Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-23 / 171. szám

I A látogató meglepetésekre s/airtilhal Barkácsgépek parádéja és a Bon M. • Meunézheíjük működés közben • A legújabb tévékészülékek • A Reklámújság különkiadása A VIII. miskolci ipari ki­állításra es vásárra készülő mintegy másfél száz vállalat, szövetkezet, kisiparos máraz utolsó simításokat végzi ki­állítandó termékein. A kis­iparosok mind többször ké­rik a KIOSZ megyei titkár­ságát: bírálja él a szakzsüri a sportcsarnokba szánt ter­mékeiket. A VASVILL Nagykereske­delmi Vállalat kereskedelem­politikai csoportjának veze­tőjétől. Temesi Gábortól meg­tudtuk. hogy 'á lakosság sza­bad 'idejének célszerű es hasznos eltöltése jegyében barkácsgépekből szerveznek kiállítást. A sportcsarnokban felvonultatják majd az ÉVIG ceglédi gyáregységé­ben gyártott, s forgalomban levő valamennyi barkácsgé- pet. ugyanakkor úgynevezett Triplex-állványokon a leg­nagyobb importőr, a francia TripJex-cég gépeit is kiállít­ják. Egy ilyen kiállítás ter­mészetesen mit sem ér gya­korlati bemutató nélkül, ezért napi két alkalommal egy-égy órán át működés közben is lathatják az ér­deklődők a különböző beren­dezéseket. Az ÉVIG és a VASVILL szakemberei ál­landó szaktanácsadó szolgá­latot tartanak. A sportcsar­noktól alig 400 méternyire, a Vörösmarty utca 5—7. szám alatti Barkácsboltban pedig, valamennyi kiállított barkácsgépet megvásárolhat­ják a láogatók. A Barkács- boltba egyébként is erdemes bemenni, ugyanis míg a ki­állításon csak napi két alka­lommal mutatják be. hogyan is működnek e berendezések, addig az üzlet szakemberei kívánságra bármely gépet, berendezést működés közben mutatnak be, s elmagyaráz­zák annak ..mesterfogásait". Jóllehet, még csaknem^ egy hónap van hátra a kiállítás megnyitásáig, már most meg­jósolhatjuk: a legtöbb fiatal bizonyára a VIDEOTON Rá­dió- és Televízió Gyár stand­ja előtt fog szorongani. Nem­csak azért, mert' itt bemu­tatják a legújabb, modul- rendszerű fekete-fehér és színes televíziókat, asztali, hordozható és autórádiókat, sokkal inkább azért, mert vi­deokazettáról egész nap lát­ható. hallható lesz a világ egyik legfelkapottabb együt­tesének. a Boney M-nek mű­sora. A VIDEOTON és más vállalatok egyéb meglepeté­seket is tartogatnak a kiál­lítás látogatói számára, eze­ket azonban nem szeretnénk idő előtt elárulni . .. A Borsod megyei Nyomda­ipari Vállalatnál mar az Acélai acél A Szovjet Vaskohászati l’udomanyos Kutató Intézet­ben új eljárást dolgoztak' ki. amely jelentősen megnöveli az acél szilárdságát és tar- j tósságát. Az új eljárás lé- | nyege abban rejlik, hogy az | acélt nagyenergiájú részecs­kékkel bombázzák, ezáltal az anyagban pontszerű defektu­sok keletkeznek, amelyek jrökre lekötik a szénatomo­kat. A közönséges acélban a szénatomok vándorolnak. így az veszít tartósságából. Az ájTaita acélban gyakorlatilag nem keletkeznek repedések, ezáltal megnövekszik a belő­le készült alkatrészek élet­tartama. 9,9 AUGUSZTUS V-5® utolsó simításokat végzik a nyomás előtt a Reklámújság különkiadásán, a Vili. mis­kolci ipari kiállítás és vásár újságján. Ezt megtekintendő járt a minap Miskolcon Erős Ferenc, a Lapkiadó Vállalat Kereskedelmi Irodájának he­lyettes vezetője, akitől meg­tudtuk: a Reklámújság — amely rövidesen a Gazdasá­gi Fórum nevet veszi tel — külön pavilont igényelt a vá­sárrá. Itt szakembereik a vá­sár egész ideje alatt tájékoz­tatást adnak arról, milyen szolgál látásokkal tud a’ ke­reskedelmi iroda a vállala­tok. intézmények segítségére lenni. Tervezik, hogy a kiál­lítás idején egy ízben a ki­állító vállalatok, szövetkeze­tek vezetőinek fogadást ad­nak, ezen tájékoztatják a je­lenlevőket munkájukról, szolgáltatásaikról. amelyek hazánkban, de határainkon túl is eredményesen segíthe­tik a borsodi iparvidék vál­lalatainak, intézményeinek munkáját. T. Z. 4 Molnár csárdánál Baráti találkozó A Hazafias Népfront ’ vá­rosi bizottsága es a Mozgás­korlátozottak megyei egye­sülete július 28-án baráti ta­lálkozót rendez az alsó-há­mori Molnár csárdánál. A kiránduláson, délelőtt 10 órá­tól késő estig változatos programokkal szórakoztatják a vendégeket. Mivel a talál­kozó nem zártkörű, szívesen látnak mindenkit. Ismét: olimoiai sport lottó Az elmúlt év júniusától ha­gyományossá vált a nemzet­közi olimpiai sportlottöszel- vények kibocsátása. A több mint egy év alatt 11.5 millió darab szelvényt értékesítet­tek. sokan nyertek jelentős összegeket, és részesültek ér­tékes tárgynyereményben. Az ötödik kibocsátásra jú­lius 24-en kerti) sor. s a szel­vények beérkezési ideje au­gusztus 'A4. déli 12 óra. A szelvények közös sorsolását a szocialista országok részvéte­lével. augusztus 15-én Prágá­ban tartják meg. az eddigi­ekhez hasonlóan szórakozta­tó műsor keretében, amelyet a magyar tv is átvesz. Ezt követően a hazai játékrend­szerű sorsolásra is sor kerül a tv budapesti stúdiójából 21 órai kezdettel. Az esemény­re vendégként a mexikói Universiadén részt vevő ma­gyar csapat tagjait hívják meg. / Augusztus 21-en lesz a tárgy nye re meny -so rsolás, a főnyeremény egv Lada és egy Moszkvics személygépko­csi. emellett több olimpiai utazást és számos értékes vá­sárlási utalványt is sorsol­nak. # U-profilüveg, szállításra készen. Most a termelésnek kell utolérni a piac lehetőségeit (Sólymos László jelvétele) Üveget, sok-sok dollárért Kis gyár a nagyvilágban Ha létszám szerint rang­sorolnám az Üvegipari Mű­vek Miskolci Gyárát, akkot az a 450 fővel dolgozó gyár aligha kerülne feljebb a képzelt lista harmadik har­madánál. Megkeresni a vevőt Kecskés László, gazdasági Igazgatóhelyettes: — Ha ez a beszélgetés né­hány évvel korábban zajlik, akkor a miskolci üveggyár­ban sem mondhatnának semmi rendkívülit. Koráb­ban 150 millió forintos volt a termelési értékünk éven­ként. Ez kielégítette a hazai A szürke tábornok 3. Beköltöznek a rezidenciára A szervezet a Hermes-akciót — a Szovjetunióból hazatérő liaüiíoglyok kikérdezését, a tő­lük szerzett értesülések össze­gyűjtését és kiértékelését — első székhelyéről, a Taunus hegységben levő Kransberg kastélyból és a tőle nem mesz- sze levő Opel vadászházból irányította. Az egyre terebé­lyesedő iroda azonban gyorsan kinőtte a kereteket. Az ame­rikaiak — a Hermes-vállálko- zás sikere nyomán — hajlan­dónak mutatkoztak rá, hogy mérő szállást adjanak a kém- főnökségnek. Némi keresés u án úgy döntöttek, hogy az amerikai katonai cenzúrahiva­tal kiköltözik a pullachi épü­letből. s azt Gehlenék rendel­kezésére bocsátják. Pullach — hosszú évekig a Gehlen-szervezet és még ma is az NSZK hírszerzésé­nek nevét helyettesítve em­legetik — München mellett van. Eredetileg Hitler he­lyettese. Rudolf Hess épít­tette maga és törzse számá­ra a húsz eg.v- és kétemele­tes házból, barakkokból és jól kiépített pincékből álló települést, amelyet magas. 1.5 kilométer hosszú, szürke fal övezett. Később, amikor Hess szökése után Martin Bormann lett a ..Führer” helyettese, megkapta Pulla- ' chot is. Az ő kétemeletes vil­lájába költözött be 1947. de­cember 8-án. az akkor 45 éves Gehlen feleségével, három lányával és egy fiá­val. Nemcsak ő. a leg­fontosabb munkatársak is családostól a szögesdróton belülre költöztek. A legszi­gorúbb titoktartás volt és maradt mindmáig a pullachi jelszó. Persze, ma már elek­tronikus berendezések is mű­ködnek. De azért mindmáig vérebeket vezető járőrök is • vigyázzák a kémközpontot. És bár azóta sok minden megváltozott arrafelé is, sok minden megmaradt még, amit annak idején Gehlen ve­zetett be. A „szürke tábornok” — ma már megegyeznek ebben mind az igazi szakértők, mind a nagy nyugati hírma­gazinok riporterei —, tulaj­donképpen nem sorolható a nagykaliberű ' kémfőnökök közé. Az első időben elért kétségtelen sikereit főként annak köszönhette, hogy pá­ratlan kedvező körülmények között láthatott munkához. A hidegháború frontvonala a Németország nyugati és ke­leti zónái, majd a két német állam között húzódott, s ezen könnyű volt áthatolni, annál is inkább, mert Berlinnél egészen 1981. augusztus 13- ig nyitva állt az NDK és így szinte az egész Kelet a ké­mek számára. Gehlen embe­rei nem szorultak különösebb kiképzésre, hiszen anyanyel­vűk éppúgy német volt, mint a ..célország”, az NDK lakosságáé. Tökéletesén is­merték a szokásokat, játszva tudlak alkalmazkodni. A kiszemelt ügynökök — ’ ismét a nyitott határ miatt — számíthattak rá, hogy ve­szély, esetén viszonylag köny­nyen biztonságba juthatnak, és felvehetik azokat a busás jutalmakat is. amelyeket a pullachi összekötők, ha nem is mindig fizetlek ki, dé mindig kilátásba helyeztek. A rokonok közötti levelek áradatában nem tűntek fel fedöcímre küldött, ártatlan szöveget tartalmazó, de a so­rok közé vegytintával írt kemjelentéseket tartalmazó képeslapjai«. Gehlen hatalmas, szerte­ágazó vállalkozást hozott lét­re. Pullachban működött a ..vezérigazgatóság”, ahogy a központot nevezték, maga Gehlen pedig „Schneider ve­zérigazgató úr”-ként szere­pelt leggyakrabban abban az időben. A tulajdonképpeni operatív munkát a vezérkép­viseletek vezették. Egyikük az NDK egy bizonyos terü­letével foglalkozott, székhe­lyüket ott jelölték ki. ahol a hozzájuk tartozó „körzet” szempontjából ez a legked-’ vezőbbríek tűnt. A vezérkép­viseletek fogták össze a „képviseleteket”, azok pedig a „fiókokat”, amelyek az ügynökökkel már közvetle­nül tartották a kapcsolatokat és a beszervezést, a kémje­lentések átvételét és továb­bítását végezték. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN keresletet, részben mert nem volt szükség, részben nem is volt mód arra, hogy export- tevékenységet tervezzünk. — Most? — Négy évvel ezelőtt. 1975-ben értünk el odáig, hogy — elnézést a hivatali nyelvért — árualap-felesle­günk lett. 1976-tól a terme­lési értékünk 160 millió fo­rint fölé emelkedett, a ter­melési értékünk már 220 millió forint volt. Megjegy­zem, hogy ez az, amit az üzem tud. Ennél többet eb» ben a pillanatban nem is termelhetnénk. Más dolog, hogy a termelés növekedé­sével arányosan, elkezdtük a piackutatást, egy kicsit fel­térképeztük a világot Líbiá­tól a szomszédos államokig és a piackutatás eredménye­ként, évről évre nőtt az ex­portra szállított termékeink mennyisége. Számokban: 350 ezer dollár, 500 ezer dollár-, lavaly 750 ezer dollár érté­kű volt a tőkés export. A munkás is tudja — Ennek niűszaki és em­beri háttere is van? — Van. Számításaink sze­rint mi egy- dollárt 29 forin­tért termelünk. Ahhoz, hogy ez ígv legyen, javulnia kel­lett a minőségnek, csökken­nie a selejtnek, gyártási veszteségnek, javulnia kellett a csomagolási lehetőségek­nek. Tizenöt százalékkal ja­vultak a minőségi mutató­ink. vagyis ennyivel csök­kentek a gyártási vesztesé­gek. Ezzel párhuzamosan modernebb, frissebb lett az. amit gyártunk. Nyilvánvaló, hogy Líbiában más- színár­nyalat és más minta, Ju­goszláviában megint más színárnyalat és megint más minta a divat. Ezt egyrészt meg kellett tanulni, más­részt olyan gvár kellett a hátunk mögé. ahol az embe­rek ezeket az igényeket meg­értik, tudják, ismerik. Egy ilyen kicsi gyárban hihetet­len súlya van annak, hogv mennyire őszintén tudunk beszélgetni egvmás között a közös dolgainkról. Nekünk nagyon jó fiatal műszaki gárdánk, és erős törzsgár­dánk van. Megszülettek a színek, a minták, de akár­melyik gvártósoi végén álló munkás is tudja, hogy most kinek, mit gyárt. Mik a ve­vő elképzelései, elvárásai, mire kell vigváznia. Amíg a termelés felfutott. 45—50 százalékkal csökkent a hoz­zánk beérkező reklamációk száma, pedig- már tavaly is hét tőkés országba exportál­tunk. Saját erőből — Mit ígér 1979, immáron túl az év felén? — Amikor 1979-et tervez­tük. akkor a hivatalos nép- gazdasági előrejelzések sze­rint arra számítoltunk, hogy a hazai igény csökken. Tény: a belföldi igény is nőtt. Kü­lönös gondot fordítottunk már korábban a piackuta­tásra. Kiderült, hogy a kül­földi piacunk is bővíthető. Idén egyszerűen az a hely­zet állt elő. hogy nagyon ébren kell lennünk ahhoz, hogy a különböző kötelezett­ségeinknek eleget tudjunk ten­ni. 1980-ban. saját erőből 40 millió forintot költünk majd kapacitásbővítésre. Ezt • az évet megűsszuk a szállítások jó ütemezésével, hiszen a lö­kés exportunk 53' százalékát már egy kemenceátépítes gondjai közepette is, de le­szállítottuk. Vigxék, végyék itthon is — Az idei tervek szeré­nyebbek voltak. De a módo­sított tervszámok szerint, as üveggyárban dolgozó 450 ember 800 ezer forint érté­kű tőkés exportot termel. Az eredmények magukért szól­nak. Mi az. amit a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese még elmondani szeretne? — Elismerem, hogy az ex­port nagyon fontos, de ex­portunk nem lenne ennyi,' ha nem lenne ilyen ez az üveggyári gárda. Ez az egyik. A másik: mi eg.v kicsit sze­relmesek vagyunk az üveg­be mint építkezési anyagba.' Évek óta folytatunk piacku­tatást. felmérjük, de egv ki­csit formálni is szeretnénk a belföldi igényeket is. Neve­zetesen arról van szó. hogy az export és a nagyfogyasz­tók mellett szeretnénk job­ban kielégíteni a belföldi igényeket. Ezért veszünk részt a kiállításokon, nyom-j tatunk prospektusokat, ke­ressük a kapcsolatot a me­■ gyei TÜZÉP-ekkel. áfészek- kel. Ahogy a termelésünk nő, nőni fog valamelvest az exporttevékenységünk is. d< ezzel párhuzamosan a bel­földi ellátás is. BARTHA GÄBOR

Next

/
Thumbnails
Contents