Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-25 / 225. szám

Az őszi Bükk Romantika nélkül Hírünk az országban lallózás lapokban, folyóiratokban r I Sokat bosszankodunk mi­atta, pedig tudjuk, hogy a sok földtúrás, kupac át­meneti állapot, mindany- i nyiunknak épülnek az utak. Alapvető változást hoz Miskolc közlekedésé­ben a 3. sz. fő közlekedési út városi szakaszának meg­építése. Több területen, így a Tanácsköztársaság városrészben dolgoznak az építők. (A múlt hét végi őszi kánikulában készítette riportját fotósunk.) Rövi­desen elkészül az útszakasz a Szinváig. Befedik á Pe- ce medrét és folytatják a munkát a Búza téri cso­mópontig. (Agotha Tibur felvételei) „A helyismereti folyóirat ak­kor szolgálja legjobban a. haza múltjának és jelenének megis­merését, ha tükröt tart annak a tájegységnek, amelyben gyökere­zik.” A BORSODI SZEMLE ÉRTÉKELÉSE A fenti idézet a Könyvtá­ros című szakmai folyóirat 1979 8. számából való. Az or­szágos orgánum ezúttal a Borsodi Szemlét értékeli. Az idézet folytatásában ez ol­vasható: ..... t5srak-M;igyarors/.»i! múlt- jtnak éa jelenének megismerése nagyon nehéz volna c folyóirat nélkül . . . Jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy nincs olyan területe Észak-Magjarország földrajzi és szellemi életének', mellyel nem foglalkozik érdem­ben c folyóirat. Ez annál is in­kább nagy eredmény, mivel az országnak ez a tája nemcsak sokarcú, de történelmi múltja is sokfelé ágazik.” Külön méltatja a cikk a Borsodi Szemle egyik sajá­tosságát: „Helyismereti lapjainkban Hpr- *é ritka a közigazgatás és a jog múltjával való törődés, a Bor­sodi Szemle azonban ezzel sem marad adós, sót helyenként ez tűnik az egyik legerősebb ol­dalának.” EGY GRAFIKUS PORTRÉJA Ugyancsak a Könyvtáros mostani számának hasábja­in jelent meg — a Könyvtá­ros galériája című rovatban —. Tellinger István miskolci grafikusművész munkásságá­nak méltatása. „Alkotó munkájára, stílusára a legnagyobb hatást miskolci grafikusművész barátai tették. A »miskolci grafikai iskola- ha­gyományaira alapozva önállóan alakítja ki egyéni kifejezésmód­ját, művészetét. Konstruktív komponálása, finom. Összegezés­re törekvő felületkezelése nagy erény a kisgrafikában. Művei­nek többsége kis méretű kép­grafika, éppen ezzel hozott új szint a műfajban.” A könyvtárosok szakmai folyóiratának említett szá­mát Teli inger István számos könyvjegye es egyéb metsze­te díszíti — illusztrálásul' a róla írtakhoz. SZÍNHÁZI HITVALLÁS K Színház című ..színház­művészeti elméleti és kriti­kai folyóirat” idei, szeptem­beri száma beszélgetést kö­zöl Csiszár Imrével, a Mis­kolci Nemzeti Színház új művészéti vezetőjével, ..Lete­lepszik egy sátorszínház” címmel — utalva a fiatal rendező újszerű törekvéseire. Ugyanakkor a realitásokkal való szembenézés jellemzi az új művészeti vezető első konkrét helyzetíelméreset: „A miskolci színház nincs és rövid időn belül nem is lehet abban a helyzetben, hogy az Je­gyen a célja: elérni a kiváló­ságot. Szerényebbnek kell len­nünk. Ezt a színházat a közép­szerűségtől a jó színvonalig kell emelni . . . Nem arra kell ne­künk most berendezkednünk, hogy egy év alatt megváltsuk a világot, vagy akárcsak ezt a színházat: arra kell felkészül­nünk. hogy a színház felhozható legyen az országban már négy­öt színházi műhely színvonalá­ra.” összeállította: BERECZ JÓZSEF II síirvédÉiőI Tegnap délután a Borsod megyei Nyomda polgári vé­delmi törzsállománya szá­mára az évi radiológiai, bio­lógiai és vegyvédelmi to­vábbképzés kereteben a su­gárvédelmi tudnivalók téma. jóban tartottak nagy érdek­lődéssel kísért előadást. A Butlay József és a Ko­csis Fái mezőgazdasági szak­körök mintegy 50 fos cso­portja korábban kétnapos ta­nulmányi úton volt a Duna— Tisza közén. Útközben meglá­togatták a kecskeméti Koesis Fal mezőgazdasági szakkör tagjait, akik nagy szeretettel fogadták a miskolci kertba­rátokat. Most a kecskeméti kertba­rátok tanulmányi úton jártak megyénkben. Ütjük első ál­lomása a tarcali Szőlészeti es Borászati Kutatóintézet volt, ahol Mahlar Imre igazgató­helyettes kíséretében tekin­tették meg az intézet szőlő- tábláit. Ennek során terme­lési módszerekkel, szőlőfaj­tákkal. azok termelésbe állí­tásával ismerkedtek. Az in­tézet megtekintése után a bekecsi szakszövetkezet sző­lőtermesztéséről kaptak tájé­koztatást. Az első nap esté­jén a Buday József és a Kocsis Pál mezőgazdasági szakköri tagok az Ady Endre Művelődési Házban fogadták a kecskeméti kertbarátokat. A mintegy 100 résztvevőt Ha költői lélek lennék, megkísérelném leírhi, mi­lyen sokszínű gz őszi Bükk. Sajna', nem vagyok. Ezért nézzék el nekem, hogy va­sárnapi. bánkúti kirándu­lásomról beszámolván, mel­lőzöm a szelíd napsütést, a csillogó ökörnyálat, de még a rozsdás levelek ábrándok­ba ringató hullását is. Ehe­lyett egészen egyszerű, mond­hatnám földhözragadt meg­figyeléseimmel traktálom Önöket. Teszem ezt annak reményében, hogy emelke- dettebb szellemű kollégáim úgyis bőségesen pótolják a következő hetekben — mint rendszerint —, amit kény- szerűségből mulasztok. „Paradicsom'1 — csak autósoknak Bánkutat szívesen emle­getjük turista- vagy sípara­dicsomként. Azt viszont min­dig elfelejtjük hozzátenni, hogy e paradicsom a gépko­csitulajdonosok számára van fenntartva. Ömassáig simán el lehet jutni a 15-ös busz- szal, innen azonban — ha nincs kocsija — csak gyalog folytathatja az útját a ki­ránduló. S ha, mondjuk, egy­két kisebb gyerekkel vág ne­ki a család a hegyoldalnak, legjobb esetben két, két és fél óra múlva ér a turista­házhoz. Négy-öt órát gyalo­golni — hegynek fel, hegy­ről le — csak az képes, aki rendszeresen túrázik, és szá­mára éppen ez a fizikai pró­batétel a vonzó. Viszont: Bánkút sípályákkal is csalo­gat. és szeretném látni azt a síelőt, aki — hátán a léccel — úgy teszi meg a kiadós sétát, hogy még sportolni is marad ideje, kedve. Propagandisták továbbképzése A szakszervezel propagan­distáinak továbbképzésével rendszeresen törődnek a Di­ósgyőri Gépgyárban is Ma délelőtt például A szakszer­vezet szerepe a szocialista társadalomban címmel a pro­pagandisták számára tartott előadást Kőcser Ferenc, a DIGÉP szakszervezeti bizott­ságának politikai munkatár­sa. Varadg László, a művelődési ház igazgatója köszöntötte. Utána Rusz János, a HNF III. kerületi titkára beszélt a népfrontmozgalom feladatai­ról a kertbarátmozgalomban. Vigh Lajos, a kecskeméti kertbarátok vezetője válaszá­ban ismertette a kecskeméti kertbarátok munkáját. Dr. Adorján Imre, a megye kert­barátszövetségének elnöke szólott a megyei kertbarátok tevékenységéről. Csepregl Csaba, Miskolc városi Taná­csának mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője köszöntötte a vendégeket és vázolta a tanács mun­káját a kertbarátmozgalom- ban. A program során Szol­noki Jenő szakkörvezető szólt a miskolci kertbarátok által lebonyolított nyári tanulmá­nyi utak hasznosságáról. Másnap a kecskeméti kert­barátok miskolci kísérettel megtekintették Boros József, a Buday József mezőgazda­sági szakkör tagjának szir- mabesenyői mintakertjét, majd Szappanos István, a Kocsis Pál mezőgazdasági szakkör tagja nagy szakérte­lemmel vezetett kertjét. Addig tehat. amíg bizton­ságosan használható utat nem építenek, s meg nem szervezik a tömegközleke­dést, Bánkút marad az autós turistáké, s továbbra is a parkolóhelyek — vég nélkü­li ? — bővítése lesz a leg­főbb gond. Furcsa ttálusz Pedig a kalonaíiatalok se­gítségével. már épül az a felvonó, mely az eddiginél gyorsabban kényelmesebben, biztonságosabban szállítja a síelőket, tovább fokozva az egészséges téli sport gyönyö­reit. Tömegsportról azonban — a már elmondottak miatt — egyelőre nem beszélhe­tünk 1 Miskolc agglomerációs ter­vének készítői is felfigyel­tek Bánkút furcsa közigaz­gatási státuszára. Köztudott, hogy két megye osztozik rajta, és — bármilyen nagy is a törekvés az együttmű­ködésre — a tervszerű fej­lesztést megnehezíti a bi­zonytalan helyzet. A bánkúti turistahaz sze­líd őzikéjét körülbelül azon a helyen dédelgették a gye­rekek, ahol kora tavasszal még fedetlen, bűzös szemét­kupacok éktelenkedtek. Az egri Panoránfa Vállalatot, a ház gazdáját sok kritika ér­te emiatt. Jó érzés most dicsérni: rendet, tisztaságot talál a vendég a ház kör­nyékén. csakúgy, mint bent az étteremben. De milyen az ember, ha egyszer már rákapott a kö- tözködésre!... Nem tudom megállni, hogy meg ne kér­dezzem: a mai, egyébként is magas vendéglátóipari ára­kat figyelembe véve, nem (Folytatás az l. oldalról.) Felhívta a fiatalok figyel - mét arra, hogy jó és elismert szakembernek lenni nem könnyű dolog. A technika, a technológia állandóan fejlő­dik, csak az önművelődés, a képzés és továbbképzés révén lehet lépest tartani az egyre növekvő követelményekkel, a szakmai fejlődéssel. A Lenin Kohászati Művekben sokat törődnek a fiatalok beillesz­kedésével, a szocialista bri­gádok hathatós segítséget ad­nak ahhoz, hogy az újonnan munkába állók megtalálják helyüket az életben, jól érez­zék magukat a gyár nagy csa­ládjában. Ezért joggal várják tőlük a gyár dolgozói, hogy legyenek az LKM dolgos, Hű­séges munkásai. Köszöntötte a pályakezdő­ket Koszti Lajos, a gyár sze­mélyzeti és szociális igazga­tója is. Felhívta figyelmüket: az ő hozzáállásukon múlik; fel tudnak-e zárkózni a kol­lektívához?! A gyár dolgo­zói és vezetői minden lehet­séges segítséget megadnak ehhez. Szólt a fiataloknak a gyár termelőüzemeiről, a korszerűsítésekről és fejlesz­tésekről — ezen belül ki­Az Amu Darja mentén fekvő Darganata nevű falura (Szovjetunió) nemrégiben be- kaeső hullott. Ebben az év­században már 200, ehhez hasonló esetet jegyeztek fel. elégednének meg a III. osz­tályú kategóriával? (Most ugyanis II. osztályú az étte­rem.) A síklub faházikója mel­lett mór hegyekben all a téli tüzelő ám a lakók egyelőre még izzadtan térnek vissza az erdőből. Ja, kérem, nem könnyű a gombász-mester- ség, isten tudja, hányszor kell lehajolni, amíg megtelik a tarisznya. Háromnapos tá­borozáson térképezték fel a táj gazdag gombavilógát azok a szakértők, akik egye­temi szinten tanutták. és ok­tatják majd felelősségteljes mesterségüket. (Állítólag ..diplomás” munka volt az a gombapörkölt is, amit a vizsgálati anyagból maguk­nak főztek.) Csak a pettyes? Azt mondják, hogy minden évben több ezer tonna — fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag — táplálék megy veszendő­be. mivel csak egy töredé­két gyűjtik össze a szabadon termő gombáknak. Bizonyá­ra igazuk van a szakértők­nek, de csak némi fenntar­tással merem továbbadni e buzdításnak szánt megállapí­tást. A közelemben gomba­szolt egy házaspár, s a szel elhozta hozzám az alábbi beszédfoszlányt: — Biztos, hogy ez a teher nem galóca? — Persze, hogy. nem az, te kis butus. Hányszor mond­tam már, hogy a galóca pettyes! Nos, aki ennyit ért hozzá, az hagyja inkább veszni az értékes, ízletes táplálékot — akár tonnaszám. (békés) emelten a kombinált acélmű építéséről' — a tízrendelos üzemorvosi hálózatról, a mun­kásszállásról és az üdültetés rendszeréről, az anyagi és erkölcsi elismerésekről, a törzsgárdaszabályzatról, a fiatalok megbecsüléséről. A több mint 5 ezer, har­minc éven aluli gyári dolgozó és a 3300 KISZ-tag nevében Porkoláb László, az LKM KISZ-bizottságának titkára üdvözölte az ünnepség részt­vevőit. Elmondotta: a pálya­kezdőket nagy szeretettél várják a fiatalok is. Az LKM fiatal szakembergárdája, KISZ-bizottsága folyamato­san bizonyítja tettrekészse- gét. Kétszer nyerték el a KISZ KB vörös vándorzászló­ját, védnökséget vállaltak az acélműépítés fölött is. A pá­lyájukat most kezdőknek nagyszerű lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Az LKM sokat áldoz fiatal dolgozóiért, ám elvárja azt is, hogy a fiatalok tegyenek meg min­dent a gyárért. Az ünnepség Gácsi Ferenc zárszavával ért véget, majd a népszerű Apostol együttes szórakoztatta a pályakezdő fiatalokat. Ny. I. A jelenséget az okozza, hogy a kétéltű állatokat szélroha­mok kapják fel, majd a föld egy másik pontján lehuny­nak a magasból. kecskeméti kertbarátok Miskolcon Halálok ünnepélyes fogadása a rasas művelődési házban Első munkahelyük a kohászat A kétszázaik békaeső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents