Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-05 / 208. szám

A szurkoló gyorsan felejt Diósgyőrben a Vasas Ma délután tél négykor a Vasas vendégszerepei Diós­győrben — a labdarúgó NB I negyedik fordulójában. A forduló kiemelkedő mérkő­zése lesz ez — még akkor is, ha az őszi szezonban a DVTK nem azt nyújtotta, amit tőle vártak a — valljuk be — kissé hamar, nagyon is nagyigényűvé vált szurkolók. A DVTK még csak gyengél­kedett, a Vasas már feled­tette első fordulóbeli kisik­lását, a debreceni vereséget, hiszen utána legyőzte a baj­nokot. (Hja. ilyen a magyar labdarúgás, mert aki kikapott az újonctól — ismétlem — legyőzte a bajnokot!) A pi­ros-kékek tehát már szolgál­tak némi gyógyírral szurko­lóik számára — most tehát- a DVTK következnék... S mi­ért ne éppen a Vasas ellen? A közönséget ünnepük Meglehetősen gyászos a szurkolók hangulata, hiszen az emlékekben ma már csak a tavaszi szezon él, s min­denki régen elfelejtette, hogy a DVTK rajtja az elmúlt őszön sem volt rózsás, hiszen az első öt forduló után szer­zett három ponttal akkor is a bajnoki mezőny második felében tanyáztak a piros­fehérek. Onnan jöttek fel fo­kozatosan, s éppen a Vasas el'leni tavaszi 3:0, a kitűnő tavaszi rajt adta meg. a vég­ső lökést a végül is bronz­érmet szerzett együttesnek. A Vasas a legutóbbi baj­nokságban negyedik volt. Ma tehát a harmadik mérkőzik a negyedikkel (helyezési in­dexük összege tehát hét), ami a forduló rangadójává avatja a találkozót. Remél­hetőleg az is lesz, hiszen minden túlzott igénytől men­tesen is élvárható most már a DVTK-tól, hogy nőjön fel feladatához — és a Vasashoz. Holnap a közönséget is ünnepük. Most kerül sor a sportszerűségi díj átadására, amit a hírek szerint Saiga Lajos, az MLSZ titkára hoz el Diósgyőrbe. A B-közép vezetősége már kijelölte kép­viselőjét: Csáki József veszi majd át a díjat a közönség nevében. Az eseményre a ta­lálkozó előtt kerül sor. Ugyanekkor kaphatják meg nyereményeiket azok is, akik a DVTK műsor legutóbbi pá­lyázatán díjat nyertek, s ré­szükre — hirtelen közbejött betegség miatt — az első ta­lálkozón a nyereményeket nem adhatták ki. Veréb visszatér Változik-e a csapat, van- nak-e sérültek? — kérdez­tük kedden délben Szabó Géza vezető edzőtől. Mindkét kérdésre igenlő választ kap­tunk, bár a két válasz nem mindenben függ össze egy­mással, hiszen a kapus poszt­ján nem sérülés miatt követ­kezik be a változtatás. Szabó gyengélkedése, Fükö és Vá- radi sérülése okozott gondot elsősorban a vezető edzőnek, bár a „helyettesek” névsorát nem volt nehéz összeállítani. Egyesztendei szünet után Veréb visszatér a kezdő csa­patba, Váradi helyén Teodo­ra 1. szerepel. Füköt pedig Görgei helyettesíti. (Leg­alábbis tegnap még így volt.) Szabó láthatóan bízott ab­ban, hogy esetleg valaki még felépül, mert végül is kérdő­jelekkel, illetve zárójeles va­riációkkal adta meg csapata ma délutánra várható össze­állítását: Veréb (Szabó) — Szántó, Salamon, Teodora (Váradi), Kutasi — Oláh, Tatár, Gör­gei (Fükö) — Borostyán, Ma­gyar, Fekete. És Vaszilisz? „Rákérdeztünk”: és Vaszi­lisz? Nos, az ő 17 évének még kicsit sok a szerda—szombat ritmus, legutóbb már a II- ben is halványabban játszott. Érthetően nehezebben piheni ki a terhelést, arról nem is beszélve, hogy elkezdődött az iskolaév, s a harmadikosok­nak elsősorban még az a fontos, hogy „balesetmente­sen” küzdje végig az évet az élet „pályáján”. A hétközi, idegenbeli mérkőzések, de az idegenbeni szombati talál­kozók is túl sok mulasztást kívánnának, így vele tartósan, állandó középcsatárként szá­molni egyelőre még nem le­het! A Vasas is Fehérváron járt a múlt héten, s döntetlent játszott. A DVTK-nak ez — balszerencsésen — nem sike­rült, mindez azonban nem mérce a mai mérkőzésre, hi­szen ez rangadó lesz, s az ilyen találkozóknak mindig csak jelenük van... horVáth kAlmän Sízők, figyelem! A Honvéd Papp J. SE al­pesi síszakosztálya utánpót­lás-nevelési céllal felvételt hirdet síiskolájába. Hat-hét­éves fiúk és leányok jelent­kezését várják szeptember 30-ig. A levelezőlapra nevü­ket, címüket, születési év- számúkat írják rá, és küld­jék az alábbi címre: Honvéd Papp J. SE alpesi síszakosz- tály, Miskolc, Pf. 333. Je gyezzék a levelezőlapra „Síiskola" j'z'ieM is. # Három „égből pottyant” vendége is volt a Miskolc város Nagydíjáért megrendezett nemzetközi salakmotoros verseny­nek. Mindhárman a pályán landoltak. Közülük Szabó Pál (képünkön) a 4350. ugrást hajtotta végre. (Szabó István felvétele) Kézilabda Idegenben játszottak baj­noki mérkőzést a miskolci kézilabdacsapatok. A Mis­kolci Vörös Meteor NB I/B osztályban szereplő gárdája Székesfehérvárra utazott,' ahol a Szondi SE volt az el­lenfél. A Meteor 14:9-es fél­idő után 29:21 arányban ve­reséget szenvedett. Legjobb dobóik: Verebélyi 6, Szabó, Csoltkó 4—4. A Miskolci Spartacus NB II-ben szereplő női együtte­se a SÜMSE-vel játszott Sa- jószentpéteren. Ök is kikap­tak 16:11 (11:3!) arányban. A legtöbb gólt, ötöt Kovács dobta. Kosárlabda Alkotmány Kupa Szombaton és vasárnap Nyíregyházán Kosárlabda Alkotmány Kupa elnevezés­sel villámtornát rendeztek, Moszkva kiállta a próbát A spartakiád véget ért, s önkéntelenül felvetődik a kér­dés: vajon sikerült-e a teszt? S általános a vélemény: az 1975-ös kanadai olimpia előtti állapotokhoz viszonyítva Moszkva csillog, de — ami az előkészületeket illeti — a szovjet metropolisnak az 1971-es Münchennel szemben sincs mit szégyenkeznie. Egy évvel az 1980-as olimpiai játékok kezdete előtt a Szovjetunió kiváló startpozícióban van. Ami a sportlétesítményeket illeti, a szovjet rendezők ed- j dig is gigantikus munkát végeztek. A sokat „átélt”, tapasz­talt versenyzőket is önkéntelenül lenyűgözik majd a hatal­mas épület-, csarnok- és teremnagyságok. A technika min­denütt a legmagasabb szintű. Az olimpiai falu gyors ütem­ben bontogatja szárnyait, s már most is megállapítható: a nagyság és a kényelem több mint megfelelő lesz. A nemzetközi versenyek szervezésében a Szovjetunió nagy tudással és tapasztalattal rendelkezik. A mostani spartakiá- don 30 sportágban 10 000 hazai és csaknem 3000 külföldi sportoló szerepelt a „színpadon”, s a rendezésben, az elő­adásban nem volt hiány. Még a legszebb sportrendezvények is szürkén, hatástala­nul „csilloghatnak”, ha a sajtó, egészében a tömegtájékoz­tatás nem követi, tolmácsolja azokat a kívánt és megfelelő módon. Nos, Moszkva ennek a követelménynek is tökélete­sen eleget tett. Még soha ennyi külföldi sportújságíró nem fordult meg a szovjet fővárosban egyszerre, s a munka- feltételek saját bevallásuk szerint ragyogóak voltak. A te­lex-, a telefonvonal rendszerint percek kérdése volt, s nem volt probléma a rádióval és a televízióval sem. Nem vé­letlen, hogy a szervező bizottság értékes, elismert személyi­ségeket bízott meg a sajtó kezelésével, tudatában, hogy az 1980-as olimpiai játékok sikere nem utolsósorban függ a nemzetközi tájékoztatástól is. | A főpróba tehát nagy sikerrel zárult, de az olimpiai ven- lóglátók nem bízzák el magukat. Tudják, hogy a legnehe- ebb szakasz még hátravan. De már most is bizonyosnak mik: az 1980-as olimpia tovább emeli majd a játékok ! rí " :t. * amelyen négy női NB Il-es csapat vett részt. A miskol­ciakat a MEAFC képviselte, és a rövidített játékidőkkel lebonyolított, körmérkőzéses rendszerű tornát megnyerte. Eredményeik: MEAFC—DASE 30:28 (20:16). Legjobb dobó: Novák 6. — Nyíregyházi Tanárkép­ző Főiskola 38:20 (16:12). Ld.: Csermely 12, Novák 10. Végeredmény: 1. MEAFC, 2. Nyíregyházi Tanárképző, 3. DASE, 4. Nyíregyházi Mg. Főiskola SC. Szemes Antal edző szerint leányai különösen a lepat­tanó labdák megszerzésében jeleskedtek. Első ízben írták ki a fiú ifjúságiak hasonló elnevezé­sű versenyét, amelyen a DA­SE és a Nyíregyháza mellett részt vett a Székesfehérvári Építők csapata is. A MEAFC- os fiúk valamennyi mérkőzé­süket nagy kosárkülönbség­gel nyerték, így a Székesfe­hérvár előtt az első helyen végeztek. Vízilabdás­toborzó A Miskolci VSC OB IIA osz­tályú vízilabda-szakosztálya fel­vételt hirdet 1965—71 között szü­letett gyermekek részére. Je­lentkezni