Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-16 / 140. szám

I , Je« kell vizsgáztalüi az ifjakat" A „nagy” érettségi rövid története Kemény próbák ideje az if­júság számára a június. Ugyanis a tanítás, az előadá­sok befejeztével a tanév még nem ért véget, hiszen egymást érik ilyenkor a kollokviumok, szigorlatok, államvizsgák, nem­különben a szinte „össztársa­dalmi” érdeklődéssel kísért érettségik. Talán, mert az érettségi az első nagyobb erő­próbája a fiataloknak, vagy mert egy kicsit „belépőnek” számít a felnőtt korba, a nagy. betűs „Életbe”. Európában először Porosz, országban tartottak érettségi vizsgát. II. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsa 1788-ban elrendelte, hogy ..a nyilvá­nos iskolából távozó minden ifjút előzetesen meg kell vizsgáztatni az általa látoga­tóit iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk ekként megállapított érett­ségükről vagy éretlenségük­ről.” A rendelet szerint az érettségi vizsgán a tanárokon kívül a tartományi iskola- tanács képviselőjének is je­len kell lennie. A poroszországi példát a többi német állam is követ­te. majd más európai orszá­gokban is fokozatosan beve­zették az érettségi vizsgát. Ami bennünket közelebbről érintett. Ausztriában az Or­ganisations-Entwurf. tehát az ismert Thun-féle iskolai re­form alapján tartották az el­ső érettségit 1849-ben, ha­zánkban pedig 1851-ben érettségiztek először a gim­nazisták. Amikor az addig hatosztályos reáliskolát nyolc­osztályossá fejlesztették. 1875- ben erre is kiterjesztették az érettségi vizsgát. A törvény­be iktatása azonban csak 1883-ban történt meg. s en­nek alapján adták ki 1884- ben az első Érettségi Utasí­tást. Egy 1894-es meghatározás szerint .,az érettségi a kö­zépiskolát sikerrel elvégzett tanulóknak azon vizsgálata, amelyen tanúságot tesznek, hogy ismerik a kiszabott tananyagot, s ebben némi önálló felfogást tanúsíta­nak ... Az érettségi célja: ki­puhatolni, vajon a vizsgá­latra jelentkező tanuló ér­telmi fejlettsége és tárgyis­merete oly tokon áll-e. minő a főiskolai tanulmányokra szükséges . ..” Az érettségi fogalmának, céljának, a vizsgáztatás mód­szerének meghatározása az idők folyamán sokban módo­sult, változott az eltelt 200 esztendő alatt. S bár ma már nem felvételre, hanem csak jelentkezésre jogosít a felső, fokú oktatási intézetekbe, azért az érettséginek napja­inkban is melengetőén ked­ves ..rangja” van. Bizonyítja ezt az a sok­sok ezer diák. akik nemcsak ifjan, hanem — az esti és levelező tagozatok elvégzése után — gyakran deresedé fővel is odaállnak az érett­ségi vizsgabizottság elé. HEGYI JÖZSEF Lermontov festett is Lermontov, a festő már régóta érdekli a kutatókat. Néhány évtizeddel ezelőtt N. Pahomov még katalógust is összeállított amelybe Ler­montov II olajfestménye. 51 vízfestméhye. 50 külön la­pon készített rajza, több mint 200. albumba való raj­za és mintegy 70. kézirat­ban szereplő vazlata került be. A nagy költő rajzait ugyanaz a túláradó tempe­ramentum és szenvedély jel­lemzi. mint a verseit. Ler­montov a képzőművészet te­rén újító volt, a látásmód új esztétikájának útjait egyen­gette. Nemrég újabb Lermontov - rajzokra bukkantak, mégpe­dig az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetem levél­tárában, A. M. Verescsagina és V. A. Lopuhina itt őrzött albumaiban, valamint a Warlhausen várban. Veres­csagina dédunokájánál, dr. Wilhelm von Könignél. Ezek a rajzok bekerültek Iraklii Andronyikov: ' „Lermontov. Kutatások és leletek" című könyvének negyedik kiadá­sába. A Lenin-díjas Andronyi­kov ezt a megjegyzést fűzi könyvéhez: „Lermontov nem­rég megtalált rajzai: örven­detes esemény. A 21 rajznál kétségtelen Lermontov szer­zősége. Nemcsak a stílus vall erre, hanem az is. hogy szá­mos művet Lermontov kéz­írása is hitelesít. A rajzok 1830—31-böl valók. A Veres- csagina-albumban szereplő müvek java része karikatúra, csak egy rajz van közöttük, amely puskás hegylakót áb­rázol.’’ Az 1918— 1919-es forrad Imi változásokkal a Magyar Posta a bélyegkiadás tekintetében igyekezett lépést tartani. 1918 novemberében a Ká­rolyi-kormány kereskedelmi minisztere intézkedett, hogy a király és királyné arcké­pével gyártott postai bélye­gek még raktári készletet „Köztársaság” felülnyomás­sal hozzák forgalomba. Ugyanígy jártak el a forga­lomba kerüiö, aratókat és a parlament épületét ábrázoló bélyegekkel is. E két bélyeg 1919 januárjában forgalomba Kozott utánnyomása már nem Magyar Királyi Posta, hanem Magyar Posta felirat­tal jelent meg. A Tanácsköztársaság kor­mánya a bólvegkiadas terén végleges megoldást kívánt teremteni, ezért pályázatot irt ki kommunista jellegű postabélyegek megrajzolásá­ra. A pályázaton részt vevő fiatal magyar művészek: Bok_ ross Ferenc. Fekete Oszkár. Gróf József, Gara Arnold addig szokatlan, merész el­gondolással forradalmi hősö­ket ábrázoltak bélyegtervei- ken. Az öt címletből álló bé­lyegeken Marx (a 20 fillére­sen). Petőfi (43 f.). Martino­vics (60 f.). Dózsa (75 f.) és Engels (a 80 filléresen) kepe volt, magas szintű művészeti kivitelben. A bélyegek a magyar ta­nácsok első országos gyűlé­sének napján. 1919. június 12-én kerültek forgalomba. A tanácskozáson részt vevők­nek a sorozatot emléklapra ragasztva nyújtották at. A;- emléklap, mely 2100 példány­ban készült, utalt a nagy je­lentőségű alkalomra. Kende. resi Pál, a megye kormány- zósagi biztosa megőrizte a sa­ját, 467. számú emléklapját és azon a Tanácsköztársaság népbiztosai, egyéb vezetői és á küldött-társak neve is sze­repel. Az emléklap alsó ré­szén fentrol lefelé az aláb­biak aláírása, kézjegye ol­vasható;. Haubrich József, Bokányi Dezső. Pogány Jó­zsef. Garami Ernő, Schwarcz Árpád (borsodi). Kenderes Pál, Lávay. Kolosy, Vince Sándorné, Varga Jenő, Rei- singer Ferenc (borsodi), B'án- tó Béla, Böhm Vilmos, Kun Andor. Krupoa János (bor­sodi), Szamuely Tibor, Kun Béig. Hamburger Jenő. Rónai Zoltán. Kunfi Zsigmond. A lap hátoldalán még három név — Schutz, Mari; és Flat- ner — erőteljes kiírása talál­ható. A becses emléket a Herman Ottó Mö- ",m KAMODY MIKLÓS T örténetek Thébából Igaza van Gáspár Margitnak: aligha emlékezhet az 1946-han bemutatott Ü.j isten Tliébában című darabjára. Különösen nem. ha nem is látta . . . így viszont nem értjük, hogy m ért kell utalni, hivatkozni rá? Ez kicsit kuszává, zavaró ,sá tct_ te a kitűnő, részeiben is na­gyon élvezetes és elgondol, kodlató összeállítást. Ezek a részek. amelyek különböző drámákból és regényekből va_ lók. önállóan is tne»áU*ak vol­na Káló Flórián és Eazl'»rpá_ lvo« Cecília keretjátéka nőikül is. Különösen az a törtéket volt tanulságos, ame’yben Te­leki Kamill a’akítot'a az idő. milliomos nyugdíjast. Életünknek ez az olcsó­nak, mert ingyenesnek tűnő eleme, az idő, főszereplővé lépett elő századunkban. Ki­derült, hogy éppen ez a leg­fontosabb komponens. Nem véletlen tehát, hogy ma már külön tudományág foglalko­zik vele a szociológián belül. A naponta elhangzó közhely, hogy „semmire nincs idő a nagy rohanásban", mint minden közhely, igaz is, nem is. Mert, ha jól meg­gondoljuk, nagyon is sok os­tobaságra ..jut idő”, csak éppen a lényegre nem. Hogy többet dolgoznánk, mint apá­ink, nagyapáink? Ugye ezt nem merjük állítani? A ha­tékonyságról meg ne is es­sék szó. . . Akkor hova ro­hanunk, merre? Miért? Más­ról van itt szó. Aki az idejét birtokolja, az az eletét is birtokolja, aki helyesen be tudja osztani az idejét,' az éleiét is értel­mesen be tudja rendezni. Nos. ez az. amit nem tudunk. Sem a munkában, sem a ma­gánéletben. A nagy lazsálá­sokat nagy hajrák követik, amelyeket — ugye — megint- csak ki kell pihenni... Gás­pár Margit azonban nem a termelésről írt tudósítást, hanem — nincs jobb szó — az elidegenedésről. S ez ta­lán még fontosabb, mert ri­asztóbb jelenség, mint az időzavar. A kis közösségek felbomlása, hiánya minden­kit magányossá tehet. Teszi is. ha nem keresi a kapcso­latokat az emberekkel. Pirók bácsi (Feleki Kamill) titka az, hogy szocializálja, azaz megosztja másokkal is az idejét. Ezt bizonyítják a Mis­kolcon is működő magányo­sok klubjai, a lelki klinikák, a magány-telefonszolgálatok. Mert még a börtönben is a legkegyetlenebb büntetés a magánzárka, s nem véletle­nül. A magára hagyott, vagy maradt ember védtelen. A magány megalázó és társa- dalómellenes. Ellenkezik is eszméinkkel. Csakhogy a deklarált eszme még nem azonos a gyakorlattal, a hét­köznapokkal. Nem sokat mondtunk azzal sem, ha szor­galmazzuk a tudatformálást, de nem tehetünk mást, nem hagyhatjuk abba. Tetszett a másik történet is, amelyben Gáspár Margit a jövőbe helyezett nagyon, is mai és valós problémákat. A tehetség és a tehetségtelen- ség ellentéte valóban időtlen, tehát „thébai”. Nem szokvá­nyos sci-íi volt ez. a fantasz­tikum (az például, hogy Tímár Bélát törpévé zsugo­rítja a hatalom, az agytröszt, illetve a trükkasztal) vaskos realitásokra hívja fel a fi­gyelmet. A tehetség elnyo­mása, • visszaszorítása soha nem önmagáért van, nincs érdek nélkül... Szellemes volt a gombostű-jelenet, amely éppen azt mutatta meg, hogy a felfújt hólyagok sem védtelenek. Csakhogy bátorság és elszántság kell ahhoz, hogy valaki szembe­szálljon az érdemtelenül pöífeszkedő hatalmaskodás­sal. Nyilvánvalóvá kell ten­ni, hogy a hólyagban csak levegő van. Dobai Vilmos rendezése, a dramaturgiai munka hiánya nem hasznai Gáspár Margit népszerűségének.... (horpácsi) Kismama-találkozó Kendődivat A kendöt egész évben — anyagtól, megkötési módtól függően — viselni lehet. Most néhány megkötési mó­dot mutatunk be a különfé­le nemzetek kendöviseleté- ből. 1. Keskeny, hosszú sállal, oldalt kötött masnival jól le­fogható szeles időben is a hosszú haj. Ezt a kendó- megkötési tormát Koreában, a népviseletben jaró férfiak alkalmazzák. 2. Négyszögletes kendőt, csücskénél kezdve, szélesen hajtogatva kötünk így meg. oldalt az egyik fül tetején. Régen a japán halászok vi­selték így fejdísznek. 3. Kisebb méretű, bordü- rös. négyszögletű kendőből alakítható ily módon az an- dalúziai fiatalasszonyok ken- döviselete. 4. Napjaink divatos íejre- valója. A rózsaszedö bolgár lányok kötik meg így ken­dőiket. Disco Diósgyőrött Ma este 6 órakor kezdődik Erdős Péter disco-műsora a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ teraszán. Az 1979—80-as mozgalmi év feladatait beszélték meg a minap a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Ele­mezték a várható feladatok megoldási módozatait, részle­tesen szóllak a politikai ne­A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola alsófokú zene. és énektanárképzö miskolci tagozatán a* 1978 79-es tan­évben 16-an végeztek. A tan­Tegnap délután tartotta a Borsodi Vegyi Kombinát Miskolci Műanyag-feldolgozó Gyáregysége hagyományos kismama-találkozóját. A vál­lalat GYES-en levő munka­társait levélben hívta meg; mintegy százan jelentek meg a találkozón. A kismamákat, a gyerme­keket és a velük érkező csa­ládtagokat a gyáregység gaz­dasági vezetői nevében a szakszervezeti titkár üdvö­velö munka kérdéseiről. A felkészítést az LKM K1SZ- bizoltsága tartotta a KISZ- titkárok részére. És mint fia­talokhoz illik, az egész napos program kulturális és sport- eseményekkel zárult. évzáró ünnepség lapunk meg­jelenésének időpontjában kéz. dődött 12 órakor. A 16 végzős zongora, fúvós és vonós tan­szakon végzett. zölte. Megismerkedhettek az eimult két év eredményeivel, — ezen belül a Borsodi Ve­gyi Kombinátba való beol­vadással — és a jövővel. Az ismertetőt követően a kisma­rnak meglátogatták munka­társaikat. és megismerked­hettek az új gépekkel és a termékekkel. A gyermekekre a gyáregy­ség társadalmi aktívái vi­gyáztak. líjú Gárda­szemle (Tudósítónktól) A KISZ leninvárosi bízott, sága szervezésében Ifjú Gár­da-szemlét rendeznek ma és holnap az MTK sporttelepén, A kétnapos program végre­hajtása során mintegy 100 ifjúgárdista — a TVK. a Ti­szai Erőmű és a TIFO sza­kaszai — tesz tanúbizonysá­got felkészültségéről, állóké­pességéről. Már a jövő évről volt szó Tizenhatan réseitek i A Tanácsköztársaság postabélyegei H Herman Olló Múzeumban őrzött emléklap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents