Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-18 / 167. szám
I Jól sejtettük! Sőt... Salakmotorosaink a szovjetek mögött jutottak tovább Hétfői számunkban hírül adtuk, hogy a magyar saiakmo- toros válogatott sikeresen szerepelt Pardubicében. a csapatvilágbajnokság európai elődöntőjében. A Borsodi Volán versenyzőiből — és egy debreceni tartalékból — álló magyar garda salaksporlunk történetének második Európa-döntös szereplését harcolta ki, s részt vehet a július 28-i, tvroclawi Europa* doni oben. Akkor azonban csupán ennyi volt a hír, s azt sem tudtuk, bogy csapatunk a lehetséges két hely melyikén jutott tovább, s kikkel együtt. Jeleztük, azonban, hogy feltehetően a szovjet válogatottal együtt jutott tovább válogatottunk, hiszen a salaksport- han is csak ritkán vannak csodák, s a szovjetektől a miskolci középdöntőben is kikaptunk. Jól sejtettük! Sőt... A szovjet válogatott — a miskolcival azonos összeállításban — ezúttal olyan fölényes biztonsággal győzött, amire VB-versenyeken ritkán akad példa. A 16 futam mindegyikét csak azért nem nyerték meg, mert az egyikben Kuznyecov elvétette a rajtot, motorja felágaskodott. s úgy vetette !e nyergéből lovasát, hogy az a futam feladására kényszerült. A lehetséges 48-ból a szovjet válogatott tehát 45 pontot szerzett, s így 24 pontot vert rá a mögötte végzett magyar együttesre. Válogatottunk számára — derült ki a helyszínen — tsak a hollandok jelentettek riválist, hiszen az osztrákok ezúttal gyengén muzsikáltak, bár legerősebb csapatukkal jöttek el ők is. A hollandok legjobbjuk. Kroeze nélkül versenyeztek, s ez már eleve jelentős előny volt számunkra. Így is meg kellett azonban velük küzdeni, hiszen a szupergyors — a mieinknél jobb — Weslake-kel motorozó Rudi Muts sok borsot, tört az orrunk alá. A tulipános legények szerencsére sokat kockáztattak, ez három alkalommal bukásukkal végződött, s ez elegendő is volt ahhoz, hogy megelőzzük őket Pedig minden lehetségest „bedobtak”, hiszen Muts taktikai emberként szerepelt, de ez is kevés volt. így csak az utolsó futamban dőlt el a továbbjutás kérdésé, s ekkor a magyar együttes előnye 3 pont volt. Következett volna Sziráczki, Muts, Sztarosztyin és az osztrák Szerecz. Adva volt a lehetőség, ha Muts nyer, Sziráczki pedig utolsó, akkor a hollandok befogják csapatunkat. Node Muts csak akkor szerezhetett volna 3 pontot, ha megveri az egyéni világbajnoki döntőbe jutott Sztarosztyint, s erre pedig annyi esélye volt, mint... Szóval semmi, és akkor jött a megdöbbentő mozzanat: Sztarosztyin helyett a korántsem legyőzhetetlen tartalék, Kakszimov kezdett készülődni. A magyarok kérdőjellé görbültek, a szovjet edző egy kicsit még gondolkozott, aztán mégiscsak beküldte Sztarosztyint, akit a kis létszámú magyar tábor azonnal biztatni kezdett: feltétlenül nyerje meg a futamot, mert akkor Mutsnak már csak két pont juthat, s ez korántsem elég. Muts mindent egy lapra tett fel. mindenáron meg akarta verni Sztarosztyint — ő volt a második, Sziráczki a harmadik —, de nagy igyekezetében bukott egy óriásit, s így végleg eldőlt, hogy a magyar csapat öt pont előnnyel verte a hollandokat, s bekerült az EB-döntőbe. Wroclawba így eljutottunk, s ott — mint mondottuk, csodák nincsenek — „megnézhetjük”. egészen közelről, hogyan dönti el egymás között a három európai nagyság, hogy közülük melyik kettő jut a világbajnokság döntőjébe. (Elsősorban szovjet— csehszlovák párharcot várunk, mert feltehető, hogy a lengyelek hazai pályán kiharcolják a továbbjutást.) Nekünk — reálisan szemlélve a dolgokat — itt még akkor sem lenne sok keresnivalónk. ha teljes csapattal állhatnánk ki, Mészáros azonban műtét előtt áll, s a par- dubicei első futamban megsérült Jakab se igen jöhet rendbe a 28-i versenyig. „Fél csapattal” pedig még pontot szerezni is nehéz lesz, itt számunkra már csak a tapasztalatszerzés marad elérhető célként.. A pardubicei Európa-elő- döntő végeredménye tehát: 1. Szovjetunió 45 (Sztarosztyin, Hlinovszki. V. Gorde- jev. Kuznyecov, Makszimov), 2. Magyarország 21 (Mészáros 7, Szőke 6, Sziráczki 5, Jakab 2. Támcsu 1), 3. Hollandia 16 (Muts, Koppe. Koenig, Steman), 4. Ausztria 14 (Szerecz. Funk. Grubmüller, Fischpacher, Eder). A július 29-i, lengyelországi (Wroclaw) Európa-döntő- be az első kettő jutott, az ott kiemelten induló — tavalyi VB-döntős — Csehszlovákia és Lengyelország mellé. Az EB-döntőből szintén az első kettő jut tovább — már a világbajnoki döntőbe. HORVÁTH KÁLMÁN # „Tökéletes” védekezés. És hogy mégis gól lett belőle? Hiányzik a harmadik védő, aki a kezét is lefogná. .. (Pillanatkép az LKM-tömegsportnapról.) (Szabó István felvétele) Nagyszerű új országos csúccsal kezdődött meg tegnap a Sportcsarnokban a Pannónia Kupa ’79 nemzetközi súlyemelő verseny, amely egyben az országos felnőttbajnokság is. Lepkesúlyban 17-en léptek dobogóra, közöttük 8 külföldi. Az elsőséget a nagy formában levő tatabányai Oláh Béla szerezte meg. aki szakításban 107,5, lökésben 132,5 kg-ot teljesített, s ezzel túlszárnyalta a leninvárosi Hornyák márciusban felállított összetett országos csúcsát. Az új csúcs 240 kg. Az Olefin SC versenyzője csak 230 kg-ig jutott, s ezzel az országos bajnokság ezüstérmese lett. (A Pannónia Kupában csak egy-egy magyar versenyző eredménye számít!) Nem ment jobban a légsúly úak között Kőszeginek sem. a Bp. Honvéd versenyzője, Ste- fanovics 247,5, az Olefin SC sportolója viszont csak 232,5 kg-ot teljesített, s így ezüstérmes lett. A DVTK-s Lakatos viszont kitett magáért, 217,5 kg-mal bronzérmet szerzett! Mindig többet. Á legidősebb lövész i Most vizsgázott, 230-as Mercedes, i személyes, új állapotban levő sátor eladó. Miskolc, Csaba vezér 127 sz. Gyakorlattal rendelkező autószerelőt, karosszérialakatost és autófényezőt sürgősen felveszek. Miskolc, Csaba vezér 127, Eladó könyvszekrény, vitrin, komód, dupla rekamié, asztal, heverő, két klubfotel és egyéb hasznán bútorok. Miskolc, Kossuth u. 13. A munkanapok reggelein hatkor ül buszra Kistokaj- ban, s 40 perc múlva van a munkahelyén, az LKM kereskedelmi osztályán, ahol ügyiratkezelőként dolgozik. Délután fél négykor, négykor érkezik haza. a családjához, de nem mindig. Nemegyszer előfordul, hogy nyolckor, fél kilenckor. Ilyenkor Szirmától 2,5 kilométert még gyalogol is, mivel onnan akkor már nem jár, csak éjfél felé indul ismét egy busz. Túlóráznia kell talán az osztályon, s ez az oka gyakori késői hazaérkezésének? Szó sincs róla. Orbán Károly a honvédelmi szövetségben vállalt feladatai miatt toldja meg többször a munkaidejét. Hosszú évek óta. Miután 1953 őszén néphadseregünkből hadnagyként leszerelt, s a nagyüzembe került, azóta a mozgalmi tevékenységet kenyérkeresS munkája szerves kiegészítőjeként tekinti. Nem tud meglenni nélküle. A vérévé vált mindig többet tenni társadalmunkért, amely neki is —a nincstelen kiskunhalasi téglagyári munkás fiának, aki gyermekkorától a felszabadulásig, sőt egy-két évig még az után is, nagygazdák cselédjeként kereshette meg a kenyerét — emberhez méltó életet biztosított. Először a KISZ-ben hasznosította tapasztalatait, tudását és lelkesedését, majd „eljegyezte magát” az MHSZ- szel. Az LKM lövészklubjai egyikének titkáraként végezte eleinte a társadalmi munkáját. A vasgyári két általános iskola lövész szakköreit is patronálta, ezek tagjai közül választotta ki a technikai sportág művelői utánpótlásának egy részét. Nem hiányzott a tartalékosok utóképzéséről sem, sőt, abban — négy év óta. már mint tartalékos főhadnagy — előadóként is részt yett. Három éve létrejött az A-típusú Diósgyőri Vasas MHSZ Lövészklub, s azóta ennek is egyik edzője, a mintegy negyven pisztolyos versenyzővel foglalkozik. S ez év tavaszán ő készítette fel versenyükre a Zrínyi Gimnázium ifjúgárdista lövészeit. Orbán Károly nemcsak átadja tudását a nála jóval fiatalabb sportolóknak, hanem maga is versenyez. Nem is akárhogyan. Hét éve tagja lett a tartalékosok lövészei megyei válogatottjának, s egy év múlva, az országos bajnokságon hadipisztollyal harmadmagával ugyanannyit lőtt mint a győztes. (Utóbbi a jobb szórásképpel előzte meg őket.) Az idei országos bajnokságon a négytagú borsodi együttes pisztolylövésben a harmadik, összetettben a negyedik helyen végzett. Ha ketten a géppisztollyal legalább úgy lőnek, ahogy az edzéseiken, elsők is lehettek volna. (Tavaly másodikak voltak). A csapatban ő szerepelt a legjobban. Az elszalasztott lehetőségről csupán ennyit mondott: „Kihagyás mindenkinél előfordulhat. Két éve én rontottam, egy nullát is lőttem, majdnem elsírtam magam”. — Mikor hagyja abba a versenyzést? — Néhány év óta többször éreztem kísértést, hogy abbahagyom. Ha azonban hívnak, és eddig mindig hívtak, nem tudok ellenállni. Hiszen már gyermekkoromban is érdekelt, persze, akkor hasztalan, a lövészet. Meg aztán a munkahelyem vezetői minden segítséget megadnak nekem és a társaimnak. Tehát bíznak bennünk. A bizalmat pedig nem szabad félreállással viszoKérdésemet egyébként azért tettem fel neki, éppen a legjobbak egyikének, mert ő a megyei válogatott legidősebb tagja. Július 5-én töltötte be az 52. évét. Háromszor is megkérdeztem az életkorát, mert legfeljebb negyvenévesnek néztem. Azt hiszem, a folytonos feladatvállalással őrizte meg fiatalosságát. TARJÁN ISTVÁN Egy és más az ernyőről Az ernyő megszokott dolog. Pótolhatatlan, ősrégi alkalma, tosság. De valóban olyan régi? Valóban. A régi Kínában már háromezer évvel ezelőtt is használták. A régmúltból ránk maradt egyiptomi féldomborműveken a fáraók fölött díszernyők láthatóak. A burmai király egyik címe: „A nagy ernyő uralkodója” volt: ugyanis csak neki lehetett fehér színá ernyője, valamennyi alattvalójának más színűvel kellett beérnie — az ernyő színárnyalata társadalmi rangjukra utalt. Mindez igaz. Ez a „pótolhatatlan és ősrégi” kellék azonban csak a XVIII. században került Európába. Amikor Jonas Hanway utazó ernyővel jelent meg London utcáin, egyszerűen ... kigúnyolták. Amerikában még csúfabbal bántak el egy kereskedővel, aki szintén új ernyőtulajdonos volt. Az ijesztő alkalmatosság láttán a lovak felágaskodtak, a hölgyek sikoltozni kezdtek és elájultak, a kisfiúk és az eröslelkű felnőttek pedig legott „tüzet nyitottak” az ernyőhordozóra — közáport zúdítottak rá. Mindez 1772-ben történt. Egy szó mint száz — az ernyő története meglehetősen változatos. Es igen sok kalandon esett át, míg eljutott korunkig és szert tett jelenlegi, megszokott alakjára. Kötény, köpeny; kötelező Az élelmiszerpiac a Szovjetunióban jelentős szerepet játszik a lakosság élelmiszer- ellátásában. A piacokat ugyan kolhoz - piacoknak nevezik, bár ez a kifejezés ma már kissé elavult es nem tükrözi teljesen a dolgok lényegét. Nemcsak a kolhozoknak, és a kol- hoztagoknak, hanem az állami gazdaságok (szovhozok) dolgozóinak, a peremvárosok lakóinak (függetlenül attól, hogy hol dolgoznak), a nyugdíjasoknak és háziasszonyoknak is joguk van ahhoz, hogy bármely város piacára elvigyék saját mezőgazdasági termékeiket — virágokat, vadon termő gyümölcsöket, gombát, bogyókat, elfoglaljanak egy szabad helyet a standon és árujukat korlátlan mennyiségben és korlátlan ideig, a maguk megszabta áron árusítsák. A vadász az elejtett vadat, a halász a kifogott halat árulhatja, természetesen csak akkor, ha nem sértette meg a halászati és a vadászati rendszabályokat; az iparengedély- lyel rendelkező kisiparos pedig az iparcikkeit árusíthatja. A korlátozás kevés és alaposan megindokolt: A piacon nem árulhatnak kiskorúak (pedagógiai okokból). Tilos a háztartási cikkek, például ruhák, edények, bútorok eladása, még ha kezdetleges módon készültek is, továbbá könyvek, festmények árusítása — ehhez megvannak a bizományi boltok. Tilos az üzérkedés, azaz a vásárolt áru viszont- eladása, magasabb áron. Az őstermelő nem árusíthat iparilag feldolgozott mezőgazdasági termékeket, például gyári konzervet, kolbászt vagy sajtot. Viszont „házilag készített” kolbászt vagy sajtot annyit adhat el, amennyit akar. Tilos borral kereskedni (ez állami monopólium), sózott vagy marmí- rozou (túszeres, ecetes, sós leben pácolt) gombát árusítani (az egészségügyi ellenőrzés itt gyakorlatilag lehetetlen), valamint vadon termő virágokat eladni az ország olyan területein, ahol a természetes launa állami védelmet elvez, mint például Moszkva környékén. A standon egy hely egesz napi bérleti dija csekély, 20 kopejka (kb. 3,20 Ft), a merleg és a súlyok, a berendezések, az eladók számára kötelező kötény vagy fehér köpeny kölcsön- - zési díja szintén alacsony. Semmiféle adót vagy illetéket nem keli fizetni. Az el nem adott árut át lehet adni tárolásra. A raktározási díj a piac legfőbb bevételi forrása, az ebből befolyó összegekből történik a piac bővítése, berendezéseinek tökéletesítése. Sok városban működnek, vagy épülnek fedett, fűthető piacok. Elaludt... (Benkő Imre felvétele) A cégér történetéből A hajdani cégértáblák színekben dúskáltak. Rendelői] nem sajnálták a pénzt és ne vés művészekkel dolgoztat tak. Szorultságában Barabá Miklós és Than Mór is festet cégért. Haspnló céllal, híre szobrászokat is foglalkoztat tak. A cégérnek azonban nemcsak a hírverésben jutott szerep. A céhkorszakban csak az akaszthatta cégérét az ut- :ára, aki segédből mester ett. A legsúlyosabb büntetés iszont az volt, ha a céh a nesterrel bevonatta cégérét. A köznyelvben azonban érdekes módon a „cégéres” kifejezés ellentétes értelmet kapott: „cégéres hazugság”, „cégéres bitang”. Oláh Béla országos csúcsával Megkezdődött a Pannónia Kupa