Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-15 / 191. szám
# Messziről parányinak tűnik a rarosnyi embernek otthont adó városrész. Városkapuk (2) A DH várospolitikai fóruma Úttörőtábor társadalmi összefogással ♦ A Csanyikba tervezik ♦ Győri mintára ♦ Munkával, pénzzel, anyaggal segíthetnek Az A vas-dél rádupláz Nemcsak Miskolcnak vo!t Csabai kapuja, Hejócsaba- nak is miskolci kapuja. Az előbbi megmaradt utcanévként. az utóbbi nem. de hát Miskolc kapuja is lég túl- gvalogolt a történelmi határon. Valamennyi régi feljegyzés úgy írja. hogy a város birtoka a Hejőtöl a Sajóig terjed, Hejöcsaba ma Miskolc. És hol van a város kapuja? Autóbusszal nagyon sokszor utazom erre. hiszek hát azoknak, akik azt mondjak. hogy mesze túl Csabán, túl Mályin is, a nyéki tavaknál. Messze még a tábla Való igaz: hajnalban és este terjedelmes vadkempingeket találni itt. A tavak a debreceni úthoz simulnak, nemcsak a víz, hanem a közelség is csábít. Mi gondunk rá? Ez Nyék- ladhaza gondja. Valóban az, csakhogy a vadkempingezok — elvétve akad köztük egy- egy magyar kocsi is — valamennyién Miskolcról jönnek. vagy éppen oda tartanak. Nem tudom, hogy mennyibe kerülne, legalabo nyáron, valamiféle szervezett táborozási lehetőséget biztosítani itt. de az biztos, hogy ami van, az nem jó. Tó a fürdőszoba, sajnos a kocsiknak is. bokor a mellékhelyiség. Minden szennyezés a tó későbbi betegsége. Egy kerített terület, egy szenny- yízderítö. néhány nyugdíjas. Ennyi kellene gyakorlatban egy díjtalan táborozási hely biztosításához. Elméletben persze kellene más is, és ha az ember az első kiadott engedélyre gondol, akkor visz- szalép a javaslatától. Miskolc leié haladva, túl Mályin — ezt a téglagyáriak mondják — már kezdődik a város. Balkézről hétvégi kér. tek. hazak. Két valóságos telep. Jobbfelöl a gyár. a gyáron túl az AGROKER telepe. Arra készít fel. ami fogad majd. Még messze a \ áros határát jelző tábla, de a látóhatárt már uralja a nagyváros. b elébred az utas — De szép! Mi az? Nos. nem túlzás azt mondani. hogy Miskolc egyik legjellemzőbb arcai mutatja a Pest felől érkezőknek. Jobbra az Allöld. balra már a hegyek nyugtalanította táj. És mindehhez egy óriási gyár sziluettje. Az utas valóban felébred, pedig joszé- Pével még aludnia kellene egv kicsit, mert bar a nagyváros ígérete fogadja. Hejöcsaba szélén faluba ér. Az Avas-dél is elbújik néhány percre. Az utas. közvetlen a város határat jelző tábla után lát egv' vadkempinget, ez azért szomorú, mert nincs mellette még csak víz sem. mert nem a táj állította meg az autóst, hanem a városból való kiszabadulás öröme, vagy az érkezésre való készülődés. Perelnem kellene Hejőcsa- baval. de igazsagtalanság lenne, hiszen az útépítés és az epitkez.es miatti szanálások alapvetően meghatározzák az utast fogadó képet. Mas dolog, és ezt el kell mondani: bontani sokféleképpen lehet, és maga az, hogy bontunk, még nem indokolja a megüresedett telkeken gombamód szaporodó szeméttelepeket. Hejőcsabán mondták: — Próbálja meg! Tegyen egy tiszta helyre öt féltéglát.. Két nap mújva ott talál egv valóságos szeméttelepet. Minden ilyen helyet rendőr se vigyázhat. Ugyanitt mondták tréfaképpen: 4 jenny el nyerni, és szavazni lehel Üivalbenwlató a jégpályán (Folytatás az*l. oldalról.) A vásári irodán szinte pillanatonként csörög a telefon. egyik érdeklődő a másiknak adja a kilincset. Néhány fontos tudnivalót egy percnyi szünetben ezért sikerült feljegyeznünk. A legfontosabb. hogy a vásárlátogató háromrészes jegyet kap majd. Egyik részét a kapunál letépik mint ellenőrző szelvényt. A másik rész a közönségdíjért folyó versenyben a szavazásra szolgál. A vásárlátogatók szavazata alapján döntik el ugvanis. melv termék kapja a közönség díjat. A nézelő- döknek nincs más, dolga, mint feljegyezni e szelvény- részre a kiállítási pavilon számát, ahol a véleménye szerint legszebb terméket látta, s e szelvényrészt kell az erre a célra rendszeresítet* urnába bedobnia. Végűi a harmadik szelvényrésszel a látogató a tombolán vesz részt. A fődíj egy feketefehér televízió, emellett gaz— Régen vamház volt a városok -szélen, most a benzinkútnál fizetik a vámot. / íz seprű kell Hasonlóképpen, mint Eger felöl, itt is több városkapu van. Az utolsó a vasúti felüljáró. Ha a cementgyár alapvetően város-élményt adott, itt az Avas-dél dupláz erre az élményre. Sajnos, hihetetlenül kevés zölddel, hiszen még az a kevés terület se zöld. amelyet a szűk hely kínál. (A környéken lakók mondjak: hónapok óta épül a 14-es végállomásánál az út. Hónapok óta sárdombok szomorkodnak. a szélén, itt-ott mar felveri őket a gyom. Hiába szép a gyár a másik oldalon.) Ugyanez a második kapunál. A vasúti híd után. a Petne- házy-bérházak előtt levő szabad terület igen kevés munkával rendbehozható lenne. Eg.v nagyon szép város-bejáró romlik el így. Ugyanezt kellene elmondani a hejőcsabai utcaképről is. Igaz. ide talán tíz seprű is elég lenne, hogy szép legyen. dala talál egy lemezjátszó s három zsebrádió is. Érdemes tehát megőrizni a ’ombola- j egyet! Divatbemutató minden nap. A hírnek nyilván a hölgyek örülnek, s a férfiak pénztárcája bánja. A szövetkeze'ek ugyanis a műjégpályán levő színpadon minden nap 17 órától frizura- és divatbemutatót rendeznek. Emellett két ízben a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat is bemutatja ajánlott A kisiskolás gyerekeknek ötöm. szüleiknek azonban gond is a nyári vakáció. Azok a családok még szerencsésebbek. melyek mellett ott van örök -támaszul a nagymama, nagypapa, és van kire hagyni a gyereket. A többiek? Letelik a nyári szabadság, de még mindig tart az iskolai szünet, vége a kéthetes balatoni táborozásnak. de még mindig tart a vakáció. A szomszédok, jó ismerősök — ha vannak — szintén elfoglaltak, és többnyire csak ígérik, hogy naponta egy-két alkalommal ..odanéznek”, mit csinál a kis ..kulcsos”. Mit csinál? Amíg le nem telik a szülök munkaideje. nyakában a lakáskulccsal. többnyire ott lődörög a ház körül, es még jó, ha hozzá hasonló, rendes gyerekekből álló csapattal kóborol. A nyári napközis táborok, a művelődési házakban szervezett foglalkoztatók, csak az iskolás gyerekek kisebbik hányadát tudják fogadni. A többiek sorsat. vakációját fentebb vázoltam. Értük és szüléikért épül majd az úttörőtábor, melynek létrehozásáért — reméljük — ismét ezrek fognak majd össze. Az „ismét " szó használatára az jogosít fel, hogy tapasztalmodelljeit: augusztus 17-én es 20-án délután 4 órakor. Korábban már beszámoltunk a kisiparosok napjáról, amelyet augusztus 25-én rendeznek. Most némileg bővült a program, ugyanis mind 25-én. mind 26-án a kisiparosok egv része a sport- csarnok előtt ingyenes lakossági szolgáltatást végez, ugyanakkor termékeik egy részét ugyanitt árusítani is fogják.., ‘ Both) hattuk: ha közérdekű munkára mozgósítják, hajlandó áldozni Miskolc lakossága. Gondoljunk csak a műjégpálya építésére! Augusztus 9-i számunkban olvashatták a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságának felhívását: építsünk úttörőtábort! Nem túlozlak a felhívás fogalmazói, amikor ezt írták: ..Az üzemek szocialista brigádjai és a lakosság részéről számos felajánlás érkezett e fontos létesítmény megvalósítására" A kezdeményezés ugyanis — mint a műjégpálya esetében — most sem ..lentről” jött, a város közvéleményében régen él az úttörőtábor gondolata. Nemi túlzással azt mondhatom. hogy e „nyomásnak” engedelmeskedve karolta fel az ügvet a városi párlbizolt- ság, a Hazafias Népfront, a KISZ városi bizottsága, és végül, de nem utolsósorban a városi tanács. S ha ez a kezdemenyezés egybeesik, mert egybeesik a nemzetközi gyermekévvel, az jo dolog ugyan, de tudni kell: nem ünnepi kampányfeladatról. hanem szükség-parancsolta vállalkozásról t*an szó. Mindjárt hozzáteszem: hatalmas vállalkozásról. A Majális-parkba — a KlSZ-is- kola közelébe — tervezett úttörő-váltótábor ugyanis sokmilliós beruházásnak ígérkezik, és a beruházás költségét nem tudná előteremteni a közeli években a tanács. Győrben is társadalmi munkával építettek hasonló tábort. A felhívás megjelenése után a Hazafias Népfrontnál. a tanácsnál és nálunk is érdeklődtek szocialista brigádok, vállalati kollektívák: miiven munkára van szükség, hol gyűjtik a felajánlásokat? A kérdés második részére könnyebb válaszolni: a városi tanács társadalmi munkát szervező csoportjánál lehet jelentkezni. A tervek még nem készüljek el. de az nyilvánvaló, hogy rengeteg földmunkára lesz szükség. Ezután közmű- vesítenek. majd hozzálátnak az állandó létesítmények felépítéséhez. Aki tehál úgy érzi. hogy az építés bármely szakaszában segíteni tud, máris előlegezheti felajánlását. vagy legalább jelezheti, hogy számíthatnak rá. (Természetesen nem egyénekre, hanem kollektívákra vonatkozik elsősorban mindez.) Rengeteg anyagra lesz szükség, es persze pénzre is. Mint a műjégpálya építésének idején, most is számlát nyitnak, melyre a kommunista műszakok bérét fizethetik be a brigádok, vállalatok. Arra is számítanák a szervezők. hogv az úttörők hulladékgyűjtő akcióiból, illetvo a diákok mezőgazdaságban végzett munkájának honoráriumából szintén szép summa folyik majd be a külön- számlára. Szó lehet árról is, hogy építőtábort szerveznek majd a Csanyikban. ‘ Lehet, hogy az idei őszön, de legkésőbb a jövő tavasz- szal elkezdődik a munka, hiszen 1980 nyarán már legalább 100 gyereket akarnak üdültetni a váltótáborban. Teljes elkészülte után 300 pajtás töltheti egészséges, szép környezetben, gondos felügyelet alatt a vakáció egv részét. És meg valami: régi terv Miskolcon, hogy vidámparkot létesítenek a gyerekek örömére. Terület van éppen eleg. s ha futja az erőből — miért ne futná? — a tabor ezzel is kiegészülhet. (békés) Hói vannak az utcapresszók? Ma már a nyár mindenki számára egyet jelent az utazással. s útjaink során akarva-akaratlanul is összehasotiltásokat teszünk, általánosítunk, bosszankodunk vagy örülünk. Örülünk akkor, ha azt látjuk: ez vagy az jobb nálunk, s bosszankodunk, ha kezdeményezőkészségből, élelmességből, kulturáltságból leckét kapunk. Sokan mondják, idegenek és őslakosok egyaránt, hogy Miskolc ..áljáróház". Kétségtelen, hogy a drasztikus megfogalmazás takar némi igazságot. A járkálástól zsibogó lábú turista, vagy a sétálgató miskolci — egyben közösek. Szeretnének leülni, helyesebben kiülni valahova, ahol egy kis árnyékot, hűsítőt. kávét, levegőt kaphatnak és esetleg láthatnak is valamit. Hogy — Tapolcát kivéve — ilyen elvétve akad, és igen kevés a vendégmarasztaló hely is, az előbbi igazság mellett szól. Kulturáltabbá, emberibbé és szebbé válik a város ezek birtokában, nevezhetjük akár utca-kávéhá^nak, akár másnak. Visszatérve az összehasonlításra: bizony az országban szerte. szép számmal láthatunk jó példát, az igyekezet és a találékonyság számos jelét. A vendéglátás elsősorban üzlet és nehezen hihető, hogy ami másutt haszon, az itthon ráfizetés. Nem valószínű, hogy azokat, akik Pesten vagy máshol a leg- elképesztőbb helyeken lehetőséget találtak néhány asztal és szék kihelyezéséhez: a városszeretet vezette volna elsősorban. Inkább az egészséges üzleti szellem! Amíg ez a szellem nem látogat el közénk is, addig a fáradt turistának és a ráérős miskolcinak is egy választása marad: tovább bandukolni. K. L. (Folytatjuk.) BARTHA GÁBOR # A háttérben tehenek, hogy az előtérben mi lesz, azt csak a Tejipari Vállalat dekoratőrei tudják...
