Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-24 / 198. szám

Sárga9 piros és egyebek... Tanácskoztunk az MLSZ-szel Elektronikus rablók # Tv-készülékkel kombinált tivoli játékautomata Azt kellene írnunk, hegy: „szokásos, bajnoki évet előző sajtótájékoztatóját tartotta meg tegnap délben az MLSZ elnöksége Budapesten”, de... De ezúttal azt mondhatjuk, hogy: tanácskoztunk az MLSZ vezetőivel, hiszen a tegnapi tájékoztató hamar vitafórum­má alakult át. A labdarúgó szövetség vezetői örömmel fogadták ezt, szívesen hall­gatták meg az újságírók vé­leményét a sportág fontos kérdéseiben, s ez így valóban több volt a szokványos saj­tótájékoztatónál. Ezek után az sem meglepő, hogy majd’ háromórányi beszélgetés után álltunk fel az asztal mellől, s azzal a jogos érzéssel, hogy itt partnerek beszélgettek. Partnerekként, olyan embe­rek, akik szívesen tesznek sokat azért, hogy a5 ország legkedveltebb sportága előbb­re lépjen. A tájékoztató előbb emlí­tett hosszú tartama termé­szetesen lehetetlenné teszi, hogy teljes egészében tolmá­csoljuk, s így csak a témák jelzésébe szorítkozhatunk — tudva azt, hogy a labdarú­gást ismerő és szerető olva­sóink sokszor fél szavakból is értenek ... Vegyük tehát sor­ra — távirati stílusban — az elhangzás, a felszólalók sor­rendjében. SZEPESI GYÖRGY, az MLSZ elnöke: Az elmúlt öt hónapban válto­zott a légkör, az MLSZ és a sajtó partneri viszonyba került egymással, csakúgy, mint a szö­vetség és az egyesületek veze­tése. Ez utóbbinak volt követ­kezménye, hogy sikerült valame­lyest előrelépni az átigazolás kérdésében. Sikerült kialakítani az utánpótlás-nevelés eredmé­nyesebbnek látszó rendszerét.* Dr. Lakat Károly vezetésével egy olyan kapitányi „sor” ala­kult ki,' ami egységes, szervezett munkát biztosit. Ezek azonban kezdeti lépések és nagyon súlyo­sak az elmaradások. A liberaliz­mus. a „bunda” elleni lépések ezután következhetnek, hiszen egy bajnokságon belül két ve­zetés volt, s egy bajnokságot nem lehet kétféleképp megítél­ni... Az új bajnokságban tiszta lap­pal lehet indulni, s egységes el­veket lehet ■ alkalmazni — kö­zösen, együtt dolgozva az egye­sületi vezetőkkel — s nem he­lyettük. A lényeg: anyagi vo­natkozású intézkedéseket tesz­nek, kettéosztva az OTSH tá­mogatását, s az egyik felét csak­Három fordulón jutottak túl az NB II. Keleti csoport­jában szereplő miskolci csa­patok, az MVSC és a Hon­véd Papp J. SE. A három mérkőzésből az MVSC ket­tőt itthon, egyet idegenben; a Papp J. SE egyet itthon, kettőt idegenben játszott. Az előzetes látogatásaink során több megállapítást tettünk, aminek egy részét a hazai találkozókon nyugtáztuk, a másik részét korrigálni kell. Ezt most, amikor egymás ellen játszik a Honvéd Papp J. SE és az MVSC, megte­hetjük. Kezdjük a kétszer itthon ját­szóval, az MVSC-vel. Kun, a kapuvédő és a jobb oldali vé­dők megítélésünk szerint száz- százalékos teljesítménnyel vették a találkozók akadályait. Ámde sem a középpályán, sem a csa­társorban nem akadt megfelelő segítőjük, akik az időnkénti nyo­mást — sőt a Gyöngyös elleni állandó nyomást — labdatartás­sal, vagy támadásszövéssel el­lensúlyozni tudták volna. Két­ségtelen, hogy a jó ütemű, és a gyors előrevágott labdákra le­lecsaptak. de ezt az ellenfelek a lestaktikával ellensúlyozni tud­ták. Mindehhez még a bal oldali védelem viszonylagos gyengesé­ge, bizonytalansága is hozzájá­is olyan teljesítmények jutalma­zására fordítják, amelyek meg­felelnek a követelményeknek. Országos vitát lehetne indítani az MNK rendszerét illetően, nem is beszélve az NB Il-ről — ter­mészetesen csak a megfelelő ..átállási idő” betartásával. Barcs Sándor vezetésévei egy elvi, esz­mei bizottság alakul, amely meg­vizsgálja, hogy a magyar labda­rúgás milyen helyet foglalhat el társadalmunkban, hogyan lehet - .fölvenni a harcot más országok­kal. SALGA LAJOS, az MLSZ titkára: Elmondották az elnökök, egye­sületi vezetők előző napi érte­kezletén, hogy az oldottabb han­gulatot, légkört sokan félreértet­ték, s megengedhetetlenül „la­zítottak”. Az MLSZ elnöksége az átigazolásokat az egyesületek ügyének tekinti, legfeljebb csak segítséget nyújt az esetleges vi­ták tisztázásához. Leálló játé­kost nem ismernek! Aki leáll, 18 hónapig kedvezményt nem kaphat, törlik a nyilvántartás­ból. Másfél év után jelentkez­het ... A titkár ezt követően a bajnoki és válogatott progra­mokról beszélt, ismertetve, hogy kényszerhelyzet következtében — és az „átjátszás” biztosítására —■ januárban' két MNK-fordulót is rendeznek. (December 22.: 64- ből a 32-be, az NB 1-esekkel, egy mérkőzés alapján történő to­vábbjutással, a „régi” szabályok szerint. I. 12-én 16 közé, 16-án a 8 közé jutásért játszanak.) A bajnoki címet és a kiesést a jö­vőben a gólkülönbség is eldönt­heti! DR. LAKAT KAROLY szövetségi kapitány: Nem csak az A és olimpiai csapattal kíván foglalkozni, ha­nem — mintegy vezető edzőként — minden válogatott csapat szakvezetőinek segíteni akar. Szeptember 6-án kerülnek kije­lölésre a keretek — s ezt meg­előzi a tanácsadó és egyéb tes­tületekkel, edzőkkel történő ta­nácskozás. Az általános cél: olyan magatartású, felfogású és képességű válogatott csapatokat szervezni, amelyek méltóképpen képviselik hazánkat minden szinten, s amelyeknek tagjai megtiszteltetésnek tekintik a vá­logatottságot. A konkrét célok: EB, olimpia. Ha a „finn mérkő­zés” már „számszakilag” is tét nélküli lesz, azon az olimpiai csa­pat szerepel (mert ha a görög- szovjet döntetlen lesz. még van halvány remény . . .). Felváltva bevonják az egyesü­leti edzőket a válogatott felké­szítésének munkájába. A kapi­rult, aminek egyenes következ­ménye lett, hogy bizonytalanná vált a védelem egésze. Vajon a gyors és rendkívül szemfüles, gólerős Honvéd-csatárokat tud­ják-e semlegesíteni hátul, vagy megelőzni a középpályán? Va­jon a csatárok a kidolgozott helyzetekből tudnak-e annyi gólt rúgni, amennyi a győzelemhez elegendő lesz? A Honvéd Papp J. SE. —anél­kül, hogy túlbecsülnénk a csa­patot — megerősödött. Ezt még akkor is merjük állítani, ha a védelem és a középpályás sor játéka olykor-olykor akadozik. A támadásaik rendszerint veszélye­sek. Rendkívül gyorsak, és cse­lezni is tudnak. Ha az előző baj­noki évre némileg igaz volt az alábbi vicc-szerű megállapítás, hogy a Papp J. SE azt győz le, akit akar. és attól kap ki. aki­től akar, akkor ez most még in­kább igaz. Az esetleges veresé­gek okait nem kutatjuk. De ha minden játékos tudása legjavát adja, és ugyanakkor akarja is a győzelmet, aligha lehetnek súlyos, vagy nem várt veresé­gek, akár a hazai, akár az ide­genbeli mérkőzésekre gondolunk. Három mérkőzés után még mini-elemzést is felelőtlenség lenne adni, hát még valamilyen következtetést levonni! Egy biz­tos: a vasárnapi miskolci rang­adón akármelyik csapat győz­het, de nincs kizárva a döntet­len sem. Ezért tippünk nem le­het más, mint 1, x, 2. B. T, B. tány végül is kérte a sajtót, hogy nagyobb jóindulattal fog­lalkozzon a labdarúgás kérdései­vel. PETRI SÁNDOR a Játékvezető Bizottság elnöke*. írásos tájékoztatást adott át a sárga és piros kártyák alkalma­zásával kapcsolatos szabályok­ról. (Ezzel a közeli napokban még külön foglalkozunk.) Fon­tos tudni: előnyszabályos ese­teknél figyelmeztetni a sárga lappal csak a játék szüneteiben lehet — az akciók befejezése után. (Tehát előfordul majd, hogy a bíró látszólag „késve’* alkalmazza a ’ figyelmeztetést.) A sárga után még egy sárga nem következhet, csak a piros. A kemény és durva játék szétvá­lasztása a feladat, tanuljanak meg játékosaink keményen küz­deni, de fel kell számolni a durvaságokat. A partbírók új­fajta jelzéseket alkalmaznak, jelzik a les iránya mellett a körülbelüli helyét is; kirúgásnál nem kifelé, hanem a kapura mutatnak. Tüntetésnél a játékve­zető megállítja a mérkőzést, ha erre feltétlenül szükség van . .. A tájékoztatók után sok kérdés került megtárgyalásra. Címszavakban: a szankció­kat természetesen nyilvános­ságra hozzák (bunda, színvo­nal stb....); pontlevonás, büntetőpont is alkalmazha­tó; a kiállított játékos sárga lapja dorgálás esetén érvé­nyessé válhat; készül a sza­bályzat a külföldi játékenge­dély dolgában; foglalkozni kell a közönség jobb kiszol­gálásával, a kintmaradt Ma­gyar (FTC) kétéves eltiltást fog kapni; szombati vagy va­sárnapi játéknap? — vitaté­ma marad; szombaton nehéz válogatott mérkőzéseket ren­dezni, mert „nincs ellenfél”. Minderről év közben még bővebben is ífunk majd ... HORVATH KALMAN Ismét „nagyüzem” lesz a mis­kolci sportpályákon a hét vé­gén. Sőt! Talán túlzottan is az, vá menjenek szombaton: a sa- hiszen nehéz feladat előtt állnak a szurkolók: dönteniük kell, ho- laknotorozásra, a DVTK első hazai mérkőzésére, a tévét néz­zék-e, vagy a Meteor kézilabda­mérkőzését. Vasárnap délután pedig bizonyára telt ház lesz Hejőcsabán, a miskolci labdarú­gó-rangadón. A MÉMTE-PÁLYA ad otthont a salakmotorosoknak szombaton 16 és vasárnap 10 órá­tól Miskolc város Nagydíjáért. A DVTK-STADIONBAN szombaton 16 órakor kezdődik a DVTK—ZTE NB I. osztályú lab­darúgó-mérkőzés. A HEJÖCSABAI SPORTTELEPEN játsszák le vasárnap 16 órakor a labdarúgó NB II Keleti csoport­jának negyedik fordulójában a Lehetne-e egy királynak mat­tot, adni? A válasz értelemsze­rű, lehet, sőt keli is. Lghet-e kettőnek, háromnak, vagy akár hatnak? Lehet! Hogy hogyan, ez már megfejtőinken áll vagy bu­kik. Ugyanis a mostani, a nyári utolsó előtti mű épp efelől tudakolódzik. Matt 7 lépésben, mégpedig hat királynak. Meg­nyugtatunk mindenkit, hogy a feladvány nem is olyan nehéz, mint amilyennek az első pilla­natban látszik. Csupán a sakk­adások helyes sorrendjére kell ügyelni. 45. SZ. FELADVÁNY. MATT 7 LÉPÉSBEN Betűjelzések: világos: Kh7, Vf5, Bh3, Hb2, Hf3, Fal. Fdl, gyalogok: a4, a6, b3, e6; sötét: a hat király helyzete: a3 a8, b8, c6, e7, f8, Va2, Hf7, Fb7, Fc5. A vi­lágos indul és a hetedik lépés­ben hat mattot ad a hat király­Nagy formában a Spartacus lányai Elkényezteti szurkolóit a Miskolci Spartacus NB II osztályú női kézilabdacsapa- ta. Nemcsak azzal, hogy a tavaszi szezont a második helyről kezdhette a Keleti csoportban, hanem azzal is, hogy az őszi forduló első mérkőzésén itthon aratott nagy gólkül'önbségű győzel­me után, Budapesten újból győzött a Budapesti Kábel ellen. Evés közben jön meg az étvágy — tartja a köz­mondás, és bizony, most már az első hely megszerzésének lehetőségét fogjuk figyelni valamennyi hazai mérkőzé­sen. Hátha sikerülne egy NB I. B-s csapatot össze­hozni. A Spartacus női csapata az MNK-ban eljutott a leg­jobb 24 közé, miután szer­dán 10:9-es félidő után 21:19- re legyőzte a Csepel Autó együttesét. A legjobb 24-ben már az NB I-esek is bekap­csolódnak a további küzdel­mekbe. A DH-nak tippelt — Az első három mérkő­zés ugyyanaz lesz, mint az előző héten volt — közölte ellentmondást nem türöen K. Szabó Géza, MÁV-pálya­munkás. — Nekem elhiheti. A múlt héten is tízesünk volt, és bár csak négyszáz jorinttal játszunk (öten), ed­dig mindig visszajött a pénz. Persze, így egy hasábon na­gyon nehéz. 1. MÁV DAC—Haladás 2 2. Körmend—Várpalota 2 3. Sopron—Olajbányász 2 4. Ajka—Dorog x 5. Szckszárd—Komló x 6. Bábolna—-Bauxitbányász x 7. Bakony V.-—Péti MTE 2 8. Budafok—Csepel 2 9. BVSC—Ganz-MÁVAG 1 10. Vác—Szegedi Dózsa 2 11. Pénzügyőr—BKV Előre 1 12. H. Päpp J. SE—MVSC 1 13. HMTE—Szarvas 1 Pótmérkőzések: 14. D. Kinizsi—Asztalos SE 2 15. Békéscsabai TASK—Özd x 16. Szabó L. SE— Olefin (LMTK) SC 1 Honvéd Papp J. SE—MVSC ta­lálkozót. AZ MVSC-PÁLYA röplabdatermében ma délután 4 órakor az MRSZ Kupa első ta­lálkozóján az MVSC az U. PEAC- cal játszik női röplabda-mérkő­zést. A NÉPKERTBEN (a Magyar Kézilabda Szövetség külön engedélyével) a salakos kézilabdapályán fogadja a kézi­labda NB T/B-ben Várpalotát a Miskolci Vörös Meteor férficsa­pata, szombaton 17 órakor. Va­sárnap a női kézilabda NB II- ben 10 óra 30-kor a Miskolci Spartacus ellenfele a Bp. Test­vériség együttese lesz. PERECESEN a kézilabdapályán a Borsodi Bá­nyász NB Il-es férficsapata baj­noki mérkőzést játszik szomba­ton 15 órakor a KÉV Metróval. » * 7 nrjg * 4 » 6 m*mm m A t 4 3 ül§l s i w iB mű ín 1 m mim,m tbede i e b nafc, ezt sötét is segíti. Bekül­dendő a teljes lépéssor címünk­re levelezőlapon, csütörtök délig. Déli Hírlap, Miskolc. Pf. 39, 3501. Feladvány közlő: PERSA ISTVÁN A köznyelv elektronikus „rab­lónak” nevezi azokat a játék­automatákat, amelyekkel egyre inkább elárasztják a tőkés vilá­got a szerencsejátékból nem kis hasznot húzó vállalkozók. A já- tékautomaták sokféle változata közül a legnépszerűbb az, amely­nél a pénzbedobást követően meg kell húzni egy kart, amikor is a játékos előtt vízszintes tengelyű hengerek palástján különböző fi­gurák kezdenek el futni. Amikor mind a három sorban megálla­podik egy-egy figura, vagy nem történik semmi, vagy — ha az egymás mellett megálló figurák egyformák — a gép kidob ma­gából egy csomó aprópénzt. Ugyancsak kedvelt a tivoli játék is, amelynél a játékos ügyessé­ge és szerencséje egyaránt sze­repet játszik. Utcákon, aluljárók­ban, mozikban, kiskocsmákban, bárokban és minden olyan he­lyen megtalálhatók ezek a játék­automaták, ahoi szórakozni vá­gyó emberek fordulnak meg. Olyan masszív felépítésűek és annyira megbízható az elektroni­kájuk, hogy a nagy igénybevéte! ellenére is csak ritkán romlanak el. Japánban is lépten-nyomon megtalálhatók a pénzzel működő „haszontalan” automaták, igen sok játékterem várja a fiatalo­kat. Befolyásuk talán a telrví- ziónál is erősebb, amelytől már régóta féltik az ifjúságot épp­úgy, mint a felnőtteket (Japán a „legtelevíziósabb” ország a világon) De míg a tv-müsor, bármilyen rossz is, előbb-utóbb véget ér, az automata mindig működik, amíg pénzzel, zseton­nal táplálják. Japánban újabban odáig mentek, hogy a tivoli já­tékautomatákat televízióval kom­binálták. A kis tv-képernyő a játékautomata homloklapjának közepén foglal helyet, így a sze­rencsejátékos az általa nézni kí­vánt tv-program — legtöbbször érdekes sportesemény — figyelé­se közben is áldozhat játékszen­vedélyének. Sakk-sarok Lépjen az Olvasó! Lutri és reskontó A szerencsejátékok sorában száz évvel ezelőtt a legnagyobb népszerűségnek a lot­tó, vagy más néven a lutri örvendett. Ez a játék a XVII. században olasz föl­dön alakult ki, on­nan került át Spa­nyol-, Francia-, Né­metországba. Auszt­riában 1754-ben ren­dezték az első hú­zást, nálunk 1763-ban. A kiegyezésig arány­lag kevesen játszot­tak. 1867 után azon­ban minden héten három városban is sorsoltak, Budán, Kassán és Temesvá- rott; a legtöbben a budai számokat ját­szották meg. •A múlt századi lot­tón is kilencven számból húztak ki ötöt, a nyerési lehe­tőségek azonban egé­szen mások voltak. A betevők megtehet­tek egy számot, és ha ezt kihúzták az öt között, a betét ti- zennégyszeresét fi­zették vissza. Ezt extratónak nevezték. Fogadhattak két vagy három számra is ez volt az ambo és a terno; nyeremény­ként, ha mindkettőt, illetve mind a hár­mat kihúzták, a be­tét kétszáznegyven, illetve négyezernyolc­százszorosát számol­ták le a nyertes ke­zébe. Külföldön négy vagy öt számot is meg lehetett tenni (kvaterno, kvinter- no), de Ausztriában és Magyarországon ilyen tétet nem fo­gadtak el. Egy szám­ra úgy is lehetett fo­gadni, hogy megha­tározták : hányadik­nak húzzák ki a szerencsekerékből. Ezt ruínak hívták. Minden nagyobb helyen nyitottak lot- tógyűjtödét, a na­gyobb városokban többet is, számuk 1880-ban Magyaror­szágon 1739 volt. Itt kellett befizetni a pénzt. A maihoz ha­sonló egységes szel­vényeket nem nyom­tak ; mindenkinek magának kellett meg­határozni, hogy mennyit és milyen formában kockáztat. A megtett számokról és a befizetett ösz- szegrői a gyűjtődék elismervényt, res- kontót adtak, ezzel lehetett a nyere­ményért jelentkezni. Egy ilyen reskontó elvesztése keserítette meg Móricz Zsig- mond Légy jó mind­halálig című regé­nyében a főhősnek, Nyilas Misinek az életét. Csárdák, romantika nélkül A török hódoltság utáni időszak hozta létre Magyarorszá­gon az útszéli csárdákat és a „beszálló” kocsmákat. A vá­rosba vezető útvonalak mellett 20—40—60 kilométerenként épült egy-egy csárda, ahol a hajtott állatokkal utazók is megpihenhettek. Jószágaik részére karámok és a csárdákhoz tartozó legelők voltak. A csárda központi helyisége a lécfal­lal elkerített, „kármentővel” épült ivószoba volt. A falon je* kete táblára írták ki a hitelbe kimért italok és ételek fo­gyasztóit. A csárdák egy időben nagy népszerűségnek örvendtek. El­nevezésükben a nép képzeletvilága híven kifejezésre jut: Morgó, Pintyó, Csizmaszár; Kuncsorgó, Hideg koplaló, Törik, szakad csárda. A „Lebuki” a betyárvilág emlékét idézi. A Gyere be. Gyújts rá a rábaköziek névalkotó fantáziáját di­cséri. Az ország legismertebb ilyen „intézménye” a Hortobá­gyi csárda volt. A csárdák világát csak az emlékezet szépíti meg; a szál. lásheh'ek többsén» külsejében riasztó volt, ivójuk piszkos, áporodott teoeyöjü, tele durva beszédű emberekkel... Labdarúgó MB II Egymás ellen a miskolci csapatok A hét vége sporteseményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents