Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-15 / 191. szám

# Munkában a Traffipax (Sólymos László felvételei) Betartják-e a nyolcvan kilométert? A Traffipax nyomában # A motorosnak száz forintba került a gyorsaság # Kihűltek a kemencék . A Minisztertanács határo­zata értelmében vasárnaptól ■a személygépkocsik autópá­lyán maximálisan 100, egyéb országutakon — lakott terü­leten kívül — maximálisan KO kilométeres sebességgel haladhatnak. Tegnap a Bor­sod megyei Kendór-lókapi- tanyság Traffipax-szal ellá­tott személygépkocsija nyo­mába szegődtünk, hogy meg­tudjuk, mennyire vagyunk szabálytisztelők az utakon. Nos. meglehetősen vegyes kép maradt bennünk. Az utasítás értelmében-' kora délután első utunk a Mis­kolc és Mályi közötti útsza­kaszra vezetett. Fotóriporter kollégámmal saját kocsimon követtük a rendőrségiek spe­ciális gépjármüvét. Bizonyít­hatom: jó szimuUiak gépjár­művezető kollégáim. Még jószerével csak azt keresték a radaros kocsi kezelői, hol válasszák ki a legalkalma­sabb területet, már megin­dult a villogás: az egymás értesítésére szolgáló jelzés- rendszer működésbe lépett, így azután jó darabig mun­ka nélkül ücsörögtünk az út szélén Unaloműző beszélge­tésünkből kiderült: az első napokban még mindenki igyekszik tartani magát a szabályos sebességhez hiszen szinte bizton tudja, ilyenkor fokozott az ellenőrzés. De később. .. Egyszer csak reccsent az URH-készülék: — Állítsuk meg a moto­rost. 78 kilométeres sebes­seggéi halad a megengedett 7u helyett... A rendőr főtörzsőrmester piros tárcsát emel a magas­ba, s mellettünk fékez az OB 28-59 forgalmi rendszá­mú Járva típusú motorke­rékpár. Vezetője nem perel, kifizeti a 100 forint helyszí­ni bírságot. Még jószerével el sem indul, már ismét megszólal a kocsiból az URH: — A ZIL tehergépkocsi 80 kilométerrel közlekedett, ké­rem intézkedni... A harmincéves forma gép­kocsivezető meglepetten hall­gatja az URH ismétlését, majd rezignáltan megjegyzi: — Ügy látszik, ismét ki kell cserélni a sebességmérő órát. Határozottan emlék­szem. 70-el mutatott. Egyéb­ként tény. hogy sietek, mert Nyéken csak négyig adnak sódert... Egy százasa bánja a siet­séget a VN 94-34 forgalmi rendszámú, a Volán - 2. sz. Vállalata tulajdonában levő pótkocsis ZIL vezetőjének. Már mellettünk elhaladva is egymásnak reflektoroznak a személygépkocsik. A PA 45-11 forgalmi rendszámú Wartburg vezetője — noha látja az intézkedő rendőrt — közvetlenül előttünk adja le a fényjelzést. Továbbindulunk Mályi fe­lé. A téglagyár előtt a szán­tóföldekről régi Csepel ka­nyarodik ki Miskolc felé. Vastag sárcsík jelzi az út­ját. Kollégámmal egymásra nézünk, egyre gondolunk. Ilyen úton egy szükségszerű fékezés, s már az árokban a kocsi. Nyilván ez járhat a radaros kocsi személyzetének fejében is, mert éles kanyar­ral fordulnak a Csepel után, s jó kilométernyire a „tett­helytől” le is állítják. Ek­kor derül ki az újabb sza­bálytalanság: négyen utaz­nak a háltam személyre mé­retezett fülkében. A Földmé­rő és Talajvizsgáló Vállalat FD 32-85 forgalmi rendszá­mú tehergépkocsiját vissza­fordítják. s azi utasoknak a vezetővel együtt sarat kell takarítaniuk a forgalmas út­szakaszon. A kocsi vezetője persze nem ússza meg eny- nyivel, 200 forintra bünte­tik, s mert nincs pénz nala, postai csekket kap. Rövid időre magára hagy­juk a rendőrségi kocsit. Amíg Miskolcra érünk, az Ötön vé­gig fényszórók kereszttüzé­ben haladunk, pedig világos nappal van. Szürkületkor in­dulunk Sajószentpéter irá­nyába. A sajóbábonyi elága­zást elhagyva, itt is köröz­nek, villognak a gépkocsik. A nap sztorija: egy kerék­páros bácsika mind az előt­tünk haladó Mercedesnek, mind a mi kocsinknak élén­ken integet: csökkenteni a sebességet, radar a láthatá­ron. Sajószentpéter előtt de­rül ki: ákkor még mindez csak vaklárma volt, mind­össze egy járőrkocsi végzett műszaki ellenőrzést. Amikor viszont visszafordulunk, is­mét egyértelmű jelzésekkel találjuk szembe magunkat. A íáskert bejáratánál rá is akadunk a radaros kocsira. Munka nélkül vannak, jól működik a jelzésrendszer. Azután hosszabb kihagyás, s amikor éppen indulni aka­runk vissza a szerkesztőség­be, sárgásbarna. Wartburg húz el a Traffioax előtt. Vil­lan a vaku. a fénvképezőgéo megörökítette a 93 kilomé- terés sebességgel robogó jár­művet A röpl^e néhány óra azt bizonyítja: az autósok igye­keznek egymást megkímélni a radar rveszál'-étől”. Pedig Valamennyiünk érdeke lenne, hogv a szigorú vagv kény­szerű szabályokat önmagunk, s mindannyiuttk érdekében betartsuk, ne pedig kijátsz- szuk ... TÓTH ZOLTÁN Lobogózzuk fel épületeinkéi! Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek és in­tézmények vezetőit, hogy al­kotmányunk ünnepének tisz­teletére lobogózzák fel épü­leteiket. A zászlódísz augusztus 17 —21-ig köszöntsc az ünne­pet. Lelátó is lesz Decemberben fedettavaló (Folytatás az 1. oldalról.) — Mit kell elvégezni ilyen rövid idő alatt? — Augusztus 2-i koordiná­ciós értekezletünkön — ame­lyen részt vett Pável János, Miskolc megyei város Taná­csa építési és közlekedési osztályának vezetője is — eldőlt, hogy a terveket az ÉSZAKTERV szeptember 25- re szállítja; addig a saját részlegünk végez előkészítő földmunkákat. A tervek kö­zött a leglényegesebbek a szekrényes öltöző téliesítésé- re. valamint a kazánházépí­tésére vonatkoznak. Ez utób­bit, s még néhány kisebb berendezést, a Miskolci Épí­tőipari Vállalat készíti. A Vízügyi Építő Vállalat VI. ■ sz. föépítésvezetösége szep­tember 10-én vonul fel, s kezdi meg a medence át­építését, ugyanis teljesen új vasbeton bélést kap az ötve­nes. Felvetődött, hogy a medence alját is kicseréljük; ez ügyben még vizsgálatokat, .végzünk,. Ha szükség van er­re. november 15-ére; ha vi­szont nincs, már október 30-ára végeznek a munká­latokkal. A sátor alá — amelyet valamivel több mint egymillió forintért a győri GRABOPLAST készített, s nyár le is szállított — lelátót is tervezünk. A beruházás várhatóan 5 millió forintba kerül, ám az összeg nagy­mértékben függ attól, mi lesz a medence aljával. Avatás: december 2-án. ünnepi úszó- versenn3'el; s december 3-án megnyitjuk a közönségnek is. T. Z. A TIGAZ miskolci üzem­egysége minden évben ",- végzi a nagy felújítási mun­kái; aprólékosan vizsgálják a gázvezetékeket és az át­adórendszereket. Mint min­dig, most is az üzembizton­ság fokozása vezérli e mun­kán dolgozókat. Minden évben jó előre jel­zi a TIGÁZ a nyári nagy karbantartást. Jó is, hogy előre tudják. így saját ber­kekben is ehhez igazíthat­ják a reparálnivalókat. A városi tanács rendelke­zésének és kérésének megfe­lelően készítette el a TIGAZ miskolci üzeme a nagyjaví­tás programját, hogy ne érez­zék a hiányát azok, akik csak veztékes gázzal tudnak főzni. Mégis mit veszünk, mit vettünk észre a gázkor­látozásból? A diósgyőri lakó­telepén. a Majláth-lakólele- pen, valamint a bolgárföldi lakótelepen szünetel a me- legvízszolgáltatás. A TIGÁZ miskolci üzemegységének ve­zetője azonban elmondotta, hogy olyan szervezési mód­szereket sikerült kidolgozni, amivel az eddigi két nap he­lyett egyre, illetve másfél napra sikerült csökkenteni a nagyjavítást. Megjelent a lapokban más is: a Miskolci Sütőipari Vál­lalat kéri a vásárlók megér­Bár még csak augusztus közepén járunk, sok volt ta­nulónak — akik idén június­ban végeztek — már lejár a szabadsága, munkába állnak, elősző! keiül' munkahelyi Be­jegyzés a személyi igazolvá­nyukba. munkakönyvükbe. A városi tanács munkaügyi Naponta es átlagosan több mint 16 ezer 1 kilogrammos és csaknem 15 ezer 2 kilo­grammos kenyér készül a Miskolci Sütőipari Vállalat kiliáni kenyérgyárában. Elü­tését, mert valószínű, hogy nem fogunk friss kenyeret kapni. Jóllehet eddig is volt már hasonló karbantartás évek óta. de erre még nem hívták fel ily módon a fi­gyelmünket. A sütőipari vállalat ke­nyérgyári és vasgyári sütő­üzemében a jelzett időpont­ban kihűltek a kemencék A pékek azonban teljes erőbe­dobással dolgoztak, hogy a boltokban ne érezzük meg a leállást, s legyen elegendő kenyér és péksütemény. Nem lesznek ugyan olyan frissek, de a „szabvány-követelmé­nyeknek” eleget tesznek, ami azt jelenti, hogy csak a 72 órán belül készült sütő­ipari termékek kerülhetnek a boltokba. E nagy munkával egy idő­ben a TIGÁZ dolgozoi üzem­be helyeznek és felavatnak egy új vezetéket is, amely­nek éoítését a közelmúltban fejezték be a Névtelen utcá­ban. Tulajdonképpen mire ezek a sorok megjelennek, a TI­GÁZ dolgozóinak hatvan fő­nyi csapata már túl lesz a munka első szakaszán, s ha a Gáz- és Olajszállító Válla­lat munkásai is hasonló si­kerrel dolgoztak, s gázt ad­nak, már .minden megy a maga rendjén. O. F„ osztályától több mint 4 ezer végzős igényelt munkaköny­vét. A legtöbb friss munka­erőt — már évek óta — a kohászat és a MÁV igényli. Munkálehetőseg bőven van. hisz Miskolcon több mint kétezer betöltetlen munkahe­lyet tartanak számon ... reláthatólag meg 2—3 hétig kevert — ó és új — liszt­ből sütik a vekniket, s csak utána állnak at teljesen az új lisztre. Jfc A felhordott sarat le is kell takarítani... Hétfő ’Sokat gondolkoztam rajta, de mindmáig nem tudtam eldönteni, áldás vagy átok a családban a tévé. Áldás, ha azt veszem, hogy (néha!) szórakoztat, elvonja a figyel­münket a gondjainkról (meg egymásról), a Híradó fél óra alatt bővíti világismeretein­ket, s megtudjuk belőle, hogy ha holnap napos időre számíthatunk, nyugodtan te­gyük táskába az esernyőt. Átok a tévé, ha arról az oldalról közelitem a kérdést, hogy ha a másik nézni. akarja, én meg nem, ak­kor nem tudok aludni; ha a Családi kör vi­tát és veszekedést robbant ki a családunk­ban; ha összemegy a kép és emiatt össze­megy a pénztárcám is. — Jó-e vagy rossz, az ördög tudja ... Tény az. hogy hétfői napokon nyűgösek vagyunk mindannyian. Téblábolunl: ide- oda, kimegyünk-bejüvünk, leülünk-felál- luníc, a morgás hangulat minden pillanat­ban robbanhat. S így megy ez már hetek, hónapok, évek óta. Nem tudunk mihez kez­deni a hétfői estéjeen. Ez így nem mehet tovább, határoztam el a minap. Legyenek a hétfő esték ezentúl a családi meghittség es­téi. a békességé, a harmóniáé, hadd erősöd­jenek a családi kötelékek. Ügy gondoltam, akkor cselekszem helyesen, ha nem roha­nom le enyéimet, hanem szépen, okosan, •miként családfőhöz illik, lassan, fokozato­san, egyenként táplálom be őket. A fiammal kezdtem. A legutóbbi hétfő estén, amikor láttam, hogy a srác úgy lesi a süket tévét, mint Aesopus rókája a sa­vanyú szőlőt, azt mondom a gyereknek: tudod mit. társasjátékozzunk. Negyedóra alatt beleunt. Akkor beszélgessünk —aján­lottam. „Veled? Miről?’’ De nem adtam fel a reményt. Kanasztázzunk hármasban, szó­lok anyudnak. Mire a nejem: „Pont most. amikor végre van egy kis időm rendezgetni a szekrényekben!” Mondtam neki bátorta­lanul: most jól együtt vagyunk, holnap is nap lesz. „Amikor jön a Veszélyes nyomo­zás ötödik része! Ti majd szépen betele­pedtek a fotelba, én meg rakodjak a szek­rényben! .. Így hát elmaradt a családi kanaszta. De még mindig makacs voltam. Sakkozunk, ürge. jó? Erre mindig kapható a gyerek. És ez kitűnő szórakozás, leköti, semmi más­ra nem gondol. Játszani kezdtünk. (A gye­reket háttal ültettem a tévének!) De mar az ötödik lépésnél rá kellett szólnom: hogy lépsz azzal a futóval, nem látod, hogy két gyalogos van előtte?! „Jól van, ne kapd fel mindjárt a vizet.” Töpreng, töpreng a gyerek elmélyülten. lép, megint gondolkodik, majd közli ve­lem, hogy sakk. Ez meg, hogy lehet! „Miért1 nem figyelsz?” Ne szemtelenkedj! ..Jó. adok egy revansot... Kezdhetsz a fehérrel. De ne rakjuk át. cseréljünk helyet." Hogyne, hogy az üres tévét bámuld. „Ma nincs adás. jól tudod.” Neked az mindegy. „Neked is.” Te. kapsz egy pofont! Bevonult a feleségem. „Mit veszekedtek megint!” .........Nem tudjátok, hol a tévéúj­ság?” Nem. De minek? „Hogy mi lesz hol­nap”. Hisz az imént mondtad, a Veszélyes nyomozás. „De még mi lesz?” Nekiállunk és keressük az újságot. Nincs. Perpatvar vi­szont igen. Tizenegy tájban megtaláljuk. A szekrényben, a ruhák között. És ismét szent a békesség. Persze, vége az adásidőnek. Meg mind­járt a hétfőnek is. És jön hat, családi egyet­értésben eltöltött este... Munkahelyek kezdőknek / Kenyér a Kiliánból f

Next

/
Thumbnails
Contents