Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-04 / 207. szám

ífcvr/^- - * .K * ♦ Folyik a diskurzus az eladók között — ha már érdeklődő nincs A valóságtól elrugaszkodott árak Hasin alt k o c si-le sen az autópiacon Vasárnap már kora dél- flott nagy volt a forgalom a Zsarnain. Hozzávetőleg mintegy száz gépkocsi kínál­ta magát, s több százan vol­tak a mustrálgatók. Elsősor­ban a Ladák és a Trabantok körül alakult ki embergyűrű, ám amikor elhangzottak a „kikiáltási árak", szinte pil­lanatok alatt oszlott szét az addig dicsért kocsi mellől a tömeg. Igazi vételi szándékkal va­sárnap. senki sem járt a Zsarnain. A többség csak ténfergett, érdeklődött. Egye­sek azt latolgatták: mennyit érhet a kocsijuk, ha majd ide hozzák eladni. Tegnap reggel tudtuk meg: egész nap egyetlen próbaútra sem in­dult személygépkocsi, s eb­ből következik, hogy adás­vétel sem igen jöhetett lét­re. A legnagyobb érdeklődés a Ladák. Trabantok iránt mu­tatkozott meg. Nem véletle­nül. Amióta életbe lépett az útjainkon a sebességet korlá­tozó minisztertanácsi rende­let. megnőtt a kereslet a kis- íogyasztósú kocsik iránt. Nézzük a vasárnapi sza­badpiaci árakat! Az IH rend­számú, első kiadású Lada 1200-asért 58 ezer forintot kért a tulaj. (Merész ár!) A hatéves UG-s hasonló kocsit 7« ezerrel!) tartottak. Alig valamivel odább. az UP-s Zsiga 80 ezer forintért kí­nálta magát. Nem voltak szívbajosak a Trabantok gaz­dái \ sem. A kilencéves, IE forgalmi rendszámú kocsi­ért 40 ezret, az UM-es öt-/ éves kiskocsiért már öt) ez­ret (!) kértek. Az. egyik, ál­landóan kint levő ismerősöm mesélte: az elmúlt héten egy ZH forgalmi rendszámú Tra­bant Combit 70 ezer forint­ra tartott a gazdája. Egy órás. kemény alkudozásba került a komoly szándékú vevőnek, hogy végül 64 ezer (!) foi'intban állapodtak meg. s hazavihette szerzeményét. A MERKUR árainál ezek 10—13 ezer forinttal maga­sabbak: de az elrugaszkodó; - tak 20—25 ezret is rátesz­nek. Lapunk tegnapi számában írtunk róla: a MERKUR használ taut 6-teleoein július 23-a óta a felemelt alapárak­ból számolják a hasnzált ko­csik vételi árát is. A szabad­piacon viszont azt tapasztal­tuk: itt nem az számít, meny­nyibe kerül az új kocsi, ha­nem az a lényeg, hogy minél többet ki tudjanak sajtolni a vevőből. Akinek kocsi kell. előbb-utobb úgyis megunja az alkudozást. Tegnapi cikkünkben arról is írtunk: ideje lenne állami felügyelet alá vonni a hasz­nált kocsik adásvételét. Ezt vasárnapi tapasztalataink alapján csak megerősíteni tudjuk. TÓTH ZOLTÁN ♦ Így talán könnyebben akad verő . . .' (Kerényi László felvételei) Ösztöndíjakra, csaknem télmillió A Borsodi Szénbányák Vál­lalat az 1979. évi részesedési alapból 400 ezer forintot ad ki tanulmányi ösztöndíjakra. Több mint kétszáz modellt, divatos, könnyű cipőket mu­tat be a szeptember 13-án nyíló őszi BNV-n a Tisza Cipőgyár. A hagyományos utcai és sportcipők, az újon­nan kifejlesztett munkavé­delmi lábbelik mellett olyan termékcsaládot is felvonul­tat, amelyet több hazai alap- anyaggyártó vállalattal együt­tesen fejlesztett ki. Sza kszer vezeti intézkedési terv A lakossági áruellátás javítására (Foyltatás az 1 oldalról) Az intézkedési terv meg­szabja a szakszervezeti szer­vek leiadatait a kereskedel­mi társadalmi ellenőrzés fejlesztésében is. hiszen az ellenőrzés az áruellátás egy fontos oldala. A megvében működő 550 kereskedelmi társadalmi ellenőr között sok lelkes, hozzáértő aktíva dol­gozik (Abuczki József, az ÁKF meg yei vezetője mon- I dotta: néhánvukat elfogadná hivatásos ellenőrnek, mun­katársának is . . .). ám sok a hozzá nem értő ellenőr Is. Az ellenőri csoportok mun­kájának irányítása, ellenőr­zése nagyrészt a vállalati szakszervezeti bizottságok fela,data. mint ahogyan a kezdő társadalmi ellenőrök oktatása, vagy a továbbkép­zés megszervezése is. Az in­tézkedési terv felhívja az szb-k figyelmét arra, hogy fokozottabban kell megbe­csülni (anyagilag és erköl­csileg egyaránt) a kereske­delmi társadalmi ellenőröket. Néhány dologban szőkébb hazánkban nem lehetünk kezdeményezők. Ezért tar­talmaz az intézkedési terv a SZOT-nak szóló javaslatokat. Ilyen például, hogy okvetle­nül lel. kellene emelni a ke­reskedelmi társadalmi ellen-*" őrök havi 15 forintos utazá­si -költségtérítését! Vagy: az egész országban hiánycikk a Kereskedelmi Társadalmi El­lenőri Kézikönyv, a SZOT- nak kellene oda hatnia, hogy újra kiadják, s ezzel , a kép­zést segíthessük. A SZOT meg májusban hozott határozatot a lakos­sági áruellátás javítására, az ezzel kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokra. A borsodi intézkedési terv már ennek a fontos határozatnak az ap- | ró penzre váltását jelenti. - Remérjük, a gyakorlatban is... j (nyikes) • A fakanál védelmében Az évek során jelképpé vált az egyszerű, ártatlan kis konyhai szerszám: az elmaradott, beszűkült, csakis a háztar­tással bíbelődő asszonyok sivár sorsát szimbolizálta. Ha a fakanalak beszélni tudnának, bizonyára kikérték volna ma­guknak. hogy még a mihaszna kerti törpéknél is több vád éri őket. ök azonban szótlanul tették tovább a dolgukul: kavarták a rántást. ízelítőt szállítottak a csípős. gulyásléből a háziasszony rózsaszín nvelvecskéjéig. és nagy ritkán — talán ez volt az egyetlen bűnük — besegítettek a gyermek- nevelésbe. Mindent összevetve azt kell mondanom, hogy jó adag túlzás volt a fentiekben vázolt minősítésükben. Hadd szóljak hát érdekükben néhány szót. Egy kedves családnál vendégeskedtem a minap. A harapni- valót a nagylány szolgálta fel. és mert igen ízlett a meleg szendvics fűszeres tölteléke, megdicsértem konyhai tudomá­nyát. A lány — maholnap asszony — fülig pirult és szemmel láthatólag megsértődött. Édesanyja így mentegette: — Nem a lányom készítette, ő nem ért a konyhai munkához. De nem is háziasszonynak készül — emelte fel a hangját —, nem azért taníttatjuk, hogy zsírpecsetes kötényben töltse az életét. Elnézést kértem, mert az ilyen dolgokba — vendég­ként — nem illik beleszólni. Pedig lett volna ellenérvein bőven. A 60-as évek végén lezajlott szociológiai vizsgalatom szerint az új lakótelepeken élő családok zöme maga végzi el a legtöbb háztartási munkát. Naponta meleg ételt főz 69 százalékuk. 83 százalékuk sose veszi igénybe a mosodát. 94 százalékuk pedig maga takarítja a lakását. Mivel az új lakótelepek népességének jelentős hánvada a fiatalabb kor­osztályhoz tartozik (a beköltözéskor 40 éven aluli) érthető, hogy körükben az átlagosnál is magasabb a dolgozó nők aránya. Mégsem intézményesültek olyan fokon a háztartási funkciók, ahogy azt — az élettől elszakadt — teoretikusok jósolták. Nem járnak rendszeresen presszóba, étterembe a fiatal házaspárok es hétvégi napokon — magam is tanúsít­hatom — jóféle illatok töltik be a sokemeletes bérházak folyosóit. A magyarázat igen egyszerű: a családalapítás, a gyereknevelés leköti a házaspárok szabad idejének, anyagi erejének javát, és ha hétközben meg is elégednek az. üzemi konyhával, vagy a zsírpapírba tálalt harapni valóval, szom­baton. illetve vasárnap maguk állítják e!ó a hiányolt jó ízeket. Összehasonlíthatatlanul olcsóbban, mintha etlerembe mennének! Ha eddig így . volt. még inkább így lesz ezután. Az élelmi­szercikkek és a vendéglátóipari árak emelkedése — nem beszélve a lakásrezsiről és egyebekről —. aligha ösztönzi arra a bútorra spóroló, részletet fizető, külföldi nyaralásra vágyó fiatal házasokat, hogy cigányzene mellett költsék el ebédjüket, vacsorájukat. Otthon megteszi egy tányér ízletes főzelék valami feltéttel. Ilyet azonban ritkán találni azoknak a vendéglátóhelyek­nek az étlapján, melyek kulturált környezettel is szolgálnak. Az önkiszolgáló éttermekben kétségkívül olcsóbban lehet kosztolni, ezekben azonban sokszor szennyes edények hal­mazai között költheti el az ember az ebédjét. Külön kérésre hoznak tiszta poharai, arra a vendégre pedig, aki kifogásolja az evőeszközök kétes tisztaságát, úgy néznek, mint egv Mars-lakóra. A szükség bizonyára arra kényszeríti a vendég­látóipart. hogy felülvizsgálja a tevékenységét, és ezután az olyan elemi követelményeknek is igyekezzen eleget tenni, mint a tisztaság, udvariasság, a gazdag ételválaszték. Elemi érdeke, hogy gyors legyen ez a folyamat, de csodákat még­sem remélhetünk egyik napról a másikra. A fakanálra tehát továbbra is szükség lesz a háztartások­ban. sőt beszerzik majd azok is ezt az egyszerű, de fontos kis eszközt, akik eddig riasztó szimbólumot láttak benne. Mint ahogy jó szolgálatot tesz majd a nagymama varrógépe, és az sem árt, ha a fiatalasszonyka tudja, mi a különbség a „sima ’ es a „fordított" Között. Tévedés ne essék, nem akarom én visszaforgatni az idő kerekét, nem akarom a gáz-, avagy villanytűzhely lábaihoz kötözni asszonyainkat. Csupán annyit mondok, hogy a tár­sadalmi méretű 'takarékoskodást lakásunk falai között kell elkezdeni, és ha helyes munkamegosztással — a férj és a nagyobb gyerekek bevonásával, aktív közreműködésével tör­ténik —. akkor a háziasszonyt sem fenyegeti a beszűkülés \ eszéiye. (békés) Szeptember 5-től 7-íj» » műszaki egyetemen III. mechanikai konferencia Ismét rangos esemény, egy nagyszabású konferencia ott­hona városunk. Amint azt ma délelőtt a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartott sajtótájékoztatón dr. Kozák Imre. tanszékvezető egyete­mi tanár, a konferencia ope­ratív bizottságának elnöke el­mondotta. szeptember 5. és 7. között az Internaeiona Unionof Theoretical and Applied Mechanics (Elméle­ti és Mechanikai Nemzet­közi Unió) Magyar Nemzeti Bizottsága és az NME. is­mét városunk egyetemén rendezi meg a III. magyar mechanikai konferenciát. A konferencia rendezési fel­adatait az egyelem mecha­nikai tanszéke látja el. A magyar mechanikai kon­ferenciák négyévenként ke­rülnek megrendezésre. Cél­juk a mechanikai tudomány területén a megelőző években elért hazai kutatások fejlesz­tése es ösztönzése. Jellemző a nagyfokú érdeklődésié, hogy a holnap délelőtt 10,30 órakor az A 4. épület föld­szint VII. sz. előadójában kezdődő konferenciára az or­szág minden részéből 300 kutató. szakember jelezte részvételét. Csakúgy, mint az előző konferenciákon, most is ran­gos előadók sora ismerteti a kutatás eredményeit előadá­sokban. A konferenciát dr. Szabó János akadémikus, az IUTAM Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke, az ÉVM államtitkára nyitja meg. majd a nagyszámú résztvevő a plenáris ülésen és az 5 szekció ülésein 120 előadást hallgat és vitait meg. A ple­náris ülésen összefoglalóan ismertetik a szemcsés anya­gok mechanikája, illetve az alkalmazott áramlástechnika hazai kutatási kérdéseit. Előbbiek az alapozások és más. a talaj viselkedése által befolyásolt mérnöki létesít­mények. utóbbiak a vízgépek szerkesztése, működtetés, a vízügyi létesítmények terve­zése és építése terén jelen­tősek. Az öt szekció adásai — hallottuk a ma délelőtti saj­tótájékoztatón — a szilárd testek mechanikája területét fogják át. Az alkalmazásokat bemutató előadások többsége az építőmérnöki és gépész- mérnöki feladatokhoz kap­csolódik. ám emellett szép számmal szerepelnek más. például a mezögaz^iasag. a faipar, a vegyipar, sőt a ké­mia és az orvostudomány területére eső alkalmazások is. Mindebből kitűnik, hogy a, mechanikai kutatások ered­ménye a kidolgozott korsze­rű számítási és mérési mód­szerek igen hatékonyan se­gítik elő a mérnöki tervezést, a gyártmányok manapság igen sokat emlegetett minő­ségének. a gépek teljesítőké­pességének és megbízhatósá­gának javítását. Így járul hozzá a holnap kezdődő or­szágos konferencia egyszerre a tudomány fejlődéséhez és a népgazdaság előtt álló fel­adatok megoldásához. Ny. I. Férficipők

Next

/
Thumbnails
Contents