Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-01 / 179. szám

# # Gép. gép hátán, amelyek közül az egyik a lelátó kiképzésének földmunkáit végzi. A Vízügyi Építőipari Vállalat munkagépei, emberei ma már az utolsó simításokat végzik, hogy átadják a helyüket a BÁÉV dolgozóinak ... Uj pálya — jobb lehetőségek Készülőben az egyetemi sportkombinát Helytálltak modellezőink a nemzetközi versenyen Pécsett rendezte meg a honvédelmi szövetség ottani vezetősége a repülőmodelle­zők nemzetközi Mecsek Kupa versenyét. A július 26-tól vasárnap estig tartó nagyszabású mérkőzésen Angliából, .Ausztriából, Csehszlo­vákiából, Jugoszláviából, Len­gyelországból, az NSZK .tol, Olaszországból, Romániából és az USA-ból összesen 75-en, honfi­társaink közül pedig 35-en vettek részt, öt kategóriában mérték össze képességeiket: a rádióval irányított motleiljeikkcl mű- és sebességi, a körrepülés során se­bességi, mű- és túrarepülést kel­lett végrehajtaniuk. Ami az eredményeket illeti: a helyezésekben nagyjából fele­fele arányban megosztoztak a hazai és a külföldi versenyzők. A körrepülésnél a gyulai Múlt József a világ idei legjobb ered­ményét érte el: 262,5 km-es se­bességgel röptette modelljét. A túraröptetésben is magyar győ­zelem .született, ami azért érdé-, mel külön említést, mert ebben a számban eddig csaknem min­dig külföldi versenyzők vitték el a pálmát. Hat miskolci (az I.KM MHSZ- klubjából öt, az Avas-klubból egy) versenyző is szerepelt a vi­adalon, mégpedig dicséretes mó­don. A rádióirányítású modellek röptetésében Árvái Emil (Avas), az EMÁSZ diszpécsere a 10. lett, a körben röptetett modellek mü- repülő számában pedig Tokaji Tamás, egyetemünk hallgatója a 7., Csabai Tamás, a Herman Ot­tó Gimnázium tanulója a 8. he­lyen végzett — mindegyikük igen erős mezőnyben. Mondanunk sem kell, mennyi­Nem kérdeztük a Miskolci Közlekedési Vállalatot, hogy naponta hány ember utazik a 2-es busszal Miskolc és Tapolca között., de abban biztosak vagyunk. hogy nyáridőben, strandidőben na­ponta több ezren, A Mis­kolcról haladó járat alighogy elhagyja az egyetemi elága­zást. néhány száz méteres „prérin” fut keresztül. Azaz­hogy mégsem... Az elágazás után jobbra, az egyetem épületei felé néz­ve — a meglevő egyetemi sportpálya előtt — naponta több ezer ember figyelheti, hogyan alakul egy új létesít­mény, egy sportkomplexum körvonala. A napokban ott jártunk, hogy közelről is megismerkedjünk a munká­latokkal. Miközben az építkezést néztük, nem tudtuk, minek örüljünk iobban: vajon an- nak-e. hogy újabb létesít­ménnyel gazdagodik az egye­tem (és így végső soron Mis­kolc). vagy annak-e. hogy ez a létesítmény a sport és a testnevelés céljait szolgálja majd (azon belül is. az egye­temi minőségi sportot és az egyetemi testnevelésoktatást). Ügy döntöttünk, hogy vala­mennyinek együtt örülhe­tünk. De mikor? Farkas István vezető fő­mérnök: — Az eredeti elképzelések szerint 1981 végén. — Milyen pályákat foglal magába e sportkomplexum? — Mindenekelőtt egy fü­ves labdarúgópályát, amit at­létikai futópálya, ugrógödrök fognak körül. Egy körcsar­nok is épül, valamint sala­kos gyakorló futballpálya, kézi-, kosár-, röp-, tenisz- és tollaslabdapályák A főmérnök készséggel vá­laszolt az „egyéb” kérdé­sekre is! — A terveket a Középület- tervező Vállalat készítette. A várható költség 117 millió forint. Kivitelezője a Vízügyi Építőipari Vállalat (ennek tevékenységét láthatták mos­tanában) és a BÁÉV (rész­űén felvonult már. részben a közeljövőben vonul fel). Le­bonyolítója a Művelődésügyi Beruházási Vállalat. Az épít­ezés időarányosan halad, le­maradás nincs. Nem félünk a civitelezőktől. rendkívül ru­galmasak. így minden re­mény megvan, hogy a ter­vezett határidőre elkészülje­tek a naivak. Az egyetem már eddig is öbb vállalat különböző szin- Jű versenyeinek lebonyolítá­re gyarapíthatták versenytapasz­talataikat városunk legjobb mo­dellezői, aminek bizonyára hasz­nát veszik majd az augusztus 4—9-én Nyíregyházán megrende­zésre kerülő országos bajnoksá­A képernyőn: az európai atlétikai A’döntő # Parádés panoráma: csövek, félig felhasználva, sóder, majdnem beépítve, pálya félkészen és távolban a már meg­levő E/7-es kollégium (Sólymos László felvételei) sát segítette azzal, hogy a most meglevő atlétikai egy­ségeit rendelkezésre jocsá- totta. Amikor a bevezetőben leírtuk, hogy örülünk az új létesítménynek, akkor — receni egyetemi társa, a Deb­receni Universitas SE —, | hogy a nyíregyháziakat ne is » említsük... D. TÓTH BÉLA I A magyar atlétikai válo­gatottak az európai B-dön- tőben szerepeltek, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy leányaink ott ' legyenek az A-döntőben. Viszont vala­mennyi atlétikabarát ott le­het, hiszen a versenyekről a Magyar Televízió szombaton és vasárnap helyszíni köz­vetítésben számol be. A férfiaknál az NDK, a Szovjetunió és az NSZK • harca várható az első he­lyért (Lengyelország, Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Jugoszlávia csak egy-egy számban esélyes a győzelemre). Különösen a vágtaszámokban és a vál­tófutásokban lesz küzdelem, ugyanis ezek hétesélyesek (Jugoszlávia aligha szólhat bele). A nőknél a győzelemre csak az NDK és a Szovjet­unió esélyes, párharcuk bi­zonyára néhány csúccsal gazdagítja majd az atlétikai „örök” ranglistát. titokban — arra is gondol­tunk : újabb lehetőségük lesz a miskolci vállalatoknak, hogy tömegsport-akcióikat ott rendezzék meg. Emellett még bennünk van: a MEAFC meglevő szakosz­tályait kibővítheti, az edzé­sek ..tárgyi feltételei” adot­tak lesznek (gondolunk itt elsősorban a röplabdára — talán a kosárlabdára —. hogy a labdarúgókról ne is szóljunk). És talán azt is megérjük, hogy a MEAFC atlétikai szakosztálya kilép eddigi szürkeségéből, a DVTK-nak és az MVSC-nek ellenfele lesz. és legalább odáig felzárkózik, mint deb­» Az Uszósport júliusi száma írja A napokban jelent meg az [ Űszósport című szaklap 1979. j, évi júliusi száma. A kupa- ( versenyek második forduló- • jának részletes ismertetése ? után a lap közli az úszó Vi­lág Kupa műsorát, és a részt vevő csapatokat. A hó­nap végétől kezdődő tokiói ' versenyek felől már eddig is j több volt a mendemonda. mint a valóság. A lapban le- ; írtak után egyértelmű, hogy ‘ nemzeti válogatottat indít ! az Amerikai Egyesült Álla- i mok, a Szovjetunió, Kana­da, Svédország, Japán, il­letve lesz egy-egy vegyes európai, amerikai, ausztrál, ázsiai csapat. A vegyes eu­rópai csapatnak nem lesz tagja az NDK és Magyaror­szág sem. Hogy kiket válo­gatnak, az az augusztus 11 —12-én megrendezendő Eu­rópa Kupa úszóversenyek eredményeitől függ. Mind a versenyzők, mind íz úszásoktatók, de az úszást tanulók is haszonnal bön­gészhetik a pillangóúszás karhúzási módjait a „Kulcs­lyuk vagy keresztezés” cí­mű írásban. És végezetül a vízilabdázóknak szól dr. Somószi Zoltán Az ember­előny megszerzése és ki használása című cikke. C | 6 Hidrogén hajtja A kutatók nem csüggednek: kísérleteik azt mutatják, hogy a hidrogént, ha fémhidriú formá­jában tárolják, igenis fel lehet használni, mint gépkocsi-üzem­anyagot. Egy Mercedes mini­busz immár három éve üzem­ben van. A kutatókat rendkívül izgatja a probléma, hiszen a benzin kalóriatartalma ll 000 kcal/kg, míg a hidrogéné majdnem há­romszor ennyi: 29 500 kcal/kg. Ugyanakkor a benzin üzemelte­tésű motor teljesítménye 23 szá­zalék, míg a hidrogén meghaj­tásúé 30 százalék. Egy kg hid­rogén értéke tehát megfelel 3,6 kg (vagy 4,8 1) benzinnek. Ezen­kívül a hidrogén meghajtású motor sem füstöt, sem bűzös gázokat nem bocsát ki, csupán vízpárát és némi nitrogén- dioxidot. És még egy nem elha­nyagolandó szempont: a hidro­gén nem oldja a motor kenő­anyagait, nem mossa le azokat, így tehát sokkal hosszabb élet- tartamúak lehetnének a hidro­gén meghajtású autók mechani­kus részei. A hidrogén üzemanyagként való felhasználása nem kíván különösebb átalakításokat a mo­torban: az ideális megoldás szerint az üzemanyagot egyene­sen a robbanótérbe kell fecsken­dezni, ugyanide jut az égéshez szükséges levegő egy harmadik szelepen keresztül, mely a por­lasztó szerepét tölti be. Mivel a gyulladás hőmérséklete alacso­nyabb a benzinénél, kevesebb energia is elég, ami egyben nö­veli a gyertyák és a szelepek élettartamát. Jelenleg a kémiai folyamatokhoz felhasznált hid­rogént a szénhidrogénekből, vagy a szén gázosításából nye­rik, de rövidesen elkerülhetetle­nül sor kerül arra, hogy ugyan­ezt a hidrogént a víz elektro­lízisével nyerjék, a víz pedig kimeríthetetlen mennyiségben áll rendelkezésünkre. Az elektrolízis eredményei azonban már nem olyan ke­csegtetőek : az elektrolízishez felhasznált 1 kW elektromos energia felhasználásával csupán 0,58 kW értékű hidrogént lehet nyerni, előállítási költsége te­hát majdnem a duplája a ben­zinének. A legfőbb probléma azonban mégis a tárolás. A nyomás alatt álló hidrogén ugyanis rendkívül robbanásveszélyes. A megoldást minden bizonnyal a fémhidri- deköen kell keresni. Műszaki adatok azt bizonyít­ják, hogy elsősorban a városi közlekedésben rendkívüli jelen­tősége lenne? a hidrogén meg­hajtású motorok bevezetésének. A gazdaságossági szempontok mellett talán elég megemlíteni a környezetvédelemben, a levegő tisztaságának megóvásában be­töltött szerepét. Együttélés a tornádóval A legkegyetlenebb, v tölcsér formájú for­gószelek, a tornádók leggjakoribb előfor­dulási helyei: Észak- Amerika, Ausztrália, India, Bél-Amerika egyes részei és a Tá­vol-Kelet. Ritkán ugyan, de előfordul­nak Európában is. Az észak-amerikai természeti adottsá­gok a legkedvezőb­bek a tornádók kia­lakulásához, a rekor­dot 1973-ban jegyez­ték fel: az Egyesült Államokban és Ka­nadában abban az évben 1107 forgósze­let észleltek. Tanulmányozás uk, ritkaságuk, rövidsé­gük és kis helyre koríátozódásuk miatt nagyon nehéz, de az újabb radarkísérie- tek lehetővé tették kialakulásuk tanul­mányozását. A leg­kedvezőbb feltételek a tornádók születé­séhez a prérividéke- ken vannak. A for­gószél első jelentke­zésekor felkavarodik a por, s felemelke­dik a levegőbe, ahol összetalálkozik egy fekete viharfelhőből lenyúló, tölcsér for­májú felhővel. A szél sebessége a tölcsér közelében elérheti az 500 km/óra sebessé­get, s a forgószél felnyúlhat akár 15 km-es magasságig is. A tölcsérfelhő általá­ban 50 km/óra sebes­séggel halad előre. A tornádók általá­ban néhány percig tartanak, s felvonu­lási terűi elük hosz- sza kb. 18 km. Ritka esetekben eltartottak három óráig is és vándorlásuk 500 km- es volt. A tornádók furcsa hatásokat keltenek. Több tonnás vonato­kat könnyedén emel­nek le a sínekről, merev vasdarabokat csavarnak villany­póznák köré stb. A tornádók többsége csak mérsékelt ká­rokat okoz, s alig, vagy egyáltalán nem követelnek emberé­letet. Az igazi gyil­kolok a hosszú, tar­tós „alagutak”, ame­lyek a tornádóknak csupán két százalé­kát, de az összes ká­roknak mintegy 90 százalékát teszik ki. Ezek mindent ami az útjukba kerül, felszippantanak^ Az ötvenes évektől kezdve beindult az előrejelző szolgálat, s az egyre hatéko­nyabbá váló metoro- lógiai és radaros módszerek éreztetik hatásukat. 1 Tudósoknak azóta ballonos kísérletek­kel és más eszkö­zökkel sikerült meg­ismerniük a forgó­szelek kialakulásá­nak okait és media- • nizmusát, bár tovább tanulmányozzák a tornádók működésé- nek elektroíizikai törvényeit. Megfi­gyelték ugyanis, hogy a forgószelek rendkívül nagy frek­venciájú rádióhullá­mokat bocsátanak ki, bár ezek forrása az eddigi megfigyelések szerint nem maga a tornádó. Komoly elő­relépést jelenthet a Doppler elnevezésű radarral végzett meg­figyeléssorozat. En­nek segítségével még a tornádó kialakulá­sa előtt megfigyelhe­tők az ún. mezocik- lonok, s a viharfel­hőkön belüli forgó mozgások. Ezáltal Oklahoma térségé­ben, ahol ezt a ra­dart már működte­tik, rendkívüli mér­tékben fejlődött az előrejelzés rendsze­re. A legkomolyabb eredmény, hogy a korábbi 2—5 perc helyett ma már 21 perccel korábban tudják jelezni a tor­nádók közeledtét. Bár egyre több tit­kát tárják fel a for­gószeleknek, nagyon csekély a valószínű­sége, hogy sikerül jelentős mértékben kordába fogni a tor­nádókat, hiszen egy komolyabb forgószél teljes energiája meg­egyezik a kétezer megatonnás atom­bombáéval. A tajga ura ♦ öí éve a szovjet Távol-Keleten mindössze 40—50 usszuri tigrist számoltak össze. Ez a bengáli tigrishez hasonló nagy­ságú fajta — már kipusztulóban voit. 1979-ben már 190 usszuri tigrist találtak a tajgán. A számbeli gyarapodás első­sorban a szigorú intézkedéseknek köszönhető: teljes vadász­tilalmat vezettek be, természet- és vadvédelmi területeket létesst2t*"k r- *ilatkerieknek is csak igen korlátozott számban juttattak az értékes állatokból. I

Next

/
Thumbnails
Contents