Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-11 / 188. szám

Bolti szarkák, parkrougálók A szabály az szabály A múlt hónap elsején ha­tályba lépett a szabálysérté­si kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény­erejű rendelet. Tavaly a tanácsok több mint 120 ezer szabálysértési üggyel foglalkoztak, s most. a rendelet életbelépésével hatáskörük bővült. Több munka hárul a tanácsi dol­gozókra. több szabálysértési ügy elbírálásával foglalkoz­nak majd. A tanácson felkészültek Állampolgári fegyelmezet­lenségek. az együttélési nor­mák megsértése, a Btk.-ban bűncselekményeknek nyilvá­nított magatartások enyhébb változatai, s még a sprt hosz- szafl folytathatnánk — ezek általában azok a szabálysze­gések. amelyekkel a szabály­sértési hatóságok eljárást kezdeményezhetnek. Az ilyen ügyek száma jú­lius elsejétől számottevően megnövekszik, mi Vei a ko­rábban bűncselekménynek számító becsületsértési, ma- gánlaksértési ügyeket is a tanácsok szabálysértési ható­ságai intézik. A városi tanács igazgatási osztályán Tolnai Tamás így fogalmaz: — Tavaly Miskolcon körül­belül 4,5 ezer szabálysértést bíráltunk el. most természe­tesen több lesz a munkánk. A III. kerületi hivatalba ezért még felvettünk egy dolgozót, akit, csakúgy, mint minden munkatársunkat, to­vábbképeztünk. felkészítet­tük az új típusú szabály­szegések elbírálására. Korai még bármit ,is mondani az eltelt egy hónapról, szep­temberben mérjük fel. hogv egv negyedévben hogyan is alakultak ezek az ügyek. Huny ne lényén minden ..iinv Várhatóan — országos adat — tízezerrel növekszik a vagyon elleni szabálysér­tések száma is. mivel kö­rülbelül ennyi volt a koráb­ban meg bűncselekménynek számító 500—1000 forintos értékhatár közötti lopás, .sik­kasztás és más károkozás. Az önkiszolgáló boltok „szarkái” akkor kerülnek majd a tanácsi hatóságok elé. ha az eltulajdonított érték ezer forintnál nem nagyobb. Ám ha már azok. akik ve­szélyes módon, bűnszövetke­zetben. erőszakkal, betörés­sel vagy akár zsebtolvajlás­sal vétenek a társadalmi és szemel vi tulajdon ellen ■— függetlenül attól, hogy meny­nyit loptak el — bíróság elé kerülnek. A kiszabható pénz­bírság határa 10 ezer forint­ra emelkedett. A becsületsértéseket, ma­gánlaksértéseket inkább jel­lemzi a rosszindulat, a meg­romlott emberi kapcsolat, semmint a bűnözési szándék. A hatóságoknak meg a tár­gyalás élőt! meg kell hall­gatni a feleket, hátha sike­rül a kibékítés, hogy ne vál­jék minden szabálysértési üggyé. Üj szabálysértés a nem gé­pi meghajtású jármű — pél­dául a kerékpár — jogtalan igénybevétele. A szabálysér­tések közé került az üzemi gépkocsival való visszaélés, amelynek elkövetője ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható, míg korábban az tizembentartási engedély, menetlevél nélküli autózás vétkesei csupán fegyelmi fe­lelősséggel tartoztak. 1 árnyalás nélkül A járműalkatrészek szak­szerűtlen elkészítése is a szabálysértések közé tartozik július 1-től. Erre azért volt szükség, mert igen sok. fu­sizással előállított alkatrész került az autókba, s ezek nemegyszer súlyos balesetek forrásaivá váltak. Tízezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújthatok ezek. a fusizók. Az a dolgozó, aki munká­jáért csúszópénzt kér. szin­ten szabálysértést követ el. ezt. ötezer forintig büntetik. Egyszerűbb, s talán gyor­sabb is lesz a hatósági mun­ka: tisztázott tényállásit sza- bá 1 y se r lése knél tárgyalás nélkül is bírságolhat a sza­bálysértési hatóság. A tár­gyalás nélkül lezárt ügyek bővítésére nyújt lehetőséget a módosított törvény, mivel nemcsak ezer forintig terje­dő pénzbírságot lehet ki­szabni tárgyalás nélkül, ha­nem akár tízezer forintosat is. Egyes, tetten ért szabály- sértőket — például a park- rongálókat, köztisztasági sza­bálysértőket, tiltott helyen táborozókat — 50—200 forint közötti összegben a helyszí­nen bírságolhatják. Erre ed­dig csak a rendőrségnek volt módja. \ i V *■ . v % ■ ■ » ♦ Az új csarnok Tart as ünnep aiáa is... Avatás és fogadalom a hűtőházban Kertészkedőknek a fán I jak Alvó szemzés Eljön az őszi szeftvzés ideje. A szemzésnél egy kis növényi részt ültetünk reá a gyökeres anyanövényre. Az átültetés szinte sebészeii módszer, mely­nél az azonos funkciójú szö­vetek találkoznak, hogy össze­nőjenek. A szemzésnél külö­nösen ügyelni kelj a vérségi kapcsolatokra, mert csak szár- mazásilag és rendszertanilag egymáshoz közel álló gyü­mölcsfajok szövetei forrnak össze. Az alma nem szemezhe­tő a körtére és viszont, körte sem szemezhető almára. A kajszi szemezhető, vagy oltha­tó vörös szilvára. mvrabolán szilvára, besztercei szilvára és tengeri barackra, sőt kökény­re is. Az őszibaracknál egy­aránt jó alanyit az édes és keserű mandula és az ősziba­rack. A szemzési partnereket úgy kell megválogatni, hogy azoknak az. éghajlattal és ta­lajjal szemben támasztott igé­nyei megközelítőleg azonosak legyenek. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyenge növe­kedésű alanyra szemzett erős fejlődésit nemes rész az alany­tól nem kap elegendő táp­anyagot és előfordulhat az el­lenkezője is. ami szin/én nem kívánatos. A szemzés ideje augusztus násodik fele (alvó szemzés- tek azért hívják, mert ta- ’asszal hajt ki). Eredményes esz a szemzés. ha az alany, nelyre szemzünk. jól adja a léját és a behelyezett szem ■cellöen érett. Az alanyba be- lelvezett szem meamarad jgvan. de nem hajt ki. alva marad a következő év tava­száig. Az eredés annál jobb lesz. minél életerősebb az ilany. Ha élénk a nedvkerin- íés. az alany a héjat könnyen föladja és a szem zavar nélkül cönnyen behelyezhető. A íedvkeringést száraz időben intözéssel serkentjük. Öntözni kell a beszemezendő ala­nyát a szemzés előtt kétszer- káromszor is. A szemet egész­séges, bőven termő, lehetőleg több éven át megfigyelt fá­ról szedjük. Azok a szemek érettek, amelyek a kifejlett levelek hónaljában helyez­kednek el. A szemzésre a hajtás közepén elhelyezkedő szemeket használjuk fel. Az előkészített- alanj'on először egy éles késsel T ala­kú bemetszést készítünk és a héjat felhajtjuk. Most a szemző hajtást a bal kézbe fogjuk úgy. hogy a hajtás­csúcs felénk essék, és egyet­len biztos kézhúzással egy szemet kimetszünk. Nem sza­bad a vágást részletekben végezni, mert a szem nem ered meg. A szem pajzsot a T alakú nyílásba toljuk, úgy, hogy maga a szem a T víz­szintes szára alá kerüljön. A szem behelyezése után a sze­met raffiával vagy pamut­szállal bekötözzük. Ennek a célja, hogy a levegő ne szá­rítsa ki a sebfelületet. A szemzés eredményét 6—8 nap után állapíthatjuk meg. Ha a levélnyél csonkja könnyen leválik és különösen, ha a szem már kissé duzzadt, biz­tosak lehetünk a sikerben. Ha azonban a levélnyél barnul, összeaszalódik és a szemre rá­szárad. akkor a szemzés nem sikerült. A megmaradt szem­zés alanya tovább vastago­dik. és hogy a kötés az alany­ba ne vágódjon bele. a meg­eredt szemzések kötését vág­juk fel. Az alanyon növő vadhajtásokat távolítsuk el. Az alanyból a szem felett hagyjunk meg egy 15—20 cm-es részt a kinövő hajtás íekötözése céljából. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Vasas természet­barátok A Vas-. Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete ma és holnap Esz­tergomban rendezi meg a vasas természetbarátok or­szágos találkozóját. Ott lesz­nek megyénk vasas termé­szetjáró szakosztályainak kép­viselői is. A diósgyőriek cso­portját Fauszt Géza és G.yet- ván Miklós vezeti. (Folytatás az 7. oldalról) Dr. Bodnár Ferenc az ava­tóünnepség kapcsán részlete­sen foglalkozott népgazdasá­gunk jelenlegi helyzetével, kitért a termelőkollektívák előtt álló feladatokra, s rá­mutatott arra. hogy a leg­utóbbi árintézkedések önma­gukban nem oldják meg a népgazdaság gondjait. Gazdálkodásunk fogyaté­kosságai — mondotta — csak a termelésben oldód­hatnak meg, s ezt itt is, most is, ilyen ünnepélyes keretek között is ki kell mondani. :■ Azifűj gyár új feladatokat állít a kollektíva elé, s ez ugyanúgy jelenti a termelési és exportkövetélmények ma­radéktalan teljesítését, mint a mezőgazdasági nagyüzemek­kel való kapcsolatok szoro­sabbra fűzését. Az új hűtőház új, dereka­san megnövekedett lehető­ség. Ezzel élni kell. A háziasszonyok javára is. a vállalati tervek teljesítése miatt is, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tása érdekébeú is. (A mis­kolci gyár a magyar hűtőipar egyik legnagyobb gyára lett. s tőkésexport-kötelezettsége ebben az évben 6500 tonna mennyiségű árura rúg.) Végezetül a szónok abban a reményben adta át 'az új üzemiészt a dolgozóknak, hogy a beruházáskor és az üze­mi próbák alatt tapasztalt lendület és tenniakarás nem törik meg, s a valóságban az avatás után is tart majd az újat te­remtő lelkesedés: hiszen egy beruházás soha sincs kész... A hallgatóság és az elnök­ség (amelyben helyet foglalt Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára. Nagy Sándorné országgyűlési képviselő, dr. Gulyás Béla, a Magyar Hű­tőipari Vállalat vezérigazga­tója (nagy tapssal fogadta a beszédet), majd a gyár igaz­gatója, Pataki Pál és vezér- igazgatója kitüntetéseket adott át a mű elkészültében kimagasló munkát végző dol­gozóknak. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Somos Miklós főosztályveze­tő. Miniszteri kitüntetésben részesült: Kovács Gyula' fő­osztályvezető. Takács Imre műszaki ellenőr. Sándor Ja- nosné. a beruházás pénzügyi bonyolítója, Sztankovics László beruházási osztályve­zető, Barlha Ernő, a DIGÉP szerelője. Kiváló dolgozó lett: Farkas Sándor esztergályos, Szoták János gépkocsivezető. Tóth István fagyasztási cso­portvezető. István Imre mű­szaki ellenőr és Girhiny Izi­dor né számlaellenőr. Jó mun­kájuk jutalmaként számosán részesültek pénzjutalomban. Végezetül az Igazgató a kollektíva nevében ígéretet tett arra, hogy az új üzeni eleget tesz majd az elvárt feladatok­nak. s az alapokmányban rögzí­tett céloknak. Az avatóün­nepséget gyárlátogatás zárta. B. I.- ' f KISZ-vezetők találkozója A korábbi kapcsolatokat manapság sem hanyagolják el a Dunaújvárosi Vasmű és a DIGÉP fiataljai. A dunán­túliak és a DIGÉP ,.B -gyár- egj'ségének KISZ-vezetői holnap találkoznak: az ifjú­sági mozgalom és a termelés időszerű kérdéseiről beszél­getnek. A programban — többek között — szerepel a Sajószentpéteri Üveggyár megtekintése, túraverseny, ki­rándulás, disco, szellemi ve­télkedő. majd vasárnap a vá­ros nevezetességeivel való megismerkedés után haza­utazik a mintegy 40 fős ven­dégsereg. Városi tanácstagok logairái ♦ A hintán . . . Tóth Imre (Miskolc, Ládi telep 8. II. ein. 1.) olvasónk felvétele a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap gyermekévi pályázatára érkezett líílfl. aug. 13. Búza) Pál. I 6. pánalapszerve- /.cl. Tanácsház tér 2., lb.30 órá­tól; Gátló László, II 1. pártalap- szervezet. Csaba vezér u. 95., 19 órától; Halász András, III 5. párt alapszervezet, Gorkij-telep 1., 17 órától: Keszthelyi Zoltán, I 7. pártalapszerve'zet, Kisfaludy u. 45., 18 órától; Sós Miklósné, lakásszövetkezeti iroda, Gagarin u. 13., 18 órától 1979. alig. 21. Nagyné Tóth Margit, Arany János u. 35. 17 órától; dr. Iglai Tibor. 1/7. pártalapszervezei. Kisfaludy u 45.. 18 órától. 1979. aug 23. Dr. TerpJán Zénó, egyelem, Gépelemek Tanszéke, I. cm. 15., lb órától­1979. aug. 27. Budai József Kalló István, Pásztor István és Tóth Lajos, I 2. pártalapszervezet. Baross G. ii. 18.. 17 órától: Csikor József, 100. sz. Szakmunkásképző Inté­zet, Téglagyár u. 2. (KlSZ-klub), 17 órától; Kemény Jenöné, 17. pártalapszervezet. Kisfaludy u. 45.. 18 órától; Kiss András, 25. sz. Alt. Iskola. Hámor, Losonczi ii. b4., lb órától; Sugár Andor, Kazinczy u 15.. 18 órától: Tok Miklós, I 4. pártalapszervezet, Széchenyi út 105.. 17 órától; Tó*h Tibor. Krausz Gy. utcai Ált. Is­kola. 17 órától. 1979. aug. 28. Sándor János, Szirma, tanács- kirendeltség 18 órától. 1979. aug. 29. Szabó János, könyvtár, Szent- peteri kapu 95.. 18 órától; Var­ga Zoltán, I 8. pártalapszervezet, Csabai k. 8. 17 ólától. 1979. aug. 30 Dr. Farkas Józsel. Vörösmar­ty Művelődési Ház. Lenke u. 14 a.. 18 órától 1979 aug. 31 Maiiák István. Pereces, bolló- aljai bölcsőde. 15 órától; Szolga István. Herman O. utcai Alt. Iskola, 17 órától.

Next

/
Thumbnails
Contents