Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-08 / 211. szám

Megint becsengettek Akár tegnap lett volna, hogy elibénk intett a nyár. És most: megint becsengettek. Követi az idő múlt-alagútjába tűnőt az új tanév. Nehéz lesz. vagy könnyű? Több ölömet hordoz-e. mint gondol? Milyen nehéz erre — szeptemberben — választ adni. Ha minden gazdasági teendőkkel, demográfiai mutatók által jelzett töprengenivalónkkal számot vetünk: kirajzolód­nak előttünk a titkolhatatlan gondok. Kezdjük elsőként az Óvodásokkal, a holnap iskolásaival. Még emlékezhetünk a hetvenes évek legelejének nagy óvodaépítési nekibuzdulá­saira: arra a roppant erővel jelentkező társadalmi megmoz­dulásra, amelynek nyomán jó néhány ezer hellyel sikerült túlteljesíteni a tervidőszak óvodaépítési programját, öt kis­gyermek közül négy óvodába kerülhetett. S azzal a tervvel loglalkoztunk. társadalmi méretekben nem is megalapozat­lanul. hogy nincs messze az idő. amikor megközelítjük a bűvös száz százalékot. Tartjuk a nyolcvanas határt — s ez most igen jó teljesít­ménynek. pontosabban szólva, az elért szint megtartásának számít. Óriási erőfeszítéseket jelez, hiszen a demokrát'iai csúcs első hullámai éppen most, ezen az őszön érik el az általános iskola első osztályát is. Az első hullám mögött magasabb is tornyosul: a jelen­legihez viszonyítva a nyolcvanas évek közepére legalább 260—280 ezerrel több altalános iskolás gyermek oktatásának körülményeiről kell gondoskodni. A több gyermek több tan­termet. több nevelőt kíván. S bárha más körülmények között is. de a mi országunkban már felnövekedett a felszabadulás óla az ..első” demográfiai csúcs kétszázezernél népesebb diáknemzedéke — a gondok és a feladatok nem azonosak, sok szempontból nem is hasonlatosak az akkorihoz. A hét esztendővel ezelőtt megfogalmazott, s azóta sok tekintetben már gyakorlattá lett közoktatási párthatározat idejében ki­vetítette az oktatáspolitika tennivalóit. Sorra-rendre lépnek életbe a különböző iskolatípusok új oktatási, nevelési tervei. Közülük a mostani tanév kezdetén a gimnáziumi fakultatív oktatást vezetik be. Négy év múlva mérhetjük meg majd a változások hatását: mi módon segí­tették gvakorlatiasabbá tenni a gimnáziumi tanulók pálya- választását. hogy ne csak egyedül a felvételi vizsgákra ké­szítsen elő ez a ma is kedvelt iskolatípus. Fontos feladat vár a tervezett iskolaelőkészítőre is. Eszten­dőnként tizenkét-tizenötezer. többnyire hátrányos helyzetű kisgyermeket kellene a mainál következetesebben és igénye­sebben eljuttatni — a 192 órás. játékos és okosan hasznos előkészítőkbe. Jussanak el hasznos foglalkozások segítségével az iskolaérettség szintjére — és írassák be mindannyiukat, amint tanköteles korba lépnek, az iskolákba Tán nem tűnik nehéz feladatnak ez. ha arra gondolunk, hogy a gyermekosz­tályok 93 százaléka elvégzi tanköteles koron belül az általá­nos iskolát. Csakhogy a hiányzó hat-hét százalékot az eddi­gielvnél sokszorta nehezebb lesz megszerezni... S felesleges lenne titkolni; az ország gazdasági ereje nem teszi lehetővé valamennyi szükséges tanterem, napközis helyiség, tornaterem, főzőkonyha építését. Szükség lesz a kisebb-nagvobb közösségek találékonyságára, vállalkozó szel­lemére. ötletességére, áldozatkészségére is. Hogy kezdemé­nyezzék. miként közlekedjenek távolabbi iskolába, miként kaojanak ebédet egy csoporttal többen a közeli étteremben: milyen helyiségeket szabadítsanak fel a községi kultúrott- honban diákgyerekek részére: hogyan tárhatna újabb kaput a helyi sportkör, vállalati, gyári egyesület a mozgásra vágyó kisiskolásoknak. Nem ígér könnyű munkát és hamar elérhető sikereket az ít.i tanév a nevelőknek sem. Bar száznyolcvanezren mindig a legjobb szándékkal es igyekezettel kezdik ilyenkor az oktatást. A kétműszakos tanítás, a zsúfolt napközik, az új oktatási, nevelési dokumentumok gyakorlati alkalmazása, vagy az új tankönyvekkel való megismerkedés: sok-sok erőt, energiát, türelmet követel. És mégis — gondokkal, ezerféle tennivalóval együtt is —, szépen szól megint a szeptemberi csengőszó. Lábak dobog­nak a folyosón, napbarnított kis arcok fordulnak a katedrák felé: ..Hat itt vagyunk, eljöttünk megint. Szervusz, kedves iskola.” VÁRKONYI MARGIT £ Egy kiállítás hangulata ... Gulácsy Lajos rajzait a Miskolci Képtárban láthatjuk. (Sólymos László felvétele) Szenlágotliai János kitüntetése Kimagasló tudományos te­vékenysége alapján a Bolgár Tudományos Akadémia tisz­teletbeli tagjává választotta Szentágolhai János akadé­mikust, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökét. A tiszteletbeli tagságot tanúsító oklevelet, illetve a Bolgár Tudományos Akadémia ki­tüntető érmét és jelvényét Angel Balevszki, a Bolgár Tudományos Akadémia elnö­ke tegnap adta át Szentágo­lhai Jánosnak, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségén. Az ünnep­ségen Márta Ferenc akadé­mikusnak. az MTA főtitká­rának és Láng István akadé­mikusnak. az MTA főtitkár­helyettesének is átadták a Bolgár Tudományos Akadé­mia kitüntető, érmét. így látják a vilápt A Zánkai Üttörpváros gyemekrajz-gyűjteményébői nagyszabású kiállítás nyílt tegnap a Műcsarnokban. A nemzetközi gyermekév alkal­mából, a Magyar Úttörők Szövetsége, valamint a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetsége közreműködésé­vel megrendezett tárlat 37 ország gyermekeinek külön­böző pályázatokra készült munkáival nyújt képet ar­ról, hogyan látják önmagukat és közvetlen környezetüket: a világot. Nincs visszaút A csütörtök látott tcvc­film erényei is, hibái is gya­korlott írástudóra, publicistára vallanak. Ez utóbbit azért kell hangsúlyoznunk, mert a re­gény és a belőle készült tévé- film sem eléggé meggyőző mű­vészi alkotás. Más szóval: ér­tékei nem annyira esztétikai­ak, s ennek az az oka, hogy a figurák statikusak, a meg­szövés naiv, már-már népme­séi. A tévéfilmben látott je­lenség. sajnos ismerős. Van­nak vezetők, akik a szocia­lizmust összetévesztik a feu­dalizmussal. s ilyen-olyan ..érdemekre” is hivatkozva, hitbizománynak tekintik a vezetésükre bízott területei. Az már nem is meglepő, hogy éppen ők azok, akik demagóg módon mindig a népre és a ..tekintély meg­őrzésére” hivatkozva próbál­nak elnémítani minden el­lenvetést vagy kritikai ész­revételt. Jóllehet, a népet emlegetik, de ugyanolyan urambátyám világot alakíta­nak ki maguk körül, mint a hajdani dzsentrik, sőt még azok szokásait is majmolják (például vadászatok. nagy ivászatok. a beosztottak le­nézése, semmibe vetése, csalhatatlanságuk és dölyfük stb.). A csütörtöki tévéfilm járási vezetőjében felismer­hettünk minden ro6sz főhi- vatalnoki betegséget. 5 ez már bizony dramaturgiai hi­ba. amit nem tudott helyre­hozni színházunk művészé­nek, Simon Györgynek a já­téka sem. Volt ebben a tör­ténetben valami krimiszerű, valami spekulatív, ugyanak­kor (itt a befejezésre gon­dolunk) valami naivság is. Nem a happy end-del van bajunk, hisz előbb-utóbb a megfelelő helyre kerülnek ezek az emberek, hanem az­zal a móddal, ahogyan az igazság diadalmaskodik, aho­gyan a hős megdicsőül. Az ötvenes évek rossz filmjeire emlékeztetett például az a jelenet, ahogyan Sziki, a jo­gaiba visszahelyezett tsz- elnök (Hegedűs D. Géza) áll a hóesésben. S közben ..fu­tár jö lihegve” a hírrel (Horváth Sándor figurája és alakítása volt a legelfogad­hatóbb). miszerint ..a gono­szok is elnyerték a bünteté­süket”. Van ebben a történetben valami mélységesen elszomo­rító, de sok-sok szívderítő mozzanat is. Elszomorítónak tartjuk azt a szemléletet, mi­szerint „az igazság lentről jön”, illetve „fel" kell men­ni érte a királyhoz, vagy a miniszterhez. Ez bizony nép­meséi motívum. Szívderítő­nek magának a tagságnak a viselkedését tartjuk, még ab­ban a megfogalmazásban is. ahogyan a tévéfilmben el­hangzott a megyei vezető szájából: „védik az érdekei­ket.. a magasabb jövedel­met.” Mert igenis védjék, ha megdolgoztak érte, a nép­gazdaság is akkor jár jól. ha ők (munkával, jó gazdálko­dással) többet tesznek. Az érdekek (a csoporté, közös­ségé és az össztársadalmi ér­dek is). ígv függenek össze a demokráciával. Alighanem ez Tóth Benedek, az író. és Hajduffy Miklós, a rendező legjelentősebb felismerése. (horpácsi) Három évtizede Miskolcé... Tanévnyitó az egyetemen Munka-üdülcs Ma délelőtt az ünnepélyes tanévnyitóval megkezdődött az 197? 8C-as oktatási év a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egye­temen. A lapzárta után kezdődött ünnepség forgatókönyve sze­rint dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket. köztük az elnökség tagjait, és az egye­tem új polgárait. Beszédében 30 esztendő történetét fog­lalta össze; az egyetem ok­tatói. nem oktató dolgozói és hallgatói most ünnepük az intézmény három évtizedes" fennállását. Dr. Czibere Ti­bor ünnepi beszédét követő­en a bápyamérnöki és a ko­hómérnöki kar dékánjai kaptak szót. Ök is jubilánso­kat köszöntöttek; 50 éve vég­zett mérnökök nályá'át. élet­útját ismertették. Hat idős mérnöknek nyújtotta át az egyetem rektora az arany oklevelet — Terény Aladár okleveles vaskohómérnök be­tegsége miatt nem tudott megjelenni — dr. Turján Gusztáv okleveles bánya­mérnöknek. Balsay István, Ferenczi Sándor, Fogavasi János, Niklasz László és Skriba Zoltán okleveles vas­kohómérnököknek. A kitün­tetetlek nevében dr. Tarján Gusztáv akadémikus, két­szeres Kossuth-díjas, nyug­díjas egyetemi tanár mon­dott köszönetét. Ezután a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, a Nehéz­ipari Mnisztérium. a Köz­ponti Földtani Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Pe­dagógus Szakszervezet kép­viselői, valamint dr. Czibere Tibor rektor adott át kitün­tetéseket az egyetem 36 ok­tató és nem oktató dolgo­zóiának. Héttőn megkezdődik a 31, tanév a Nehézipari Műszáki Egyetemen, melynek három karán összesen 2740 hallga­tó tanul. Közülük 1889-en járnak a naooali tagozatra; az elsősök 417-en vannak. Merre járt a Ködmön? A miskolci fiatalok közked­velt együttese, a Küdmön szén jutalmat kapott Miskolc város Tanácsától: elmúlt évi jó mun­kájuk érdeméül 11 napig üdül­hettek a bataton-máriafürdői táborban. Az 50 tagú együttes azon­ban a pihenőnapokon sem tudott tétlenkedni. — Négy fellépésünk is volt, természetesen társadalmi munkában — újságolta Fii- geczldné Balogh Mária tánc­pedagógus. aki az együttes formációs táncklubját vezeti. — Irodalmi színpadunk, amely Szabó Lászlóné peda­gógus irányításával működik, szintén örömmel vállalta a fellépéseket, például a bogiá­ri építőtáborban, a gyermek- üdülőben. Máriafürdőn au­gusztus 19-én és 20-án az al­kotmánynap ünnepi műsorá­nak színesebbé tételére kér­lek fel bennünket. Itt csatla­kozott hozzánk a miskolci if­júsági ház ugyancsak nép­szerű Spirituálé együttese. A „ködmpnösök” egyébként a szereplések mellett is dol­goztak közös üdülésük ide­jén: egyrészt repertoárjukat gyakorolták, másrészt új mű­sorokat tanultak. A táncosok például már a decemberi, VII. nemzetközi formációs táncversenyre készülnek, ahol városunkat fogják képviselni. EXPRESS-út Törökországba Bulgárián és Románián át Törökországba szervez turis­tautat az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bor­sod megyei kirendeltsége. A csopqrt tagjai október 19-én kelnek útra Miskolcról, s a hét' napból hármat töltenek Törökországban, kettőt-kettőt Romániában és Bulgáriában. Az autóbusztúra résztvevői október 26-án érnek vissza Miskolcra. Szisszeneteimből FAGYLALT. Nem tagadom, szerelem a fagyaltot. Lassan hat évtizede, hogy kedvenc nyári csemegém. Mostanában egyre ritkáb­ban élek vele. Nemcsak azért, mert sokfelé úgy értelmezik a fagylalt angol nevét — ice —, ami szó szerinti fordításban jegel je­lent, hogy tulajdonképpen színesített és né­mileg Ízesített jégkását kell adni az élveze­tes hideg krém helyett, hanem mert sokfelé elzárnak a fogyasztás lehetőségétől. Az ab­lakokon át mért lágy fagylaltot úgy mérik három forintért, hogy abban már eleve ösz- szeházasítanak két fajtát, én meg nem sze­retem ezt a párost, de gyakran a kézzel. adagolt fagylaltnál is megtagadják egyetlen iz kiszolgálását, mondván „utasítás van rá, hogy mindkét fajtát el kell adni. A főútvo­nali. nagy forgalmú sütemény- és fagylalt- boltban előbb hőgutát kapok, s csak utána fagylaltot. Ráadásul önkiszolgáló jellegű az intézmény. A legújabb „édes-talponálló" ha­sonló módon vár vendégriasztó, az egész or­szágban e műfajban páratlanul barátságta­lan küllemével. Betértem hát a kávéháznak nevezett műintézet arnyas kertjébe, ahol né­hány hete még kaptam fogylaltot. Most úgy nézett rám a huszonöt éve ismerős pincér, amikór augusztus melegében egy kávéház te­raszán fagylaltot kértem, mintha valami nagyon laskos gorombaságot mondtam zsol­na. Tagadhatatlan, hogy bor és sör volt bő­ven a kávéházban. Meg a drink-barokban, a presszókban és egyéb hasonlókban is. De én fagylaltot szeretnék enni nyáron, hasonló helyeken. Ülve, kulturált kiszolgálással... Micsoda vágyaim vannak!... NÉPMŰVÉSZET., Amerre nézünk, népmű­vészen izék vesznek• körül. Népművészeti motívumok a ruhákon, a lakberendezéseken, mindenütt. Mindez igen jó, amíg valóban népművészettel találkozunk. De ezt az igényi ügyeskedő emberek és különböző cégér alatt működő társulások, közösségek sok esetben nem kielégítik, hanem visszaélnek vele. nye­részkednek rajta. Ennek jegyében szaporod­nak az álnépművészeti tárgyak, sokszor a giccshatáron messze túl is lépő .,népművé­szeti” készítmények — az állami és szövet­kezeti boltokban is. Például mitől népművé­szeti a vastag deszkából kifürészelt ormót­lan, pipa formájú nemtudommi? Attól,hogy gyatra_ matyó utánzatú virágmintákat pin- gáltak rá? Vagy a hajdani sulykolófa dísz­tárgyként árult, agyoncifrázott, faragott utódja, amelyre valamilyen lelemények szo- bahöméröt (!) szereltek, miért népművészeti darab? Miért az a sokféle, de sehonnan sem származó festett tányér a maga innen-on- nan szedett virágmintáival? Vagy legkülön­bözőbb mütyürök egész légiója, a parányi ágasfa, a kis hordócska Miskolc felirattal és megszámlálhatatlan társa. Giccsek ezek bi­zony a javából, akárcsak a csupa szaruból összerakott hangulatlámpa, amelyet legutóbb a helyiipari kiállításon láthattunk... Es itt kell témát váltanom. KIÁLLÍTÁS. Jó, ha helyet kap a kiállítá­son az ügyes kezű szarufeldolgozó kisiparos és bemutatja fésűit, egyéb használati készít­ményeit. De a szaruból készült dísztárgyai­nak értéke bizony már nem is vitatható, a már említett hangulatlámpa, amelynek anya­ga tökéletes ellentéte a célnak, a maga agyoncifritottságával alaposan kisír a vá­sár, illetve a kiállítás jó ízléssel formált da­rabjai közül. Apropó, kiállítás, jó ízlés! Iga­zán'szemrevaló konfekcióruhák, nagyon von­zó kötött női kosztümök, ruhák, kabátok ál­lítottak meg, s invitállak vissza önmaguk újra-megtekintésére. Meg egy nagyon szép­nek és jónak látszó szarvasbőr (utánzat?) — kötött kombinációjú férfizakó. Meg olyan ropogós küllemű, félgömb alakú pékipari ké­szítmény — darabja ötven fillér —, amely az egykori friss zsemlére emlékeztetett. Iga­zán szépele és jók voltak — a szemnek. De hol lehet ezeket szürke hétköznapokon meg is venni? (benedek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents