Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-23 / 197. szám

a miskolciaké a szó | így készül Lillafüred strandmedencéje? Pislog, mint a. Régi a városunkról szóló szállóige: „Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka". Valaha a bazárokban árusítottak is erre utaló békés-kocsonyás tányérocskákat. Az egyik köz­kedvelt avasi szórakozóhely, a Bortanya is — évekkel ezelőtt — a neonfényes békaemblémával „csalogatta” a vendégeket. Aztán a béka eltűnt. Nemcsak az avasi Bortanya bejáratá­nak tetejéről. És eltűntek a békás-kocsonyás „emléktárgyak” is a bazárokból, ajándékboltokból. Hogy az avasi Bortanya bejáratának tetejéről eltűnt, azt még megértem. Ugyebár városunk mégsem terülhet el egy béka alatt. De hogy ezek a kis tréfás mütyürkék és képes­lapok miért nem kapnak napjainkban kereskedelmi terel? — azt nem tudom. I.ehct, hogy nem megfelelő helyeken keres­tem, vagy giccsnck minősítették, de a napokban ilyet nem találtam. Lehet, hogy megnőtt az öntudatunk és bátran ki­jelentettük: vegye tudomásul ország-világ, hogy minden régi­módi híreszteléssel szemben Miskolcon sem béka. sem semmi más nem pislog, ezért a kocsonyában pislogó békát — mint városunk csúfondáros „szimbólumát” — örökre száműzzük. Ezt talán a miskolci lakosok büszke öntudatébredésének le­hetett volna nevezni , ha közbe nem jött volna egy „HA”... „HA” a pislogás a béka száműzetésével valóban megszűnt volna Miskolcon. Csakhogy: amint a legendás Szemere utca sarki „villanyrendőr” társai különböző útkereszteződéseknél szaporodtak, városunkban újra megkezdődött az a bizonyos „pislogás”. Most már — nyilván haladó hagyományként — a közlekedési lámpák pislognak szaporán, sárgán, a város különböző pontjain. És ez már így megy hónapok óta, sok­sok bosszúságot okozva gépjárművezetőknek, gyalogosoknak egyaránt. Tudom, komoly munka folyik a lámpák működésé­nek megjavítására, összehangolására, nagy munkát jelent az átprogramozás. De talán mégis lehetne valami gyorsabb meg­oldást találni a biztonságos közlekedés elősegítésére. Talán akkor meg lehetne előzni, hogy a régi mondás ne így mó­dosuljon: „Pislog, mint a miskolci közlekedési lámpa!” Horváth Dezső Miskolc, Felszabadítók útja 34. sz. Eltűnt egy pad A pad ama ritkaságok kö­zé tartozott, amelyek elég gyéren találhatók a villa­mos- és autóbuszmegaliók- ban. Nagy becsnek is-örven­dett a .Kílíán-déli lákotelt- pen. az Iván utca télé vezető bejárónál. Fáradt öregek, gyermekes szülök, csomagok­kal várakozók pihentek meg rajta. Szóval sohasem volt üresen, s a műanyagtetős megállóhelyen még elég jó állapotban maradt, nem vi­selték meg az időjárás vi­szontagságai. — Nyilván ezért tetszett meg valakinek vagy valakik­nek! — közölte szerkesztő­A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Ratlványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3521 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefonszám: L8-221 ségünkkel özv. R. Oszkárné, aki mindennapos varakozó az említett villamosmegállóban. — Nemrég ugyanis egyik " napról a másikra — ponto­sabban egyik estéről a má­sik reggelre! — a padnak nyoma veszett. Panaszosunk nem kis fel­háborodással bizonygatta, hogy a padot kifejezetten az éj leple alatt ..tüntették el". — Azért állítom ezt ilyen határozottan, mert a kriti­kus estén magam is a pádon üldögéltem és másnap reg­gel nézhettem a hűlt he­lyét . . Hallottam már én olyan esetről, hogy teherau­tósok feldobták a platóra az utcai padot és elvitték vala­mi víkendházba. Most mond­ják meg: hogy tehetnek egye­sek ilyesmit, sok embertár­suk bosszantására? Sajnos, mi sem tudjuk megmondani. Ha azonban olvasóink közül valaki s»gí- teni tud a nyomra vezetés­ben. észrevételeit szívesen fogadjuk szerkesztőségünk­ben. Körözünk Sebességkorlátozástól átitatva tapostam Trabantomon a gázpedált tegnap reggel, amikor Szirmabesenyő előtt pár száz méterrel jön szembe villogva egy teherautó és a pilótája köröz jobbjával. Köztudott a jelzés értelme: trafipax a kö­zelben. A 80 km-es korláiozásnak kívánnak így érvényt sze­rezni. hisz minden rendelet annyit ér. amennyit be lehet tar. tatni belőle. A 80 km-es felső határt nemcsak energiatakaré­kosságból kifolyólag üdvözöltem örömmel, hanem azért, mert kisebb lesz a karambolveszély is. Egyik lapban olvastam, hogy az utazási idő növekszik — de a benzinfogyasztás csök­ken. Az utazási idő szerintem még sok mástól is függ, de legkevésbé a sebesség engedélyezett felső határától. Értem már utol Volvót is, mert a „lú az lú” az úton min­den' faárkának. Láttam már olyan karambolt, ahol az a 10— 20 km óra sebességtöbblet 10—20 ezer forint kárt eredmé­nyezett. A Miskolc—Kazincbarcika utat nagyon jól vezető kollégám Zsigával repesztve 4 perccel hamarabb tette meg, mint szerénységem a 70-nel közlekedő Trabantban. A gyorsasággal tehát időt nem nyerünk. Ezért voltam dü­hös mindig, ha villogó köröző „jóakarók” jöttélc velem szem­be. Sokkal „hatékonyabb” ugyanis, ha karambol előtt jól megbüntetik a megengedett sebességet túllépő vezetőket — a saját érdekükben. Meg az én érdekemben is. Egy előírás be nem tartóit segíteni, megkímélni a bírságtól legalább olyan ostobaság, mint 80 helyett 85-tel közlekedni. Ezért voltam dühös ez ideig. Arra gondoltam ugyanis, hogy ezentúl rendszeresíteni kellene a körözést. Akkor is, ha nincs trafipax. Ha mindenki körözne, a szembejövő azt hinné, hogy... Persze nem hinne semmit, mert ő is körözne. Talán mégis legcélszerűbbnek mutatkozna a felső sebesség­határt nem túllépni. Akkor nem szükséges körözni a volán mögött, és a rendőrségnek sem kell körözni a szabálysértő­ket. ~ B. J. Miskolc Ne a Csanyikban legyen az úttörő­tábor! Jó hallani, hogy a Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottsága és a városi KlSZ-bi- zotthág társadalmi ösz- szefogással úttörőtábort akar létesíteni a mis­kolci úttörök részére. Még a táborhely vég­leges kiválasztása előtt javaslom, hogy ez az úttörőtábor ne a Csa­nyikban legyen, hanem a miskolci tó mellett (a Csorba-telepi tóról van szól), hiszen a gyere­keknek nyáron elsősor­ban napfény és víz kell. (Ha a tábor lakói kirándulni akarnak majd a Bükkbe, ezt bármikor megtehetik, hiszen itt vagyunk a Bükk lábánál. De em- litheném a kullancsve­szélyt is, ami a esanyi- ki tabor ellen szól.) Lehetne ott úszások­tatás, kajakozás, kenu­zás, csónakázás, vitor­lázás, könnyűbúvár- sport, hajómodellezés. A miskolci tó éppen olyan meleg, mint a Balaton, sőt kedvezőbb annyiban, hogy itt nin­csenek olyan nagy vi­harok, mint amilyenek a Balatonon gyakorta. S ezzel végre megin­dulhatna a miskolciak tavának fejlődése, ami 18 éve Csipkerózsa-ál­mát alussza. Dr. Molnár Adorján Miskolc, Katowice u. 15. sz. ^ tgérték: augusztus 20-ra végre befejezik a Palotaszálló parkjában levő strandmedence felújítását. Csoda, hogy ígéret maradt? így épül! Lehet, hogy 1980. augusztus 20-ra értették az ígéretet? ... V. Zs. Miskolc Telefonbanditák Nehéz már új szavakat találni a telefonrongálók el­ítélésére. Felháborodv'a be­széltek eiTÖl kedden azok, akik telefonálni akartak a villanyrendőr melletti nyil­vános állomásokról. Mert mindkét állomás telefon- kagylóit „kibelezve" találták. Márpedig elég sokan szeret­ték volna használni a készü­lékeket — nyilván nem szó­rakozásból, nem időtöltő te- referélésre (utcai állomásról ilyesmi kevésbé szokás), ha­nem valamilyen sürgős ügyük, mondandójuk közlésére. — Érthetetlen, hogy a vá­ros legforgalmasabb pontján megtörténhet, hogy telefon­banditák garázdálkodjanak — jegyezte meg egy férfi. — Nem tudom elképzelni, hogy az esetet senki sem látta ... — Hát lehet, hogy látta, csak éppen nem akadályozta meg! — szolt oda egy asz- szony. És lehet, hogy igaza van. Mindenesetre jó volna már radikálisabban fellépni a „teleíonbanditákkal" szem­ben! R. A. Paragrafusok, avagy Csillagok háborúja a Béke moziban? Végre elérkezett hozzánk a legdrágább helyárral ját­szott szuper-mesefilm, a Csillagok háborúja. Igencsak nehezen lehet hozzájutni a Béke moziban. Mert: előtte kb. 40 perces, paragrafuso- kat-törvényeket boncolgató filmet kell (!) végignézni a túlnyomórészt gyermekekből verbuválódott nézőseregnek. Az érdektelen filmet persze a fiatalabb generáció — tü­relmetlenségében — végig fütyüli és kiabálja. Nem biztos, hogy a dupla helyár, az amúgy is zsúfolt, rossz levegőjű, recsegő szé­kekkel berendezett helyiség és a nézőközönség összetéte­le pont ezt a kiséiöfilmet indokolná. Különösen akkor, amikor maga a játékfilm is szuper hosszúságú, szünet nélkül játsszák, s csak egy moziban. Már bánom, hogy a negy­venméteres sorban egy dél­előttöt álltam végig a je­gyért, Mert végül is, ez elé a három órán át tartó, fárasztó film elé indokoltabb volna kél-háromperces, gyerme­keknek szóló rajzfilmet ve­títeni. Vagy mindenáron mu­száj a dupla helyárért a dupla műsoridőt kitölteni? Hiszem, hogy a T. közönség szívesen lemondana róla. Gy. J. nyugdíjas, Miskolc Azt válaszolták, hogy* Rovatunk augusztus 13-i számában Meghökkentő in­dok címmel közöltük a Sza­bó Lajos U. 37—39. számú ház lakóinak panaszát, akik sérelmezték, hogy az ÉMÁSZ díjbeszedője „megsétáltatta” ókét: olyan nyomtatványt ha­gyott lakcímükön, amely sze­rint a Csaba vezér u. 51. sz. alatt kérték az áramszámla befizetését. S miután a meg­adott helyen hiába próbál­koztak többször is a befize­téssel. mert zárt ajtók fogad­ták őket, felkeresték a Hu­nyadi. u. 2. sz. alatti befizető­helyet. £hol is kiderült: csak azért fáradtak, mert elfogyott a Hunyadi utcára invitáló nyomtatvány. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Mis­kolci Üzemigazgatósága őszin­te sajnálatát fejezte ki a pa­naszban közöltek miatt. „Az abban foglaltak dolgozóink hibája miatt következtek be”' — írták válaszukban. — ..A helyes befizetési címet tar­talmazó fizetési felhívás hiá­nyában használt nyomtatvá­nyon a szükséges javítást dol­gozóink több száz esetben — helyesen — végrehajtottál:. Emellett azonban néhány esetben a helyesbítés elma­radt, elsősorban a megszo­kott munkamenet b eidegzo- döttsége, s — kisebb mérték­ben — dolgozóink figyelmet­lensége miátt.'Ennek ellenére dolgozóinkat felelősségre von­tuk és elmarasztaltuk. Olva­sóktól — lapjukon keresz­tül is — elnézést kérünk.” Apró bosszúságok Magam sem vagyok híve annak, hogy apró ügyeket fciruj- junk. De ha ezek az apró ügyek megsokasodnak, mégis csak felgyülemlik a bosszúság. Hadd mondjak el két példái. Van egy körülbelül nyolcesztendős lemezjátszóm. Egyszer- csak elkezdett recsegni. A tű kopott el benne — állapítottam meg, megnyugodva. Sebaj, filléres ügy az egész — gondol­tam én, naiv lélek. Megyek az egyik szakboltba: nincs. A másikba — ott sincs. Sehol sem kapható. Az eladói válasz mindenütt ugyanaz: ezek az öreg készülékek már kimentek a divatból, nem gyártják, ezért nincs tű hozzá. Nos, elfoga­dom, hogy a divat igen gyorsan változik. Talán túl gyorsan is. De végtére is: eg.v lemezjátszót nem egy-két évre vesz az ember! Ez nem ruha, amely elrongyolódik: nem cipő, amely, nek eső után leválik a talpa. Tudásom szerint ezekre — a lemezjátszókhoz hasonló — portékákra mondják azt, hogy: tartós fogyasztási cikk. Ám eleve úgy gondolják, attól tar­tós, hogy nem használjuk? Pontosabban: nem használhatjuk, mert ha elkopik valamelyik szerkentyűje, a sutba kerül — eláll egy emberöltőig. Szeritncm egy lemezjátszónak nyolc év után, ha egyéb hibája nincs, eg}' néhány filléres tü miatt nem szabadna a MÉH-be kerülnie. Sajnos, csak szerintem .., A másik példa. A permetezőm műanyag csövéből elkalló­dott a szűrő. Nem estem kétségbe, tudtam, öt-hat forintért veszek másikat. Csakhogy! Az előbbihez hasonló módon jár­tam, azzal a különbséggel, hogy a permetező nem ment ki a divatból, csak a szűrő. Öt-hat forint helyett kb. 200 forint. Hiába morogtam, az eladó fújta a magáét: csak komplett ad­hatom: én meg a magamét fújtam. És füstölgünk eme apróságok miatt elég gyakran. Mert nem értjük. Ugyanis nincs rajta semmi érteni való ... —a Volna helye a hírlappavilonnak Az elhagyatott Ady-hídi hírlapárusító pavilonról kö­zöltek e rovatban augusztus 6-án fényképpel is illuszt­rált észrevételt azzal a cím­mel, hogy „Minek ide, ha nem használják?” Ehhez sze­retnék néhány mondatot fűzni. Az Avas-délen becslésem szerint több ezren lakunk már. s egyre sokasodik a la­kótelepen élők száma. Lakó­telepünk nagyságával ará­nyosan nőnek az igényeink is. így például szeretnénk végre gyakrabban találkoz­ni hírlapárusokkal. A legkö­zelebbi azonban a Közép­szer utcában van. Az arra illetékesek figyelmébe aján lom, hogy az Engels utc legforgalmasabb pontja a autóbuszok végállomásain! van. Véleményem szedni itt igazán jól kihasználhat nánk az Ady-hídi elhagya tott pavilont. Tóth Pál Miskolc, Engels u. 1!). (Több olvasónk állítja: Majális-parkban is elkelti legalább egy hírlappavilon Ha csak a kora tavasztó késő őszig tartó kiránduló időben tartana nyitva, má az is megérné!)

Next

/
Thumbnails
Contents