Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-09 / 134. szám

Hét megyét bejártam... A könyvkötészet múltja és jelene Őszi Szintén lehet művészet Városi tanácstagok fogadóórái 1979. jún. 11. Bumbera László, Költő ml. r»., 1« órától; Búzái Pál, I«. párt­alapszervezet, Tanácsház tér 2., 16.30 órától; Gadó László, III. párta lapszen ezet, Csaba vezér u. 95., 19 órától; Halász András, Hl 5. párt alapszervezet, Gorki j- telep 1., 17 órától; Oravecz An­tal, 19. sz. Ált. Iskola, Pereces, Szén u., 18 órától; Sós Mik­lósné, lakásszövetkezeti iröda, Gagarin u. 13., 18 órától. 1979. jún. 13. Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Sze­mere u. 3., 16 órától; dr. Terp- lán Zénó, egyetem, Gépelemek Tanszéke, I. e. 15., 16 órától. 1979. jún. 14. Dr. Drahos István, Kandó WL. u. 4., 17 órától. 1979. jún. 18. Keszthelyi Zoltán, Kemény Je- ndné és Sári László, 17. párt- alapszervezet, Kisfaludy u. S3., 18 órától; Sándorfi László, Avas­alja u. 14., 16 órától; Zsitnyár Tiborné, Thököly u. 30., 18 órá­tól. A könyvhét alkalmából nyílt az egyetem Központi kunj ua- ranaa előterénen A könyvKo- tcszei múltja es jelene című kiállítás. A Könyv unncpeneai lehet meg szép könyv nélkül, a rendezők szándéka nyilván­való. Hogy mégis töbo ez a bemutató, mim egy szép kiál­ló ás, az a müveit elküldő mes­ter, Váci György nevéből, és magából a szakmából adódik. Az ősi mesterség már régen nagyüzemivé \ált, kevesen művelik, és még kevesebben művelik művészi fokon. Címéből következően mesz- sziről indul, pontosabban messzire, az ókorba vezet a kiállítás anyaga. Az Írásbe­liség kezdeteit mutatja be először, es a régi ember igye­kezetét. hogy óvja a betűt, a szót. Megtudhatjuk, hogy a könyvkötészet őse a dipti- chon, a zsineggel, vagy kap­csokkal összetűzött két táb­lalap volt. amelynek viasz- sz.al bevont belső oldalára írtak. A papiruszt összete­kerték, úgy védték, de mi­helyt a négyszögletű forma kialakult, a könyvvel együtt született meg a könyv bekö­tésének művészete is. A ma­gyar könyvkötési kultúra ékességei a Corvinák voltak, és elég ezeknek a csodálatos könyveknek a történetére gondolni, hogy igazat adjunk az ősi mondásnak: ..A köny­veknek megvan a maguk sorsa.” Minden időben megbecsül­te. minden korban felbecsül­hetetlen értékként a kultúra letéteményeseként tisztelte az ember a könyvet (az ellen­kezője az a kivétel, ami a szabályt erősíti), és ha ma a szó legjobb értelmében vett tömegcikké vált, az a többi között arra is jó. hogy a tar­talom értékei mellett a meg­jelenés szépségét is tisztelni tanuljuk. Vagyis, aki meg­veszi a Helikon, szép köny­veit. az természetesnek tart­ja. hogy méltó köntösbe öl­tözzön a mondanivaló. A könyvet megjelenésében is szeretők figyelmébe ajánljuk ezt a kiállítást, amelynek a második része szép igazan. Bár végül is elválaszthatat­lan a Váci mester. Váci György munkássága a múlt­tól. mélyebb nyomokat hagy az emberben, amit lát. mint •miről értesül. Itt pedig van £ A mesterség régi eszközei (Kiss József felvételei) diákmunka ♦ A legminibb minikönyret is be kell kötni mit néznie annak, aki a ne­mes anyag, a bői- szépségét, a díszítés ornamentikájának finomságát, a múvészmester keze munkájának mivességét értékelni tudja. ­Amit Váci György kicsi­ben. nagyban bemutat, dísz­kötés. Ezt nem árulják, a vi­lág minden részébe eljutott munkái Számunkra csak azt jelentik: távoli országokban ezáltal is tudják, hogy mire vagyunk képesek mi. Bár le­het. hogy amit a mester írt kiállítása elé, az éppen olyan figyelemre méltó, mint a be­mutató maga: „Műhelyem­ben meg lehet tanulni a könyvkötészet mesterségét, de en többre vágyom. Ahogyan minden mesterséget művészi fokon is lehet művelni, a könyvkötészet szintén lehet művészet. Mivel gyermekem nincs, felhívom erre a fiata­lok figyelmét, hátha a kiál­lítás látogatói közül kerül ki az utódom, aki a könyvkö­tést éppen olyan alkotásnak tekinti, mint a festményt, a szobrot, vagy a költeményt." <M—) A megye és a város általános iskolás korú gyermekeinek hirdetett rajzpályázatot az OTP. az Állami Biztosító és a Pedagógus Szakszervezet. A témája a takarékosság, bizto­sítás vqlt, és a zsűrizés után legjobbnak talált rajzokból június 11-én, hétfőn délelőtt kiállítás nyílik az SZMT székhazában. Ekkor adják at a pályázat tizenöt díját, ame­lyek boldog tulajdonosai or­szágos versenyben is szerepel­nek majd. Fekéte Gyula a kohászatban Többször hangzott fel a jóízű nevetés Fekete Gyula író és az LKM dolgozóinak író—olvasó találkozóján. (Nagy András felvétele) „Hét megyét bejártam a könyv héten, de most, a vé­gére hazajöttem Borsodba. Ósborsodi vagyok, Sárospa­tak a szellemi szülőföldem." Ezekkel a szavakkal kezd­te a bemutatkozást csütörtö­kön délután Fekete Gyula, az LKM Vl-os Hivatalházá­ban tartott iro—olvasó talál­kozóján. Nem tudjuk, hogy a többi író—olvasó találkozó hogyan sikerült a megyében, de azt bízvást kijelenthet­jük. hogy ez volt az egyik legsikerültebb. Fekete Gyula közismerten kitűnő előadó. Mar az első mondatokkal megnyeri a hallgatóit, han­gulatot tud teremteni. „Nem sikerült ez a könyvhét, mert , nem hozta meg az esőt (Me­dard meghozza, Diósgyőrött már zuhog ...) — mondotta, s máris feloldódott a feszült­ség. Kilenc kérdés, illetve hozzászólás volt, s ezek való­ban maiak, tárgyszerűek és közéletiek voltak. Szóba ke­rült természetesen, maga az író—olvasó találkozó is, neve­zetesen az, hogy mit hasz­nosítanak az írók ezekből a beszélgetésekből. Nos, a csü­törtök délutáni beszélgetés olyan témagazdag volt, hogy köteteket lehetne írni róla. Itt azonban, csak néhány té­mát emelhetünk ki, a legiz­galmasabbakat. s azokat is csupán felsorolásként. Mit jelent ma a pártosság? — kérdezték Fekete Gyulát. Közéleti séget és elkötelezett­séget. Az író „beleszól” min­denbe, mert az irodalomnak nem csupán a szépet kell szolgálnia, de az igazat is. Számos társadalmi gondol, kérdést az irodalom, s éppen Fekete Gyula vetett fel elő­ször. A népesedési vita — noha a gond még nem oldó­dott meg — az írót igazol­ta. Hasonló vitát fog indí­tani a Nők Lapjában a jó házasságról is. Vitatja ugyan­is. hogy a párkapcsolatokat csak a szex motiválja. Sú­lyos gond viszont az érzel­mi elsivárosodás, a nők — különösen az értelmiségiek —, valamint az öregek elma­gányosodása. Felelős ezért az iskola is. amely túl racioná­lisan, szárazán oktatja a hu­mán tárgyakat Is. A két nem közötti feszültség egyik oka éppen az, hogy a nők érzel­mi élete igényesebb, míg a férfiak sokszor „szakbarbá­rok”, Kevesebbet is olvasnak a férfiak (még az értelmisé­giek is!), s különösen keve­set a középnemzedék. Szóba került: az írók haj­lamosak a divatot követni, s csak a különöset ábrázolják. Holott az olvasók olyan hő­sökkel szeretnének találkoz­ni. akikkel azonosulhatnak, olyan tiszta szenvedélyekkel, amely az ő életükből hiány­zik. ..Tessék kipróbálni, ha az egyik emeli a zászlót, a másik a szoknyát — melyik­re figyelnek oda” — mon­dotta többek között Fekete Gyula, utalva a tévé és a mozi kommersz fogásaira. Többször hangzott fel a jóízű nevetés, a hallgatok szinte észre se vették (pedig meleg volt ám a teremben!), hogy elrepült a délután. Vá­laszt kaptak a kérdéseikre, gondjaikra? Nemcsak erről van szó. Azzal az érzéssel távozhattak, hogy jól kibe­szélgethették magukat, egy jó — noha spontán — kö­zösség tagjai lehettek. Hogy ehhez író— olvasó találkozót kell szervezni? Ne várjuk meg a következő könyvhe­tet! (horpácsi) ♦ Egy költemény (a sok közül) bőrben elbeszélve A diákok őszi foglalkozta­tásának előkészületei meg­kezdődlek. A MÉM illetékesei ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták: az állami gazdasá­gok és a tsz-ek az őszi mun­kákban akkor foglalkoztat- hathatnák tanulókat, ha a termést saját munkaerővel nem tudják betakarítani, és amennyiben a diákok elhe­lyezésére megfelelő intézke­déseket tesznek. A tanuló- ifjúságnak a mezőgazdasági munkába való szervezett be­vonása érdekében az üzemek és az oktatási intézmények egy. vagy több évre szóló szerződést kötnek. A mezőgazdasági nagyüze­mekben az őszi időszakra vo­natkozó diákmunkaerő-szük- ségletet összeírják. A pontos adatokat július 15-ig közlik a tanácsi szakigazgatási szer­vekkel. A megyei tanácsok illeté­kes szakigazgatási szervei augusztus 25-ig értesítik a nagyüzemeket a diákok vár­ható létszámáról. Megjelölik azt is, hogy melyik intéz­mény tanulóit, hallgatóit fo­gadhatják. Gyűlölték vagy rajongtak érte Száz éi Manapság, amikor az iro­dalmi élet lassabban és ké­nyelmesebben csörgedezik mint hajdan; amikor az Írás csak ritkán válik közvetlert társadalmi-politikai tetté, saz írók zászlóvivőkké, meglehe­tősen nehéz elkep/.elni egy olyan ívű pályát, mint a száz éve született Szabó Dezsőé. A kolozsvári protestáns csa­lád sarja, az ismeretlen szé­kelyudvarhelyi tanár gyújtó lövedékeként vágódott a ma­gyarszellemi közéletbe, olyan hatást gyakorolva egy nem­zedék gondolkodására, amely­hez csak Ady kisugárzása mérhető. Féktelen becsvágy- gyal. energiával és önbiza­lommal törte át a kisvárosi lét korlátáit: szava messze- hangzó volt. gyűlölték, vagy rajongtak érte. mint ahogy ö is csak ezt a két szélső ér­zelmi pólust ismerte világ- életében. Mégis a felejtés lett a sor­sa, neve ma már többnyire csak az irodalomtörténészek számára cseng ismerősen, az egykori bálvány elfeledve él­te le és fejezte be életét: Szerb Antal szavaival élve: ..a kollektívum szócsövéből magányos óriássá lett. majd az óriás is elmaradt és csak a magányosság maradt meg”. Ellentmondásos pályája so­rán sokfajta utat végigjárt. Az egykori nyelvész bátor hangú politikai írásaival tűnt fel. ám kapitalizmus ellenes- sége nem a progressziót szol­gálta: lelkesedett a forrada­lomért — ..a vörös csillag ígér virradatot nekem” —. de később szembefordult a forradalommal. Párizsban született Szabó szívta magába a nyugati kul­túrát, ítélőképessége tiszta, szellemi horizontja példaudó- an tág; de a hazai valóság problémáinak megítélésében egyszerre antikapitalista és. antiszocialista, fajelmélete za­varos és veszélyes vonzású; többet rombol, mint ameny- nyit épít. Élete és müve mégsem fe­ledhető. hiszen egyik formá­lója volt kora arculatának. Hatása elsősorban elméleti; még legsikeresebb regényé­ben. az ..Elsodort faluban” sem az esztétikum bizonyult az igazi hatóerőnek, hanem a benne megfogalmazott gon­dolatok; az az ideológia, amely a problémák megol­dását valamiféle hamis ma­gyarságképben, a magyarság ősi erejének egyesülésében, illetve felfrissítésében látja. Világképének veszélyes vol­ta abból is kiderül, hogy ki­ket vallott szellemi elődei­nek ; ha nyomon követjük a gondolati forrásokat, eszmei hatásokat, amelyek a szabó- dezsői magyarságkoncepció, a nietzcheianizmusból és pozi­tivizmusból összegyúrt ideo­lógia kialakulását elősegítet­ték. olyan nevekkel találko­zunk. mint Comte. Taine, Barres. Nietzche, Gobineaués Soréi — ahonnan már nem sok hiányzik a Rosemberg- féle náci fajelméletig. Szabó Dezső sajátosan ma­gyar fajelmélete persze — félreértés ne essék — ko­rántsem azonos ez utóbbival; ő maga a hitlerizmus térhó­dítása idején elkeseredetten, korábbi szenvedélyes gyűlöle­tével tiltakozik a nácizmus, a fasizmus ellen. Ennek a harcnak egyik legfőbb tragi­Dezsó kuma az. hogy ellenfelei kö­zött olyanok sorakoznak, akik éppen az ö szellemi örökö­seinek vallották magukat. Az életmű marxista érté­kelését már elvégezte az iro­dalomtörténet. leszögezve, hogy művei és eszméi isme­rete nélkülözhetetlen a ko­runkat megelőző világ meg­értéséhez és megítéléséhez. Minden tévedése ellenére máig is tiszteljük benne né­pe sorsáért érzett aggodal­mát, mélységes háborúelle­nességét. s nem utolsósorban hatalmas n.yelvalkotó képes­ségét. írói erejét. 1945. január 13-án ezek vol­tak eiete utolsó szavai; ..Én úgyis csak a félútig men­tem .. A haldokló mondata sejteti, hogy ő maga is megérezte azt, amit később monográfu- sa. — Nagy Péter irodalom- történész — így foglalt ösz- sze: ..Szabó Dezső egész élete, pályája, tevékenysége nagy kísérlet volt arra, hogy a művészeti és társadalmi ha­ladás bizonyos eszméit és ele­meit magáévá téve. külön utat próbáljon nyitni a hu­szadik században a reakció és a szocializmus útja között, mindkettőtől kölcsönözve, mindkettővel harcban. Akár tudta, akár csak érezte; ez a kísérlet is üszkös rommá vál­tozott a második világhábo­rúban: ha valaha volt va­lamelyes személyes megvaló­sulási lehetősége, akkor vég­leg és visszavonhatatlanul megszűnt.” GÖMÜRY ALBERT Gpkrajzok a takarékosságról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents