Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-11 / 135. szám

s(c Jó ebédhez szólt a nóta a Gárdonyi parkjában A jól végzett munka örömével Ünnepeltek az építők A korábbi korszak nehezebb volt, ez most bonyolultabb Hol terem a minőség? ♦ Felvételünk az új gyárban készült. Ami Marcalinak a jarmer, az Leuinuarosnak a polipropilén A díszei nökség tegnap dél­előtt tíz órakor foglalta el helyét az ÉÁÉV munkásszál­lójának nagytermében, soraik­ban városunk párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tői, valamint a vállalat veze­tősége. Az ünnepséget a Ki­lián Gimnázium tanulói nyi­tották meg: rövid műsort ad­tak az építők tiszteletére. Juhász László igazgató ün­nepi beszédében a vál­lalat legutóbbi öt évének eredményeiről szólt, amelyek­re joggal lehetnek büszkék. Tíz nagy, kiemelt beruházás sikeres végrehajtása után ti­zenegyedikként megtisztelő feladatot kapott a vállalat: a kombinált acélmű felépítését. Az ünnepi beszéd után a megjelent párt-, állami és társadalmi szervek valamint a megyei pártbizottság nevé­ben dr. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a vállalat dolgozóit és vezetőit. Tizenegy minisz­teri kitüntetés, száznál is több Kiváló Dolgozó cím és háromszázötven törzsgárda- jelvény, s az ezekkel- járó pénzjutalmak átadásával zá­rult az ünnepi megemlékezés. Rég várt aktusra került sor ezután: a vállalat igazgatója felavatta a mintegy tizenkét­ezer társadalmi munkaórával felépített sportkombinátot, melynek értéke több mint nyolcszázezer forint. Ennek felépítéséből a HM-alakulatok is jócskán kivették részüket. Az ünnepi ebéd után érdem­ben is felavatták a sportpá­lyát : előkerültek a dresszek és a labda, a népes szurkoló­gárda biztatására. * A hejöcsabai cementmű és a Cementipari Gépjavító dol­gozói, valamint hozzátartozó­ik vettek részt a két vállalat sporttelepén és a Gárdonyi Művelődési Ház parkjában megrendezett egész napos rendezvénysorozaton. A két vállalat szoros kapcsolata a művelődési házzal nem új ke­letű: régóta működnek már együtt. Ennek igencsak „kéz­zelfogható” bizonyítéka a parkban is látható, nemrég elkészült, és a Cementipari Gépjavító dolgozóinak társa­dalmi munkáját reprezentáló szabadtéri színpad, amely Miskolcon egyedülálló. A vi­szonzás sem marad el: a mű­velődési ház jelesre vizsgá­zott szervezésből, ki-ki meg­találhatta a számára érdekes néznivalót. A délelőtt a gyerekeké volt, bábműsorral és a Ködmön együttessel. Az ünnepi ebéd­hez Balogh Gyula és népi ze­nekara szolgáltatta a zenét, élőben ... A délutáni műsort sem lehetett éppen egyhangú­nak nevezni: az emődi cite- razenekar fellépése után baj­noki kézilabda- és labdarúgó­mérkőzésre került sor, s azoknak, akik kevésbé bírják az izgalmakat, a Diósgyőri Vasas Táncegyüttes adott mű­sort. Persze, nemcsak szellemi táplálékhoz lehetett itt jutni, igazi juniálishoz illően volt itt kolbász, hurka, lacipecse- nye, üdítő és sör minden mennyiségben. Az „évszaknak megfelelően” a szerelemről szóló irodalmi műsor hangzott el a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában, amelyet népdal- és nótaest követett Este tánc- mulatság és parkmozi zárta a több mint tizenhárom órás műsort. * Jól sikerült ünnepséget rendeztek tegnap a csanyiki Királyasztalnál a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói is. A mintegy 1300 dolgozót és családtagjaikat dr. pálos La­jos, a MIÉP igazgatója kö­szöntötte. Az ünnepségen ad­ták át a törzsgárdatagoknak Saját fotóriportert foglal­koztat a Miskolci Kertészeti Vállalat. A szokásoktól' elté­rően, nem azzal a céllal, hogy megörökítse a vállalat jeles embereit és évfordulóit, ha­nem azért, hogy „lebuktassa” a szabálytalankodó gépkocsi- vezetőket. Két lábon járó Traffipax az illető, bár ez a hasonlat is sántít kissé, hi­szen akkor kattan a gépe, amikor a jármű sebessége nulla. Milyen tilalmas határt léphet át egy veszteglő gép­kocsi? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a közterü­leti park határát Miskolcon, mint a legtöbb nagyvárosban, kevés a par­kolóhely. A gépkocsi-tulajdo­nosok pedig — tisztelet a ki­vételnek! — úgy irtóznak a gyaloglástól, mint ördög a tömjénfüsttől. Legszívesebben oda is gépkocsival menné­nek. ahová a király is gya­log jár, de ha már ezt nem lehet, szeretnék legalább né­hány (centi-) méterre megkö­zelíteni úti céljukat. Ha nincs másutt hely. megteszi nekik a járda melletti zöld szegély, vagy a park is A kertészek beleúntak, hogy tetemes munkával el­tüntessék a mély keréknyo­mokat, újra vessék a füvet, a virágot. Aki szabálytalan­kodik, az legalább fizessen! / Nekünk játszik a Ködmönt járó okleveleket, jelvényeket és pénzjutalmakat. A válla­lat vezetői és dolgozói külön szeretettel köszöntötték azt a négy társukat, akik 25 éve dolgoznak a Miskolci Építő­ipari Vállalatnál. A hivata­los ünnepség után vidám, zenés szórakozás, sport követ­kezett, egészen estig. — mondták, és egyik régi dolgozójukat átképezték fotó­riporterré. A derék ember most naphosszat járja a vá­rost, nyakában az apparátta! és lencsevégre kapja a zöld területen parkoló járműveket. Természetesen úgy. hogy ol­vasható legyen a rendszám- tábla is. A többi már egysze­rű : a rendőrség segítségé­vel azonosítják a tulajdo­nost, és elindítják ellene a szabálysértést eljárást. Hiá­ba is tagadna, megdönthe­tetlen a bizonyíték jés öt­száz forintja bánja a „ha- társértést”. Ha közgazdász lennék, most kiszámítanám, hogyan viszonyul egymáshoz a szó­ban forgó dolgozó tevékeny­ségének költsége és a par­kokban okozott kár. De nem vagyok, és azt hiszem, nem is egyszerűsíthető le a gaz­daságosságra a kertészeti vállalat kezdeményezése. Persze szebb lenne és ke­vesebbe is kerülne a gépko­csivezetők öntudatára apel­lálni. De a tények arra in­tenek bennünket, hogy írott malaszt minden intelem, amíg saját maguk. vagy más kárán nem tanulnak a kényelmük oltárán füvet, virágot áldozó pilóták. Azért arra sem biztatom a vállalatokat, intézménye­A Levi Strauss céggel kö. főtt termelékenységi szerző­dés értelmében egy farmer- nadrágnak 13.8 perc alatt kell elkészülnie. A hazai konfek­ciógyárakban korábban egy órát vett igénybe ez a műve­let. ‘ Amint azt egy tudományos felmérés írja, az amerikai partner által kidolgozott moz- dulatelemzéses munkamód­szer és egyedi munkahely­elrendezés eredményeként a marcali gyárban 22 percnél tartanak... A külföldi ta­pasztalatok szerint van Olyan Levi Strauss-üzem, ahol az egy nadrág elkészítésére for­dított idő a 10 percet nem haladja meg. 7 ippek és tartalékok Ez csak egy példa a sok közül. A hatékonyság növelé­sének sokféle útja, módja van, s ezek közé tartozik a költséget szinte alig igénylő munkanap-fényképezéses, mozdulatelemzéses termelés­racionalizáló módszer. Elvileg az is elképzelhető, hogy kis országunkban 5,5 millió auto­matikusan fényképező kame­rát állítanak fel; éppen any- nyit, amennyi a foglalkozta­tottak száma. Az exponálás után megnézhetnénk, kiele­mezhetnénk a felvételeket — ugyanúgy, ahogy azt egyes üzemekben az ötletemberek teszik —, s hasznos tippeket adhatnánk egymásnak. Nem mondom én azt, hogy mindenki másolja le a ma­gyar farmer példáját. Az utánzás különben sem jelent­het tartós sikert. Zsolt Róbert sportújságíró mondja, nagy­szerű könyve (Labdarúgók, sportolók) megjelenése kap­csán: „Lehetetlenség utánzás­sal a csúcsra jutni! Nem ezt kéne kiírni minden üzemre, gyárra, kutatóintézetre? Mert ha eikezdek utánozni vala­mit. ami ma a legjobb a vi­lágon (ki gondol itt csupán a két, hogy fotóriporterek­kel vegyék fel a harcot a fegyelmezetlenekkel, pazar­lókkal, törvénysértőkkel szemben. Attól tartok ugyan­is, hogy nem győzné az or­szág géppel, filmmel, ripor­terrel A fényképezőgépek csattogása elnyomná a gépek zaját az üzemekben, nem hal­lanák tőle egymás pletykáit sem számos hivatalban a dol­gozók. éjjel pedig kísérteties, fénybe vonná a várost a va­kuk állandó villogása. Legfeljebb még néhány Traffipax-bácsi alkalmazását tartom kívánatosnak. Ha töb­ben lettek volna, talán arra is- futotta volna az idejük­ből, hogy lefényképezzék azo­kat a járműveket, melyek ta­vasszal felszántották a Nép­kert és a tapolcai strand gyepszőnyegét. Az utóbbi helyszínen még manapság — a fürdőszezon dereka táján! — is készülhetne felvétel. Ér­demes lenne csoportképen megörökíteni — sötét ruhá­ban, fehér ingben, nyakken­dőben — mindazokat, akik szerint elfogadható, hogy a föltúrt és elzárt parkrészeken még csak most serked. ha egyáltalán serked a fű. (•békési labdarúgásra?), mire én azt megtanulom. addigra már nem a legjobb a világon, mert azok közben léptek egyet. Jobb utánozni, mond­ják a biztonságra törekvők minden szektorban, és sokan észre sem veszik, hogy épp ez hozza magával az elbi­zonytalanodást, az agyi vér- szegénységet.” Nem hibáz hatnak! Nemrég olvastam a kapos­vári húskombinát építéséről egy riportot. Az épitésvezeiö nyilatkozata már-már nagy­képűnek tűni: nem lesz csú­szás, nem kell módosítani az átadási határidőt, nem lesz termeléskiesés a garanciális hibák kijavítása miatt; egy­szerűen azért, mert nem hi­bázhatnak. Nem hibázhat­nak ! Nekem. Miskolcon lakó ma­gyar állampolgárnak az épülő dunántúli húsgyarról egy ha­sonló, helyi vállalkozás jut az eszembe. Nem a korábbi, hangzatos ígéretekre, inkább a hibákra, a hozzá nem ér­tésre. a pazarlásra gondolok. Mert a száj inkább győzi szó­val. mint tettekkel a kéz, s új gondolatokkal a fej... Értjük-e jól a kort. amelybeu élünk? Tudjuk-e újfajta te­endőinket? Aczél ' György írja most megjelent könyvében: „...Ma­gyarország új helyzetben van. Közepesen fejlett országból a gazdaságilag fejlett országok sorába készül felzárkózni. Eb­ben is, és sok más tekintet­ben is új feladatok előtt ál­lunk. Minden eddigi korszak­ra voltak eligazító tapaszta­latok. A szocialista országok (Kereuyi feJv.) többsége most olyan korszak­ba jutott, amikor már nin­csenek ilyen tapasztalatok. Bennünket hosszú ideig az foglalkoztatott, hogy az em­bereknek legyen ennivalójuk, legyen fedél a fejük fölött, legyen az időjárásnak meg­felelő öltözékük. Ezen az úton ma már messzire jutottunk. A mai teendők sokkal bonyo­lultabbak. Azt lehet monda­ni: a korábbi korszak nehe­zebb volt, ez most bonyolul­tabb.” Ki kap kalácsot ? A mennyiséghajhász válla­latvezetésnek lejárt az ideje. Ezt már régen tudjuk, mond­juk is. de a gyakorlat a/,t. igazolja, hogy nagyobb elis­merést, fényesebb kitüntetést, s néha még nagyobb kalácsot is az kap. aki egy önmaga­kreálta fiktiv mennyiségi ter­vet túlteljesít. Magyarországon egy farmer- nadrág 22 perc alatt készül el. A korábbihoz képest ez óriási eredmény, de ezl az időt majdnem a (felére kell leszorítani. Ez tiszta, világos beszéd. Szoktatnunk kell ma­gunkat a régi fogajmak * új értelmezéséhez. Például a minőséghez. A minőségi élet­hez: otthon is. az utcán is és a munkahelyen is. Nem kell ehhez 5,5 millió fényképezőgép. És ne is a külső szigorra, sokkal inkább a belső kényszerre apellál­junk. • rr. BRACKÖ ISTVÁN Két lábon járó Traffipax

Next

/
Thumbnails
Contents