Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-23 / 197. szám

Egyetértésre jutottak a telek Hogyan hajtjuk végre a nőpolitikái határozatot? Az MSZMP KB határozatát követően, a városi pártbizott­ság kilenc évvel ezelőtt jelölte meg a nőpolitikái határozat helyi végrehajtásának feladatait. A végrehajtó bizottság az eltelt idő alatt többször is tájékozódott, majd tegnapelőtt! ülésén részletes jelentést tárgyalt meg a nők politikai, társa- daalmi, gazdasági és szociális helyzetéről. Ixilcnc év tanulságai Arrébb tolják az ores patikát I.ebontják, rttrhayyják, eltol­ják? — ezzel a címmel inunk július 25-i számunkban a hejö- esabai öreg patikáról. A cím­ben megfogalmazott kérdés jól jellemezte az akkori állapotot, hiszen még teljesén bizonytalan volt a műemlék jellegű épület jövője. Emékeztc ti: a 3-as út építőinek útjában van a pati­ka. A 7 új nj'omvonal alig fél méterre húzódik majd a fun­damentumától és mindenki számára nyilvánvaló. hogy ilyen közel a forgalmas úthoz nem működhetne zavartalanul a gyógy szert ár. Az érdekelt felek ígv lát­ták július vegén az épület jövőjét: A Gyógyszertári Központ vezetősége nem eltette, mi­ért késik a tanács állásfog­lalása. hiszen az útépítők már meglehetősen megköze­lítették a patikát. Bírták a KPM ígéretét. hogy új gyógyszertárépületet emelnek a regi helyett, ezért a régi lebontására szavaztak. Ügy vélték, hogy az árkádos épü­let egyébként sem bírná el azt a megrázkódtatást, ami­vel az eltolási művelet együtt jár. A városi tanács arra várt, hogy befusson hozzá az ÉSZAKTERV Vállalattól megrendelt tanulmány ar­ról, műszakilag megoldha­tó-e az épület körülbelül tíz méterrel való hátrább tolá­sa, s ha igen. mibe kerülne, mennyi időt igényelne a művelet. Az ÉSZAKTERV szakem­berei július 25-ig elvégezték a szükséges vizsgálatokat, és csupán véleményük írásba foglalása volt hátra. Ettől függetlenül el tudták mon­dani —. amit később a ta­náccsal is közöltek —. hogy az épület viszonylag jó ál­lapotban van. tehát bírja maid az áthelyezési műve­letet, melynek végrehajtását ♦ Valóban kár volna érte..'. az ÉÁÉV el is vállalja. (A mélyépítő vállalat nem első ízben végez ilyen munkát, és műszakilag lel van ké­szülve rá.) ♦ ♦ Mi történt azóta? Pavel János, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak vezetője tegnap jó hírt közölt velünk: az ÉSZAK­TERV tanulmányának kéz­hezvétele után. tárgyaltak az érdekelt felekkel: a Gyógy­szertári Központ és a KPM igazgatóság vezetőivel. Jól­lehet. még néhány kérdést tisztázni kell, megszületett az elvi megállapodás: meg­mentik a műemlékekben szegény város számára az öreg patikát. A KPM haj­landónak mutatkozik rá, hogy átmeneti időre egy pa­vilont bocsásson a gyógy­szerészek rendelkezésére, akik' az épület áthelyezése után visszaköltözhetnek majd régi helyükre. A ta­nács gondoskodik róla. hoav ne maradjanak lakás nélkül azok a fiatal gyógyszerész- nők sem. akik jelenleg az épület emeletén kialakított szállást birtokolják. Pável János hangsúlyozta, hogy gyorsan ki kell dol­gozni az áthelyezési manő­ver részletes tervét, hiszen 1380 végen már az új he­lyen kell állnia a patikának. ♦ ♦ Beszélgetésünk során szó esett arról is. hogy ezt az épületet más célra is lehet­ne használni. A tervezők például pinceborozót, ven­déglőt. esetleg klubot tele­pítenének az öreg falak kö­zé. Az osztályvezető vála­sza : sem a tanácsnak, sem a Gyógyszertári Központnak nincs most pénze új patika építésére Ha azonban je­lentkezik majd egy tőkeerős vendéglátóipari vállalat — nem lenne rossz üzlet a csárda a fő közlekedési út mellett! — és hajlandó az új patika építéséhez hozzá­járulni. akkor megváltozhat az árkádos épület funkció­ja. ♦ ♦ Ez még a távolabbi jövő. Pillanatnyilag elégedjünk meg azzal, hogy — a köz­véleménnyel összhangban! — o városi tanács és az érde­kelt vállalatok megmente­nek egy olyan épületet, mely Miskolc múltját őrzi vastag falai között. Hitler hatalmas hadsereget épített fel. hogy meghódíthassa vele a világot. 19^3-ban lett kancellár. Már abban az esz­tendőben Németország nemzeti jövedelmének 7 százalékát for­dította katonai kiadásokra az 1932-es 2 százalékkal szemben! 1^35-ben 10 milliárd birodalmi márka szerepelt nyíltan vagy rejtve katonai célokra a költ­ségvetésben. A nemzeti jöve­delem 10 százaléka lett a ka­tonáké, 1938-ban pedig 32 szá­zalékosra emelkedett az arány: 20 milliárd márkát kapott a hadsereg! Fokozatosan csökkent a la­kosság életszínvonala. Hír­hedtté vált Göring birodal­mi marsall, a fegyverkezé­sért felelős birodalmi biztos kijelentése: ,.Vaj helyett ágyúi!” Mert bizony, az egy­re növekvő birodalomban ha­marosan ellátási nehézségek léptek fel, még béke idején be kellett vezetni a jegy- rendszeri. A fejadagok csök­kentek. de még ezeket az alacsony fejadagokat sem tudta mindenki kiváltani. A nemetek megkoplalták azt a csaknem 72 milliárd márkát, amelyet az ország Hitler hatalomra jutása után hadikiadásokra költött. Az IG Farben profitja viszont közben 71,5 millióról 376.7 millióra növekedett es más konszernek is hasonlóképpen nyertek már a háború elő­készületein is. Hát még mi­lyen előnyökkel kecseslelett számukra egy háború, amelynek győztes kimenete­léről meg voltak győződve! A hitleri fajelmélet által se­gédnépeknek, alsóbbrendű embereknek minősített rab­szolgamunkásokat még a fel­sőbbrendű németeknél is jobban kizsákmányolhatták volna. Egyszerűen bekebe­lezhették — mint az osztrák és a cseh iparral is tették — a meghódított területek gyárait. Elrabolhatták ezek­nek az országoknak nyers­anyagkincseit, az ott termelt élelmiszert pedig Németor­Sommázva így foglalható össze az évek óta végzett sok­irányú munka eredménye: ismertté és elfogadottá vált a nők társadalmi helyzetének marxista megítélése, beépült a közgondolkodásba a politi­kai. gazdasási döntéseknek a nőpolitika oldaláról való meg­közelítése, növekedett a párt nőpolitikája melletti nyílt kiállás, csökkent a kérdésben a közömbösség, és a szélső­séges megnyilvánulások el­szigetelődtek. Általában ez a jellemző. De folyamatról lé­vén szó. elsősorban a ten­dencia dicséretes, a gyakor­latban még nem mindig és nem mindenütt érvényes az elv. Vonatkozik ez például a nők körében végzett káder­munkára a gazdasági vezető­ket illetően, de még eseten­ként a pártszervek is elköve­tik azt a hibát, hogy a nőfe- lelösökre hárítják a határo­zatból adódó politikai és szer­vezeti tennivalókat. (A nőfe- lelösök egyébként megtalál­ták helyüket és feladatukat a munkában.) ÉRDEKLŐDNEK ÉS FOGÉKONYAK Örvendetes tapasztalat, hogy a nőket „felrázta'’ a ás A szuperhatalmú birodal mi marsall, Göring szagba szállíthatták volna, a lehető legkisebbre leszorítva az alsóbbrendüek fejadagja­it. életfogytiglani éhezésre kényszerítve őket. Nem Danzigról volt tehat szó, hanem a „német élettér keleti bővítéséről”. Hitler villámháborút tervezett, a szomszédos ország lerohana- sát. Kívánta a háborút a nyugati hatalmakkal, Fran­ciaországgal és Angliával is, de el akarta kerülni, hogy hadseregét meg kelljen osz­tania. Ez a magyarázata an­nak. hogy 1939 júliusában- Hugusztusában. a háború ki­törése előtt tárgyalókészsé­get színlelt. A világ leendő ura nem kis megnyugvással tapasztal­ta, hogv azok a szovjet lé­pések. amelyek a béke meg­őrzését, Lengyelország biz­tonságának garantálását cé­lozták, az angol és francia fél részéről nem találtak vi­szonzásra. Ami pedig a ve­szélyeztetett lengyel kor­mányt illeti, antikommuniz­határozat. Érdeklődésük meg­nőtt a társadalompolitikai kérdések és a közügyek iránt: hallatják szavukat, ha kell. és többségük példásan dolgozik: egyre növekszik a számuk a szocialista brigádmozgalom- ban. Politikai érdeklődésükre jellemző, hogy a határozat óta a városban felvett párt­tagok egyharmada nő. s mintegy hatvan százalékuk választott tisztséget tölt be a pártban, s a különböző tö­megszervezetekben. Emelke­dett politikai iskolázottságuk szintje, fokozódott közéleti tevékenységük. Fékezi azon­ban ezt a fejlődést az ese­tenként tapasztalható gon­dolkodásmód. amely a tiszt­ségviselő nőket nem politi­kai. hanem statisztikai szük­ségletnek tekinti. Gazdasági vezető funkcióba állításuk tekintetében pedig még rosz. szabb a tapasztalat. Az összegzés azonban min­denképpen arra következtet, hogy — a ma is élő gondok­kal együtt — lényeges minő­ségi változás következett be a nők társadalmi-politikai helyzetében, éppúgy — s részben ennek következtében — az egesz társadalom gon­dolkodásában, az emancipá­ció megítélésében. S ez, ha musa erősebb volt, mint ve­szélyérzete. Varsóban vissza­utasították a szovjet kezde­ményezéseket. amelyek a két ország közötti segélynyújtási szerződés megkötését szol- /' gálták. A szovjet kormánynak ab­ból kellett kiindulnia: közele­dik a második világháború kitörése, de a náci Német­ország által veszélyeztetett más országok nem hajlandók vele együttműködni a béke megőrzéséért. Viszont Hitler — taktikai okokból — haj­landó volt meg nem táma­dási egyezményt kötni a Szovjetunióval. Moszkva szá­mára ez azt jelentette, hogy az elkerülhetetlen háborúig időt nyer: értékes hónapo­kat. vagy éveket, amelyek során tovább növelheti vé­delmi képességét. A máso­dik világháború után Chur­chill is úgy értékelte az egyezményt, hogy „ez az új szovjet politikai irányvonal az adott pillanatban magas­fokú, realisztikus politika volt”. A lengyelországi hadjárat terveinek elkészítésére Hit­ler már 1939. április 3-án ki­adta a parancsot. 8 nappal később pedig alaírta azt az utasítást, amely meghatároz­ta a hadjárat katonai célja­it: „A Wehrmacht feladata, hogy a lengyel hadsereget megsemmisítse. Ehhez meg­lepetésszerű támadási idő­pontot kell választani és elő­készíteni”. A következmé­nyekhez tartozott egyebek mellett, hogy Naujocks, SS Sturmbannführer sok unal­mas. tétlen napot töltött Gleiwitzben. A jelszóra vart, amikor is az előre megka­pott forgatókönyv alapján meg kell teremtenie az ürü­gyet a háború kirobbantásá­ra. PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk) nem túl gyors ütemben is, „szabad jelzést” ad a hala­dásnak. FIGYELMEZTETŐ ELLENTMONDÁS Milyen eredményei szület­tek a nők helyzetét javító gazdasági és . szociális intéz­kedéseknek? Az eltelt kilenc év alatt a Miskolcon foglal­koztatott munkaképes korú női népesség 64-ről 68.9 szá­zalékra nőtt. Emlékezzünk vissza, tíz esztendővel ezelőtt sokat panaszkodtunk arra, hogy városunkban — lévén nehézipari jellegű — kevés a nőknek való munkahely. Az­óta a munkalehetőségek bő­vítésére elsősorban a szolgál­tató ágazatokban nyílt mód (Medicor. Áfész. Kettészeli Vallalat. MIK), de komoly erőfeszítéseket teltek az ipa­ri üzemek is. hogy egyes szakmák és betanított mun­kakörök a nők számára is al­kalmassá valjanak. Az alkal­mazotti és középvezetői állo­mányban foglalkoztatott nők szakképzettsége megfelelő. Közülük sokan fizikai mun­kakörből kerültek át. Emel­kedett továbbá — ha kis mértékben is — a szakkép­zett fizikai dolgozó nők szá­ma. Csakhogy itt ismét fé­kez a régi panasz: a szak­munka és a betanított mun­ka között igen kicsi a bérkü­lönbözet, s ez a körülmény semmiképp sem ösztönöz ta­nulásra, továbblépésre. Sőt, az sem ritka, hogy a szak­munkásbizonyítványt szer­zett lányok kérik magukat betanított munkakörbe, mert ott több a fizetés. így aztán ' a képzés és a város munkál­tatói igényé között sincs meg az összhang. OTTHON MÉG NEHÉZ A munkakörülményeket te­kintve — állapította meg a vb — javult a helyzet. A kö­zéptávú tervekbe foglalt kor­szerűsítések révén jobb lett a szociális ellátottság, az üzemegészségügy. a munka- védelem, csökkent a nehéz fizikai munka. A változások elsősorban az ipari üzemek­ben számottevőek. A pénz­ügyi lehetősegekkel és a tech­nológiai fejlődéssel párhuza­mosan tovább kell lépni minden ágazatban, légióként azonban a kereskedelemben és egyes alkalmazotti mun­katerületen. A városfejlesztéssel együtt változtak a nők rhunkaidőn túli tevékenységét meghatá­rozó feltételek is (csökkent az _ alacsony kulturáltságú laká­csok száma. jobbak a bevá­sárlási lehetőségek, enyhül­tek valamelyest a közlekedé­si gondok), ámdé a város szerkezeti átalakulása át­meneti feszültségeket is te­remt. Továbbra is gond az egyenetlen áruellátás, az üz­letek zsúfoltsága, a háztartá­si tevékenységet kisegítő szolgáltatási igények alatti mennyisége és minősége. A női foglalkoztatottság emel­kedése és a növekvő gyer­meklétszám következtében, az erőfeszítések ellenére sem csökkentek a gyermekélelme­zés és a gyermekelhelyezés gondjai. Következetesen. szívósan és mindennap cselekedni kell a nőpolitikái határozat vég­rehajtása érdekében — szö­gezte le a végrehajtó bizott­ság. Ez nem lehet kampánv- feladat! S ha valahol problé­ma adódik munka közben, annak megoldatlanságába se­hol, senki sem nyugodhat be­le. A vb végül feladattervet fogadott el, amely sürgeti a határozat gyorsabb és folya­matosabb végrehajtását. — a Lány a patakban János Vitéz Iluská.ját emlegették, akik látták a lányt a pa­takban. A Szinva patakban, a Tiszai pályaudvar melletti hídnál. — No, azért elég modern lluska — jegyezte meg valaki a híd melletti buszmegállónál várakozók sokaságából. Többen is helyeseltek, azon mosolyogva, hogy ez a lány bi­zony nem a fehér ruháját mosta, mosta... Hanem: a Szin- váhól ..kihalászott" sörös- és borosüvegeket. — Megáll az ész! — bámulta a műveletet egy újonnan jött várakozó. — Az ember nem is gondolná, hogy itt ennyi üve­get beledobálnak a Ezinvába ... A" vékonv termetű, 17—18 év körüli szőke lányt pirosmin­tás ruhájában különös tavirózsához lehetett volna hasonlítani, ha csupán lebegett volna a víz fölött. De nem lebegett, ha­nem alig térdig érő koszos vízben — trappolt. Időnként ki­emelte egyik-másik lábfejét, a rajta lévő fekete félcipőből kirázta az iszapot, s elég óvatosan haladt tovább. Mint aki tapogat a lábával. Persze, azt is tette. S a néz.elödök — mégis csak sportnemzet vagyunk — már egy kis drukkercsapattá alakultak: „no. most megállt! Talált-e valamit?” Jómagam vagy öt percig figyeltem a lányt, s ezalatt leg­alább tízszer megállt, lehajolt, kotorászott a vízben, s kihú­zott valamilyen üveget. Látszott rajta, hogy már-specialista: a csorba, sérült fiaskókat nagy ívben kihajította a partra (gondolom azért, hogy irtáskor ezek már ne zavarják), az ép üvegekkel pedig kisétált a patak szélére. Eggyel nem. csak kettővel! Amikor ugyanis egy üveget kihalászott, azt kimosta és teletöltötte a Szinva vizével. A következő üvegbe emebből töltve, s mindkettőt rázogatva ment a partra, ahol szatyorjai- ban már aránylag tisztán helyezhette el az üvegeket. Még­pedig szortírozva: külön a sörös-, külön a borosüvegeket. Meg a kólásokat. Mert azok is akadtak. A lány fel-felderiilő area elárulta: ez ám az igazi zsákmány! (Ismerve az üveg- betétek árait.) tiriiljiink-e annak, hogy a Szinva, ha halat nem is de üve­get íme bőven terem? A választ az olvasóra bízom. (ruttkay) (békés) Indokról n nácik gondoskodtak 3. Vaj helyett ágyút

Next

/
Thumbnails
Contents