Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-07 / 184. szám

Tájfutás Nyári A hét végén a kirándulókon kívül mintegy 140 sportoló is a Bükk hegységbe „költözött”. A DVTK tájékozódási Jutó szakosztálya szombaton dél­után Hollóstető, vasárnap pe­dig a „Rókafarra” körzetében — ideális időjárási viszonyok kö­zött — rendezte meg a Nyári Kupa kétfordulós versenyét. Kilenc szakosztály futói áll­tak rajthoz. Közepes mezőny gyűlt össze, de fgy is színvo­nalas küzdelem alakult ki. A szombati verseny bozótos, ne­hezen futható területen zajlott, a vasárnapi terep inkább teeh- nikásabb volt. A rajt előtti pillanatokban, amikor mintegy 3 perc áll rendelkezésre a térkép alap­ján az útvonal áttekintésére, „hangos” gondolkodásra kér­tünk egy versenyzőt, hogyan is indul el. hlptók József, a DVTK Ver­senyzője: — Ügy látom, az első pontig viszonylag könnyű lesz eljutni. „Szintben” indulok, majd levágok az úgynevezett dózerútra, aztán az első be­vágásnál balra... (Beszélge­tésünk közben egy fényképe­zőgép csattanására majdnem elrajtoltak a fiúk, köztük be­szélgetőpartnerünk is. Nagy derültség, mire észbe kaptak, hiszen még csaknem két perc volt az indulásig.) Szóval ennyi az egész, nem kell sem­mi hozzá, csak egy tájoló, két jó láb, no és edzett tüdő, szív, aztán irány a bozótos ... Káló Edina a legkisebb a négy Káló leány közül (mind­annyian a tájfutás szerelme­sei); ezen a versenyen is jól szerepelt. Kategóriájában mindkét fordulóban az első helyen végzett. Tőle azt kér­deztük a célba érkezés után, hogy mondja el, mi is a szép ebben a sportban? — Szeretem a természetet, és futni is szeretek. Most pél­dául őzikével találkoztam ... Közben nővére. Mariann is megérkezett, aki ezen a ver­senyen nem indult, hanem az ausztriai nemzetközi bajnok­ságra készül, ahová kedden reggel indul a válogatott csa­pattal. „Most még hazafiatok (!), reggel megint kijövök még egy kis mozgásra” — mondta, azzal eltűnt az erdő fái között... A szombati verseny eredmé- nyei (a külön nem jelölt ver­senyzők a DVTK színeiben in­dultak) : F 21 B (14 tő) l. Szokni (Nyíregyházi Bottyán SE). 2. Ju­hász. 3. Ifj. Bokros Gy. (MEAFC). F. 2J D (3 íő) 1. Kiss Cs.. 2. Szabó J. (Debreceni Műanyag). 3. Ökrös (Karcag). F. 17 B. (11 fő) 1. Less. 2. Káposzta (MEAFC). 3. Égerszegi. F. 15 C. (11 fő) 1. Ba­logh (Karcagi VM). 2. Ferenczi, 3. Szabó J.. F 13 D. (13 fő) 1. Szarvas, 2. Balázs (Debreceni Műanyag). 3. Garami. N. 17 B. (13 fő) 1. Varró (Kazincbarcikai Irinyi). 2. Dósa. 3. Várady, N. 13 D. (4 fő) 1. Káló, 2. Sajben, 3. Benedek. A vasárnapi verseny ered­ményei: F. 21 B (15 fő) 1. Bé­res. 2. Kovács (Bottyán SE), 3. Zsigmond. F. 21 D (5 fő) 1. Nagy S., 2. Szabó J. (DUSE). 3. Kiss Cs., F. 17 B (13 fő) 1. Káposzta (MEAFC). 2. Égerszegi. 3. Üve­ges, F 15 C (15 fő) 1. Ferenczi, 2. Halász. 3. Görzsöny, F. 13 D (11 fő) 1. Ziaczkj. 2. Oláh (Nyír­egyházi Mg. Főiskola), 3. Balázs (Nyíregyházi Mg. Főiskola). N. 17 B. (14 fő) i. ökrös (Karcagi VM). 2. Szabó (Jászapáti), 3. Varró (Kazincbarcikai Irinyi), N. 13 D (4 fő) 1. Káló 2. Oláh (Nyíregyházi Mg. Főiskola), 3. Sajben (Nyíregyházi Mg. Főis­kola) . GAJDOS IMRE Sakk-sarok ak Az ifjúsági korcsoportba tartozó és a sorköteles könnyű­búvárok összetett honvédelmi versenye Mályiban megrende­zett országos bajnokságán a résztvevők küzdelmének nehéz­ségeit jól érzékeltetik képeink. A tíz versenyszámból három: miután a víz felszínén, majd a mélyben 220, illetve 200 mé­tert végigúsztak a sorkötelesek, levették légzőkészüléküket, s 1600 métert futottak. Eközben — a többi feladat egyike-, ként — kispuskával háromszor billenő céltábla 4 cm átmé­rőjű körébe is bele kellett találniuk. Alsó képünkön a leg­feljebb 17 éves ifjúsági versenyzők a 420 méteres úszáshoz készülődnek. Ök csak a víz felszínén úsztak, ám készülékkel a hátukon. A továbbiakban ugyanazokat a feladatokat oldot­ták meg, mint a sorkötelesek. (Szabó István felvételei) Siófoki telefon Hétfőn csak eay futam volt Mind a Rendhagyó időben jelentkez­tünk, de megígértük, hogy a mai számunkban közzétesszük azok­nak a nevét, akik a júliusi né­gyes „rendhagyó” blokkunkra helyesen válaszoltak. Sajnáljuk, hogy számuk csak ennyi, mert többen is lehetnének, ha figye­lembe vették volna a beküldési határidőket, ami változatlanul csütörtök dél. íme a névsor: Antal András (Gutenberg u. 25.), Erdész Ber­Az olimpiai charta előírásainak megfelelően készíti Moszkva az 1980-as olimpia érmeit. Az érmek átmérője 60, vastagsága 3 milli­méter, s ugyanilyen méretek jellemzik az aranyozott, de bronzból készülő olimpiai em­lékérmet is. Az arany-, ezüst- és bronzér­mek története egyébként termé­szetszerűleg egyidős az olimpiai játékok történetével. 1896 és 1928 között olimpiánként változott az érem mindkét oldala. Legtöbb­ször az egyik vagy másik olda­lon látni lehetett a babérkoszo­rút, az ókori játékok relikviáját, mellette az olimpia témájának szimbólumait, az atlétikai verse­nyekkel összefüggő mitológiai témákat, valamint a mindenkori rendező város nevezetességeit. Jellemzőit. Az 1928-as olimpiai játékok ezen a téren változást hoztak. Az éremábrázolást „egységesí­tették”, mégpedig egy olasz mű­vész, Giuseppe Cassioli tervei alapján. Egészen az 1972-es müncheni játékokig az érem hátsó oldalán ujjongó tömeg volt látható, amint éppen a győztest emeli a magasba. Mün­chentől azután — legalábbis, ami a hátsó oldalt illeti — a szerve­ző bizottság teret engedett a művészek fantáziájának. Az első oldalt Giusepp* Cassioli — Ü- letvt ábrázolásában a győzelem négy jó! talanné (Sátoraljaújhely, Tűzoltó tér 19.), Erdész Tibor (ugyanott), Ferenczi János (Sátoraljaújhely, Beloiannisz tér 19.). Ferenczi Já- nosné (ugyanott). Nagy Béla (Hu­nyadi u. 10.), Rlczu Lajos (Elek Tamás u. 13.), Varga László (Zsolcai kapu 24.), Virosztek Fe­renc (Nyár u. 15.). Hangsúlyozzuk: akinek keve­sebb eddig a Jó megfejtése, ne csüggedjen, mert nyolc telitalá­lat híján a hét, a hat .. . stb. ta- lálatosok Is nyerhetnek. görög istennője — még mindig uralja. A moszkvai érmek hátsó olda­lát most egy fiatal szovjet szob­rász. Ilja Pásztói tervezte, és dolgozta ki. Rajta egy futópá­lya, az olimpiai urna az olim- ' piai lánggal, s az 1980-as Játé­kok emblémája látható. A sportágaknak megfelelően, ösz- szesen 203 ilyen érem talál majd boldog — vagy esetleg egy kis­sé csalódott — gazdájára. Tegnap már hírül adtuk, hogy vasárnap a Balatonon, az országos serdülő vitorlás baj­nokságon az Optimisttal ver­senyző Bódy Kornél (MÉMTE) a miskolci, mályi-tavi vitor­lássport eddigi legjobb ered- mélyét érte el: magyar bajno­ki futamot nyert. Ez a baj­nokság 4. futama volt, s ez után Bódy került a verseny élére. Tegnap, a kora esti órák­ban ismét jelentkezett Sió­fokról dr. Molnár Adorján, s elmondotta, hogy a terve­zettel szemben, aznap csak egy futamot tudtak lebonyo­lítani, a második tervezett kezdetére teljesen leállt a szél. Bódy az 5. futamban el­rontotta a rajtot, de felküz­dötte magát az élbolyba, egy darabig a 16. helyen vitorlá­zott, majd egyre feljebb jött, s végeredményben nyolcadik- ] ként futott célba. Első helyét ezzel elvesztette, de a mai utolsó két futam előtt még mindig dobogós, jelenleg a harmadik helyen áll. A most is kitűnően küzdő, szépen vi­torlázó miskolci kisfiú 47 2 társával együtt küzd az Op- I timist hajóosztály bajnoki s címéért. Ebben a mezőnyben J versenyez egyébként Lakner . Richard is (Justiti-1, aki a | 14. helyen áll jelenleg, s ez | is igen elismerésre méltó tel­jesítmény. Most folyik — együtt a legkisebb hajóosztállyal —, a kadettek serdülő bajnoksága is, 29 hajóval, ahol a két miskolci hajó jelenleg a me­zőny második felében helyez­kedik el az eddig megi'ende- zet,t öt futam után. A hétfői nap egyébként nyugodtan zajlott le, s a ren­dezőség is okult: a partkö­zeiben bonyolította le a fu­tamot. fgy helyes, hiszen az összesen 110 hajós mezőny mentése a legutóbbi óriási viharhoz hasonlóban szinte lehetetlen feladat volna. A bajnokság első fele ma folytatódik, s remélhetőleg — újabb két futammal — be is i fejeződik (erről holnap köz- f lünk beszámolót). A folyta- i tásra, az újabb hét futamra ‘ későbbi időpontban Agárdon, a Velencei-tavon kerül sor. ) H. K. I A PAMUTFONÖIPARI VALLALAT MISKOLCI OYARA felvesz 1 éjjeliőrt Jelentkezés a gyár munkaerő-gazdálkodásén. Milyen is az olimpiai érem? Harsona lopótökből Különleges kedvtelésnek hódol a siklósi Oberrittcr Antal nyugdíjas cipészmester: lopótökből készít használati és dísz­tárgyakat. Egyedülálló gyűjteményének legérdekesebb darab, ja az az egy méternél hosszabb harsona, amelyet meg is le­het szólaltatni. A tökfanfár jellegzetes hangot ad, amely leg­inkább a havasi kürtére emlékeztet. A vár alatti kiskertjében termesztett lopótököt már a nö­vekedés során az általa elképzelt formára alakítgatja az idős mester. A változatos külsejű terméseket azután megszokott cipészkésével és maga fabrikálta eszközökkel munkálja meg. Áttört faragással, karcolással díszített alkotásaiból mintegy félszázat már önálló kiállításon is bemutatott Siklóson. Afrikai vadorzók A legnagyobb vesztesége­ket a vadorzók okozzák Af­rika vadállományának. lan Douglas-Hamilton brit zooló­gus becslése szerint csak 1976-ban egész Afrikában 100 —300 ezer elefántot lőttek ki; ebből a mennyiségből legfel­jebb 2 százalékra tehető a legális vadászat és a turiz­mus részesedése. Az elefánt- csonttal, -bőrrel és különbö­ző emléktárgyakkal folytatott kereskedelem a vastag bőrű­ek vesztét okozza. A Kenyában élő Grévy- zebrák (a közönséges, Grant- féle zebránál jóval ritkább, nagyobb termetű alfaj) szá­ma az 1967-es 15 000-ről álig 1500-ra csökkent. A vadorzók Kitengela tartományban egyetlen év alatt 5000 zeb­rát mészároltak le. A hatal­mas kiterjedésű Etiópiában ma már csak 2000—3000 ele­fánt él. Az évszázad elején még évente több mint tíz­ezret lőttek belőlük ... Nyu- gat-Afrikát szó szerint „üres­re lőtték”. Mauritániában nincs már elefánt. Szenegál­ban is mindössze néhány tu­cat vegetál. Biológusok becslése szerint, Afrika az elmúlt 50 év alatt vadállományának 90 százalé­kát vesztette eL Salátagyár Az emberiség gyorsan növek­vő száma nagy feladat elé állít­ja az élelmiszertermelést: gyor­sabban, több, olcsóbb élelmiszert kell előállítani, hogy elegendő jusson a világ minden tájára. Az automatizált növény i srmesztés irányában már sokat ígérő ku­tatások folynak. Ennek lényege, hogy kis terü­leten, optimális életfeltételek kö­zött, a külső hatásoktól függet­lenül fejlődhetnek a növények. Legújabban arról érkezeti hír, hogy vezető japán elektrotech­nikai cégek részvételével, a Hi­tachi-gyár kutatólaboratóriumá­ban az elektromos vezérlésű, ta­laj nélküli, gyári növénytermesz­tés első lépéseként megalkották az automatikus növénytermesz­tési rendszer kísérleti modelljét. Elektronikus rendszer méri és biztosítja a fotoszintézishez szükséges és optimális oxigén-, széndioxid- és páralartalom- szintet. A 90x90x120 centiméteres kísérleti kamrában a kísérleti növény, a „szaradana”, a fejes saláta egyik fajtája, ötször olyan gyorsan fejlődik, mint a hagyo­mányos módon termelt saláta. A kísérleti növénytermesztési rendszert természetesen számító­gép vezérli. Európa több országában füg­gőleges növényházakkal kísérle­teznek, a napfény maximális kihasználását lehetővé tevő acél­szerkezetes, 30—40 méter magas tornyokkal. Bennük a vizes kul­túrában elhelyezett növényeket egy végtelenített szalag mozgat­ja függőleges irányba. Karlovy Vary vizei Karlovy Varyban és köz­vetlen környékén körülbelül 100 vízforrás van. Közülük négyből a víz és a gáz 10 méteres magasságban tör fel, és ezekből a forrásokból per­cenként 2000 liter 72,3 Cel- sius-fokos víz kerül a felszín­re. Ez naponta hárommillió liter vizet jelent, amiben 19 tonna ásványi só van. Néma repülés ♦ Egy spanyol gyártmányú léggömb, amelyet nem a szokásos anyagból, po- liuretánnal impregnált nylonszóv étből készítettek, hanem különlegesen vé­kony és erős papíranyagból Félő, hogy ez a forrólevegős ballon inkább csak reklámcélokra lesz majd alkalmas, mintsem tartós repülésekre. Gyakran megesik, hogy valamilyen el­felejtett találmány a technikai fejlődés magasabb szintjén felebred Csipkerózsi­ka-álmából és új él ötre kel. Ez tör­tént a Montgolfier testvérek találmányá­val, a meleg leve­gővel töltött légömb­bel is. A két francia fel­találó két évszázad­dal ezelőtt felismer­te, hogy a felmele­gített levegő kiterjed és így könnyebbé válik (1 köbméter 0 C-fokról 80 C-fokra felmelegített levegő kb. 300 grammot ve­szít súlyából), ami felhasználható a ma-, gasba való felemel­kedéshez. Később rá­jöttek, hogy akként is el lehet hagyni a Földet, ha a jókora léggömböt a levegő­nél könnyebb gázzal —• hidrogénnel, héli­ummal — töltik meg. Mintegy 80 éve az­után a motorral haj­tott, kormányozható léggömbök, a légha­jók is forgalomba álltak és egy ideig — a modern repülő­gépek megjelenéséig — jelentős szerepet játszottak a légiköz­lekedésben. A forrólevegős ballonok „feltáma­dása’» két fontos té­nyezőnek köszönhe­tő. Elsősorban annak, hogy olyan műanyag szövetek jelentek meg. amelyek a 100 C-fok körüli hőt is elviselik, kis légát- eresztőképességűek és négyzetméteren­ként mindössze 0,4— 0.6 kg súlyúak. FJgyanakkor különle­ges, propán gázzal üzemeltethető auto­mata égőket is kifej­leszd vegőterének felmele­gítésére. E rendkívül erős égőnek állandó­an ég a gyújtóláng­ja, de az égő maga csak 30 másodper­cenként lobban fel: öt másodperces üze­melése fél percre el­lensúlyozza egy átla­gos (kb. 1600 köbmé­teres) ballon levegő­jének természetes le­hűlését. A léggömb­repülés egyre nép­szerűsödő . sportággá lép elő világszerte. Az iránta megnyilvá­nuló érdeklődést nagyban elősegítette három új-mexikói- férfinek az Atlanti­óceán fölött az új­világból Európába való sikeres átrepü- lése a „Doúble- Eagle—II.” nevű, hé­liummal töltött lég­gömbbel, 1978-ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents