Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-02 / 180. szám

Az aypsztosí napik Őszre szép emlék lesz... Tábor. Kékmezőn + József Attila az A betűnél kezdte tanulni a francia szó­tárt. A Izét kislány is nagyon az elején tart még a francia nyelv tanulásának ... azok. Sokszor azért nem me­rünk megszólalni a tanult idegen nyelven, mert a he­lyes nyelvtani formulán gon­dolkodunk. s mire az eszünk­be .iut — ha jut — „elfele.it- • ifik” a gondolatot magát. Ezen csak a gyakorlás segít, s a szókincs adta bátorság. Nos. ezt szolgálta a kéthetes tábor is. amitől csodát azért nem szabad várni. Koszt és komfort Klgondolkodtatóbbnak tartjuk a névtelenül írott öt-tízsoros dol­gozatokból kirajzolódó képet. A gyerekek zöme először volt tá­borban. A környezet, a levegő valóban pompás. A gyerekek azonban furcsa módon valamifé­lé komfortot hiányolnak és kér­nek számon a táboron. Érde­mes idézni ezekből az írások­ból: „A tábort másképp kép­zeltem el. Van egy deszkavécé. A tehenek között tanulunk. Kul­lancs is van ÖQgivel”. Ez a há­rom motívum a W. C. a kullancs és a tehenek csaknem minden dolgozatban szerepel, mint aho­gyan az ételre tett megjegyzés is. „A kaja nem a legjobb. Na­gyon kevés gyümölcsöt kap­tunk”. „A tábor gyönyörű he­lyen van. A levegő jó, éppen ezért az ember hamar megéhe­zik. Azt mondják, a tanuláshoz is sok kaját kell magunkhoz venni. Az pedig pocsék.” Mások a komfortra tesznek megjegyzéseket: „Van egy me­dence a táborban, de még egy­szer se fürödtünk benne”. Per­sze, az idő se volt alkalmas a fürdésre, de ezt nem látták be a lurkók. Kedvezőbbek a bejegy­zések magáról a programokról és a tanárnőkről. „Sok dalt ta- nőnket szeret jük, mert amit nem nultunk. Katit, az orosz tanár­nőnket szeretjük, mert amii nem értünk, mindent megmagyaráz mindent megtanít.” »«Az órán sok mindent tanultunk és so­kat szórakoztunk.” ..Sokat ta­nulunk és írunk angolu’ ” Hogy miért elgondolt • ''atóak ezek a gyerek véleménye v: Meet maximalista követelésekkel áll­nak elő. Váradi László, az Ady Művelődési Ház igazgatója meg is magyarázta nekik, hogy a tá­bor éppen azért tábor, mert a romantikával némi kényelmetlen­ség jár együtt. A kosztra pedig norma van, amit nem léphetnek túl. A táborokra igenis szük­ség van, hogy minél több gyerek szabadulhasson ki a lakótelepekről a jó levegőre, ahol „Az erdésznek van egy lova, a Bolygó, rajta lovago­lok”; ahol találkozhatnak a „kedves bocival”, ahol sza­badon futkározhatnak/ fociz­hatnak. Tény viszont, hogy a napi 6 órai tanulás kicsit sok. Mégis alig hisszük, hogy anyunak valóban így mesélik el. ahogyan kedden délután leírták. őszre szép emlék lesz ez a két hét. Műemlékeinkről a Nézőpontban A hajdani földrajztanköny­vekben még az állt, hogy Ma­gyarország „fában szegény or­szág”. Varga Domokos kitű­nő szociográfiájában (Erdőke­rülőben) viszont már azt ol­vashatjuk, hogy nem is olyan kevés az a fa, inkább a minő­ségével és a felhasználásával van baj. Nos, a fához hason­lóan el szoktuk panaszolni, hogy alig van műemlékünk, mert a mostoha történelmünk többször és mindent letarolt. Való Igaz ez is, a kedd e«ti Nézőpontból viszont az de"ült ki. hogy ezzel a kevéssel sem „bírunk”. Csak helyeselhetjük azt a sorrendet, amellyel Érdi Sán­dor a műemlékvédelem ne­hézségeit megvitatta a szak­emberekkel. Kísértetiesen ha­sonlít a műemlékvédelem is a környezetvédelemhez. Mindkettővel kapcsolatban először a pénzügyi nehézsé­geket szokták emlegetni, ho­lott ezt megelőzi fontosságá­ban is, hatásában is a szem­léleti, tudati. Magyarán: a legtöbb bajt az emberi buta­ság okozza. Ez rombolta le annak idején a főúri kasté­lyokat, hurcolta szét a be­rendezéseit. ez az „ideológia” vádolta meg „klerikalizmus- sal” azokat a szakembereket, akik az egyházi épületeket kívánták restaurálni. A szem­lélet és a közvélemény — pozitív — alakulása is visz- sza-visszatérő téma volt a műsorban, s nem véletlenül. Az értékeket ott becsülik meg érdemük szerint, ahol értékrend van. Hogy a múlt, a hagyományok, a relikviák, dokumentumok, épületek is értéket jelentenek — sokszor pótolhatatlanokat! —. nos. erre is meg kell tanítani az (hm-páesé) CSÜTÖRTÖK. Kossuth radio: 12.0«. Deli Kró­nika. — I2.2O: Ki nyer ma? — 12.üö: GraüKai biennale Ljublja­nában. — 12.50: Zenemuze-um. — 14.07: Népi muzsika. — 15.33: Folytatásos mese. amelyben fel­dobnak égj- szörnyet. — 15.51: Tanár úr, kérem. — 16.00: Út­közben. — lij.05; Tgndori Dezső: A meghívás fennáll. — 16.15: Ma­gyar előadóművészek. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Ol­vastam valáhol ... — 17.27 : Hol­lós Lajos: öt régi tánc. — 17.33: Zárómérleg. Hangjáték. — 18.13: Hol volt, hot nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 18.15: A bécsi Concentus Musicus Kama­razenekar hangi ensenye. — 30.38: A gyorsuló ioő nyomában. — 30.31: Emlékek szárnyain. — 2Í.OO: Hírek. — 23.15: Sporthírék. — 22.20: Kína 30 éve. — 22.30: Szabolcsi Bence tanít . . . —23.30: Brahms: a-moll vonósnégyes. — 24.00: Hírek. — 0.10; Muzéáils felvételeinkből. Petőfi rádió: 12.:W: Hírek. — 17.33: A népművészet mestórainek felvételeiből. — 12.53: Kapcsolás a pécsi stúdióba. — 13.2S; Gyer­mekek könyvespolca. — 13.28: Éneklő ifjúság. — 14.60: Szóra­koztató antikvárium. — 18.0«: Ze­nés játékokból. — 16.30: Hírek. — 16.38: Útközben. — 16.35; idő­sebbé^ huilámhOS9feán. — 17.30: Az újságíró zavarban van, amikor az élményeit megfo­galmazza. Az első gond az, hogy a nyilvánosságra tar­toznak-e ezek az élmények? Kínálnak-e általánosítható tanulságot? Mennyiben rep­rezentálja a négy lelkes egyetemista lány a leendő pedagógusokat, az 50 tábo­rozó miskolci lurkó a mai gyerekeket? Milyen haszno­sítható tapasztalatokkal gaz­dagodtak az Ady Művelődési Ház munkatársai? Készülődés u pályára Először a négy „tanár nérti- ▼ cl” ültünk lé beszélgetői, s eközben a gyerekek — név nél­kül —, „dolgozatot” írtak, „Mit mesélek anyunak?”, címmel. Ez utóbbira még visszatérünk. Három bölcsész- s egy közgaz­dászhallgató vállalkozott arra, bőgy július ?#-tól augusztus :i- ig ti órában orosz, angol, fran­ciá és hémet nyelvre tanítsa a gyerekeket. Az öt ven gyereket a tanárok javasolták — külön­böző, s talán nem is eléggé tisz­tázott szempontok szerint — a táborba. Volt itt negyedikes is, nyolcadikos is, fiuk, lányok ve­gyesen. A társaság egyik fele sátrakban, a másika bént a házban lakon. Ebédet a Hámor étteremből kaptak — ez utóbbi­nak a figyelmébe ajánljuk a gyérekek megjegyzéséit a koszt­ról. A napirendet meghatározta a délelőtti és a délutáni hátóm- óraí tanulás. A szülők 500 fo­rintót fizettek a kéthetes tábo­rozásért, s ezért nyilván, vala­milyen eredményt is vártak. Jo- gosan-e? Erről faggatom a kol- léginákat, —' s az idegénnyelv- oktatásunk gondjairól. A kicsit provokáló kérdésre elmondják, hogy őket is rosszul oktatják az egyetemen. — Túl sok az elmélet, kevés a gyakorlat — mondja Németh Mária, aki másodszór van itt a tábórban. — Éppen arra nem tanítanak meg minket, hogy kell foglal­kozni a gyerekekkel. A Radnóti feyakóiió Gimnáziumban, ahová ön Jártam* ideális állapotok van­nak — szól közbe Kovács Zsu­zsa. — Pédig a pedagógusnak meg kell tanulnia a gyérekeket is. Kk legalább olyan fontos, mint a szákmai tudás. — Igen, azért vagyunk itt, hogj' gyakorlatot szerezzünk. Eleinte sok gondunk volt a fe­gyelmezéssel — védekezik Ko- moitdi Jozefa, a táborvezető. A gyerekek nem látták be, bogry tanulni keli. — S nincs igazuk? Elvégre vakáció van — bújik ki belőlük á kisördög. — Nem tudják a ragozást sem. Van Olyan, aki itt tanult még írni-olvasni. Nem értjük, hogy kaphattak ezek a gyerekek ««- Jryéét, ötöst érre a tudásra — hangzanak az egybehangzó, ki­csit zavarba ejtő ítéleték. Nem tül szigorúan és eltia- mark ód ó tan ítélnék a már pá­lyán levő. idősébb kártársaik munkájáról? Hiszen itt csupán egy tucatnyi gyerekkel kellett foglalkozniuk, az iskolainál la­zább, kellemesebb körülmények között. Mert hisz a tábor mégis­csak fábór, s ide önkéntesen jöttek a gyerekek, noha szüléi „nyomásra”. i „Ezt a szót nem tanultukis Közben a gyerekek az uzsonnáért sorakoznak., Sóira megkérem őket. hogy a ta­nult nyelven mondjanak egy- egy mondatot az ebédről, az uzsonnáról (kakaót és vajas kenyeret kaptak). A nérnete- sek a legügyesebbek, dó ők harmadiktól tanulják a nyel­vet. Van kitérő válasz is: „ezt a szót nem tanultuk”, s alighanem itt üt vissza a grammatizálás: nincs bátor­ságuk beszélni. Az ember ugyanis nem nyelvtani fo­galmakban gondolkodik be­széd közbén. Sőt! Készség- séinten eszebe sé jutnak Azzal kezdtem, miután a szerda délelőtti sajlpvetítésről visszatértem a munkahelyemre, hogy sorra jártam kollégáimat, és lelkesült szavakkal kötöt­tem a lelkűkre: ki ne hagy­ják ezt a csodálatos vígjáté­kot. Hogy mennyire adnak a szavamra, nem tudom, azt sem, hogy e sorok olvasója hisz-e nekem, de legigazabb meggyőződésemmel ajánlom önöknek is Ettore Scola Csú­fak és gonoszok című színes, szinkronizált filmjét. Az olaszok ismert nagy­mesterei a nyomor ábrázolá­sának. na de ilyet? Nevetsé­gessé tenni a társadalom al­ján, a városszéli bádogvis­kókban tengődöket? A tolva­jokat. prostituáltakat, strici­ket, csavargókat? Igen. raj­tuk nevetünk, az 6 csúfsá­gukon. gonoszságukon. A re­mek rendezőnek esze ágaban sincs, hogy a szánkba rágja: őzeket a szerencsétleneket a kapitalizmus törvényei tettek ilyenekké. És mégis: a har­sogó nevetések közti pillanat­nyi szünetekben, a film lí­raibb képsorai alatt mind­annyiunkban tudatosodik ez a tény. Miképpen éri ezt el Ettore Scola? Szinte megfejthetet­len. A dombtetőről a párán át idelátszó Vatikán, a ház­tartási cikkeket kínáló moz­góárus. a féltve őrzött millió a kifolyt szemért, a drótka­litka „óvoda", a „folómodel- lé” feltört szép lány —mind- mind finom eszközök a har­sány. szókimondó — 18 éven felülieknek ajánlott — ko­médiában, azoknak a bizo­nyos farkastörvényeknek a sejtetésére. Lélegzetelállítóan pergő- sodró a történés, illetve a történések kavalkadja, me­lyekbe szervesén illeszked­nek a film lírai képei. A gyermekarcok a drótháló mögött, az iszonyatos mére­tű örömlány és a főhős — akit Nino Manfredi alakít; kell-e mondani, hogy magá­val ragadó tökéllyel? — ta­lálkozása, a befejező — és az azt előkészítő — kockák egy kislányról... A nyomorról született (és még' születik.) sok-sok ihle­tett alkotás, szociográfia, do­kumentumfilm (regény), ri­port, de ehhez fogható víg­játék kevés. Nézzék meg Ruggero Moccari és Ettore Scola (forgatókönyv), Dario Di Palma (kép) nagyszerű komédiáját, az Ettore Scpla rendezte Csúfak és gonoszo­kat! (szabados! embereket. Elsősorban persze az iskolában, magukon a tör­ténelemórákon, de mindent meg kell tenniük — mint ahogyan tette most a tévé — a tömegkommunikációs esz­közöknek is. Ha be tudjuk vinni a tudatba, hogy min­den műemlékben — a ren­deltetésétől függetlenül — élő emberi munka realizálódott, már közelebb jutunk a cé­lunkhoz. Mert míg a háború pusztításain mindenki elbor­zad. a békés és a „civil” kár­okozáson már kevésbé hábo­rodunk fel. Vannak értékek, amelyek nagyobbak, mint a pillanatnyi praktikum. Az a kor. amely nem ismeri a ke­gyeletet és a hagyománytisz­teletet, maga sem számíthat kíméletre az utókortól. Sok még ezen a téren a teendő Miskolcon is, ahol ténylege­sen kevés a műemlék-értékű objektum. Sajátosan vetődött fel a fejlődés gondia a műsorban. Egyszerűen kihalnak szak­mák, amelyekre még évtize­dekig. évszázadokig szükség lesz, ha meg akarjuk óvni a műemlékek állagát. S ez nem csupán a műemlékek miatt veszteség. A szakma míves- spgóre. egyfajta belter jesse- gére gondolunk itt. amelyet nem pótolhat semmiféle tech­nológia és ipar. Legalább ak­kora érték ez ugyanis, mint maguk a műemlékek, s ha sürgősen nem lépünk ebbe az irányba is. akkor még na­gyobb rombolással kell szá­molnunk. H. S. műsor Zenei tükör. — I8.n<): Disputa. — lo.oo. ttu't-K? — 16.uú : uhtcuiaulas 12*1 Iidiis.eme^cr. koí.u.,. — Io.-ií: a yigailyuaro. — 18.55: ista&eriista. — : Híred. — : jlVii*. — 2,.„6: Ajánlok inasokat. — 22.«0: i>otacso,vor.— 26. iw: Hűek. — 23.io: Dzseosz­xeivete,ekooi. — 34,00: hue*. Miskolci rádió: i7.oo: Hírek, idojaiss. — .„ 1 ui)ul ucazeini Keii. SZU,ke,210: Nagy iSiYan. a Ma­ke ar aaujü gj -.uicKAui usa éne­kéi. Vezenyei: csanyi Laszjo. — tvisiSsíOxasO*. gyei ekek. öZel *CSZ- 10: oatcaii Aiaixa. — ia.oo: jts/ax- utagyaioiäiagi kiómaa. — uap- es musOrejozeies. Televízió. 1. műsor; u.jj; Hí­rek. — 16.26: rvU.J dilUSeg- — Nemzetközi gyermekév I81«. — 12.1«: Testi mese. — 13.2«: 'ievetorna. — 13.30: iv-rtírado. — 20.60: jogi esetek. — 26.4u: ura­sa jótevőnk. Tévéjáték. — 21.30: uaioti napok, — 22.10: Tv-llir- auo i. — -2.-0: A Szovjetunió né­peinek Vll. nyári sparlakiauja. Televízió. 2. műsor: 20.01: Van képűn* nozzal — 2040: rajziu- niek kedvelőinek. — 26.56: iv- hiradó 2. — 21.10: Szinliaz a te- \ eúeii. — 21.36: ialmi az uican. — 22.26: Egészségünkért, Szlovák televízió; ló.30: Hűek. 16.66: K.poi i r uniói szagom. — l».2ü: PionnoK magazmja. —17.06; Vnamusor. — 1i.4j: Esti mese.— 18.60: Tv-hiradó. — is.36: Szóra­koztató veselkedő, — 19.20: ’té­véjáték. — 20.36: Tv-hiradó. — 21.6O: Dokumentumműsor. — 21.10: Zenes műsor. — 21.06: A Szov­jetunió népeinek VII. nyári spartakiádja. — 22.50; Hírek. Kiállítások; Vasas Művelődési Központ (14—19): Lengyelország gazdasági élele a 70-es években. — Vasas Galéria (14—19): Mun­kásélet ’78. — Mini Galéria (10— 18): Gyermekrajzok ’79. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka. — A kelták Eszak- Magyavotszágon. — Herman Ot- tó-emiékház (10—18): Herman Ot­tó élete és munkássága. — Di­ósgyőri v ár (9—18) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diós- gldr éleié’oeh. — Miskolci Kép­tár (10—18): 230 év magyar fes­tészete. — Kondor Béla-emlék- klailítás. — Gulácsy Lajos raj­zai. — Molnár Béla Ifjúsági és Uttöroház (10—18): Uttöröházi szakkörök kiállítása. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10— 18) ; A francia sanzon története. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Csúfak és gqnoszak Mb. szí. olasz film 18 éven felülieknek! Féléméit helyér! Kezdés: f4, hnö. 8 orakor Kovats Dánielnek, a száz: éve született Móricz Zsig- mondról szóló tanulmánya — A íormátlanság forma- művésze?; Gondolatok Mó­ricz első regényeinek kom­pozíciójáról — vezeti be a Napjaink most megjelent; augusztusi számát. A Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus—Leni- nizmus Tanszékének szocio­lógiai kutatócsoportja a kö­zelmúltban városunk kü­lönböző kérdésköreivel fog­lalkozó három tanulmányt adott közre (Tóth Pál: Mis­kolc város társadalmi és ur­banisztikai szerkezete, Tóth Pál: Társadalmi kapcsola­tok szerveződése és típusai a lakótelepeken, dr. Lehoqz- ky Alfréd: Az ipari dolgo­zók kiemelt réteseinek jél- iemzői Miskolc két nagy­ipari üzemében). E tanul­mányokra épül Mod Aladár- né izgalmas jelentése a mai Miskolcról, a Miskolci tilkfr. A vasárnap kezdődő toka­ji írótábor előzeteseként M. Pásztor Józsefnek, a tiszala- danyi író—paraszt találkozók­tól a jelenlegi tokaji írótá­borozásig átfogó képet adó összeállítását közli a tábor egyik „gazdája”, a Napja­ink. Szentmihalyi Szabó Péter elbeszélését — Az otthon —, Hajdú Gabor és Kerényi Grácia írásait, nem utolsó­sorban Pető János grafikáit ajánljuk a most is gazdag, változatos témákat, a mű­fajok széles skáláján bemu­tató Napjainkból. im­KOSSUTH K r>s szemberek f. Szí. magyar film ' , 16 éven felülieknek! \ Kezdés: f3. hn5. 7 ónékor HÉV ES V IVAN FILMKLUB ( eddo Szí. szenegáli film , Kezdés: fő, fi órákor y* TÁNCSICS A Vörös pecsét Mb. szí. szovjet fit)n Kezdés: f5, f7 órakor fáklya Es az eső elmés minden nyomot Szi. NSZK—francia ftim 14 éven alul nem ajánljuk! Kezdés: 15. 17 órakor SZIKRA Leszámolás a kocsmába* Mb. szí. szovjet filrft Kezdés; 5, 7 órakor PETŐFI Forradás Mb. szi. lengyel film 14 even alul nem ajánljuk! Kezdés: 15, f7 órakor SAGVARI Egy különleges nap Szí. o’.asz film 14 éven alul nem ajánljuk! Kezdés: 5, 7 órakor TAPOLCA, KERTMOZI Októberi vasárnap Magyar—NSZK film Kezdés: este 8 órakor VASAS KERTMOZI Griffin és Phoenix Mb. szí. amerikai film 14 éven alul nem ajánljuk! Felemelt helyér! Kezdés: este 8 órakor PERECES Roeszemberélt Szí. magyar film 1« éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Zelcngora csúcsai Mb. jugoszláv film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.80: Hirék. — Kij. 8.20: A mai nap . küHuráüs programjából. — 8,25: A halha­tatlanság jármüvei. — 8.35; Öpe- rettiészletek, — 9.1 J: M0«t mai- elég? — 9.33: Barangóló, — 8.58: Lottósorsolás. — 10.90: Hírek. — 10.05: Visszapillantó — 1Í.33: Az én lakásom. — 10.40; Haydn: G- dur vonósnégyes. — 11.00: Svejk. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szovjet fúvószene — 8.20: Kína 30 éve. — 8.30: Hírék. — 8.33: Madarász Katalin, ötvös Csaba Kerekes Tóth Erzsébet és Tihanyi József népdalokat éne­kel. SzöUös Beatrix aimbalmcfik. Béres János furulyázik. — 9.36: Iskolakezdés előtt. Riport. — 10.00: zenedéiéiért. — 11.45: Tandzenet koktél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents