mellett Helyezkedett el. A nyolcas „visszafelé”-kapu is sikere­dett, s jöhetett az örvénylő 100—150 m, majd még 19 kapu ... — Nehéz volt? — Még nem érzem az új hajót — válaszolta, miköz­ben partra vonszolta a feke­tére festett, fehér csíkú ver­senykajakját. — Több hibát is vétettem. (Egyébként a versenyben második lett.) — Azt írja meg — lépett mellém egy félmeztelen szurkoló —, hogy miért ilyen kicsi a kajak-kenu slalom- versenyek hírverése. — Volt itt már telt ház is — nyugtatták meg kísérőim —, de a mostani csak az utolsó pillanatban dőlt el. Kajakok, kenuk, férfiak, nők, ifik siklottak alá. A Sajó csendjét többször „za­varta meg” tapsvihar és a hangos éljen ... (d. tóth) A nyékládháziak sikere Honvédelmi verseny, 300 résztvevővel Az MHSZ Miskolc Városi ve­zetősége a járásival egytitt rendezte meg vasárnap az ösz- szetett honvédelmi versenyt. A szövetség 39 klubjából a 11— 13, illetve a 13—14 éves fiúk és leányok, a 13—17 és a 18— 30 éves fiúk, az ennél idő­sebb férfiak, s a 15 évesnél idősebb nők csoportjában ösz- szesen 300-an vettek részt a Csanyikban lebonyolított, az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalom célját is szolgáló viadalon. Az új rendszerű verseny egyik szamában a részvevők­nek 400 m-es pályán — az életkoruktól és a nemüktől függően más-más méretű — különböző akadályokat kel­lett leküzdeniük. Ezek szá­ma általában meghaladta a 10-et, s kézigránátdobás, célba lövés, kúszás, billenőgeren­dán és palánkon való átha­ladás, gát- és árokugrás is szerepelt közöttük. A pár­bajlövészet volt a másik versenyszám, amelyben a 3— 3 fős csapatok minden tag­jának 50 méteres futás után 10 méterről három bukócélt kellett légfegyverrel eltalál­niuk. Meglepően jól szerepeltek a járás, különösképp Nyék- ládháza versenyzői, bizony­ságául annak, hogy amely községben az illetékesek (pártszervek, tanács, MHSZ- vezetöség) törődnek a tömeg­sporttal, onnan a művelői magasabb szintű versenyen is megállják a helyüket. Az akadályverseny egyéni győztesei (az említett korosz­tályok sorrendjében); Olajos Jó­zsef (Arnót), Nagy Zsuzsanna. (Nyékládháza), Kristály Endre (Arnót), Böszörményi Erika (Miskolci Bányász), Kolcszár Ti­bor (Nyékládháza), ifj. Kassai János (Miskolci Bányász), Fri- gyik László (LKM), Schüller Margit (Nyékládháza), Ebben a számban a csapatversenyt a nyékládháziak nyerték meg. A párbajlövészet első és második helyén szintén a község két csapata végzett, s végül ők let­tek az összetett verseny győz­tesei is, megelőzve a Miskolci Bányász versenyzőit, T. I. Öt diósgyőri vizsgázik Nyíregyházán, a csehszlovákok ellen Kosárlabda IVB II A MEAFC NB Il-es női kosárlabdacsapata Egerben játszotta első őszi bajnoki mérkőzését, a helyi SE el­len. Az igen jó iramú talál­kozó érdekessége az volt, hogy mindkét csapat rend­kívül nagy hibaszázalékkal dobott, ezért a félidőben szinte kézilabdaeredmény alakult ki. Eger SE—MEAFC 43:59 (16:22), Szemes Antal edző a következő ötöst küldte a pályára: Richlik (18), Novák (15), Csermely (12), Dargai (8), Szabó (2). Csere: Veres (4). Kézilabda 11 ß A miskolci sportcsarnok műanyag pályáján játszot­ták le a kézilabda NB I/B- ben a soron következő baj­noki fordulót. A Miskolci Vörös Meteor ellenfele ezút­tal az Alföldi Olajbányász csapata volt. A szoros első félidő után a hazaiak, foko­zatosan feljavulva, kilenc­pontos különbséggel nyerték az összecsapást. Miskolci Vörös Meteor— Alföldi Olajbányász 29:20 (12:9). Legjobb dobók: Ve- rebélyi, Bessenyei (7—7), Csoltkó (5). Az összeállítást már régen ismerjük, s tegnap délutáni beszélgetésünkkor dr. Lakai Károly szövetségi kapitány megerősítette: mindenki egész­séges, tehát a magyar labda­rúgó-válogatott a tervezett ösz- szeállításban veszi fel a küz­delmet — barátságos nemzetek közötti találkozón — a cseh­szlovák válogatott ellen. Ami­kor Lakat doktorral beszél­tünk, a vendégek még nem érkeztek meg Nyíregyházár — a Szabolcs Hotelbe —, így róluk csak annyit tuduni amennyit az előzetes hírek ta­talmaztak. A kapitány elmondotta, hogy az előre közölt nevek jó része ismerős számára, s határozottan jó, kemény és rutinos együttessel kell ma erőinket összemérni. Jurke- mik, Ondrus, Gogh. Fiala, Kozák, Pollák. Masny, Ne- hoda a szurkolók számára is ismert nevek, így bizonyos, hogy nagy küzdelemre van kilátás. Jó erőfelmérés lesz, s igazi futballünnep — erre utalnak az előkészületek, amit az is fokoz, hogy Nyír­egyházán először lesz válo­gatott labdarúgó-mérkőzés, s már előzetesen 50 ezer jegy re tartottak igényt a mérkő­zés után érdeklődők, holott a nyíregyházi stadionban csak 26 ezren férnek eh öt diósgyőri játékos ka­pott helyet a kezdő csapat­ban, s ilyen még sohasem volt, amióta világ a (fut­ball-) világ! Közülük hár­man most debütálnak az A- válogatottban, bár mindegyi­kük átesett már a komo­lyabb nemzetközi tűzkereszt­ségen is — az olimpiai csa- íatban. Szántó, Salamon és Borostyán azonban most elő­ször húzhatja magára a cí­meres mezt, az „igazit”, s ez az esemény Salamon számá­ra lesz a legemlékezetesebb, ö nemcsak egyszerűen az A-csapat újoncaként lép ugyanis pályára, hanem egy­ben a csapat újdonsült ka­pitányát is köszönthetjük személyében! A kezdő csapat a követ­kező: Gujdár — Szántó. Sala­mon, Kutas) — Ebedli, Ta­tár, Tóth A. — Borostyán, Kiss, Bene, Kuti. Nem, nem tévedés! A ma­gyar csapat ebben az ősz- szállításban fut majd ki a pályára — hiszen ez lesz egyben Bene Ferenc búcsú­mérkőzése is a magyar vá­logatottban. Benét rövid já­ték után klubtársa, Fekete váltja fel. Az újpesti gólzsák a posztot, Salamon pedig a csapatkapitányi tisztséget — és karszalagot — veszi át a búcsúzó Benétől. A 42. magyar—csehszlovák válogatott találkozót játsz- szák le ma délután, fél 4 órai kezdettel a nyíregyházi stadionban, s a magyar vá­logatottnak szép mérleg megőrzése lesz a feladata. A vádonatúj csapat elődei ugyanis a 41 mérkőzésből 21-et megnyertek, 12 volt döntetlen, s csak 8 végző­dött vereséggel — köztük a legfájóbbal, a marseille-i 4:l-gyel. A magyar váloga­tott éppen 100 gólt rúgott eddig Csehszlovákia váloga­tottjának, a kapott gólok szá­ma 69. Hét gólveszélyes játékost tett a csapatba Lakat dr., s kifejezetten támadó játékot akar velük játszatni. S ha nálunk szállóige lehetett — Szepesi nyomán —, hogy „jönnek a csehszlovákok! —, nem bánnánk, ha északi szomszédaink szurkolói so­káig mondogatnák: heten voltak, mint a gonoszok ... HORVATH KÁLMÁN Ha jön a tornádó A tornádók vagy forgószelek rendkívül erős zivatarok során keletkeznek. Leg­gyakrabban £szak- Amerikában, Auszt­ráliában, Indiában, valamint Dél-Ameri- ka és a Távol-Kelet bizonyos részein, ritkán pedig Európá­ban pusztít ez a kü­lönös természeti je­lenség. A zivatarok rendkívüli gyakori­sága miatt Észak- Amerikában különö­sen kedvezőek a kö­rülmények tornádók kialakulásához. 1973 rekordév volt: az Egyesült Államokban és Kanadában 1107 forgószelet jegyeztek fel. Az igazi tornádó­kat nagyon nehéz tanulmányozni, mivel rendkívül ritkák, rö­vid ideig tartanak és kis kiterjedésűek. A tudósok mégis kita­lálták a megoldást: radarral követik a forgószeleket és így szereznek informá­ciókat, ill. laborató­riumban, mesterséges tornádókat tanulmá­nyoznak. Az Egyesült Álla­mokban a tornádók leggyakrabban a or­szág közepén elterü­lő sík vidékeken és a mélyebben fekvő déli államokban ala­kulnak ki. Az év ele­jén az ország déli részén kedődnek, májusban érik el a sík vidéket és a nyár végén Kanadá­ban elszórtan alakul­nak ki. Minaez ősz- szefügg az észak fe­lé vonuló zivatarok­kal, amit a Mekszi- kói-öböl nedves, me­leg levegője okoz. A legerősebb zivatarok végül tornádókká alakulnak, többnyire késő délután vagy kora este. Az erős szél fel­kavarja és felkapja a homokot és a föl­det, és tölcsér alak­ban emelkedik , a magasba, ill. szá­guld tova gyakran 50 kg/óra vagy en­nél is nagyobb se­bességgel. A tölcsér­ben a légnyomás 0,8 atm. alá süllyed és a tölcsér magassága néha eléri a 15 lim­es magasságot. A je­lenséget kísérő szél eléri vagy meghalad­ja az 500 km/óra se­bességet. Több száz méter, néha 1 km szélességben pusztít mindössze néhány percen át, átlagosan 18 km hosszú sáv­ban. Néhány rend­kívüli tornádó azon­ban több mint há­rom órán át vonult 500 km hosszú sá­von. Végül a kör­forgás csökken, a tölcsér hirtelen ösz- szeszűkül, meginog és szétszórja a fel­kapott törmelékeket, homokot. A tornádó rendkí­vüli mutatványokat produkál: törékeny faszilánkok átfűród- nak vastag acélle­mezeken és hatal­mas teherautók csa­varodnak fel a vil­lanypóznákra. A tor­nádó mozdonyokat képes a sínekről könnyedén felemel­ni. Az épületek a nagy légnyomáskü­lönbség miatt egy­szerűen szétrobban­nak. A tornádóbiztos föld alatti óvóhelyek már sok száz ember életét mentették meg. de az egyre nagyobb lélekszámú települé­seken, városokban csak a vasbeton, ill. acélszerkezetű épüle­tek tudnak ellenáll­ni a pusztító termé­szeti jelenségnek. Az igazán veszélyes, emberéletet is köve­telő tornádó persze ritka. Az évszázad első felében 11 000 ember halálát okoz­ta. Az Egyesült Ál­lamokban előrejelző szolgálatot létesítet­tek, s ennek köszön­hetően egyre több ember életét sikerül megmenteni. A tornádók kiala­kulásának a nedves meleg és a hűvö­sebb, száraz légtö­megek keveredése az okozója. A szakem­berek, a jelenség alapos tanulmányo­zása után, különbö­ző megoldásokat ta­láltak. ha nem is a tornádó megelőzésé­re, de azok előre­jelzésére. A rádió és a megszervezett iel- zőszolgálat seeítségé- vel még többnyire illőben tud iák érte­síteni a lakosságot egy-egy tornádó vár­ható kitöréséről, hogy az emberek az óvóhelyekre vo­nulhassanak. A tor­nádók megakadályo­zására azonban nincs sok remény, hiszen azok energiája néha egy 2000 megatonnás atombombáéval ér fel. Ivási rekord Minden idők ivászati re­kordját állította fel egy bizo­nyos londoni Vanhorn nevű ember, aki életének utóbbi 23 éve alatt 35 688 üveg por­tói bort ivott meg. Nem ajánlatos azonban, hogy ezt bárki megpróbálja utána csi­nálni, mivel Vanhorn „ha­lálra itta magát”, Gorsiumi ásatások ♦ Az elmúlt két évtized legsikeresebb ásatását zárták az idén a Tác melletti római kori Gorsiumban. A régészek ku­tatásaik során feltárták az egykori városháza maradványait. Jelentős építészeti és művészeti, leleteket találtak a földben. Az új eredmények alapján állapították meg, hogy Gorsium nemcsak egyszerű katonai tábor volt, hanem már Traianus császár idejében éltek itt, és a településnek városi rangja volt. Életmentő kábelkorlát A kábelkorlát angol találmány. Svájcban először 1967-ben alkal­mazták egy 130 kilométeres út­szakaszon. A „korlát” két, 19 milliméter átmérőjű — 1350 ki­logrammal előfeszített — acél- kábelből áll, amelyek 2,5 méte­renként felállított, könnyűszer­kezetű oszlopok felső villás ki­képzésben feküsznek, közvetle­nül egymás felett. Ha jármű ütődik a kábelnek, az oszlopok azonnal kifordulnak, és a jár­mű viszonylag kis sérülést szen­ved. A kábel rugalmassága jelentő­sen enyhíti az ütközésnek az utasokra gyakorolt hatását is. Nagyobb ütközéskor a kábel be­levágódik a kocsi elülső részé­be, és fogva tartja. Ezzel meg­akadályozza, hogy a kocsi a kor!/í-'’*ői —*rr visszapat­tanva további balestet okozzon — ami egyébként gyakran elő­fordul. A tapasztalatok azt mu­tatták, hogy a kábel még erős ütközéskor sem engedi el a ko­csit, mely így további oszlo­pokat dönt ki, és fokozatosan lelassul. Így csökken annak a valószínűsége, hogy nagyobb szerencsétlenség történik. A kábelkorlát hasznosságát legjobban az az eset jellemzi, amikor egy nagy túrakocsi 85 oszlopot döntött ki (ez 212 mé­teres fékútnak felel meg), vé­gig kapcsolatban maradt a ká­bellal, és az utasok az erős fé­kezés élményénél többet nem éreztek. Az előfeszített kábelkorlát kö­rülbelül feleannyiba kerül, mint a hagyományos, merev korlát. Karbantartása is olcsóbb. Üt- fenntartási szempontból is elő­nyös, hiszen télen az idomacél­ból készült vezetőkorlátok mel­lett hófúváskor lerakódik a hó, és nehéz onnan eltávolítani.

Next

/
Thumbnails
Contents