Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-18 / 141. szám

Pontosan két esztendővel ezelőtt a KGM miniszteri ér­tekezlete úgv döntött, hogy a DIGEP-től a MEZÖGEP Tröszt vegye át egy keresett ám a DIGÉP-ben mégis gaz­daságtalan termékcsalád, a búvárszivattyúk gyártását. A gyártással a MEZŐGÉP mis­kolci vállalatának 2. sz. fel- sőzsolcai gyárát bízták meg. Azért, mert itt ugyancsaK gazdaságtalanul gyártottak 200—400-féle (0 mezőgazda­sági gépalkatrészt. Ezt c he­lyett kellett nekik előállíta­ni. gazdaságossá, nyeresé­gesé tenni a búvárszivattyú­kat. amelyeket egyébként se­hol másutt az országban nem gyártanak. Mar most nyereséges... A íelsőzsolcai gyár igazga­tója, Szűcs István szerint az egész gyár kollektívája örült, I hogy megkapták ezt a ter- mekcsaladot. — Az igazsághoz hozzátar­tozik — meséli —, hogy mint­egy -1—5 eve gyártung mező. gazdasági növényvédő gépek­hez szivattyúkat. Ezt a ter­mékcsaládot itt, nálunk fej­lesztettük ki. mindenütt elé­gedettek vele, az AGRO- MASi-.. vPO egyik kiállításán aranyérmét is nyert, úgy gondoltuk, a búvárszivattyúk­kal is megbarátkozunk majd . .. A felkészülés pedig nem volt könnyűnek mondható. Meg kellett szervezni a ko­rábban a DIGÉP-ben gyár­tott, s a mezőgazdasági üze­meknél, vízügyi vállalatok­nál és lakosságnál ezerszám üzemelő szivattyúk alkat­rész-utánpótlásának ellátá­sát. Nem volt elegendő és meg. felelő eszközük a gyártás megindításához, mert a DI- GÉP csak minimális mennyi­ségben tudta átadni állóesz­közeit. illetve bérbe adott gépeit ez év június 30-án vissza kell adni. (Ezek pót­lása már megtörtént...) Jók voltak viszont a személyi teltételek. A íelsőzsolcai gyár dolgozóinak több mint 60 százaléka 30 éven aluli. A dolgozók között 20 fiatal, lel­kes mérnök, 60 ugyanilyen lelkes technikus dolgozik, s a teljes létszám 80 százaléka szakmunkás. Az utóbbiak közül 80-at időben átképez­tek a 100. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet segítsé­gével a szivattyúgyártáshoz szükséges elektrolakatosnak, forgácsolónak, szerszámgép- beállítónak. — Végül is — folytatja Szűcs István gyárigazgató — az elmúlt év végén indultunk meg a gyártással. Az idén már mintegy 1500 darab bú­várszivattyút gyártunk az alkatrészeken felül. Első fél­éves, 150 millió forintos gyá­ri tervünket úgy teljesítjük, hogy 25 millió forint nyere­séget „hozunk”, elsősorban a szivattyúk révén ... Példázat a súlyról j Járjuk a tágas, több új üzemből is álló gyárat. Meg­állunk egy óriási termek előtt. Az igazgató ezután az alig néhány méterre készülő, kicsiny hidromotorhoz invi­tál, amelynek gyártását a búvárszivattyúkkal szinte egy időben vették át a szek­szárdiaktól. — Az a hatalmas, nehezen mozgatható, anyagigényes munkadarab 5 ezer forint, a kis hidromotor — amelyet a MEZŐGÉP szekszárdi gyárá­ban készülő szőlőkombájnok­hoz gyártunk — 10 ezer fo­rintot ér... Vagyis a maga­sabb technikai felkészültsé­get igénylő, kis anyagmeny- nyiségű terméken lényegesen nagyobb a saját, s a népgaz­dasági haszon is. Ráadásul a búvárszivattyúk és a hidro- motorok exportálhatok, tőkés és szocialista piacon egyaránt keresettek 1 A tervek szerint 1980-ban már 5500 darab búvárszi­vattyú készül a íelsőzsolcai^ gyárban. Ennek jelentős ré­sze a lakossági igényeket ki­elégítő mini búvárszivattyú lesz. Kooperáció az EMU-céggel — Gondolunk a választék bővítésére is — mondja Szűcs István. — Felvettük a kapcsolatot a nagyhírű NSZK-beli EMU-céggel. Li- cencet vásárolunk és koope­rációs kapcsolatot alakítunk ki, már 1980-tól. A Felsőzsol- cán készülő szivattyúkból kap az EMU-cég is, amely ezért a nálunk nem gyártott, álta­luk viszont szállítható típu­sokkal fizet. Az üzlet rend­kívül kedvező, az ország va­lutát takarít meg. korszerű gyártmányokhoz jutunk. Szó van arról is, hogy a szoci­alista országokba is expor­tálhatunk búvárszivattyút, s ezzel még a testvéri orszá­goknak is segítünk. Hason­lóan nagy a lehetőség a hidromotoroknál, amelyek­ből mór 210 darabot legyár­tottunk. A nagy fejlődést az hozná, ha ezeket építenék be a Magyarországon gyártott gabonakombájnokba is. hi­szen ez nagypiacú termék. Az elmúlt évtizedben hét­szer nyerte el az „Élüzem” címet a felsőzsoicai gyár. Most újabb nagy fejlődés előtt áll. Terveik szerint 1981—82-ig 30—40 millió fo­rintot fektetnek be a szi- vattyúgyárlás további fej­lesztésébe. számítanak tőkés- exportot bővítő hitelre is. Ezzel hosszú évekre biztos jövőjük lesz a gyár dolgozói­nak. S tulajdonképpen csak az történt, hogy lényegében azonos termelési értéken be­lül, sokkal kevesebb anyag felhasználásával, lényegesen nyereségesebb. magasabb szakmai tudást igénylő gyárt­mányokat állítanak elő, NYIKES IMRE # Megfelelő ütemben építik a Taurus Gumiipari Vállalat Nyíregyházi Gumiabroncsgyárát. A még folyó belső szerelési munkálatok befejezése után, júliustól megkezdődik a próba­üzem. Képünkön: szerelik a vulkanizálógépeket. (Paál László felvétele) „Fogadott:f gyermekeikkel a csillebérci találkozón A gönci állami gyermek­nevelő intézetet már évek óta patronálják a Borsodi Szénbányák Igazgatóságának szocialista brigádjai. Sok kö­zös szép emlékük van már, s ezekhez legújabbként sorol­hatják most a következőt: a gönci gyerekek „delegációja” is részt vett a közelmúltban Csillebércen megrendezett ál­lami gondozottak országos ta­lálkozóján, ahová Nagy Jó­zsef, a BSZ Igazgatóságának egyik szocialista brigádjának vezetője is elkísérte őket. Amint mondják, a találkozó a gyerekek és az őket ..apa­ként” kísérő Nagy József számára egyaránt maradandó élmény lett. jutalmakra a kohászatban A Lenin Kohászati Művek­ben az idén is igen nagy ősz- szeget fordítanak a kiemel­kedően jól dolgozók jutal­mazására. A szocialista bri­gádversenyben arany-, ezüst­ös bronzjelvényeket elérők jutalmazására például 1 mil­lió 750 ezer forint keretösz- szeget biztosítottak. Uj kompresszort kapott a híítiáz A miskolci hűtőházban az elmúlt napokban új, NDK- gyártmányú kompresszort he­lyeztek üzembe. Még két ha­sonló konpresszor beszerelé­sén most munkálkodnak. Ezek segítségével még job­ban tudják biztosítani a mélyhűtést, illetve a tárolást. Felnevelni és megtartani őket Tegnapi diákok Utasunkét Miskolcon Tömegközlekedésünk eredményei, gondjai Pénteken délután a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében jól sikerült utasankétot tartott a 17. bor­sodi műszaki hetek rendez­vényeként, a Közlekedéstudo­mányi Egyesület városi szer­vezetének közlekedési szak­csoportja. Az egyesület, a Miskolci Közlekedési Válla­lat ős a városi tanács nevé­ben Gergely László, a tanács építési- és közlekedési osztá­lyának helyettes vezetője kö­szöntötte az ankét résztvevőit, akik előtt az MKV, s a Szegedi Közlekedési Vállalat szakemberei tartottak elő­adásokat Miskolc tömegköz­lekedéséről, illetve a szege­di, troli üzemeltetésének ed­digi tapasztalatairól, majd válaszoltak a feltett kérdé­Mondjuk: szereljük ezt a vá­rost. S mégis, milyen könnyen ránkpirithatnak: nem ismerjük még. arra sem vagyunk büszkék, amire azok lehetnénk. Előadások, adatok. Egy negatív csúcs: Mis­kolc az egy lakosra,jutó évi 900 utazással maga mögé utasította már a fővárost is! Hír a rég­múltból: Miskolcon már 1897. jú­lius 10-én megindult a villamos­forgalom. Aztán: az ország első autóbuszjárata 1903-ban a mis­kolci Várositáz tér és Diósgyőr között indult meg... Ki tudta r/t eddig’! Vagy: 1954-ben egve- •iüt a villamosokat és autóbu­szokat üzemeltető két vállalat, s Miskolcon az. országban elsőként alakult ki mindkét tömegközle­kedési eszközt üzemeltető válla­lat. (Ma is csak Budapesten van ilyen ...) 56 korszerű csuklós villa­mos, 130 csuklós busz, 95 korszerű szóló autóbusz — ezeken közlekedünk ma Mis­kolcon. S van egy 1974-ben épült telephely, ami már ki­csi. Ha tovább akarunk lép­ni a tömegközlekedés fejlesz­tésében. nélkülözhetetlen egy új forgalmi telep. Lesz is. A Szentpéteri kapuban. S innen indulnak majd a trolik He- jöcsaba, az egyetem, Miskolc —Tapolca irányába. S hogy mikor? — erről majd ké­sőbb . .. Másik nagy gondja az MKV-nak: elavult a vil­lamossín. s 2 éve nem talál­nak kivitelezőt a cseréhez. Talán most lesz, s az Eszpe­rantó tér — Marx tér között megkezdődhet a felújítás, a síncsere. Változik a közlekedési helyzet. Üj járatok indultak az Avasról a DlGEP-hez. a belvárosba. Ha elkészül, befejeződik a Vörös­marty utca építése, megindul az Avasról a Tiszaira a 31-es is! Tudtuk-e. hogy a legkisebb vál­tozást is csak gondos utasszám­lálás után hajtja végre az MKV? A holnap fejlesztési területei — az uj lakótelepek területei lesz­nek: Tetemvár. Avas—III. Bodó- tető, s majd változik néhány já­rat útvonala is az északi és dé­li tehermentesítő utak elkészülte után. Lépcsőzetes munka kezdés. Évek óta beszélünk róla — nem sok eredménnyel. Hiá­ba húzzuk szét 5 és 8 óra között a munkakezdést, há­rom órán át csúcsforgalom van mindenütt... Talán majd most: hamarosan ta­nács vb-határozat írja elő a tennivalókat. Filmek Miskolc tömegközleke­désének fejlődéséről és a troli­ról. Élmény: táljuk az első mis­kolci villamosokat. utasaikat. Falom a régi villamost, amivel Diósgyőrből egy vágányon, kité­rőkön át közlekedtem Miskolcra a villamosipariba . . . Látjuk a troli magyar sikerét, bukását, -majd újra felemelkedését. Troli. Miskolcon legalább ötven kell belőlük, hogy gaz­daságosan üzemeljenek. Elő­nyei: ára azonos a buszéval, ám az egyre dráguló olaj he­lyeit a távlatokban is ren­delkezésre álló villamos ener­giával megy, s nem szennye­zi a környezetet. Szegeden bevált, sikerült, gazdaságos — mondja a szegediek fő­mérnöke. Miskolc óriási elő­nye — folytatja —, hogy egy kézben van a busz és a vil­lamos. Szegeden a busz a Voláné, s bizony gyakori a marakodás, meg nem értés. Miskolcon ilyenről eleve szó sem lehet. Harcoljunk a tro­liért — biztat bennünket —, megéri! Viszonylag hamar, 9 év alatt meg is térül az ára ... Gyorsvasul, Tíz-tizenöt év múl­va ki kelj selejtezni a mai mis­kolci villamosokat. S mivel le- állunk a villamosgyár.ássál, a csehszlovák Tátra gyorsvillamos. opusokat hozzuk be. Ezek órán­ként «0 km-es sebességgel men­nek majd összekapcsolva mo. lorvonatként 200—300 utast szál. lithatnak egyszerre. Ez lesz a K—NY-i irányú fő tömegközle­kedési eszköz a buszjáratok csak „besegítenek” majd. Tucatnyi kérdés, érdekes válaszok. (Három órája tart már az ankét...) Ezekről holnapi lapszámunkban. (nyikes) Ünnepségre hívtak. Való­jában nyárhoz illő ünnepség ez, mert a nyárhoz kötődik a betakarítás fogalma is. Végzős szakmunkástanulóit köszöntötte pénteken délelőtt a selyemréti munkásszállóban a BAEV. A végzetteket hat szakmunkásképző intézet ne­velte, 18 szakmában szerez­tek képesítést, összesen 202- en. 1978. évi adat, hogy ta­valy a végzett szakmunkások 90 százaléka maradt a válla­latnál. SOK HELYRŐL JÖTTEK Az ünnepség hagyományos. Minden évben sor kerül rá egyszer. A nagyvállalat ál­landó kapcsolatot tart a ne­velőintézetekkel, segít ebben a KISZ és a szakszervezet, pontosan megfogalmazódott már a feladat: sok helyről jött, 90 százalékban falusi gyerekeknek kell megtanítani egy szakmát, de a szakma mellé emberséget is. Hogy mindez bonyolult és nehéz? Szabó Lajos főosztályvezető köszönöttte a megjelenteket, Bujdos László, a 100. számú Szakmunkásképző igazgatója búcsúzott meleg hangon a tegnapi diákoktól. Ezután Petrusovszki István műszaki vezérigazgató-helyettes be­szélt az új munkásoknak a vállalat több mint három év- . tizedes múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Vachter Mihály szb-titkár szólt ezután. Szak­máról, emberségről, lehetősé­gekről. A fenti felsoroláshoz: há­rom idősebb ember szólt a náluknál sokkal fiatalabbak­hoz, valamiképpen úgy, mint­ha tulajdon unokaöccsük ül­ne ottan. Módszer? Akárme­lyik vállalatra igaz a tétel: létkérdés. Meg kell tartani ezeket a fiatalokat, kamatoz­tatni kell azt, amit a válla­lat a megtartás reményében adott. EZ NAGYÜZEM Juhász Péter festő szak­munkás: — Ózdról jöttem. Az az igazság, hogy hengerész akar­tam lenni, de mást tanácsolt az orvos, így lettem festő. — Szereti? — Hál . . . — Hol képzeli el magát öt év múlva? — A Bükkvidéki Vendég­látónál van ismerősöm, oda akarok majd elmenni, talán a katonaság után. Itt megke­reshetek 3000 forintot, ez most jó ... Kovács Balázs épületaszta­los lesz. Sajóládról jött, egy iskola barkácsszakkörében fedezte fel a szakmát, jóren- dűen végez, de a tervei köz­pontjában, igaz. szófukarság mögé rejtve, ott van az is. hogy el akarja végezni a szakközépiskolát, aztán ta­lán valami mást is. 0 BÁÉV- es akar lenni és ez nem is véletlen, hiszen a tovább­lépő szándékokhoz a nagy­üzem ad segítséget. És 2500— 2600 forintot itt is fizetnek. ipacs Attila Borsodnádasd- ról jött. Kőműves. Most kez­detben 3000 forint keresetre számít, de minden ellenérzés nélkül kimondja, hogy nem marad a vállalatnál. Köze­lebb szeretne kerülni a falu­hoz, a maszekkeresetek lehe­tőségéhez, és még csak el sem tűnődik azon, hogy ez hűt­lenség-e, avagy sem? — Tanulni volna is ked­vem, meg nem is, de a tanu­lásért nem marattok. Egy ha­ragom van: egyszer rantam csati itt csempét, legfeljebb elméletből tudom a mennye­zetvakolást, hiszen ez nagy­üzem ... . — Azért nekünk megtaní­tották a fa természetét... — mondja Kovács Balázs, es li­citál rá Péter:, — Amit egy nagyüzemben kell, mindent megtanultam. Persze, nem az enyves fes­tést, hiszen mi tapétát ra­gasztunk, de talán nem is ez a fontos. Ha jól tervez az ember, ha jól gazdálkodik, akkor ezt megtanulhatja majd odakint, valaki mellett... ÉDESSÉGET KÍNÁL Odakint! Nos. ez az igaz­ság, a vállalati vezérkar szak­munkásokat köszönt, de a széksorokban meg csaK az életet ízlelgető, esetleg az életre csodálkozó kicsi felnőt­tek ülnek. Hallgatom a jó szívvel adott jó tanácsokat, és magamban kutatom, hogy mit lehetne még tenni? Ipacs Attila haragja is igaz, ö mind­össze egyszer rakott itt falat, de Nádasdon egy hét végén, bármely tisztes munkás havi prémiumát megkereshetné falrakással. Balázs viszont, aki maradt, mar jeientkezett a szakkö­zépiskolába. és ki tudja: ta­lán egyszer ö lesz az az idős mérnök, aki közelséget akar találni az akkori fiatalokkal? Szép volt-e az ünnepség? A legjobbak jutalmat kaptak, a vállalat vendégül látta új munkásait, néhány nagy ka­masz felnőttarcot csinált, más unott volt. csak belül örült Egy nagyvállalat gaz­dagabb lett valakikkel. Szí­vem szerint nagyon örülök ezeknek a félfelnőtt embe­reknek, de egy ünnepség kap­csán hadd mondom el: feje tetejére állhat egy nagyválla­lat, vagy akármelyik vállalat, a gyermek mindenkor ahhoz fog menni, aki édességet kí­nál. És pillanatnyilag édeseb­bet nem egy kis cég tud kí­nálni most. A szülők dolga lenne, hogy a döntésben a gyerekeknek jövendőt is számba vevőn segítsenek. El­mondták : sem Péter, sem Ba­lázs. sem Attila nem kapott ilyen tanácsokat. Maguk dön­tenek. de nem bizonyos, hogy érettek is ehhez. HARTHA GABOR Búvárszivattyú, kicsiben és nagyban Gyártják, mert kapós és jó ára van

Next

/
Thumbnails
Contents