lehet a tapolcai strand fürdőn, hétfőtől péntekig, dél előtt 8 és 10, illetve délután f és 7 óra között, Hornyik Nán­dor edzőnél. T évéepilepszia Bizonyos környezeti inge­rek — például a tv-készülé- kek világító fénye — néha kisebb epilepsziás rohamokat váltanak ki. Ezért a kutatók, akik aggódva figyelik, hogy az ilyen rohamok száma — különösen a fiatalok között — újabban nő, óva intenek többek között a fényjátékok­kal összekötött zeneelőadá­soktól is. Megállapították, hogy az epilepsziában szenvedő bete­gek 60—70 százaléka fényér­zékeny, és közülük körülbe­lül minden második görcs­rohammal reagál a ritmikus fényingerekre. A görcsro­hamhoz esetleg egy napsü­tötte fasoron való áthaladás, vagy egy fényes macskakö­ves útburkolat látványa is elegendő. Az úgynevezett tv-epilepszia már mintegy 15 éve ismeretes. Főleg kép­zavarok esetén lép fel a több­nyire enyhe roham. Philadelphiai orvosok meg­állapították, hogy ezeknek a környezet által kiváltott epi­lepsziás rohamoknak a szá­ma a modern életfeltételek mellett növekszik, s a nők között gyakoribbak, mint a férfiak között. Érdekes, hogy mind több olyan gyerek ke­rül orvosi kezelésbe, aki epi­lepsziás rohamait tudatosan idézi elő oly módon, hogy például a fénybe néz, és eközben a kezét a szeme előtt ide-oda lengeti. Ügy látszik, kellemesnek érzik az álomszerű öntudatzavart. A modern életkörülmények ingeráradata sok esetben egyenesen provokálja az epi­lepsziás rohamot. Ez a be­tegség ma már gyógyszerek­kel és megfelelő életmóddal leküzdhető. A fényérzékeny­séggel kapcsolatos epilepszia kezelésére különböző külön­leges szemüvegeket is készí­tettek. Aki megleli az aranygyökeret... Az ősi altáji monda szerint 200 évig boldogságban, szeren­csében és egészségben él az, aki megleli az „aranygyökeret”. A népi hiedelem szerint ez az or­vosság több baj ellen is — ki­merülés, vérszegénység, gyomor- bántalmak, idegbetegségek — si­kerrel alkalmazható. E legendás növény nem más, mint a rodiola fü, amely 70 centiméteresre is megnő. Virága aranysárga, gyökere erős bronz­színű. Nevét is valószínűleg in­nen kapta. Eeggyakoribb elő­fordulási helye a dél-szibériai hegyvidék. A Tomszkban működő orvosi intézet tudósai végére akartak járni az ősi legendának. Kor­szerű műszerekkel, modern la­boratóriumokban vizsgálták a rodiolát, és a tudományos ala­possággal végzett kutatás iga­zolta a néphagyományt. Megállapították, hogy a gyógy- fűből készült preparátum jelen­tősen javítja a közérzetet, s elő­segíti a munkaképesség fokozá­sát. Biológiai hatóanyagai egy­aránt serkentik a szellemi és a fizikai munkavégző képességei. Különösen hatékony túlterhelt­ség esetében, amikor is jelen­tősen csökkenti a regenerálódá- si időt. A kutatások eredményeképpen megkezdték a rodiola gyökérki­vonat gyártását, és már ebben az évben mintegy 500 000 cso­magot készítenek az új gyógy­szerből. Tervezik még egy alkohol - mentes frissítő gyártását is, amelynek e fű volna a ható­anyaga. Háromezer évig élő fa A tűlevelű mérges tiszafák, amelyek a legmagasabb kort tudják elérni valamennyi fa közül — még 3 ezer évig is elélnek — már régen nem fordulnak elő olyan nagy mennyiségben az európai er­dőkben, mint néhány évszá­zaddal ezelőtt. Jelenleg Eu­rópában a legtöbb tiszafa egy csoportban Szlovákiában található, a Harmanecká do­linában. Házgyártás a helyszínen # Angliában kidolgoztak egy olyan házépítési módot, amely­nél a betonpanelek az építkezés színhelyén készíthetők el. A helyszíni panelöntő eljárás kevés beruházást igényel és mi­nimális mennyiségű mechanikai berendezést. Szabványos mé­retű, 8 méter széles lakásblokkok állíthatók elő ezzel a mód­szerrel, amelyekből öt emelet magas, nyolclakásos házak llíthatók össze. E szabványosítás ellenére az épület külseje, >első beosztása és valamennyi nem strukturális eleme variál- ató a helyi követelmények, vagy az egyéni ízlés szerint. Egy rönnyü szállítódarut is kifejlesztettek az építkezéshez, amely emeletről emeletre átszerelhető. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents