Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-21 / 195. szám

Aruk árak es a Résen néni láttam olJran szép s/olot, mint amilyet a Somost József vezette zöldértesek kínál­tak. Vették is, vitték is. Kilója 21 forintba került. A dinnyét kettő ötvenért kínálták, keresettségben konkurrálhatott a szőlő­vel. £s ha már a/ áraknál tartunk, leírjuk. ho?y egy léggömbért 6 forintot kértek, a vattacukrot ", forintért mérték. A virsli párja ti forint \«|lt, a lacl- pecsenyét 15,50-ért adtak. A felnőttek számára a gyermekkort idéző török­méz ára ti forint volt. Természetesen lehetett venni mindenféle játékot is. így többek között egy folyton izgö-mo/gó kígyót is. Hogy mennyiért. A nagy eső előtt, az eget kémlelő árus azt mondta: 30 forint. Megdördült az ég. zu­hogni kezdeti. A keres­kedő meglógta a karo­mat : — Most már tig! # Sör és perec — avagy: enni, vagy nem enni? juhász A kisfiam barátkozott ösz- *■/. ezzel a kedves, idős em­berrel. Nem tudom, ki kezd­te a mókát, már csak arra lettem figyelmes, hogy a gyer­mekem egy kackiás szürke kalappal a lejért produkálja magát. — Nekem is van ilyen uno­kám — mondta a bácsi, s még azt sem bánta, ha néha a fűben kötött ki a láthatóan vadonatúj, csak ünnepi al­kalmakkor viselt fejfedője. Fényesre suvickolt csizmá­jához buggyos nadrágot vi­sel. A keze dolgos kéz. idős Juhasz János juhász. De még milyen juhász! Ar- ' cáról olvasom, micsoda gyö­nyörűséget talál még most is a téti életben. Túl. a hetve­nedik évén. Ötszázon felül van a sajóvámosi Aranyka­lász Termelőszövetkezet jó­szága. Apia, anyja is juhokkal foglalkozott annak idején. ígv szállt apáról fiúra a mester­ség. Az „ántivilágban" még Hi úságok, grófok cselédjeként őrizte az állatokat, míg meg nem változott a sora. Ahogy ö mondja, ebben a demokrá- \ ciaban tudott- lakást venni, s most a legkisebbik lányával osztják meg a portát, ők már új házat is építettek a régi mellé. Hét gyermeke van — négy fiú és három lány —, már valamennyi üzemben dolgozik. Van köztük bányász és vegyipari munkás. S cse­perednek az unokák, szám szerint tizenhatan vannak. A legnagyobb húszéves, a leg­kisebb négy. Nagy ünnepek­kor. no meg disznótorra, ösz- szejöh a család ... A száliaegyenes lartású em­bert megedzette az idő. Még nyugdíjasként is juhászkodik. A 3500 ‘ lorintos nyugdíja mellé — ha végigdolgozza a hónapot — még megkeres 1300 forintot. — Mire gyújt? Csak amit megeszem. meg megiszom. Ez kell az egészséghez. Nem is volt még komolyabb bajom. Egy kis köhögés, egy kis megfázás. De az is csak a térdig érő hó miatt." Csaknem kinevet a kérdé­sért: — Szereti-e a birka­gulyást? *-— Juhászember ne szeret­né! A tejesbárányból a leg­jobb. A színpadon szünet nélkül pereg a műsor. Micsoda szí­nek és micsoda szereplők?! A neubrandenburgiak kezd­tek. A lányok zöld-fehérben, a fiúk sárga-pirosban. A db- bok olyan harsogó pirosak, mint a száradni felfűzött cse­resznyepaprikák. Aztán lá­nyok jönnek ismét, a paletta minden színében pompázó szoknyájukkal. A vologdaiak ünnepélyes fekele-fehér he­gedűseit rózsaszín ruhás lá­nyok, piros ruhás fiúk köve­Zsebpénz A 11 éves M. István az elsők közön érkezett a Csanyikba. Az avasi la­kótelepről autóbuszozott ióe. Tucatszor találkoz­tam vele estig, jártam- ban-keltemben-. A fiatal­ember üveget gyűjt. Fölszedi a bodrok alatt, fák tövében heverő gaz­dátlan palackokat, s néha még a sátrak alá is be­merészkedik. Udvariasan megkérdi, hogy megkap­hatná-e az üres üvegeket, mert ö szívesen vissza­váltaná. Az emberek hagyják és adják. Mit számit az az eg.v-két fo­rint? ! Délig a fiatalember 83 forintot „termelt“. Kettő­kor már alig volt híja a száznak . . . Ringlispilre, cukorra, kólára költi. Va­jon hány felnőtt iött en­nél kevesebb zsebpénzzel a Csanyikba? Miből épült az építők sátra? lak a gerendákon, de ez sen­kit sem zavart. A KÉV—Metró Vállalat munkásai egy régen várt lé­tesítménnyel orvosolták Mis­kolc közlekedésének egyik Színek és szereplők A gerendák a Búza téri aluljáró építéséről ..kirándul­ták’' a Csanyikba. Par nap­pal azelőtt még falakat tá­masztottuk. majd az tflbúók az ünnepre ácsoltak belőlük sátrat, amely alatt a KÉV— Metró Vállalat IV. számú fő­építésvezetőségének dolgozói ünnepeltek. A munkának még latható nyomai marad­♦ Perdül a szoknya, dobban a láb # A sapkát kölcsön kaptam, de a fényképezőgép az enyém. Barátsági eszti vál kezdődött Ha valaki visszalapozná a régebbi programokat, akkor rá­jönne, hogy immár hagyományosan kezdődnek a fesztivál­programjaink a megnyitás előtt. Jó ez? Vagy rossz? Azt hiszem, mindegy. A III. barátság- fesztivál programja sem kötődött a megnyitóhoz. Szombaton a Rónai Sándor Művelődési Központban kiállítás adott íze­lítőt az NDK 30 éves történelméből, mutatta be a baráti nép életét. Vasarnap Felsözsolcán 02 NDK úttöröszervezetével is­merkedhettek meg az ott megnyílt kiállítás látogatói. Vasár­nap a Gárdonyi Géza Ifjúsági Park vendége volt a Neubran- denburgi Művészeti Együttes, és műsoruk után baráti talál­kozóra is sor került. Megelőztük a programot? Vendégeink telünk ünnepeltek. Tegnap a Neubrandenburgi Művészeti Együttes a diósgyőri varban adott műsort. A program a: ünnep után sűrűsödik. Testvérmegyénk bemutatkozik a megyeben is. Eltancolják. elmondják, kiállításon bemutatják: hogyan élnek. Ismervén a kiállítások anyagait, ismerősként műsoraikkal, hiszem: az ünnepünkben sem voltak egészen idegenek. trombózisos pontját. Nem cso­da hát. ha a jól végzett munka tudatával ünnepeltek. Itt köszöntötte a munkában élen iátokat Honved Tibor, a KÉV—Metró Vállalat terme­lési és vállalkozási igazgató­ja. családtagjaik körében. Hi­szen a felesegeknek is kijár a köszönet, mert egy-egy munkanap nem mindig nyolc órából állt. Az igazgató .Ki­váló Dolgozó kitüntetést nyúj­tott al Urr Balint ács szocia­lista brigadvezetőnek. s ve­zérigazgatói dicséretet Balogh Sándor kubikos szocialista brigádvezetőnek és Seregi Ferenc művezetőnek. Pénzju­talomban részesült Pozsgai Pál brigádvezető; Karkusz János gépész brigádvezető és még hat dolgozó. Karkusz János egyébként a közeljövőben utazik Indiába, ahol a kalkuttai metró építé­sén öregbíti majd a cég hír­nevét. Mint az igazgató is elmon­dotta. a miskolci föépitésve- zetőségre is újabb feladatok várnak. Például a 3-as út építése, amelyet minden bi­zonnyal olyan sikerrel olda­nak majd meg pártunk XII. kongresszusa és Leiszabadulá­sunk tiszteletére, mint a most befejezett Búza téri aluljárót. Az összeállítást készí­tették : Bqrtha Gábor, Brackó István, lllésy Sándor, He­rényi László, Kiss József, Oláh Erzsébet, Szabados Gábor, Tóth Zoltán. Juhász János tik. A közönség hálás és nem mozdul. Gyakran verődnek össze a tenyerek, a nézőket leköti a tánc. a zene. a szí­nek kavalkádja. A szatyorból előkerül az elemózsia, a na­gyobbik gyerek elszalad sö­rért : s ebben az óriási, zöld amfiteátrumban nemcsak a szem és a fül. hanem a gyo­mor is megkapja azt. ami neki jár. Nem akarjuk véleményün­ket ráerőltetni az olvasóra, de szerintünk a legnagyobb sikert az NDK-ból jött ven­dégek aratták. Furulya es gi­tár szólt, énekeltek. A dal­lam tökéletes volt. de a szö­veget — az idegen I kiejtés miatt — nehezen lehetett ér­teni: Uty tetszik, hoty jo he­lyen fatyunk itt. uty tetszik, hogj' máskor is foltunk itt... De azért mindenki érti és mindenki tapsol. Talán a mottója is lehetne ez a ba- rátságfesztiválnak.., 4 A Vasas Művelődési Központ információs pavilont állí­tott fel. ahol az érdeklődök nemcsak a mostani, hanem a közeljövőben megrendezendő eseményekről is felvilágosítást — söl ezekre jegyeket is — kaphatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents