Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-11 / 161. szám
A zöldséges villája Magániigy-e a magánerős építkezés? A DH várospolitikai fóruma ♦ .4 gépkocsik már az új. leendő forgalmi rendet ízlelgethetik..'. Miért törik az utat7 A föld alatt, a Búza téren Ha csak ideiglenes jelleggel is. de a miskolciak már birtokukba vehették a Búza téri aluljáró-rendszer egy kis szakaszát, pontosabban a Boris borozó előtti pár métert. Üjább stádiumához érkezett az aluljáró építése. A forgalmat ismét elterelték, s most a 1<ÉV Metró dolgozói a Zsolcai kapu piac felőli oldalát. s az Ady-hídi bevezető szakaszt bontják, a nagy teljesítményű úttörő géppel, sok ember munkáját megkönnyítve. Az út bal odala már kész van. s a személy- és teherautók. az autóbuszok máraz aluljáró felett közlekednek. A végleges aszfaltburkolatot majd a későbbiekben terítik fel. Ahol forgalom van. ott útépítők nem dolgozhatnak. A Boris borozó előtti két lejárat, a MÉH-bolt előtti egy lejárat már kész van. s hogy a negyedik lejáratot, a Rozmaring virágbolt előtt, elkészíthessék, azért vált szükségessé a forgalom elterelése. Az aluljáró augusztusra elkészül. Teljes kikapcsolódást javasolnak a jó barátok, kollégák a szabadságra, üdülésre indulónak. Általában még azt is hozzáteszik. hogy e kél hétre felejtse el a munkahelyét, foglalkozását és eszébe se jussanak szíikebb pátriája gondjai. Nem tudom, van-e ki képes erre és ha igen, több örömét leli-e az utazásban, üdülésben, mint azok, akik — mint jómagam is — útipoggyászként mindig magukkal viszik városunk dolgait és akarva-akaratlan összehasonlítják a másutt látottakkal. hallottakkal. Évek óta visszatérő vendége vagyok a szép kis Ba- laton-parti településnek. Kicsit magaménak érzem, figyelemmel kísérem gyarapodását. Így vettem észre, hogy a maszek zöldséges, aki szép árujáért még a Búza téri kollégáinál is jóval borsosabb árat számol, villát építtetett tavalyelőtt óta. Közvetlenül a sokemeletes SZOT-üdülö szomszédságában büszkélkedik az emeletes családi ház. A hely kiválasztásában nyilván közrejátszott az is. hogy közel legyen a vendégekhez a hátsó traktuson kialakított bolt. Pénze volt elég — erről árulkodik az ..angol" kert. a táncmulatságok rendezésére is alkalmas méretű terasz, a színes mozaikkal cifrázott! fal. a lépcsők mar- vánvburkolata és ezernyi más. Az egész épület mégis leginkább a kert sarkában kialakított. színeslámpás, szökökutas váraesliához hasonlít. Magyarán: giccses. Különösen szembetűnik a drágán vett ízléstelenség itt, az építészetileg • jól megoldott SZOT-üdülö szomszédságában. A közelmúltban zajlott le városunkban az ..Építés— élet—építészet" rendezvény- sorozat, melynek keretében vetítettképes előadást hallhattunk a magánerős építkezésekről. Hogy milyen nagy horderejű kérdés ez, ezt elég egyetlen adattal bizonyítani: á jelenlegi tervidőszakban a megyében — Miskolccal együtt — körülbelül 28 ezer lakás épül. és ennek 45 százaléka. azaz 12 ezer otthon magánerőből. A társas- és családi házak zöme — mint országszerte — a községekben. falvakban. Miskolc agglomerációs övezetében. A távlati tervkoncepció szerint még erőteljesebben támogatják a magánerős építkezéseket városunkban is. Jóllehet a társadalmi érdek a telepszerű társasházak mellett szól. számolni kell továbbra is azzal az igénnyel, hogy a jópénzű emberek jelentős rétege. ragaszkodik a kertes családi házhoz. Ezért jelöltek ki telkeket például Má- lyiban a miskolci építkezők számára. Ez a magánerős építkezések mennyiségi oldala. Sok szó esett azonban az említett tanácskozáson a másikról, a minőségről is. Bár valamit javult a helyzet az utóbbi években, még mindig szép számmal épülnek megyeszerte olyan családi házak, villák, mint ami# Nagy teljesítményű gép töri az útburkolatot ... (Kerényi jele.) Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap szerkesztősége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pályázni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július elsején kezdődött, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolában, s ugyanitt adja át a dijakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): 1. díj: 2500 Ft-os, II. díj: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével) a következő cimre küldjék a pályázók: Déli Hírlap, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pf: 39. Pincér, szakács, üzletvezető Párbeszéd a vendéglátókkal Kicsi a7. adag. meleg a sör. hideg a kávé. híg a leves, piszkos az abrosz. Ezek a vendég örökzöld panaszai. De miért örökzöldek? Javíthatatlan a vendéglátás? Amikor a csaló, sőt az egészséget is veszélyeztető egy-két vendéglátóhely a Kék fényben is helyet kapott. a társadalmi felzúdulás hatására új ötlettel állt elő a szakma legfőbb vezetősége: közvetlen eszmecserét kellene rendezni a vendéglátás dolgozóival. Minisztériumi főosztályvezető és felszolgáló párbeszéde ... Hátha világosabbá válik, mi a teendő? TÖBBET UL AZ IRODÁBAN Négy értekezletet tartottak. valamennyire 300—300 dolgozót hívtak meg. méghozzá úgy. hogy mindenfajta üzlet, étterem, borozó, ge- bines kisvendéglő, eszpresz- szó. bát'" stb. képviselve legyen. Az egyik meghívott elmondta: a vendéglátás dolgozói naponta 5’ forint 90 fillér értékben étkezhetnek munkahelyükön; ennyit írnak jóvá az üzletiek. Csakhogy a konyha, az étterem dolgozói általában nem a számukra készített menüt fogyasztják — ezen aligha csodálkozhatunk — ezért hiány keletkezik. Legalábbis akkor, ha ezt a hiányt nem takarítják meg a vendégeken. Természetesen megtakarítják — íme. a kis adagok egyik magyarázata. A megoldás alighanem a kialakult gyakorlat valamiféle legalizálása. annál is inkább, mert az érvényben levő. ám formális normát ráadásul bonyolult módon adminisztrálni is kell. Adminisztráció . .. Erre hivatkozva számos étterem vezetője többet ül az irodában, mint amennyit a vendégek között tölt. Pedig szemmel kellene tartania a konyhát, az áruátvételt, a felszolgálást, neki kellene elsősorban ügyelnie arra, hogy a vendégek jól élezzek magukat. Ehhez ott kell lenni a „placcon". hallani, mit mond. látni, mit tesz a felszolgáló. hogyan és menynyit számol. Tehát: csökkenteni az adminisztrációs munkák mennyiségét — ez is egyik módja a vendéglátás javításának. LEHETNE TISZTÁBB Szeretnénk változatosabb él lapokat, bővebb és korszerűbb ételválasztékot. ízesebb. gondosabban készített fogásokat. nagyobb tisztaságot. Ezeket a kívánságainkat a minisztériumi vezetők nagy nyomatékkai közvetítették a ; szakma dolgozóinak. A válasz: kevés a munkáskéz a konyhákon, a szakmunkás- képzőből kikerülő fiatalok nagy része szerény képességű (az általános iskolát végzetteknek nem a színe-java választja ezt a pályát), olykor. akárcsak a háziasszony, az étterem sem jut hozzá minden szükséges nyersanyaghoz, a II. és III. osztályú helyek többségében pedig olyan nagy a forgalom, hogy amiatt is nehéz tisztaságot, tartani. Nj’ilvános W. C>k hiányában a ven- deglátohelvek mellékhelyiségeit használják a járókelők, többen térnek be ebből a célból az üzletekbe, mint amennyien enni-inni járnak oda. Mindez természetesen nem csupán kifogásként, hanem magyarázatként hangzott e), amit egyik-másik felszolgáló azért ígérettel is megtoldott. De a magyarázatok sem pusztába kiáltott szavak: a minisztériumi vezetők az eddiginél jobban figyelnek: mi az. ami a színvonal emelését akadályozza, és keresik — a kivezető utat. JAVÍTÁSRA szorul A párbeszédek azt a meggyőződést is tükrözik, amely szerint a vendéglátás nem javíthatatlan, de feltétlenül javításra szorul. Szólhatnánk a friss, a már az idén elért eredményekről — például arról. hogy több a tejből, tejtermékből készült étel. hogy országszerte megjelentek a gyermekmenük is: kis adag, kicsiknek való. olcsó ételek, hogy a mellékhelyiségek tisztántartása érdekében ösztönző anyagi rendszert ve zeltek be —, ám jobb lenn ha a vendégek nem az ú ságból, hanem saját tape talatból értesülnének a ki vező változásokról. GÄL ZSUZSA I Íven a Balaton-parti kisközségben hivalkodik. De van-e joga beleszólni bárkinek is abba, hogy ki mire költi a pénzéi? Bizonyos határig igen. A magánerőből épült ház is alakítja — jó vagy rossz irányba — a település arculatát, és nem közömbös — sem a tulajdonos. sem a társadalom számára —, hogy mennyi építőanyag pazarlódik el feleslegesen. Feleslegesen, hiszen az olcsóbb, gazdaságosabb megoldások — bizonyítják az egyre színvonalasabb típustervek — nem jelentenek formai, esztétikai szegényedést. Sőt! Nem lehel eléggé hangsúlyozni a magántervezői jogosítvánnyal rendelkezők felelősségét. Azok a szakértő bizottságok ugyanis, melyek véleményezik és végső fokon jóváhagyják a terveket, sok mindennel kénytelenek megalkudni. A kellő hozzáértéssel, szakértelemmel nem rendelkező, vagy saját anyagi haszna érdekében pazarló megoldásokat választó tervező ugyanis többnyire bírja a megrendelő egyetértését. A beleszólásnak, a felülbírálásnak pedig határt szab. hogy magánerős építkezésről van szó. ♦ ♦ A tanácskozáson többen kifejtették: magasabb követelményeket kell támasztani a magántervezőkkel szemben, csak azokat ruházzák fel ilyen joggal, akik erre szakmailag alkalmasak. Indokolt a szigor, hiszen rajtuk is múlik, milyenek lesznek községeink. üdülőhelyeink, milyen kép fogad bennünket a nagyvárosok családiházas övezetében. Jó lenne, ha az építkezők belső igénye utasítaná el a hivalkodó márványburkolatot, a minden ésszerűséget nélkülöző tetőszerkezetet, a ..művészkedő” mesterek vaskerítéseit. Ám addig is, amíg az esztétikai nevelés eredményeképpen eljutunk odáig, hogy nem az emberöltőkkel ezelőtti polgári ízlés lesz sokak számára a mérce, tapintatosan igenis bele lehet, bele kell szólni abba is. ami magánpénzből születik! (békés) Minden huszadik borsodinak van autója Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — július 1-1 statisztikai adat szerint — 42 201 magán-személvgépkocsi van forgalomban. Ez azt jelenti, hogy megyénk minden huszadik lakosára jut egy magángépjármű. V ußongida Bán kúton V Bánkúira látogató tu- ták gyakran találkoznak v kis muílongidával, .,aki'’ rülbelül két hónapja a tu- itaház .,lakója”. Az állatka zabádon sétál három kutyapajtásával az erdőben, enni — cumizni — és aludni azonban hazajár ... i
