Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-26 / 226. szám

# Szovjet turisták Tapolcán ... Idegenforgalom ’79 Kevesebben többet voltait nálunk A hivatalos, csillagászati nyár az elmúlt hét vasár­napján véget ért, megkezdő­dött az ősz. Ezt, az időjá­rás változásával a belföldi, s a külföldi turisták is egy­aránt — hadd mondjuk azt — figyelembe vették, s augusztus végétől, szeptem­ber elejétől egyre kevesebben látogatnak megyénkbe, a me­gye székhelyére, Miskolcra. Hogy sikerült az 1979-es idegenforgalmi szezon? Er­ről érdeklődtünk a megyei tanács kereskedelmi osztá- lyánák Vezetőjétől. Lelik' 'Já­nostól. KI ÉS BE A külföldre utazó magyar turistáknál is éreztette hu­tását. hogy ez év februárjá­ban, illetve márciusban új vám- és valutarendelkezések léptek érvénybe. Kötelező a valutabeváltás külföldieknek, s a Lengyelországba utazó magyaroknak. A statisztikát böngészve, e rendelkezés hatása meglát­szik a magyar határon ki-, s beutazók számán is: 517 ezerrel kevesebben utaztak ki és be a megye határállo­másain. Csökkent — jelentősen — azon külföldiek száma, akik elsősorban a napi bevásárlá­sokat intézték Magyarorszá­gon. Ez. elsősorban a sátor­aljaújhelyi átkelőhelyen fi­gyelhető meg. ahol a szlo­vák s magyar várost alig pár tucat méter választja el egymástól. Eddig — augusztus 31-ig — csaknem 2.6 millióan jöt­tek be. s mentek ki a me­gyébe, a megyéből. Ám még így is — a vápi- és valuta­, rendelkezések ellenére többen látogattak hozzánk, mint az ország határállomá­sain, átlag. ÁTUTAZÁSRA HASZNÁLJÁK A MEGYÉT Megyénk idegenforgalma évről évre dinamikusan fej­lődik — fogalmazza meg egy tavalyi jelentés. Nos, ez a jelentés ma így értendő: csökkent a vendégek száma, de nőtt a vendégéjszakák száma. Magyarra lefordítva: e'*v külföldi többet tartózko­dik megyénkben. mint a megelőző esztendőkben. Több pénzt költ nálunk ... A számok nyelvére lefor­dítva, azt jelenti: 1979. első nyolc hónapjában több mint 273 ezer turista járta meg Borsodot. s székhelyét, itt töltöttek 1 millió 35 ezer éj­szakát. Ebből a külföldiek száma 65 ezer. s majdnem 185 ezer éjszakát aludtak $ Az ország, s nemcsak a szállodája a Júnó... nálunk. Ez átlagosan 3 na­pot jelent. A külföldi idegenforgalom fő Jellemzője, hogy átvonuló jellegű — mondottuk tavaly. Akkor, amikor egy külföldi ‘itt-tartózkodási ideje átlago­san 2.7 nap volt. az orszá­gos átlag pedig 3,6 nap. Most, ez a szám valamelyest emel­kedett, de még mindig le­het azt a jelzőt használni: az idegeneknek Borsod és Miskolc csak átutazóhely. Tartózkodásuk végcélja az ország valamely távolabbi része. A külföldiek jelentős ré­szé lengyel és csehszlovák állampolgár, bár idén sok NDK-s is megfordult a me­gyében. CSAK A JÚNÓ Azért, hogy egy külföldi tovább maradjon szűkebb pátriánkban, jobb, s korsze­rűbb lehetőségeket kell biz­tosítani itt-tartózkodásának idejére. Borsod egyetlen olyan szál­lodája a Júnó, amely csak­nem minden igényt kielégít. A hotel — hiába első osz­tályú. hiába drága — ebben az évben 93 százalékos szoba­kihasználást jelentett felsőbb szervének, a Hungarhotels- nek. Ez a szám, már egész- végtelenül magas, hisz a szál­lodák kihasználtsága orszá­gosan és átlagosan 70—75 százalékos. Szükség van — s minél hamarább — Mis- kolcnak s a megyének egy­aránt szállodára, s meglepő, olyan színvonalú szállodára, mint a Júnó. Mert egyre töb­ben keresik a magasabb osz­tályú hoteleket. Pár héttel, hónappal ez­előtt emelték többek között az etelek árát is. bár ez az emelkedés az első három negyedévben a vendéglők, ét­termek forgalmán még alig látszott meg: 38 millió fo­rintot forgalmaztak például a tapolcai vendéglátó helyek ételből. A turistaszállások", nyara­lóházak kihasználtsága vala­melyest csökkent, de a kem­pingeket változatlanul szép számmal veszik igénybe a turisták. megye egyik legkihasználtabb (Herényi László felvételei) A kultúra, a szórakozás feltételeinek javulása is so­kat segített abban, hogy va­lamelyest tovább maradtak nálunk a belföldi és külföl­di turisták: az Agria napok, a miskolci zenei napok, a Matyó lakodalmas, a barlang­látogatások mind ezt szol­gálták. A főszezon már lezárult, az elkövetkező hetekben értéke­lik az idényt a tanácsnál Annak reményében, hogy az 1980-as esztendő jobban si­kerüljön. I. S. ßß Védem, építem tß Építő katonák .Tizenöt evvel ezelőtt mi­nisztertanácsi határozat hoz­ta létre a Magyar Néphad­sereg épitö-müszaki alakula­tait. Ezeknek a csapatoknak alapvető feladatuk — a többi katonához hasonlóan — a haza védelme. Az itt szolgá­latot teljesítő fiatalok is el­sősorban katonák, s az épí­tési feladatokat szolgalati kötelességük teljesítése mel­lett látják el. Ezt — a köz­hiedelemmel ellentétes — vélekedést fejezi ki jelsza­vuk: Védem, építem. Másfél évtized alatt a munka szervezettsége, haté­konysága, termelékenysége szempontjából is sokat fej­lődött az építő-műszaki ala­kulatok tevékenysége, s ma már természetes, hogy szá­molnak velük a népgazdaság munkaerőmérlegében. S nem úgy, hogy „amit a civilek nem csinálnak meg. azt majd a katonák elvégzik”. Sajnos, van ilyen gyakorlat is. de korántsem ez a jellemző. Az Országos Tervhivatal a Hon­védelmi Bizottsággal egyez­tetve a népgazdasági, válla­lati és honvédségi érdekek figyelembevételével osztja el az alakulatokat a külön­böző munkahelyek között. A «azdasá« szervezett részei Munka és munkahely nedig van bőven. Az építő katonák tevékenységét vasútvonalak és állomások lakótelepek s iskolák, melróalagutak és gyárak jelzik — néphadsere­günknek ezek az egységei ma már a gazdaság szerve­zett részeivé váltak. Az eddigi eredményeket jól szemlélteti néhány adat: 19öÍTben — megalakulásuk­kor — az építő-műszaki ala­kulatok összes termelési ér­téke 180 millió forint volt, 1970-ben közel 2 milliárd. 1975-ben 2.7 milliárd forintot ért munkájuk. A legutolsó adat tavalyról való: ekkor 4.2 milliárd forint értékű volt a katonák teljesítmé­nye. Az elmúlt tizenöt év alatt mindez összesen közel harmincmilliárd forint ér­tékű munkát eredményezett. Leninvárosban, Ozdon A katonák a népgazdaság minden kulcsfontosságú be­ruházásából kivették a ré­szüket. Ott voltak a Borsodi Vegyikombinát építkezésein, Leninvárosban az olefinprog­ram megvalósításánál, az ózdi és a Dunai Acélmű re­konstrukciójánál — s ma a kombinált acélműnél — csakúgy, mint ahogy kivet­ték részüket a nagyvárosok komplex lakásépítési prog­ramjának megvalósításából. De dolgoznak katonák az aj­kai timföldgyárban, a váci. a beremendi cementműben, a metró építkezésein, az M7- es autópályán, a készülő paksi atomerőmű munkála­tain is. Eddig az építő katonák által közvetlenül létrehozott javakról, eredményekről esett szó. De ezek az új kép­zési rendszerű alakulatok másfajta értéket is létrehoz­nak: közel tíz év alatt szer­vezetten folyik az általános iskolai oktatás, s ez idő alatt mintegy 15 ezren végezték e) az általános iskola különbö­ző osztályait. Hat—nyolc szakmát tanulhatnak a fiata­lok a hadseregben: ilyenek például az ács, kőműves, vasbetonszerelő. gépkezelő, gépkocsivezető szakmák, s hogy a fiatalok éltek a lehe­tőséggel, jelzi: két és fél ezer katona kapott eddig szak­munkásoklevelet. s mintegy háromezren a polgári élet­ben is érvényes brigád- és munkavezetői képesítést sze­reztek. Sok katonafiatal nyerte el a Kiváló Dolgozó címet, az elmúlt néhány év­ben több mint ezren kapták meg ezt a kitüntetést, s tel­jesítményüket. pozitív szere­püket tavaly a kormány is elismerte. Az egyenruha feltűnőbb o. Másfél évtizede, hogy a ka­tonák a fegyveres szolgálat mellett építő szerszamokkal is egyre többet és eredmé­nyesebben tevékenykednek. Egy-egy nagy létesítmény születésekor az emberek már- már úgy érzik: mindent a ka­tonák építenek, ám a látszat csal, hiszen az egyenruha sokkal feltűnőbb, mint a ..ci­vilek” öltözéke. Az eddigi­ekből talán kitűnt, mekkora hasznát látja a népgazdaság az építő katonák munkájá­nak. De az a tapasztalat sem kevésbé fontos, melyet a ka­tonafiatalok — munkafegye­lemről. munkaszeretetről — a hadseregben szereznek. FÖLD S. PÉTER Egy olaszországi bankot szokatlan módon raboltak ki: a bankba először egy fiatal nő ment be, akin hosszú át­látszó tunika volt, amely alatt semmit sem hordott. Egy pillanattal később két fegy­veres álarcos bandita rontott be az épületbe. Körülbelül 4000 dollár elrablása után a hármas gyorsan, gépkocsin el­porzott. Október 6-tól november 7-ig Kommunista műszakok az LKM-ben Nagyszabású társadalmi munkaakcióra készülnek a Lenin Kohászati Művek dol­gozói: október 6-tól novem­99 Félelmetesen pontosnak kell lenni...” Lakatos és könyvtáros Keskeny, kitaposott csapásokon, himbalódzó deszkapalló­kon át, a latajformázók birodalmán keresztül vezet az út a Lenin Kohászati Művek öntödéjének lakatosmühelyéig. A rendszer, valami nagy rendszertelenséget jelent a laikus­nak, hiszen a föld mélyében óriási formák fészkelnek. Monstrumok készülnek majd belőlük, mint például a Diós­győri Gépgyárnak egy ütőmedve, azaz a kovácsoknak egy ellenülös kalapacs. A lakatosműhely nyugodt kis sziget ehhez a látványhoz képest. Papp Lajost is valószínű, hogy ez á nyugalom csábította. Családja harmadik generá­ciójaként dolgozik a gyár­ban. Nagyapja és apja acél- öntész volt, s 1942-ben még ó is ennek indult. Vékony kis ember volt világéletében, így jobbnak látta, ha egész­sége szempontjából is át­pártol a lakatosokhoz. Sok­rétűbbnek látta ezt a mun­kát, olyannak, amelyben mindennap me^ lehet újul­ni, amelyben meg lehet mu­tatni minden darabnál a mesterségbeli tudását. — Harmincéves gyári múlttal már „öreg rókának” számit a szakmában. Ismer­heti a gyár minden problé­máját. Belenyugvó típusnak tartja-e magát? — Nem mondhatnám, hogy nem berzenkedek a fonáksá­gok miatt. Többek között a mintalap szerelése a dol­gunk; ezután formázzák az öntvényeket. Például a vo­natok váltójának csúcsbetét­jéhez. Tizedmilliméterek szá­mítanak, félelmetesen pon­tosnak kell lenni. S ha a szerszámokról kérdez, meg­mutatom; ezzel a kézi fur- danccsal kell dolgozni. Mi­lyen nagy szükség lenne már egy jó kézi villanyfúróra, amelyet az üzem bármelyik pontján használhatnánk!. .. És örökzöld témánk az anyagellátás. Mint hajdani diákcsínyre, úgy emlékszik vissza, ha­miskásan, mosolyogva, ami­kor elárulja a titkot; olykor a nemes cél érdekében még üzemi szarkák módjára is viselkednek. No, nem azt a fajta szarkát érti rajta, aki a kapun túlra „lovasítja meg” az anyagokat, hanem csak azért, hogy itt helyben haladjon a munka. — Mert ugye, a teljesít­ménybér? .. . — Igen, is, meg nem is. Órabéresek vagyunk. Saját magunkat hajtjuk, meg kell lenni minél előbb. Tulajdon­képpen az öntészeknek sür­gős az, amit mi csinálunk, ők pedig tonnákban mérik a teljesítményt. S hogy jól sáfárkodnak a tudásukkal, s akár az ilyen­olyan utón megszerzett anya. gokkal, azt bizonyítják a bri­gádsikerek. A II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád ok­levelei tapétaként borítják be a műhely falát. Papp La­josnak is minden évtizedére jutott egy-egy kiváló dolgo­zó kitüntetés. — Kielégítette-e ez a min­dig változatos és mindig ugyanaz a napi munkarit­mus? Vagyott-e valami más­ra? — A munka örömét min­dig megtalálom a sajátom­ban, de szeretek, és szeret­nék másoknak is örömöt sze­rezni. Talán ezért lettem üzemi könyvtáros, s immár 22 éve foglalkozóm a köl­csönzéssel. Az acélöntöde üzemi könyvtára egy büféből át­alakított, nem túl rózsás ál­lapotban levő kis helyiség. Az 1600 kötet frissítéséről mindig ő gondoskodik. Lehe­tőleg a különleges kívánsá­goknak megfelelően. Törzs­vendégei innen a műhelyből Jakupcsó Béla, Kirschner József és Lipcsei Zoltán. A reggeli időben egymásnak csinálnak kedvet egy-egy könyv elolvasásához. Persze, még a mostaninál is na­gyobb lenne a forgalom, de a felkapott, jó könyvekhez olyan nehéz hozzájutni, mint a hiányzó csavarokhoz . .. OLÁH ERZSI bér 7-ig minden szabad szombatokon kommunista műszakot tartanak. — A hivatali dolgozók, az alkalmazottak is kifejezet­ten fizikai munkát akarnak végezni ezeken a szombato­kon — hallottuk Tóth Zol­tán szakszervezeti főbizalmi­tól, aki például az értéke­sítési főosztályon szervezi a társadalmi munkát. Az itt dolgozók többek között az acélműnél hulladékgyűjtést, szállítást, vagonba rakodást vállaltak. Adódik azonban munka a szociális létesítmé­nyek állagának felújításánál, az üzemterek rendezésénél, s az üzemeken belül is. Az LKM dolgozói azt szeretnék elérni, hogy a kommunista műszakok eredményeként ki­fogástalan külső és belső renddel ünnepelhessék no­vember 7-ét. Tanfolyamok az Mázban Sokféle érdeklődési körű fiatal találhat kedvére való tanulási lehetőséget a mis­kolci Molnár Béla Úttörő és Ifjúsági Házban. A főisko­lákra, egyetemekre pályá­zóknak is előkészítő tanfo­lyamokat szerveznek. A kép­zőművészeti stúdió-előkészí­tő. a kerámia stúdió-előké­szítő és a szabás-varrás tan­folyamokra október 1-ig le­het jelentkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents