Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-28 / 228. szám
4*V $ .4 fiatalember egy éve üzemi balesetnél vesztette el bal lábát. Most művégtaggal pótolják. A kiválasztásban a tükör is segít... (Herényi László felvétele) Traiima(o!Ó£iisok vándorgyűlése Miskolcon Segítenek visszatérni Barátságműszak az NGK-ban Az Ózdi Kohászati Üzemek durva henger mű vénéig blokksorán dolgozó ..Ernst Thälmann" es a riesai acélos csőkombinát Kun Béla" nevét viselő hengerészbriga- dok 11 éve. ho°v szocialista együttműködési és páros munkaverseny-szerződést kötöttek egymással. A szerződés értelmében a két brigád tagjai évente egyszer találkoznak egymással Ózdon. vagy Riesában. Az ez évi találkozóra Rie- sában került sor. Ózdról a héten héttagú munkáskül- döttség utazott el a német városba, ahol az NDK fennállása 30. évfordulójának rendezvénysorozata keretén belül ma barátságműszakot tartottak. A Kárpát környéki népi kultúrákról Nemzetközi konferencia Sárospatakon A Nemzetközi Kárpát Bizottság Harmatta János egyetemi tanár elnöklésével háromnapos tudományos konferenciát rendezett szeptember 25—,26—27-én Sárospatakon. a Rakoczi-vár öregpalotájában. Az ünnepélyes megnyitón a megyei tanács képviseletében Borsos Árpád. a művelődésügyi osztály vezetője, Sárospatak város Tanácsa és lakossága nevében pedig Tóth József tanácselnök üdvözölte a konferencia résztvevőit. A három nap alatt 11 ma- „ gvar és 9 külföldi tudós tartott előadást a Kárpát környéki népi kultúrákról, elsősorban ezek néprajzi érdé. kességeiröl. Különösen a népviselet. népszokások, a Kárpátok és a Balkán közti régi közlekedési és szállítási módok kerültek megvitatás- • ra. A megnyitó előadást dr. Gunda Béla egyetemi tanár tartotta, s ezzel összefüggésben a magyarokon kívül Lilia Peneva-Vincze bolgár. Magdalena Parikora. Michal Marcus és Nikolaj Kolev csehszlovák. Danuta Tylkoua és Zygmunt Klodnicki len- gyel, Ion Vladutiu román tudós tartott korreferátumot, de bekapcsolódott a tanácskozásba Ants Vi ires finn és A. Fenton skóciai professzor is. A konferenciát követően a hazai és külföldi tudósok tanulmányúton vettek részt. Felkeresték a Zemnléni- hegvség. elsősorban a Hegv- köz néprajzi és műemléki szempontból nevezetes községeit. . H. J. Koncert a \ örösmartyban A miskolci Vörösmarty Művelődési Házban szeptember 29-én. 16 órától Kovács Kati és az Universal együttes. valamin! Koncz Tibor koncertjére kerül sor. A rehabilitáció — a sérülés utáni utókezelés — Borsod megyében meglehetősen régi múltra tekint vissza. Nem véletlen hát, hogy a Magyar Rehabilitáeiós Társaság és a Magyar Trauma- tológus Társaság első vándorgyűlését Miskolcon, a Szentpéleri kapui Kórházban rendezik. A háromnapos konferenciát tegnap nyitották meg. Az ország minden részéből ideérkezett, mintegy 200 orvost. pszichológust, gyógytornászt és műszerészt dr. Számán Sándor, a Megyei Vezető Kórház osztályvezetőfőorvosa köszöntötte. Külön is üdvözölte az elnökségben helyet foglaló dr. Tóth Ferencnéla megyei pártbizottság képviselőjét, dr. Dobra nszky Mihályt, a városi pártbizottság osztályvezetőjét. Tóth Józsefet, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa vezető titkárát. Csótai Jánost, a városi tanács elnökhelyettesét, dr. Borsay Jánost, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató-főorvosát, dr. Renner Antalt, az Országos Traumatológiai Intézet főigazgató-helyettes főorvosát és dr. Molnár Györgyöt, a Megyei Vezető , Kórház főigazgató-főorvosát. Megnyitó beszédében dr. Borsay János azokról a hagyományokról szólt, amelyek Borsodban, Miskolcon a mozgásszervi rehabilitációval kapcsolatban már mintegy 20 évre tekintenek visz- sza. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 1975-től kezdte meg a megyei kórházak rehabilitációs egységeinek kialakítását. Országosan is egyedülálló volt Miskolcon a . korábbi Heine—Medin osztályon a pedagógiai foglalkozás. a szakmunkásképzés és a munkába helvezés. Az elkövetkező öt évben szeretnék komolettálni a- rehabilitációs egységeket, jelenleg ugvanis az ország megyéinek csak felében találhatók utókezelő osztályok. Azt szeretnénk. ha rehabilitációs tanácsadás alakulna ki. s az ebben részt vevők, különböző munkaügyi es szociális szervek képviselőivel együtt, megyei rehabilitációs tanácsot alakítanának ki. Manapság mind nagyobb a balesetek száma, s leginkább a munkaképes körű lakosságot érinti ez. Népgazdasági kérdés is a reinteg- ráció. a balesetet szenvedettek visszaállítása a termelésbe. Ezért szükséges a traumatológiai és a rehabilitációs osztályok mind jobb együttműködése, ezt segíti a két társaság első vándorgyűlése is. Az ünnepi megnyitót követően dr. Borsay János, a Magyar Rehabilitációs Társaság tiszteletbeli tagságát dokumentáló diplomát nyújtotta át dr. Egyed Bélának, a Központi Baleseti Rehabilitációs Osztály vezető-főorvosának és dr. Rózsahegyi Istvánnak, az ETT rehabilitációs alosztálya elnökének, egyetemi tanárnak. A háromnapos vándorgyűlés során összesen 70 előadás hangzik majd el. Érdekesnek ígérkezik a programban szombaton az üzemorvosok beszámolója az ipari üzemekben folyó rehabilitáció eredményeiről. T. Z. Salgótarjánban vetélkednek Munkavédelmi, politikai és kulturális témákban vetélkednek holnap Salgótarjánban a vízműveknél dolgozó szocialista brigádok. Heves és Nógrád megyén kívül Borsodból a megyei Vízművek Vállalat, a Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat, valamint az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Vállalat hasonló témájú vetélkedőjén első három helyezést elnyert szocialista brigádok 3—3 tagja vesz részi. # Virágba borultak az almafák .. . Tévedés ne essék, nem archív fotót vettünk elő a tavaszt idézendő. Virágba borultak az almafák. . . Régi nóta. de most is ez történt. Boros Lajos Nyékládházáról, a saját kertjének almafájáról törte le ezt a szép virágzó ágat. A természet tévedése, hogy az elmúlás idején a megújulást idézi. Ilyen még nem fordult elő a fáskertjében, hogy két almafa teljesen virágba boruljon. Sőt, a mogyoróbokor is barkázik. Ilyen még nálunk sem volt, hogy szeptemberben virágzó almafaág díszítse szerkesztőségünk egyik szobáját. A DlGÍP-ből Voltaiéba Több éves hagyomány, hogy a Diósgyőri Gépgyár minden esztendőben szocialista együttműködési szerző dést köt a vologdai golyós- csapágygyárral. Az idei szerződés meghosszabbítására a napokban a DIGÉP-ből küldöttség utazott Vologdába. A gyár párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságának képviselőin kívül a gazdasági igazgató is tagja a delegációnak, amely a közös munkakapcsolatokról és a szocialista együttműködés egyéb, baráti erősítésének folytatásáról egyaránt tanácskozik. Mikor zsúfolt a villamos? Miskolc tízszer kisebb város Budapestnél, de az korántsem állítható, hogy a közlekedési gondok tízszer kisebbek. Egy miskolci évente és átlagosan ezerszer száll villamosra vagy autóbuszra. A fővárosi lakos sem kevesebbszer! \z sem mellékes, hogy az átlagos utazási távolság itt is, ott is 5,3 kilométer. Volt miről tárgyalnia a Borsod megyei Tanácsnak, amikor tegnapi ülésén a közlekedés helyzetét tette mérlegre. Nem a pillanatnyi helyzet alapján, s nem a mai indulatoktól fűtve elemeztek. Tízéves távlatot vettek számba; a közlekedési koncepció eddigi megvalósulását és várható teljesülését helyezték nagyitó alá, azzal a bevallott s/.andékkal. hogy kritizáljanak és jövöt mutassanak. A belvárosban más Új utak — új lámpák A miskolci tömegközlekedési járművek átlagsebessége nem nagyobb egy kényelmes kerékpáros tempójánál. A mérések szerint, a villamos átlagos utazási sebessége 15.2 kilométer óránként, az autóbuszé alig több 19 kilométeres óránkénti átlagnál. Persze, a belvárosban és csúcsforgalmi időszakban a járművek egy sétáló ember gyorsaságát, illetve lassúságát alig érik el. Az viszont mindenképpen eredménynek könyvelhető el — s ez nem hiányzik egyetlen kimutatásból sem —, hogy Miskolc lakóinak 94 százaléka, bárhol lakjon és bárhol tartózkodjon, fél kilométeren belül igénybe veheti a tömegközlekedés nem mindig áldott szolgáltatásait. A közlekedési vállalat járművei csúcsforgalomban húszezer utast Szállítanak. Ha az utazási igény arányosan oszlana meg. ha minden jármű mindenkor szolgálatban lenne, akkor elvileg nem lenne zsúfoltság. Ezt azonban a legnagyobb jóindulattal sem lehet most állítani. Az utas közérzete A szenvtelen statisztika azt jelzi, hogy a zsúfoltság, illetve a férőhely-kihasználtság csökken. Mikor zsúfolt, illetve az utas szempontjából, mikor tűnik elviselhetetlennek a villamos, vagy az autóbusz? Az egyik borsodi közlekedési szakember írta a Borsodi Szemle ez évi első számában, a miskolci autóbuszokra gondolva: a férőhely- kihasználtság a kényelmes utazási szintet meghaladó mértékű ... Azaz, szűkén vagyunk. az erőfeszítések ellenére sem tudunk lépést tartani a követelményekkel. Bár a statisztika javuló tendenciáról árulkodik. A férőhely-kihasználási mutató csökken, illetve a tízéves időszakot figyelembe véve, csökkenő tendenciájú. Számok helyett néhány laikusnak tűnő. de közérthető megjegyzés; az autóbuszok zsúfoltsága ma kisebb és kev esebb lesz 1980-ban, mint a kritikus 1975-ös esztendőben volt. A villamosnál az a helyzet, hogy a radikális forgalom mérséklődés után (ezt éppen tavaly mérték), nemi emelkedés válható, ami ugyan még nem teszi elviselhetetlenné a villamost, de némil<eg mentesíti az autóbuszt. A szakirodalom szerint zsúfoltnak számít az a jármű, ahol egv négyzetméteren négynél több utas utazik. Erre Miskolcon gyakran van példa: s aligha hihető, hogy a jobb sorsra érdemes vándor (bár napi penzuma ez) a normákra, előírásra gondol, amikor hátát ec'”-- nyők. bevásárlószatyrok bö- ködik. Közeire — gyalog Borsod közlekedési helyzetének ürügyén most csak a miskolci helyzetről szóltunk. Tettük ezt azért, mert a városi ember közérzetéhez, életszínvonalához hozzátartozik a mostaninál kényelmesebb, kulturáltabb, kevesebb súrlódásra okot adó közlekedés. Tudniillik ez is feltétele az összkomfortosabb életre törekvő szándékainknak. Más kérdés, hogy a tömegközlekedés nálunk deficites. (Ezzel nem menthető a zsúfoltság, a sorbán- állás.) Egy korábbi kimutatás szerint, a közlekedési ágazat évente. Magyarországon ötmilliárd forint „árbevételbe beszámítható árkiegészítést” kap. Szigorúan közgazdasági alapon számolva. a Miskolci Közlekedési Vállalat szolgáltatásai is deficitesek. Egy 2 forintos autóbuszjegy 4.80 forintot ér, az 1 forintos villamosjegy 2.40 forintba kerül. A kombinált bérlet ára valójában két- és félszerese annak, mint amennyit a pénztárnál fizetünk. Ismételten leírjuk; az előbbieket nem magyarázatnak szánjuk. A közlekedés nem az egyetlen, társadalmilag preferált ágazat. De az érdekeket egyeztetni kell! Kevés olyan területe van a társadalomnak. népgazdaságnak. szolgáltatásnak, ahol annyi vita kerekedne... Ez a nagyon fontos, kirakatban levő infrastrukturális ágazat naponta kerül a közvélemény reflektorfényébe. Nem lehet róla nem beszélni. A század elején egy fellengzős borsodi monográfia azt írta. hogy .......a Felvidéken közlekedési szempontból ideális állapotok uralkodnak." Ilyet ma senki sem mond. senki sem állít, noha soha nem költöttünk ennyit az utakra, járművekre Borsodban. mint ebben a tervidőszakban. Elkészült a Gö- möri felüljáró, felavatták a Búza téri' alul tárót, szélesedik a 3. számú fő közlekedési út városi szakasza, s épül — ha lassan is — a belvárost kímélő tehermentesítő út-párhuzam. A század elején ingyenes újsággal, kedvezményes fürdőjeggyel toborozlak utasokat a miskolci villamosra. ..Régi. szén idők!" Ma viszont sétára buzdítjuk azt. aki egvébként egv-két meg- állónyi távolság miatt is járműre száll. BRACKÓ ISTVÁN Menni muszáj!
