Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-07 / 132. szám

A piros izgat, az ibolya lehangol Színek és emberek Fogyni: legjobban sárga szobában lehet... A vőlegény piros rózsát küld menyasszonyának. A mulató­kat, bárokat piros fénnyel vi­lágítják meg. A gyerekek ösz­tönösen a piros kocka felé nyúlnak először. Ugyanakkor a veszélyt, a tilalmat, a „Meg­állj !”-t is a piros jelenti. Ér­dektelen, unalmas ismerősein­ket szürke embereknek tart­juk. A sötétbarna és az ibolya lehangol bennünket, a fehér az ártatlanságot juttatja eszünkbe, a fekete a gyászt. -Megannyi példa arra. hogy a színek egy részéhez különféle érzelmi vagy gondolati tartal­mak tapadnak. Azt azonban már a tudo­mány állapította meg hogy a színek nemcsak esztétikai él­ményt adnak és érzelmi ha­tásokat keltenek, hanem köz­vetlenül is befolyásolják a szervezet működését. Erről ' győzték meg Nemcslps Antal festőművészt, a Budapesti Műszaki Egyetem docensét azok a vizsgálatok, ame­lyekben egyetemi hallgatók vállalták a kísérleti alanyok szerepét. Az egyik kísérlet bekötött szemű résztvevőitől egyenlő távolságra az egyik oldalon piros, a másikon zöld táblát helyeztek el. Nekik pedig úgy kellett elindulniuk előbb az egyik, majd a másik tábla felé. hogy csak ott álljanak meg. ahol úgy érzik: a kö­vetkező pillanatban már beleütköznének. És a piros szín valami módon meg így. látatlanban is tilosat jelzett. A hallgatók „vakon” sem közelítették meg annyira a piros táblát, mint a zöldet Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy a színek még a gvomorned vképződésre is hatnak. Egy kórházi étterem­ben például aszerint laktak jól kisebb vagy nagvobb adagokkal a betegek, hogy milyen színű volt a környe­zet. Amikor okkersáiga fa­lak között, ugyanilyen ár­nyalatú abroszokkal, evőesz­közökkel terítette^ sokkal Szódavíz nélkül Mozdonyon A Tiszai pályaudvar vágány- sorain csak egyetlen szerel­vény előtt pöfög gőzmoz- donv. a többi vonat már kor­szerűbb mozdonyokkal jár. A sistergő, füstölgő gőzmozdo­nyon. amely Tornanádaská- ra viszi a szerelvényt, há­romtagú személyzet: A. Pet­ro litván mozdonyvezető, Eszlra József, a váltótársa és Tóth Ferenc fűtő. No meg: 40 Celsius-foko.s meleg. — Hogyan bírják ezt a hőséget? — Hideg vízzel hűtjük ma­gunkat — mutatják a 7 li­teres kannát. — Persze, ez itt hamar felmelegszik és az állomásokon újra kell tölte- nünk. De hál nem ez az el­ső forró napunk, sőt nya­runk sem a vasútnál... Szombaton és vásár nap is »» A „rongyos loronyltázakon Nem tartott szabad szom­batot es vasárnapi pihenőna­pot egy komüvesorigád: a miskolci Kilian-déli Lakás­karbantartó Szövetkezet To­mol ya László vezetésével dol­gozó, 11 tagú szocialista bri­gádja. Az Irinyi utca 2». szá­mú, kilencszínles toronyház külső vakolásán, újrafestésén dolgoztak. Több ilyen toronv- ház sorjázik ezen a lakótele­pen. s a mintegy 13 evvel ez­előtt épült házak ..rongyossá­gukkal” csúnyán hámló wull- kyd-festésükkel már erősen rontottak a városképet. Mivel a brigádvezető éppen a kilen­cedik szinten ..függött'' három kőművessel,“ Krompák István e.- Luczak István, a függő- palló gépkezelői adták az in­formációt : — Úgynevezett nemes va­kolattal vonjuk be ezeket a bérházakat. Most dolgozunk először a Terra nova-festék kel. A régi. kékes-szürke szín helyett rozsdabarnák lesznek az épületek, teher betétes er­kélyekkel. zöld és fehér ab­lakokkal. A szocialista kőmű­vesbrigád azért ajánlotta fel szabad napjait is a munkára, hogy minél előbb álmehesse­nek a másik toronyházra is. bogi' minél előbb megszépül­jön a Kilián-déli lakótelep. — Iiőséoben A. Petró István 14 éve, másik két társa harminc esz­tendeje dolgozik mozdonyon. . — A kánikula azért egy kicsit bennünket is megvisel — ismerik el. ,s mondják is a kívánságukat: a kiinduló­helyükön már csaknem egy hete nincs védőital: szóda­víz. — Bár mar mi is dízel­mozdonyon dolgozhatnánk! —törlik meg verítékező hom­lokukat. — De még tíz gőz­mozdony van a Tiszáin, s a kicserélésükre a tervek sze­rint 1980-ig várnunk kell... (r. a.) hamarabb éreztek magukat jóllakottnak, mint. például kékeszöld környezetben. Egy másik kísérlet íűtet- len helyiségben folyt le. Resztvevői a kezük ügyében levő kapcsolóval szabályoz­hatták a fűtést. Amikor a termet narancs vagy piros színnel világították meg. kö­rülbelül másfél C-fokkal ala­csonyabb hőmérsékletet is kellemes melegnek érezték, mint például kékes fényben. Ez azt sugallja, hogy cél­tudatos alkalmazással a szí­nek fogyókúrára vagy ener­giatakarékosságra is felhasz­nálhatók. Hogy mindennek mi van a hátterében? Erre bizonyos mértékig két további kísér­let válaszol. Előzetesemmeg- mérték a kísérleti alanyok, az egyetemi hallgatók pul­zusát és vérnyomását. Az­után a termet néhány percen át piros, maid ugyanennyi ideig kékeszöld színnel vilá­gították meg. Az eredmény: a piros hatására egyértel­műen megnőtt, a kékeszöld fényben viszont csökkent a vérnyomás és a pulzusszám. Ráadásul a kísérlet akkor is ugyanilyen eredményt hozott, amikor később bekötött szemmel megismételték és a kísérleti alanyok nem tud­hatták, milyen színű fény éri őket. A piros tehát azért lett a 'gyerekek és a szerelem szí­ne. mert fokozza a vérnyo­mást. élénkít, kellemes iz­galmi állapotot idéz elő. Ugyanakkor egy furcsa el­lentétre is fény derült. A lá­nyok vérnyomása és pulzusa pontosan a legkedvesebbnek mondott szín hatására emel­kedett meg. a fiúké viszont ekkor csökkent a legalacso­nyabbra. A ma még csak feltételezett magyarázat az. hogy a nők erősebb érzelmi beállítottságuk folytán azo­kat a színeket szeretik leg­inkább. amelyek „feldobják” őket. míg a férfiak nem na­gyon lelkesednek az érzelmi túlfűtöttségért. DR. TÖRÖK ZOLTÁN * Könyvek közül gépek, emberek közé kerül az egyetemista lemmel, kurázsival? Mérnöknek lenni (4.) Birja-e erővel, szakérte- (Kerényi felv.) Diplomás segédmunkásra nincs s zükség Választ kerestünk egy kérdésre, s így utólag bevallva, nem találtuk meg. Mást vártunk? Aligha! A kérdést feltenni könnyű volt. A válaszok érdekesek, izgalmasak, sok min­dent boncolgatnak, de senki sem mondta ki az utolsó szót. Nincs utolsó szó — bizonygatták többen is... Mit jelent ma mérnöknek, fiatal műszaki értelmiséginek lenni? Idezet a Magyar Népköz- társaság Alkotmányából: „A Magyar Népköztársaság tár­sadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes állampolgárnak joga és kö­telessége. hogy képességei szerint dolgozzék.” S még egv idézet, ezúttal az ifjúsági törvényből: ..Elő kell segíteni, hogy a fiatalok — egyéni képességeiket és törekvéseiket, a társadalom Fecskék és fiókák / Tiborc panaszai ebben a hatóban sokan tudjuk kit '.tlröl is. Pantallón idézzük, oe ne. kém most összesen hat szónyi kell ebből: .......nekünk kéményeinkről elpusztulnak a gólyák, meri . ..” Igen: a mert után más következik. Ki­pusztulnál: a golyóink, mert megváltoztak a kéményeink. Ki ne látott volna már sür­gönyoszlopon. villany vezetékek póznáin tró­noló gólyafészket? A gólyák nem pusztulnak el. Okoskodnak. Olvasom a hirt. hogy az Alföldön az aram. szolgáltató vállalatok helyenként meghosz- szabbitják a villanyvezetékek oszlopait. A gólyáknak. Hadd fészkeljenek ezek a kedves meséinkbe vesző, gyermekverseinkben ott­honos nagy madarak az oszlopokon úgy. hogy ne legyenek kárt sem magukban, se a vezetékekben. • Máshonnan való a másik történet. Egy. a Nyéki-tó pariján épített hétvégi ház a fees, kéknek tetszett meg. Fészket vertek a fél­kész hazban, költöttek, elutazlak, és idén visszajöttek. Az építők, ha a tanács nem tud róla, bocsássa meg nekik a tervmódosítást, egy ablakszarny harmadát üresen hagyták, es a fecskék egy óra alatt megtanulták, hogy merre vezet az út a menedékig. És idén már újra költöttek. A házban immáron két fecskefészek van. a népi építészetet bizony csak idézgető gerendán. Rossz elképzeli, hogy ez a fecskecs/alad egy tulajdonoscsere után milyen sorsra jut­na. és au is, hogy a fészek itt szenzációs lakberendezési kellet:. Rossz elképzelni, mert igaz. hogy férj és feleség között a fecskék döntöttek ei a vitát, hogy milyen bútort ve­gyenek. modernet-e. avagy régi parasztszo­bát? A szoba nem sikerült, és mégis jól döntöttek, hiszen a hét rége mas, mint a hét. a hétvége dolga, hogy lehetővé tegye a találkozást a t'árosi életformában majdnem elfelejtett természettel: Sajnálkozva bár. de bevallom: nem tudom. milyen érzés lehet a hétvégi ház lakásdisii- teséhez vett. és mégis jó könyvespolcról le. venni mondjuk egy Burns-kötetet és olvasni úgy. hogy a tízóraijáért négy fecskefiók kia­bál felettem? A nyitott ablak persze kocká­zat. de halba a nyert öröm ennél nagyobb? És a vállalat? A gólyák? Hogy jönnek ók ehhez? A fecske, mit tudom én. hússzor, öt- venszer kisebb, mint egy gólya. Üvegezetten hagyni egy ablak helyét, és műanyag lapocs. kákát tenni a fészek ala. százszor egysze. riibb. mint anyagot biztosítani a magasított póznákhoz. Ráadásul az öröm a gólyák örö. me. az igazgató-tanács nem olvas alatta Burns-versekel. Messzire emegyek. de inegorobálok ideje­korán visszaérni. Lehetséges, hogy ha nem is mindenütt, ha nem is gyakran, de alakuló­ban van egyfajta szemlélet, aminek örül­nünk sem lehet, eléggé? A magasított póznak es a fecskefészkek eppenugy igazak, mini kitördelt fácskáink a parkjainkban. BARTHA GÁBOR szükségleteit és lehetőségeit figyelembe véve — megfelelő élethivatást válasszanak.” képesség és képesítés Nos. mérnökké lenni öt év kemény munkája. Egye­temisták mondották — mint­egy bizonyságul erre —. hogy a miskolci egyetemre köny- nyű bekerülni, de nehéz bent maradni. Évente minden helyre ketten jelentkeznek, tehát, ha nem is olyan nagy, mint a jogi vagy a? orvosi egyetemeknek, de a miskolci műegyetemnek is rangja van. Képesség és képesítés: nem ugyanaz. Nem eg.y cikk, nem egy rádió- vagy tévériport foglalkozott már vele. hogy benzinkutak egyes kezelői, taxik pilótái ilyen, vagy olyan felsőfokú képesítéssel, mérnöki vagy más diplomá­val rendelkeznek. Ez termé­szetesen nem jellemző fiatal műszaki értelmiségünkre, de előfordul, s ezt nem hagyhat­juk figyelmen kívül. Tudom, nem én vagyok az első. s az utolsó sem. aki azt bizony­gatja. hogy egv mérnök kép­zése államunknak nem tíz-, hanem százezrekbe kerül, S ennyi pénzért az állam már elvárja, hogy az a mérnök képesítése szerint, saiát szak­májában dolgozzék. Diplomás segédmunkásra nincs szüksé­günk ! Miért változtatnak pályát fiatal diplomásaink (ha csak ideiglenes jelleggel is?) Ke­vés a fizetés, jóval többet keres náluk egy segéd- vagy szakmunkás. Igaz. de azt se felejtsék el a diplomások, hogy a kétkezi munkások többsége évek. vagy évtize­dek óta ott dolgozik. Külön­ben is. a fiatat műszakiak fizetése csak az első időszak­ban alacsonvabb. később az övéké lesz jóval több. A ké­pesítésüknek megfelelően . .. S lakást is hamarabb kap­hatnak. mert a legtöbb cég­nek érdeke, hogy megtartsa mérnökeit, hisz belőlük lesz­nek a nem is oly távoli jövő vezetői. HA ÉSZREVESZIK A HIBÁT Az. elmúlt hónap 19—20-án tartotta az Országházban a KISZ az országos értekezle­tét. amelynek legfontosabb feladata a IX. kongresszus óta eltelt időszak áttekintése, valamint a két év múlva ese­dékes X. kongresszusig el­végzendő feladatok megbe­szélése volt. Marólhy László első titkár beszédében többek között igv fogalmazott: — Gyakran foglalkoztatja a fiatalokat az is. hogy mennyiben függ saját mun­kájuktól a kollektíva. az üzem. az ország, s ezen be­lül a saját személyes boldo­gulásuk. Nem egy pályakezdő mér­nök arról panaszkodott (he­lyesebb. ha így fogalmazunk: keserűen beszélt), hogy beke­rülnek a gyárba, a termelés­be. s mivel újak (új szem jobban lát!), hamarabb ész­reveszik a hibákat, a hiá­nyosságokat. s ha szólnak ez ellen, vagy változtatni sze­retnének. hamar letorkolják őket. „Ne bolygassuk” — jel­szóval általában elküldik őket, legtöbbször akkor is. ha elképzelésük helyes volt. Fia­tal és tapasztalatlan — mondják a régiek —, s máris vá'toztátni akarna ... Nem kell bizonygatnunk: ez a legtöbb ifjú mérnöknek a kedvét szegi. LEHET RÁJUK SZÁMÍTANI „Az állami szervek és a munkahelyek vezetői segít­sék elő. hogy a fiatalok kép­zettségüknek és adottságaik­nak megfelelő munkakörben helyezkedjenek el, és ennek, valamint képességeiknek megfelelő munkát végezze­nek. . .'' — Az ifjúsági tör­vény idézett cikkelyéből te­hát világosan következik, hogy a fiatal mérnökök is csak mérnöki munkát kap­hatnak — Azért jöttem el a cé­gemtől. mert azt a munkát, amit adlak, egy szakmunkás is meg tudná csinálni. Semmi szükség nincs ott rám ... Az NDK-beli vezető így fo­galmazott; — Kiváló a magyar mér­nökök felkészültsége. CsaK azt nem éltem. Magyarorszá­gon miért nem adnak nekik nagyobb önállóságot ... Egy NDK-t megjárt fiatal: — Olyan feladatot kaptam, amit itthon egv tapasztalt, legalább 40—50 éves mérnök­re mernek' csak rábízni ... — A mérnökség ma nem arra való. hogy úgy mutat­kozzunk be: X. Y. gépész- mérnök Mérnöknek lenni hi­vatás. elkötelezettség. A rangja megvan, meg is lesz sokáig, de a rangból ma már nem lehet megélni. Mutatni kell valamit, s sokat kell mutatni. Azért, hogy az idősebb kollégák megértsék; számíthatnak ránk. Számítsa­nak ránk . . (Vége) ILLÉST SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents