Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-25 / 199. szám

A „csendes kínaiak” Kisiparosok napja Szakmajuk mesterei Vasárnap zár a vásár £ Percről percre megállnak a vásárlátogatók a gördülő hotel előtt # A hatalmas hordó méreteit jól illusztrálja a mellette ülő hölgy. A délkelet-ázsiai országok cé­geinek, gyárainak és bankjai­nak vezetői közt ma már rit­kábban találunk kínai szárma- zasúakat. A kínai nemzetiségű üzletemberek ugyanis jobban szeretnek a háttérbe húzódni, és legtöbbször egy „vegyes” igazgatótanács vagy egy „ha­zai elnök” mögé bújva irányít­ják a vállalkozásokat. A Kínai Népköztársaság határain túl élő kínaiak hagyományosan cgy-egy templom, temetkezési iroda, vagy a kínai negyed va­lamelyik üzlete köré tömörül­nek. A közösségek komoly ütöerőt képviselő, kívülállókat be nem fogadó gazdasági cso­portok, amelyek az adott or­szág gazdasági életének tekin­télyes részét ellenőrzésük alatt tartják. Ezeknek a gazdasági cso­portosulásoknak a szervezeti formája egyre inkább ha­sonlít a konszernekére: ez lehetővé teszi, hogy piaci változások esetén anyagi esz­közeiket egyik országból a másikba átcsoportosítsák. A kínai közösségek leg­többször szoros kapcsolatban állnak az anyaországgal, amely igyekszik még tovább erősíteni a szálakat. így pél­dául a gyermek könyvek tői kezdve a speciális folyóirato­kig számos kiadványt jelen­tet meg, s ezeket hongkongi könyvkereskedőkön keresztül terjesztik: A pekingi rádió naponta'sugároz műsort több kínai nyelvjárási! adásban, ezekben információkat is szolgáltatnak és propagandát is folytatnak. A kínai ható­ságok. különösen a nemzeti ünnepek idején, csoportos turistautakat szerveznek az óhazába. , > . AT'oröfeW időbeli TPímá^'a külföldön élő kínaiakat nem­csak, mint a délkelet-ázsiai Ragadozók a tavakban Köztudomású, hogy a Jta- lastavakban a tógazdaságok elsősorban pontyot tenyészte­nek. Kifizetődő, húsa ízle­tes. sokan kedvelik, s olcsó. Miképp alakulna azonban a helyzet, ha nem pontyot, ha­nem rablóhalakat, például süllöt, vagy harcsát tenyész­tenének? Hiszen ezek ára jóval magasabb a pontyénál. A rablóhalak túlnyomó- részt kishallal táplálkoznak, s egy kilogramm súlygyara­podást, szerényen számolva is, csaknem nyolc kilo­gramm apróhal elfogyasztá­sával érnek el. Tehát elő­ször is a kishalakat kell el- szaoorítani a tóban, s csak áziitán, ezek feletetésével le­ltet nevelni a süllőt vagy a harcsát. Csakhogy, ha ez az aoróhal keszegféle. akkor a tó ezekből körülbelül 40 ki­logrammot produkál kataszt- rális holdanként. Ennek el- fogvasztásával 5 kilogramm süllő állítható elő egyséanvi. tófelületen. Ugyanakkor pontyból 100 kilogramm. Eb­ből az egyetlen számadatból is kitűnik: ez ráfizetéses. Ennek ellenére, a tógaz­daságokból mégis jut a piac­ra ragadozóhal. Az ok: a ta­vak feltöltésekor kisebb-na- gyobb mennyiségű szeméthal kerül a vizekbe. Ha ezt a szeméthalat ragadozókkal fel­etetik. általában kettős hasz­not érnek el a gazdaságok: a kishalak nem eszik el a táolálékot a pontytól, amel­lett táplálják a ragadozókat. Arra azonban gondosan ügyelnek a gazdaságok, hogy a süllők, harcsák ne veszé­lyezlessék a pontyokat. országokra gyakorolt politi­kai nyomás eszközét, hanem mint gazdasági „tartalékot" is felhasználja. Peking igyek­szik előnyős partnernak mu­tatkozni az emigráns bur­zsoázia szemében, hiszen ez több, mint 13 milliárd dol­láros töke felett rendelkezik a délkelet-ázsiai országokban és gazdag kereskedelmi ta­pasztalatai is vannak. A vegyes tőkéjű vállalko­zások létrehozásáról, a haj­dani kapitalisták bankszám­lájának visszaállításáról, a kártérítések rendezéséről szó­ló törvény elfogadása (egyes személyek 1—3 miliő jüant is kaphatnak), valamint a bankrendszer átszervezése a Kínai Népköztársaságban mind-mind az említett kap­csolatok további javítását szolgálja. A hongkongi Economic Re­porter közlése szerint Kína 1978 végére 109 országban mintegy 800 bank kétezer fi­ókjával létesített állandó üz­leti kapcsolatot. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények kö­zött a délkelet-ázsiai kínai kereskedők közvetítő szerepe megnövekszik Kína üzleti kapcsolataiban. Ugyanakkor Peking a kínai nemzetiségű­ek mögé rejtőzve egy sor üzlethálózatot, szállodát, ét­termet ellenőriz, melyeknek tiszta nyeresége évente több tízmillió dollár. így a délke­let-ázsiai országok fejlesztési tartalékai az emigránsok vál­lalkozásain és a Kínai Nép­köztársaság bankkirendeltsé- ■ sein, keresztül végül valahol Tímábün kerülnék feíhaszná- lásra. O. MIHAJLOV Az ifjúsági versenymoz­galmak erkölcsi es anyagi támogatása mindennapos té­ma a Lenin Kohászati Mü­vekben is. De nem marad­nak meg a szavaknál: a ver­senymozgalomban kiemelke­dő eredményt elérők jutal­mazására például 100 ezer forintot biztosítottak az idén. Kertésskedöknck ajánljuk Szedni is tudni kell A szüretre mindig fordít­sunk nagy gondot! Ha rosz- szul szedünk, nemcsak a gyümölcs minőségét veszé­lyeztetjük. hanem a követ­kező esztendei termés meny- nyiségét is akaratunkon kí­vül csökkentjük. Minden gyümölcsünk más és más íüopoinoan szüretelve felel rűeg a kívánalmaknak, aszerint, hogy frissen akarjuk elfogyasz­tani, értékesíteni vagy feldol­gozni kívánjuk, Bogyosgyümöl. csenik az úgynevezett nem utó- cröek kategóriájába tartoznak, ezért ezeket a teljes érettség ál­lapotában tanácsos leszedni. A csonthéjasok java része is ebbe a csoportba tartozik, kivétel kö­zülük a kajszi, és az őszibarack, amelyek már az utóérö gyümöl­csök közé sorolandók. Ezekre az a jellemző, hogy leszedett álla­potban is tovább érnek, tehát a szedés iuőpontjának nagy a sze­repe. Valamennyi nyári érésű gyümölcsünkre vonatkozik az a megállapítás, hogy gyorsan rom­lanak, hamar tönkremennek. Először a fák koronájának szé­léről vegyük le a gyümölcsüket — különösen a szétterülő koio- nájúakra érvényes ez —, hogy elkerüljük az ágak lehasadását. Mindig a földön állva kezdjük el a szedést és utána haladjunk a korona csúcsa, illetve belseje fe­lé. így elkerülhető, hogy a sze­dés közben letörjenek az értékes koronarészek. A szüret alkalmával minden gyümölcsöt szedjünk le a fáról, még a sérült és fertőzött szeme­ket is. Ezzel a többletmunkának látszó tevékenységgel csökkent­hetjük a fákon megtelepedett kór- és károkozók terjedését, amelynek a fertőzött gyümölcsök fennmaradása csak kedvezne. Sőt, a földre potyogottakat is szedjük össze, mert nagyon sok gombabetegségünk a hullott gyü­mölcsökön keresztül fertőzi to­vább a gyümölcsfákat. Az őszibarack szedés! érettsé­gét akkor éri el, amikor a bibe­pontnál is megpuhultak már a gyümölcsök. Leghelyesebb, ha a barackot óvatos, csávó• 3 mozdu­lattal választjuk ie a fáról.-- ft -von »rn A nyári körtefajták úgyneve­zett szotyósodásra hajlamosak, ami érzékenységükre is utal. Ér­demes tehát gyengéden megfog­ni őket a szedéskor, mert ujja­Az almát a kocsányival együtt szüreteljük: Még csak véletlenül se törjük le az értékes termőré­szeket, mert akkor a jövő esz­tendei termésünk jelentős részé­től kellene megválnunk. A szüret utolsó, de szintén na­gyon fontos állomása a csomago. lás. Mindig béleljük ki a tároló- rekeszeket, ládákat papírral, hogy a belehelyezett gyümölcsök ne nyomódhassanak meg. B. CS. (Folytatás az l. oldalról.) A kisiparosok napja alkal­mából öt kisiparost kérdez­tünk munkájáról, szakmaja szépségeiről. Fónagy Lajos kádár: — Nem volt nehéz a vá­lasztásom, amikor döntenem kellett, apám ugyanis annak idején Mezőcsáton volt ká­dár. Készített egy hordóbe- ütőt. amellyel minden általa készített hordóba beütötte a nevét. Nem akartam meg­szakítani a családi tradíciót, így magam is használom e beütőt. Az egész országban találkozni az általam készí­tett hordóval, mert kádárem­berből sainos, mind kevesebb van. Pedig például nekem minden egyes kész hordó gyö­nyörűség ... Antal Zsuzsanna női sza­bó: — Különdíjat nyert estélvi ruhánk nagyrészt Füzér Bé­lóné néni iparművésznek kö­szönhető. Az ő ötlete volt. hogy dolgozzunk együtt; egy régi kendőről gyűjtötte a ru­ha modelliét, elkészítette a szabásmintát, s maga hímez­te ki a ruhát. Tulajdonkép­pen ez volt az első nagyobb közös munkánk, s mindjárt ilyen szén elismerésben ré­szesültünk ... Egvedi darabo­kat készítünk: ezekből kettő a napokban indult el Ku- vaitba... Kovács János porcelánfestő: — Feleségemmel együtt a Hollóházi Porcelángyárban dolgozunk, mint kézifestők, s itt annyira megszerettük ezt a csodaszép munkát, hogy kiváltottuk az ipart. Munka­idő után, — mondhatnám hobbiból — tányért . festünk, égetünk. Otthon. Füzérkom­lóson saját égetőkemencénk van, s a régi tányérokon lár­tott mintákkal készítjük al­kotásainkat. Ezek közül több már szép elismerést is hozott nekünk, legutóbb például az Alkotó Ifjúság pályázaton értem el vele sikert. A leg­nagyobb elismerés az.onban, hogv a vásáron is igen kere­settek festett tányérjaink. Kovács István autószerelő: — Utánfutókat, lakókocsi­kat készítek. Először össze­csukható lakókocsikat gyár­tottam. de jött a konkurren- cia. a Szkif lakókocsi, s be kellett látnom, ezzel nem állhatom a versenyt. Hosszas töprengés, tervezés után ala­kítottam ki a 4 személyes lakókocsi modelljét. Ennek elkészítéséhez különböző gé­peket, berendezéseket szer­kesztettem. amit ugyanis a a hozzávalókból nem tudok beszerezni a kereskedelem­ben, magam gyártom le.' Si­kere van a prototípusnak, már fél tucat megrendelést kaptam. Ha az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron is lesznek megrendelőim, a tár­sulás gondolatával kell fog­lalkoznom, kell ugyanis egy asztalos a belső bútorzat ki­alakításához, egy lakatos a különböző fémmunkákhoz. Hármasban, úgy érzem, több­re mehetünk majd. Tóth Sándor kádár: — Hogy miért készítettem ekkora hordót? Sokan ugrál­ták: meg sem tudnám csi­nálni. Ezt nem lehet annyi­ban hagyni, hát megmutat­tam nekik, hogy a Tóth csa­ládban a legifjabb is ért im- lamit a kádárkodáshoz. .Csa­ládi tradíció ez nálunk, mgr ükapám is kádár volt. Egy ilyen hordóra — űrmérete 11 770 liter! — nem minden­nap kap vásárlót az ember. De ha nem kell senkinek, akkor is lesz helye az udva­romon. Mindig büszkeséggel tekintek majd rá, mint a legkedvesebb szülöttemre .., * / A VIII. miskolci ipari ki­állítás és vásár vasárnap este 8 órakor zárja kapuit. Ezt megelőzően délután 4 órakor ejtik meg a tombolasorsolási; akik ugyanis belépőjegyet váltottak, tombolajegyet is kaptak. Közjegyző jelenlété­ben egy fekete-fehér televí­ziót. egy lemezjátszót és há­rom táskarádiót sorsolnak ki. Ugyancsak vasárnap adják át a látogatók szavazatai alapján a vásár közönség- díját. A VTTI. miskolci ipari kiállítást és vásárt Fejes László, a megyei tanács el­nökhelyettese. a vásár ren­dező bizottságának elnöke zárja majd be. Egy kivételé­vel, aznap éjszaka még he­lyükön maradnak a kiállítási tárgyak a standokon. A ki­vétel a Szerencsi Csokoládé- gyár. amelynek kollektívája a nemzetközi gyermekév je­gyében a Miskolci Gyermek- város ifjú lakóinak ajánlotta fel a kiállított csokoládéfélé­ket. Ezt a gyermekvárosiak küldöttsége vasárnap este 7 órakor veszi át. Hétfőn reg­gel 8 órától pedig a vásár- bontóké lesz a fő szerep TÓTH ZOLTÁN Levél us ismeretlen gyalogoshoz Kedves Asszonyom! Elnézést kérek, hogy nem álltam meg tegnapelőtt 9 óra 3 perc 18 másodperekor, hogy kérdésére válaszoljak. Kér­dése az volt, hogy „mi az apád (itt nem értettem pontosan) dudálsz"? Tetszett menni az Arany János utca felé a kelkáposztá­val, és 9 óra 3 perc 14 másodperckor hatalmas balra áttal meg tetszett Indulni az úttesten keresztbe. Szinte hajszál­pontosán a két, egymástól alig 150 méterre levő, felfestett zebra között. Ha lócipályán lennénk, mondhatnám, pont a felezővonalon. Szerénységem a taccsvonal mellett közleke­dett. Telepatikus úton megérczlem, hogy akkor Is ál tetszik szaladni, ha apró, álmatag szemű, rézvörös csilingelő an­gyalkák kezdik énekelni az „O sole mió"-l. Kegyedet, Asz- szonyom, nem érdekelte, hogy 9 óra 3 perc 19 másodperc­kor esetleg item lesz két lába vagy karja, esetleg Ön sem. Az érdekelte, hogy a kelkáposztát, ha törik, ha szakad, és akkor folyamatosan a másik oldalra vigye át, korát meg­hazudtoló fürgeséggel szaladva. A telepátiának és félel­memnek köszönhető, hogy amikor ön futásnak eredt, én a fékre léptem és dudálni kezdtem. Erre kicsit gyorsított, de nem állt volna meg egy kalap kelkáposztáért sem. Fé­keztem, mert félek, öntől és az Önhöz hasonló felelődén, saját életükkel és a kocsivézetők személyi szabadságával ját­szó gyalogosoktól, akiknek az a másodperc többet ér, mint a testi épségük. Sajnos, vannak járművezetők is, akik Ön­höz hasonlóan nem hajlandók egy másodpercet sem veszí­teni a börtönbe vezető úton, és zebrán is elütik a gyalo­gost, egymásnak mennek, és így tovább a villanyoszlopig. Nem lopom tovább a drága Idejét, hátha ismét kelkáposz­táért kell mennie, és válaszolok feltett kérdésére. Két okból dudáltam. Az egyik — és ez a fontosabb —: hátha legkö­zelebb a dudától való undora nem engedi szabálytalankodni. A másik ok pedig az, hogy a tárgyaláson egy jól hallható dudaszó enyhítő körülmény, és lehet, hogy fél évvel keve­sebbet kapok. További sikeres futásokkal tarkított, hosszú életet kívánok önnek. BÉRCZES JÓZSEF ♦ .4 művészien festett tányérok Kovács János és felesége keze munkáját dicsérik (Sólymos László felvételei) Villantó Jé munkáért ink nyoma könnyen ott mara hat a gyümölcs felületén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents