Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-28 / 176. szám

Miskolcon meghatároztál*: Ki, mit építsen? Veszprémben külön iroda hangolja össze Lovasjáíékok ftavyvázsonykan Nagyvázsonyban tegnap megkezdődtek a hagyomá­nyos lovasjátékok. A délelőtti programot meghívásos lovas- és fogatverseny. valamint ku- tyabe-nutató vezette be. A délutáni főműsor négyes foga­tok bemutatójával kezdődött. Ezután került sor az első kosztümös jelenetre, amely­ben korabeli öltözetet viselő szereplők. Kinizsi Pál vár- néoének életét és lovagi tor­náját mutatták be. A törté­nelmi játékok második jele­netében egy, Nagyvázsony közelében lezajlott győztes kuruc ütközetet elevenítettek fel 200 lovas szereplő rész­vételével. A világhírű Lénárt- ötös ügvessegi lovasszámokat mutatott be. Ezenkívül 48-as huszárruhába öltözött lova­sok karusszelje és látványos fogatverseny egészítette ki a műsort. # ;-*|V ¥ ti VS, j#: Hegyek között... Bódi Tünde rajza a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hirlap Ü gyermekévi pályázatára érkezett Kerékpárral pallókon Közlekedési vetélkedő ;i táborban Gyümölcs szedetlen ne maradjon! Pénzhez hithat az Műm A Fazota Henrik KlSZ-épito- tábor fiataljainak csütörtökön délután rendeztek meg azt az összetett vetélkedőt, melynek első részéröl keddi lapunkban beszámoltunk. Akkor szerelés­ben mérték össze tudásukat az építőtábor fiataljai, a második fordulóban pedig elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg. Elsőként 10 diaképet ve­títettek a rendezők, a me­gyei Közlekedés biztonagi Tanács munkatársai, majd tesztlapokon tippelték a he­lyes megfejtéseket. Gondol­kodási idő nélkül, azonnal kellett válaszolni három-há­rom villámkérdésre, mely­ért maximum hat pont járt majd e'őre kijelölt pályán úgynevezett csigaverseny ho­zott újabb pontokat. Aki leg­tovább maradt a pályaszaka­szon, tizenegy értékes pont­tal gazdagította versenyző brigádja eredményét. A legnagyobb várakozás a slalomversenyt előzte meg. hiszen itt mindenki megmu­tathatta. uralia-e járművét. Három pont járt a pallón va­ló áthaladásért, hibának szá­másikra 4—4 ping-pong lab­dával kellett megállás nél­kül átkerekezni. Ha egy-egy labda leesett, ennek arányá­ban estek a pontok is. Eze­ket a feladatokat természe­tesen meg kellett ismételni segédmotorkei ekpárral is. ami jelentősen nehezítette a versenyzők dolgát. Nem sokkal . a vetélkedő befejezte után már ered­ményt is hirdetet a három­tagú zsűri, melynek vezetője Kalanovits László, az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács területi instruktora, míg tagjai. Hever István alezre­des. az MKBT titkára és Kristóf András százados, az MKBT munkatársa voltak. A játékvezető. Mincsik Pál. az 1-es számú Ipari Szakkö­zépiskola közlekedési szak­tanára segédletével értékelt feladatok megoldásában vé­gül is 134 ponttal, a pápai csőszerelő brigád végzett az első helyen, így augusztus végén ők utaznak Balaton- szemesre. az országos dön­tőre. Második helyen. 132 ponttal a hevesi gimnazis­ták. harmadikon pedig a győri lakatosok végeztek, 131 Az első fél év kedvezőtlen időjárása károsan halott a nagyüzemi gyümölcsökre is. Ennek következtében a vár­ható termés mennyisége is csökken. Emiatt még fonto- . sabb követelmény, hogy a házikertek, a zártkertek és a szórványgyümölcsösök ter­mését az eddiginél sokkal gondosabban takarítsak be. Az Ü ttörő Szövetség, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Oktatási, a Munkaügyi és a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, valamint a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa ezért fordult közös felhívással a fiatalok­hoz: segítsenek a gyümölcs- szüfetbeh. • ‘M-indgm'keTött ; azoknak az idős embereknek, akik saját masuk nem tud­ják a gyümölcsféléket beta­karítani és értékesíteni. Meg kell menteni az el­hagyott szórvány gyümölcsö­sök termését is. melyet a tu­lajdonosok vagy a bérlők ed­dig nem hasznosítottak. Eb­ben az általános iskolai út­törő- és napközis táborok tanulóinak a munkájára szá­mítanak elsősorban. A gyü­mölcsbetakarításban az álta­lános iskolák VII. és VIII. osztályos tariulóit lehet be­vonni. A munka sikeréhez nélkülözhe’etlen a tanácsok és a Hazafias Népfront szer­vezetek és az iskolai úttörő- csapatok együttműködése a munkák megszervezésében. Hogy | hol. milyen segítség­re van szükség, azt a helyi tanács közli. Ugyancsak a helyi tanács és a HNF akti­visták mérik fel és szervezik meg a zárt kerttel és házi­kerttel rendelkező idős em­bereknek nyújtandó segítsé­get is. Ha a betakarított terület­nek magánszemély a tulajdo­nosa és a betakarítás szóbeli megállanodás alapján töl­teni. a leszedett és értékesí­tésre átadott gyümölcsért ka­pott pénz fele az úttörőcsa­patot. fele a tulajdonost il­leti meg. Ha a tanács által kijelölt, a tulajdonos által el­hagyott. nem gondozott vagy állami tartalék területek szórvány gyümölcseinek ter­mését szedik le az iskolások, akkor a teljes összeg az út­törőcsapatot illeti meg. Mivel foglalkozzanak épí­tőipari szervezeteink, építő­ipari vállalataink? A válasz adottnak tűnik: építsenek, tervezzenek, szervezzenek. Arra a kérdésre azonban, hogy ki, mit, már korántsem könnyű a válasz. Napjainkig káosz volt ta­pasztalható, s tapasztalható még bizonyos mértékig ma is, a feladatok, tennivalók el­osztásánál. Egyetlen példa erre: a Miskolci Építőipari Vállalatnak, éppúgy feladata a munkáslakás-építés. mint egyes beruházások kivitele­zése. vagy a már meglevő la­kások felújítása. Tiszta víz — a feladatok elhatárolása — . akkor került a pohárba, amikor a Miskolc városi pártbizottság ez év május 15-én határozatot hozott az építő- és építőipari vállala­tok további feladataira, munkájára. E határozat alap­ján. úgyszólván minden ér­dekelt vállalat saját intézke­dési tervet dolgozott ki. s ezt tette az MSZMP miskolci szolgáltatóipart párt-végre- hajtóbizoltsága is, amely e héten Farkas György titkár vezetésével vitatta meg az intézkedési tervet, az abból adódó tennivalókat. A városi pártbizottság — mondotta a végrehajtó bi­zottság ülésén Zimmermann Ferenc, a napirendi pont előterjesztője — konkrét fel­adatokat szabott meg min­den vállalatnak a felsőbb szervek korábbi döntései alapján. így például a mun- káslakás-építés, amely eddig a MIÉP feladata volt Mis­kolcon. a jövőben a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatra tartozik majd (egyéb munkákkal együtt), a MIÉP-nek pedig a felújítá­sokra kell koncentrálnia. Jó ez? — kérdezte Grétczi László vb-tag. Annál is in­kább. mivel a MIÉP pane­los, a megyei vállalat alagút­zsalus technológiával dolgo­zik... Gergely László, a városi tanács építési osztályának helyettes vezetője válaszában rámutatott: nagyon nagy szükség volt a városi pártbi­zottságnak a feladatokat is elhatároló határozatára. Éz a határozat — mondotta — megpróbál „rendet vágni" az építőipari kapacitások ki­használásában. tegyük hozzá mindjárt: még jobb kihasz­nálásában. Báthory Gábor, a megyei tanács építési osz­tályvezető főmérnöke pedig afelől nyugtatta meg a vég­rehajtó bizottságot, hogy a megyei vállalat képes lesz az alagútzsalus technológiával folytatni Miskolcon a mun- káslakás-épüést. s amint mondotta, egyáltalán rfem biztos, hogy 1980 után ez a technológia drágább lesz, mint a MIÉP jelenlegi, való­ban olcsóbb, panelos techno­lógiája. Ugyanakkor — mon­dotta ismét Gergely László —. ha a MIÉP átveszi a MIK-től a lakásfelújítást, a MIK képes lesz teljes erővel a bérlemények gondozására, ellátására koncentrálni. Nem kell azonban attól sem félni, hogy a MIK meglevő építő­ipari kapacitása kihasznaiai- lanul maradna majd . . . Báthory Gábor érdeke’ mondanivalóval kapcsolódóit a vita további részébe. Be­számolt arról, hogy a közel­múltban Szepesik Rezsővel, a BÁÉV vezérigazgatójával Veszprémben jártak, ahol 32 építőipari szervezet közremű­ködésével Építőipari Koordi­nációs Irodát hoztak létre. Ez hangolja össze a 32 szerve­zel, vállalat anyagellátását, a gépek jobb kihasználását, javítását, egymásnak való kölcsönadását, az építési fel­adatok optimális eloszlását és így tovább. Jó lenne — mondotta — Miskolcon lét­rehozni hasonló egyesülést. A végrehajtó bizottság az intézkedési tervet elfogadta Ez újabb lépés ahhoz, hogy a városi pártbizottság 1979. május 15-i határozatában foglaltak mielőbb megvaló­suljanak. (nyikes) Mutatványosok mított u félkerekes és kétke- rekes lecsúszás, s pontlevo­nással járt. A rendezők fur­fangosabb feladatokról is gondoskodtak. Rúdról-rúdra kellett poharat vinni menet­közben, és egyik asztalról a 1 _________________ pontos teljesítménnyel. Az első három helyezett csapa­tok tagjait a megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács ér­tékes tárgyjutalmakkal is díjazta. isolymos) jfc A strandon megjön az étvágy... (Sólymos felv.) Egy hétig voltam szabadságon, fa­tornyos (nem fából való a torony, de rangos műemlék mégis) falumban. Fa­lu. nyár. pihenési Hurru öröm, szűnő bűntudat az elolvasatlan könyvek miatt, elmélyedés, fcltöllodés, csend. A város után. Hitem szerint a városhoz kötött ember legnagyobb betegsége, hogy so­hasem maradhat négyszemközt a csend­del. Délután 4 órakor értem haza. Ötkor a szomszéd Kaíi-tón (a tó mar csak emlék) felcsendült az első sláger. A mutatványos bódéja körül még csak a gyerekek csodálkoztak áhítattal a böm­bölő hangszóróra, de állt már a körhin­ta és a céllövölde. Szűz fehér papírlap a gépben. Fel kell jegyeznem a falu csendjében meg­érett gondolatokat. Termőföld, gyö'ér ez sokunknak. Itt körülöttem az élet érik. Kenyérként, takarmányként, gá- gogó libaként, esőkkel hizlalt dohány­levélként. A gyárakban reggel, délben és este szól a sziréna, itt a falukban hétfőn, hogy szom baton majd szóljon újra. Nem a fülnek, hanem a köteles­ségnek. inert megugrott az esőktől a tengeri, a dohány, ígér a szőlő, a krumpli is. de ezeket az ígéreteket na­ponta kell megváltani, háton a perme­tezőgéppel, kézben a kapával. Nem fog­ja a város a falunak e’h'nvi soha. hogy­ha nem bőgne a fejest sürgető tehén ha nem csábítana permetezni a hold világ, akkor a fáradt embereknek len ne e-kölcsi bátorságuk összeesni es<r ötkor. * A mutatványosomnak egy körhinta ja és egy céllövőbódéja' van. Nem hazudik. Hiszi, amit mond. (Meg kel­lene gondolni, hogy kik a hibásak eb­ben a hitben!) O kultúrát hozott en­nek a falunak, égy teherautón és egy lakókocsival a kultúrát hozta el. A mu­tatványosom, M. I. panaszkodott is. Vannak falvak, ahová már nem enge­di be őket a tanács, a jóindulatot úgy kell kialkudni néha. És veri őket az adó, és egyre nehezebb ez az élet, mert nem kell a kultúra senkinek, mert „el­vadultak a népek!". Magánügy, de nemcsak onnan él ben­nem az indulat, hogy a hangszóróval a városi hozták utánam. A várost? Az a lakókocsi kényelmesebb mint egy mis­kolci minigarzon. A lakás teletömött munkaeszközökkel, magnóval, rádióval és televízióval, mert ez kell ahhoz, hagy a hangszórók a legújabbat tudják böm­bölni este kilencig. Szégyellném, ha bántani akarnám a mutatványost. A céllövölde olyan, mint bármelyik másik Magyarországon. A körhinta se rosszabb. A szolgáltatás tö­kéletes. Azt adja. amit ígér, de nem vagyok benne biztos, hogy azt adja, amit igényelnének. * A mutatványos mondta, hogy veri őket az adó. csak Tatabányán harmin­cán vannak, az országot kell bejárni a kicsi haszonért. Ez a kicsi haszon több, mint egy kiemelten jó szakmunkás fi- ■etése, a háromtagú család haszna ve­rekszik öt azonos létszámú család jö­vedelmével. Ők három órát dolgoznak naponta, egy munkás nyolc órát. A ze­ne viszont a legfrissebb, és a körhintái; is igaz a nevetés. A szabadságos kiska- tona. és a leszerelt versenyt lő a félre­hordó puskákkal, és mert minden talá­lat ünnep, egy körhinta és a bódé csi­nál egyfaita ünnepet, amiről még azt is elmondhatnánk, hogy van olyan sta­tisztika, ami szerint ez a kultúra ter­jesztése falun. * Kérdeztem a mutatványost, hogy sze­rinte hány televízió van ebben a köz­ségben? Mondta, hogy nem tudja, én viszont tudom, hogy immár alig van olyan ház, ahol nincs. Kérdeztem tőle: milyen ez a táj, milyen Borsod, milyen Szabolcs, milyen Sopron...? Jó érzés­sel hallottam, hogy szidott minket. Sze­rinte túl igényesek vagyunk. Még olyan vendég is van, aki megnézi, hogy a kör­hinta hány percig megy körbe-körbe. Vallom: örülök, hogy van olyan ven­dég, aki ezt már megnézi. Én viszont megnézném, hogy vajon nem az enge­délytől húzódzkodó tanácselnököknek van-e igazuk, akik nem szívesen fo­gadnak ilyesféle egyheti örömöt. Le­írnám mindezt részletesebben is, de tudván, hogy éppen itt, ’ Miskolcon, a város egyik kedves parkjában a leg­utóbbi időkig céllövölde és ringlispü működött, nem vagyok benne biztos, hogy egyértelműen szólhatok-e a mu­tatványosok ellen? Tény: sokat dolgoz­nak. Napi három órán át. Tény: egy munkás is sokat dolgozik, napi nyolc órán át. Az előbbi keresete több. Amit kínál, az iránt a kereslet kevesebb. A társadalmi szükségessége kisebb. * A város közepéről a körhintás és a éllövöldés elköltözött. Lehet, hogy eb­ben mi voltunk az utolsó város. Ami­kor visszajöttem, már csend fogadott. Alkotó csend. Gondolkodni való, em­beri érték, emberi juss. BARTHA GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents