Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-12 / 136. szám
# Melyiket válasszam? JN'ein in ind egy, liogy hol rau a bolt Bevusárlócsü törtök fiME-vizsgáliit: Hogyan irányítanak a műszakiak ? A Nehézipari Műszaki Egyelem ipargazdaságiam tanszéke a Csöszerelöipari Vállalat megbízásából átfogó felmérést végzett a műszaki, ak irányító munkájának szervezetéről, hatékonyságáról. A vizsgalat lényt derített arra. hogy a közvetlen tér. melésirányitó művezetők és szerelésvezetők munkaidejük nagyobb részét műszaki és ügyviteli adminisztrációs fel. adatok, az üzemi központokban lebonyolított hosszas utánjárások, a munkahelyek közötti utazgatások kötik le. A vállalat szerelői ugyan, is az ország több száz helyén dolgoznak, általában 2—15 személyes munkacsoportok, ban, s így minden művezető több munkahelyen látja el a közvetlen műszaki irányítás feladatát. A miskolci egyetem által Töprengések Birkózom a kifejezéssel. Településpolitika? Nem az a baj, hogy nem értem, a kifejezés pontos. A birkózás magyarázata: nem tudom, hogy egyformán értjük-e? A településpolitikáról ugyanis egyre többet hallunk egvre többet olvashatunk. ..Benne van a levegőben" — mondja erre egy jó szólás. Minden, e tárggyal kapcsolatos információ közérdeklődésre tarthat számot — vallja a szakember. és egy kicsit igaza js van. mert csak az felejti el, hogy e kifejezésnek más tartalma van a szakember, más a hozzáértő, de nem szakember, és megint más a hozzá nem értő számára. A kifeiezés mást es mást jelent ebben a pillanatban a különböző típusú településeken élőknek. A szakember azzal számol, ahogyan élni fogunk, a nem szakember azzal, ahogyan élni szeretne. A szakember azt mondja: a településstruktúra hazánkban igen nagy skálájú: van főváros, de a fővárosban élnek még bújtatva falusi részek is; vannak nagyvárosaink, városaink és városkáink, nagyközségeink és községeink.- vannak bokor- és szóló tanyáink is. A nem szakember, akinek a településpolitika azt jelenti, ahogyan él, vagy azt, ahogyan élni szeretne — szükségszerűen indulatosabb, türelmetlenebb. A villamosított tanyáinkon — mert egyre több az ilyen —, ugyanazt a televízióműsort látják, mint a belvárosokban vágj' a lakótelepeken, a luxusvilla padlóján heverő krimi-áldozat ugyanolyan fürdőszo. bábán fekszik a városiaknak, és falusiaknak is. Természetesen a krimit nézzük, de a fürdőszobát is látjuk, a krimit elfelejtjük; hasonló fürdőszobákat egyformán szeretnénk. Nem hinném, hogy ezt a példát folytatnom kellene. Egyformán ■ sokasodnak az információk, és egyformásodtak az igények is. Enyhe túlzással: a városszél ugyanazt kérj. mint a belváros, a falu ugyanazt, amit a város. Alig másfél évtizede még ebben a témakörben kulcsszavunk lehetett a villany, vagy a kiépített járda hossza. Néhány éve még egy falura jellemző adat volt. hogy hány családra jut egy televízió, vagy akár rádió. Ma nincs az a mindentudó tanácselnök, aki hozzávetőlegesen meg tudná mondani, hogy hány asztali és táskarádió szól a faluban. Jellemző adat manapság az, hogy hány gépkocsi esik egy lakosra. Jártam modern lakótelepeken, ahol a nemrégen beköltözött lakó indulatosan követelte a parkosítást. Igaza van. Ennek a lakónak viszont eszébe sem jut, hogy a közművesítés egy vagyon, a havonta esedékes lakbéréért nemcsak tetőt kap a feje fölé, hanem szennyvízelvezető árkokat, csatornákat is. A vízvezetéket, a csatornát éppenúgy követeli a falu most, mint amilyen magától értetődő természetességgel használja a városlakó. Hiszem, hogy ezek az indulatok a településpolitika részei. Kimondva egyszer, vagy kétszer, máris vihart kavarhatok vele, ha erről kezdek beszélgetni: a városi azt mondja, falun olcsóbb, könnyebb az élet. A falusi ember azt mondja, hogy városban kényelmesebb az’ élet. és a két állítás között nem lehet békét teremteni, mert annak is igaza van, aki természetesnek tart mindent, amit már megteremtettünk, de annak is, aki még csak részt kérne ebből. Amit a csatornákról leírtam, az igaz a kereskedelemben is, a legkisebb boltban vásárló ember is szeretne 15-íéle felvágottból válogatni, szeretne ABC-áruházakban vásárolni. A településpolitika lényegében az, ahogyan élünk és élni fogunk. Hadd mondjam ki — és töprengéseim ezért valók —. hogy településpolitikát nem az állam csinál az állampolgá roknak, hanem településpolitikát egy ország csinál önmagának. Miből? Nyilvánvalóan annyiból és abból, amije van. A csatornát követelő utca lakói ugyan hol számolnak azzal, hogy a tízmillió forintból, amibe a csatorna kerül, hány forint jutna egy-egy emberre? Amikor kérünk, ezt ugyanúgy nem számoljuk, mint ahogyan nem számoljuk a készet sem. Lehetne jobb a kommunális ellátásunk? Lehetne, és anyagi gyarapodásunkkal arányosan lesz is. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy minden falusi bolt árul majd szakboltszín-! vonalon televíziókat. Nem azt jelenti, hogy minden utcához jut majd csatorna és víz. De azt jelenti, hogy záros határidőn belül minden falunak lesz egészséges ivóvízé. A kérések egy része ugyanis jogos. A többi része olykor követelés. Végezetül: azt Írtam fentebb, hogy a településpolitikát egy ország csinálja önmagának. Ez valami olyasmit is jelent, hogy arányosan annyit kérhetünk, és úgy kérhetünk, ahogy és amennyit adunk. (bartha) fi szakszervezeti tanácsok és a kizaim.ak együttes ülései Születése pillanatában a hevásárlócsütörtökökröl a kereskedők véleménye nagyon megoszlott. Több boltban, ahol a szervezés nagy gondot okozott, egyértelműen kritizálták, mondván, hogy a vevő. ha akarja, a régi nyltvatartás mellett is megtalálja az üzletet. Az ellenérzés nem jelentette azonban azt. hogy ne csinálták volna lelkesen. Másutt a kereskedők azt mondták. hogy jó lehet ez. ha majd a vevők felfedezik. Ezért a felfedezésért a Centrum kedvezményes árukat kínait csütörtökön, de adott a vevőknek kedvezményeket a ruházati és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat is. Az eredmény? A forgalmat a meghosszabbított nyitvatartási időben valamennyi bolt méri. A számok szerint: este hat. és hét óra között élénk, aztán csendesül a forgalom. A belvárosi üzletekben a vevők hamar megszokták az új rendet, de a belváros ebben az esetben szinte csak a Széchenyi ütat jelenti. A Marx téri ipa - cikkboltban például alig van forgalom, csak- néhány vevő lézeng. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a megyében 79 üzletet tart nyitva a megváltozott rend szerint. Ebből 47 miskolci. A néhány Széchenyi úti bolt lorgalma. és néhány vidéki bolté is. a vártnál nagyobb. Másutt nem számottevő. Hogy hány kereskedőt foglalkoztat ez a 79 üzlet, azt nem tüdőm, de a forgalom- elemzésekből előbb-utóbb az fog kiderülni, amit a kereskedők már most mondanak: egyes boltoknál a meghosz- szabbított nyitvatartásnak forgalomnövelő hatása van. Ugyanezt vallják a Centrumban is. Másutt meg kell gondolni, nem sok-e a bolt, hogy nem feleleslegesen töltetjük-e az idejüket a kereskedőkkel? A bevásárlócsütörtök vásárlói mondják: úgy indulnak el vásárolni, hogy számítanak valamilyen meglepetésre. biztosak abban, hogy a kínálat legalább olyan, de inkább nagyobb, mint máskor. Hozzáteszik: maga a vásárlás kényelmesebb, és, jóllehet ennek nem tudom a magyarázatát, az eladók udvariasabbak. kedvesebbek. Nos. ha csak ennyit értünk volna el. az is eredmény lenne. Az első bevásárlócsütörtök óta nem egészen két hónap telt el. Ebből egy. a kereskedelemnek kedvezőtlen kánikulában. Nyilvánvaló tehát, hogy nagyon sokan még nem fedezték fel ezt a vásárlási lehetőséget. Az országos tapasztalatok is azt mutatják, hogy minden nagyvárosban vannak boltok, ahol nagy a forgalom, és vannak, ahová nem jut vevő. Elképzelhető tehát az is. hogy nem a bolt sok. csak a vevők felfedező kedve más és más. a városrész jellegétől függően. Várni kell tehát. Végezetül szólni kell arról, hof'y azok az üzletek, amelyeknek máskor is sok tu- ristalatogatójuk van. nagyon jól jártak ezzel a rendszerrel. s éppen ezért az idegenforgalmunk is nyert vele. Írtam fentebb, hogy a be- vásárlócsülörtökről a kereskedők véleménye is nagyon megoszlott. Érthető, hiszen a kereskedők többsége nő. a bölcsődék. óvodák rendje viszont nem alkalmazkodik a nyolcórai záráshoz. Nekik ez nagy teher. Kimondom most: lehettek volna rossz kereskedők. és megtorpedózhatták volna ezt a nyitvatartási rendet. Nem tették: a vevő kezdi szeretni a csütörtököket. Ezért a kereskedőket illeti az elismerés. BARTHA GABOR Diákok a városért Nyolc évvel ezelőtt hirdette meg a városi tanács az Egy nap Miskolcért társadalmi mur.kaakciót. — Iskolánkban már akkor megkezdtük a szervezést, s az évek során tanulóink nem kevés értékű társadalmi munkával igyekeztek segíteni a várost — hallottuk a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelvetesétől. Barna Istvántól, aki KlSZ-tanáes- adó tanárként ugyancsak szívügyének tekinti a szervezés segítését. — Az. idei tanév elején például a Miskolci Kertészeti Vállalatnak ajánlottunk fel társadalmi munkát. Azt vállaltuk, hogy diákjaink minden hétfőn és kedden dolgoznak a vállalatnál. — S a vállalást az iskola teljesítette is — vette át a szót Kálmán László, a gimnázium igazgatója, aki az elmúlt hét végén értékelte a munkát. — Örömmel mondhatom. hogy valamennyi osztályunk! részt vett a társadalmi munkaakcióban, tehát minden tanulónk dolgozott egy napot Miskolcért végzett részletes vizsgálatok alapján, a Csöszerelöipari Vállalatnál új termelésirányítási rendszert dolgoztak ki, amelynek alapvető célja, hogy a közvetlen termelési feladatok helyén erősítsék a műszaki irányítást, teher, mentesítsék a fő-szerelésve- zetőket és művezetőket az adminisztrációtól, s több le. hetőséget biztosítsanak a munkák megszervezésére, ellenőrzésére. Már ebben az esztendőben 2U nagy munkahelyen szervezik meg, s alkalmazzák az új termelésirányítási rendszert. Negyvenezer fácáncsibe a Bodrogközben A Bodrogközben és a dél-borsodi Tisza menti területeken. valamint a sátoraljaújhelyi járás ligetes részein az elmúlt hetekben 40 ezer. mesterségesen keltetett fácáncsibét engedtek szabadon. A fácánutánpótlást 16 vadásztársaság kellette és neveltette azzal a céllal, hogy pótolják a tavaszi ár- és belvizek okozta karokat. A fó- cáncsihék szépen növekednek. s hamarosan puskavégre kerülhetnek. Megyénkben 1977-ben 108. tavaly pedig további 54 vállalatnál hozták létre a vállalati szakszervezeti tanácsok és a bizalmiak együttes ülésének rendszerét. Tavaly a borsodi vállalatoknál 628. az idén eddig 224 ilyen együttes ülésre került sor. Az. üzemi, illetve a szakszervezeti demokrácia fontos fórumain olyan, az egész kollektívát érintő kérdéseket tűztek napirendre, vitatlak meg. mint például az éves vállalati tervfeladatok, a bérek és jövedelmek alakulása, a termékszerkezei korszerűsítése, a vállalati kollektív szerződések végrehajtása és módosítása, a szociális tervek végrehajtása és így sorolhatnánk tovább. Amint arra az SZMT egy vizsgálat nyomán rámutatott, az együttes üléseken hozott döntések, állásfoglalások széles körű megismertetésére jobban oda kell figyelni. Erre egyik jó lehetőség, ha a bizálmiküldöttek az együttes ülés után összehívják a bizalmicsoportot, s tájékoztatják őket az együttes ülésen történtekről. Ezzel is közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy minden dolgozó megismerje a saját konkrét feladatát a vállalati terv teljesítésében. Kertbarátok [Nyíregyházáról Miskolcon járt a nyíregyházi kertbarátok mintegy 50 fős csoportja. A kertbarátokat n Hazafias Népfront szervezésében az Ady Endre Művelődési Házban fogadták. A csoportot dr. Orosz Gáborné üdvözölte és beszélt a megye kertbarátmozgalmáról. Utána Szolnoki Jenő ismertette a miskolci kertbarátok tevékenységét. A diósgyőri vár és Miskolc. majd több miskolci kertbarát kertjének megtekintése után Boross József, a Buday József mezőgazda- sági szakkör tagjának s?ir- mabesenyöi gyümölcsösét nézték meg. A vendégek nevében Varga Ferenc mondott köszönetét a ' fogadtatásért. á Ki i veszély szempontjából ..rangsoroljuk" a sportágakat. akkor a barlangaszal kétségkívül az első helyek egyikét foglalja el. Uj. ismeretlen táratok feltárásánál a leg váratlanabb akadályokkal találkoznak a föld mélyének kutatói. Képünk n Bánkúi alatt feltárt Diabáz barlang egyik ..tágas" járatában készült. (Solymos felv.j
