Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-02 / 180. szám
Nem vették észre! a miskolciaké a szó A hejőcsabai patikáért Nagy örömmel és érdeklődéssel olvastam a Déli Hírlap július 25-i számában a hejőcsabai öreg patika sorsáról irt cikket. Teljesen egyetértek a cikk szerzőjének megállapításával, hogy meg kellene óvni a régi épületet. Az általa felsorolt érvekhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. A Műszaki Könyvkiadó gondozásában 1962-ben megjelent Miskolc című könyv (szerzői: Ifj. Horváth Béla, Marjalaki Kiss Lajos. Valentiny Károly) Hcjőcsaba területén hét műemlék jellegű épületet említ. Ezek: a gyógyszertár, a kastély, a két templom, a két malom és egy lakóház. Azóta az egyik malmot (Malom u. 5.) és a lakóházat (Csaba vezet u. 82.) lebontották. Az úgynevezett papmalom (Hcjő u. 42.) sorsáról, jelenlegi állapotáról bizonyosat nem tudok. Mindenesetre a még meglevő épületek közül a gyógyszertár a legsajátosabb. A már említett könyvben többek között azt olvashatjuk róla. hogy: ........a főútvonal jelentős építészeti alkotása” és „hozzá hasonló épület Miskolcon nem található”. Meg kell jegyezni még, hogy a kastélyhoz hasonlóan, eredetileg a Bár- ezay családé volt. A látnivalókban szegény Hejőcsaba‘még meglevő öt műemlék jellegű épülete közül ez a ház a legjellegzetesebb. Mint a cikkből is kitűnt, hasznosítása nem gond. Mindezek alapján feltétlenül megérdemli, hogy megőrizzük! Rózsa I'éter, Budapest, Rákos út * Levélírónk Budapesten él ugyan, de aligha lehet kétséges, hogy szülővárosa Miskolc. Kétszeresen is örülünk ezért levelének, hiszen azt bizonyítja, hogy mindmáig szívén viseli egykori pátriája sorsát, de még egy szép műemlék jellegű épületét is. Sajnos, városunk nem minden lakójáról mondhatjuk el ugyanezt. Cikkünkben, melyre Rózsa Péter is hivatkozik, azt olvashatták, hogy — speciális eljárással — az épülő fő közlekedési úttól tíz méterre el lehet tolni az öreg épületet. Ez a munka tél évig tartana. Félreérthető fogalmazás — többen félre is értették! — ezért most pontosabbá tesszük: az áthelyezéssel kapcsolatos összes munka, beleértve az előkészületeket is, körülbelül fél évet venne igénybe. Am maga az épület „el- csúaztatása” csupán tíz napig tartana, a szakemberek becslése szerint. B. D. Se gödör, se kátyú! A közelmúltban arra kértem a T. Szerkesztőséget, hogy e rovat hasábjain hívja fel az illetékesek figyelmét a Szemere utca elejének rossz állapotára. Köszönet érte. hogy a kérésnek eleget tettek. De köszönet és halas elismerés az illetékeseknek — a KPM Közúti Igazgatóságának —, s azoknak a dolgozóknak, akik hihetetlen gyorsasággal, vasárnapi túlmunkával felújították az úttestet, s megszüntették azokat a kellemetlenségeket, amelyeket az eddig gödrös-kátyús útburkolat okozott. Őszinte örömmel írom le: most már se gödör, se kátyú nincs a Szemere utca elején. Az elismerő szavakat szívesen írnám az útjavítók brigádjának naplójába. Hiszem, hogy minden dicséretet megérdemelnek. dr. Páldi Sándor Miskolc, Szemere u. 8. sz. Cement — A Sajó-parti TÜZÉP-tele- pert a szabad ég alatt tárolják a cementet. Hellyel-koz- zel ugyan letakarják a zsákokat nylonnal, de ez szinte semmit nem ér. Ráadásul nem egy helyen tárolják ezt a drága építőanyagot, s ezért véleményem szerint nagyon sok megy veszendőbe belőle. Ugyanakkor olykor hiánycikk, ezért a megázott és megkeményedett zsákok belsejében talált port kaparják össze a vásárlók, s azt veszik meg. Igaz, ezt a „minőséget” 50 százalékkal olcsóbban adják. A helyzet nem újkeletű; évek óta (gy van. Hogyan engedhető meg ez a pazarlás a mázsánként löO forint értékű áruból? Szarka Jánosné Miskolc, Táncsics tár 4. sz. * Jakkel János, a TÜZÉP igazgatóhelyettese a panasz- szil kapcsolatban elmondottá: telephelyüket idényszerűen töltik fel cementtel. Különösen nyáron kell nagy méúnyiségben fogadniuk a valóban keresett építőanyagot. Sajnos, raktáruk nincs a cement fedett helyen történő tárolására. Ez egyébként országos gond. Véleménye szerint az Ily módon tönkrement cementmennyiség tulajdonképpen nem sok, csupán a telepet látogatók számára tűnik soknak. Az így keletkezett kár a megengedett káló alatt van. (4—5 évvel ezelőtt a jelenleginek a többszöröse volt). Évenként 20 ezer tó-ma ' cementet fogadnak és adnak el. s ebből „mindössze” 100 tonna megy tönkre a tárolási gondok miatt. A Saió-parti telep az Utóbbi hetekben óriási forgalmat bonyolított le, ezért tűnhet „rendetlenebbnek” mbit a cementdepó. A hét veszendőben végéig azonban rendet tereméinek. Ami pedig a cementhiányt illeti: ha olykor elöforxlnt. csupán a szállítási nehézségek miatt adódik par napos hiány. Tönkretett társadalmi munka ★ A selyemréti lakótelep és a Tiszai között — a Szinva- parton jge,i nehéz társadalmi munkával építettünk járdát. Végre nem kellett porban, sárban közlekedni itt. Érthető, hogy mindnyájan örültünk neki. Örömünket azonban két- három hónappal ezelőtt igencsak megkeserítették. Járdánk mellett ugyanis jó darabon árkot ástak, s a földet ráhányták a kőlapokra. Mit tehetünk? A földhányás tetején gyalogolunk. Am nemcsak társadalmi munkánk eredményét tették tönkre. Az árokásás óta a közvilágítás is csődöt mondott. Az esti órákban tehát a nem csékély balesetveszélyt is vallatnia kell annak, aki arra jár. Az árkot lassan benövi a dudva, mert a munka folytatásával nemigen zavarja senki a növekedésben. Ezúton is kérem az illetékes vállalatot — igen sok gyalogostársam nevében is —, hogy a megkezdett munkát minél hamarabb fejezzék be, s járdánkat tegyék rendbe úgy, ahogy volt. Magyar Ferenc Miskolc, Augusztus 20. u. IS. szám A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 8521 Miskolc, Balesy-Zsiiíoszky Cl ts. Telefonsrám: 18-22) # Vagy ha észrevették is. hogy már régen nincs zebra a Szemere utca—Rudas László utca kereszteződésében, nyilván nem tudnak megszokott útvonaluktól eltérni a gyalogosok. Vajon balesetnek kell bekövetkezni ahhoz, hogy végre rádöbbenjenek: nem véletlenül szüntették meg itt az átkelőhelyet? Jóllehet, a helybeli autósok tisztában vannak a ..helyi sajátossággal”, s már jó előre lassítanak a kereszteződésnél. Ám ne feledjék: turistaidényben rengeteg idegen érkezik ezen a „kapun” városunkba, s még csak rossznéven sem vehetjük, ha ■.. De, ne fessük az ördögöt a falra! ^ Miskolc, Vörösmarty u. Három éve folyik az ivóvíz Tapolcán Ha megcsípte a kullancs.. A vasgyári rendelőintézet sebészetén ugyancsak méltatlankodni kezdett egy férfi, mert nem kapott orvosi igazolást arról, hogy megcsípte a kullancs. — Kérem, nekem ezért pénz jár az Állami Biztosítótól. Az újság is megírta! — hangoztatta követelőzőén. Dr. Tucsek László sebész-főorvos mégsem értett vele egyet. Mert: — A csípés ugyan igaz — magyarázta, a főorvos —. ,de a kullancsot nyomban ki is szedtük a páciensből. És szerencséiére. ez semmiféle egészségi károsodást nem vont maga után. s emiatt az illetőt nem írtuk ki táppénzre. Nyilvánvaló, hogy a biztosító is csupán olyan kullancscsípéses esetek után fizet, amikor a biztosított hosszabb gyógykezelés mialt munkaképtelenné válik. A rendelőintézeti és a kórházi sebészeteken sajnos, mindig igen sok a munka, igen sok az igazi beteg. S az ott dolgozóknak az a kérésük: jó volna, ha nem hátráltatnák, ha nem terhelnék őket olyanok, akik figyelmetlenül olvasták el, vagy A közelmúltban olvastam a Népszabadságban, hogy Dzsingisz kán halállal büntette a vízpazarlókat. Még azokat is, akik tűzoltásra használták a vizet. Óhatatlanul felmerült bennem a kérdés: vajon mit tenne a hajdan rettegett uralkodó, ha Tapolcán járna, s látná, hogyan vész kárba sok-sok köbméter víz — immár három éve! — a Martos Flóra utcában levő.tűzcsapból, Mert így igaz: három éve folyik az ivóvíz annak ellenére, hogy a környéken lakók mór több ízben bejelentették a vízműveknek a hibát. Egy hónapja ugyan már-már azt hitték, hogy végre megszűnik a kis folyammá duzzadt vízfolyás, de csalódtak. A szerelők ugyanis csak az Enyedi utcai tűzcsapnál csináltak valami leágazást. A hibás tűzcsapot — az itt lakók unszolására — csupán megnézték és megállapították róla, hogy tényleg folyik. Sőt. Annak a lehetősegét sem zártak ki, hogy a fönyomovezetek van elrepedve. A sok-sok víztől a tűzcsap környéke lassan eliszaposodik, mocsarasodik. Kár, hogy nincs vízmérő óra ezen a csapon. Legalább leolvashatnánk róla, mekkora érték pocsékolódott el a három év alatt. Veres Gábor Miskolc, Győri kapu 63. sz. Mikor fejezik be? félreértették a biztosító közleményét, amelyet egyébként helyesnek tartanak. MIÉRT DRÁGÁBB A PARKOLÁS A DÉRYNÉ , UTCÁBAN, MINT MÁSHOL? Sok olvasónk várja kíváncsian a fenti kérdésre a választ. A gépjárművezetők ugyanis furcsállják, hogy az útépítések miatt lezárt, s éppen ezért kifejezetten rossz parkolási lehetőséget biztosító Déryné utcában 3 forintért parkolhatnak óránként, ugyanakkor a minden igényt kielégítő Rudas László utcai, illetve Szamuely Tibor utcai parkírozóban csak 2 forintot kell fizetni. A Déryné utcában lakó autósok ugyanakkor bosszankodnak is, hiszen ha lakásuk kapujában akárcsak öt percre is megállnak. máris ott terem a parkírozó őre, s kasziroz, mondván: neki sem hinnék el az ellenőrök, hogy ott lakóról, s csupán néhány perces várakozásról van szó. Mi indokolja ezt az egyre lehetetlenebbé váló helyzetet? — kérdezik olvasóink. Sok-sok el nem végzett, félbehagyott munkáról olvashattunk már a Déli HírlapA Városgondnokság vezetője, dr. Tirpák Béla adott magyarázatot. Eszerint a nagyon forgalmas belterületen magasabb parkolási tarifa állapítható meg, mint máshol. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy „sürgesse” a gépjárművezetőket, a minél rövidebb ideig való parkírozásra ösztönözze őket. Egyébként ezt az összeget az illetékes hatóság — ebben az esetben a városi tanács köz- zelekedési csoportja — állapítja meg. A magasabb tarifa tehát a rendelkezéseknek megfelelő a Déryné utcában. Ami pedig az ott lakók helyzetét illeti: a Városgondnokság vezetőjének véleménye szerint, a parkolópénzt nekik is ugyanúgy meg kell fizetniük, mint másnak, ha nem tudnak az udvarra behajtani. Egyébként autóparkolóórák felszerelését tervezi a város (egyelőre csupán pénzkérdés, hogy mikorra sikerül megvalósítani), ha ezek meglesznek. nyilván egységesebbé válik a parkolási díj is Miskolcon. ban is, de környezetünkben is találkozhatunk ilyesmivel. Mint például az Árpád utcai üzletközpont abbamaradt tereprendezésével. Körülbelül 2—3 éve annak, hogy az építők elvonultak innen. A lebetonozott területet bitumennel nem öntötték le; a bolt előtt a beton szintje a víznyelőknél 3—4 centiméterrel alacsonyabban van, az aknatetők kb. 10 centire állnak ki a betonból. A környék lakói értetlenül fontolgatják: mi lehet az oka. hogy félbehagyták a munkát? És egyáltalán: mikorra várható a félig-meddig kész terep- rendezés befejezése? Kiss István Miskolc, Kuruc u. 19. sz. * Nyeste Sándornak, a Miskolci Beruházási Vállalat főmérnökének válasza: Az említett terület kőburkolatot fog kapni. A Kőfaragó Vállalat ez év utolsó negyedévére igazolta vissza a kőlapok leszállítását, a munka elvégzését azonban nem vállalták. így azt majd idegen kivitelezővel végeztetik el. Mivel az utolsó negyedév már a téli hónapok kezdetét jelenti, előreláthatólag csak jövő tavasszal kezdik el a munkát.
