Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-05 / 130. szám

Testnevelők az alsó tagozatban Abban, hogy mar az isko­la íflsó tagozatos osztályaiban megszerettessük gyermeke­inkkel a testedzést és a spor­tot. fontos szerepük van a testnevelőknek. Miskolc 37 alsófokú tanintézményében rendkívül jó. 98 százalékos a szakos testnevelő-ellátottság. (Ez az arány Borsodban 69.5. míg országosan 73.7 százalé­kos.) Remény van arra. hogy hamarosan sor kerülhet az alsó tagozatos osztályokban is a testnevelési órák szakosí­tására. Nem ilyen kedvezőek azon­ban városunk alsó lokú tan- intézményeiben sem a tárgyi feltételek. Tornateremmel 29 iskola rendelkezik. Öt isko­lának csak tornaszobája, há­romnak pedig csak udvara, sportudvara van. Mérnöknek lenni (2.) A Hl. kerületben Két hét alatt jól összebarátkoztünk az üdülő egyik idői alkalmazottjával. Elbüszkélkedett vele, hogy gyönyörű, tágas házat építtetett a fia a faluban. Legalább mi nézzük meg kívülről, belülről, mert a balga turisták úgy mennek el mellette, mintha ott sem lenne, untig azokat a régi, nád­tetős viskókat fényképezik, melyeket a helybeliek már szé­gyellnek is. Legalább 15 éves az emlék. Időközben a népi építészet tihanji rémekeit védetté nyilvánították, de attól tartok, hogy a néni máig sem érti, miért. És hogy mennyien van­nak még rajta kívül- akik nem értik, akik a 30-as évek kispolgári ízlésének megfelelő sátortetős „villákra” esküsz­nek. arról ismét meggyőződhettem, a magánlakás-építés aktuális kérdéseit feszegető ankéton. Báthory Gábor, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, vetített képekkel is bizonyította, hogy bár javult a helyzet, még mindig készítenek olyan terve­ket — az engedéllyel működő! — magántervezők, melyeket így jellemezhetek: drágán megfizetett igénytelenség. Az e célra alakult szakértői bizottság néha csak közelharc árán tudja meggyőzni az építtető elvárásaira hivatkozó tervezői, hogy olcsóbban is többet, szebbet lehetne nyújtani. Azt mondták, hogy zöldfülű... Választ kerestünk egy kérdésre, s így utólag bevallva, nem találtuk meg. Mást vártunk? Aligha! A kérdést fel­tenni könnyű volt. A válaszok érdekesek, izgalmasak, sok mindent boncolgatnak, de senki sem mondta ki az utolsó szót. Nincs utolsó szó — bizonygatták többen is . .. Mit je­lent ma mérnöknek, fiatal műszaki értelmiséginek lenni? Miskolcon, a Tanácsház tér 2. s’ám alatt van egy ki­csinyke. kopott, szürke helyi­ség. amelyet keddenként és csütörtökönként megtölt az „élet". Ez a városi tanács munkaerő-köz vetítő irodája, s az említett két nap a mun- kaerő-közvetítesek ideje. Sok ember megfordul itt; szak­munkás és '.egédmunkás, ápolónő és nyugdíjas, kőmű­ves és gimnáziumi érettségi­vel rendelkező fiatal. Napon­ta több mint száz közvetítőla­pot ámítanak ki. de mérnök még nem jött ide. Miéri is ’ött volna? Nekik nem kell munkát keresni, őket minden vállalat, gyár tárt kapukkal várja. HA TETSZIK, HA NEM Egy nagy vállalat felelős vezetője mondotta: „A pá­lyakezdő műszakiak beillesz­kedése nehezebb, mint más fiataloké... a vállalati verti­kum egészét meg kell ismer­niük. mivel munkájukhoz er­re elengedhetetlenül szükség van. Ismereteiket csak ta­pasztalati úton szerezhetik meg. így beilleszkedésük is hosszabb folyamat.” S aki nem tud beilleszked­ni? Leszámol? — Nem olyan könnyű a helyzetünk!... Ha ösztöndí­jat kaptunk az egyetemi évek alatt egy cégtől, akkor ott kel! dolgoznunk egy bizonyos ideig, akkor is. ha nem tet­szik. Mert egy pályakezdőnek hol van annyi pénze, hogy visszafizesse azt az összeget, amit évek alatt kapott... — A pályakezdők helyzete amúgy is nehéz .. . Amikor mi végeztünk, abban az év­ben lépett életbe a pályázati rendszer, én is pályázat út­ján helyezkedtem el. Mivel egv fiatal mérnök általában három évig pályakezdő, er­ről a munkahelyről csak ak­kor számolhattam volna le, ha találok egy. vállalatot, amely szintén pályázattal ke­resett magának műszakia­kat . .. Ilyet pedig évközben már nemigen találunk, hisz a pályázati állásokat akkorra rnár mind betöltik, tgv kény­telenek vagyunk az eredeti vállalatunknál maradni, ak­kor is. ha az nekünk rossz. Ezt a cég is tudja. Nála kell maradnunk, ha tetszik, ha nem . . . a hűtlenség oka — mint ahogy a munkaerő-közvetítő irodában megfordultak vall­juk: kevés a pénz, kibírha­tatlan a ‘önök. rossz a mun­ka ... Mérnökök, akik leszá­moltak munkahelyükről — most már máshol dolgoznak — erről így beszélnek: PÉNZ ÉS LAKÁS — Még az egyetemen hal­lottam, hogy azt a vállalatot, ahová menni akarok, mér­nöktemetőnek becézik. Mond­hatták. engem nem érde­kelt. Itt dolgozott az apám, sokat mesélt a cégről, jónak látszott. No meg azért is tet­szett. mert világhírű a gyár, és sok mindennel foglalkoz­nak .. . — Akkor miért haoyta ott? — Nem azért, mert kevés volt a pénz. Akkor is tud­* Gyakran olyan munkát kapnak, amit a szakmunkások is fátsZva elvégezhetnek ... (Solymos László felvétele) tani. amikor odamentem, hogy egy kezdőnek nem ad­nak sokat. Elvesztem a sok mérnök között, s nem is vet­ték komolyan a végzettsége­met. Nehéz ott kitörni, de legalább azt elvártam volna, hogy kikérjék egy-egy dön­tésnél a véleményemet. Hát nem kérték, csak az örege­két. Mert ők tapasztaltak! Jó. hogy azt nem mondták nekem : zöldfülű . . . — Az én esetem valamivel egyszerűbb. Mikor elhelyez­kedtem. nős is voltam, azt ígérték, rövid időn belül ka­pok lakást. Azóta született már egy fiam is. lakás még nincs. albérletben lakunk. Most úgy néz ki: lesz. Ez a gyár kisebb, de jobban gaz­dálkodik. jobban is lehet ér­vényesülni ... A főnök bi­zonygatta. hogy meg akarják tartani a fiatal műszakiakat. Azért adnak lakást, is, meg az előmenetelem is biztosítva van . . A SAJÁT BELÁTÁSOM SZERINT És akik megtalálták a szá­mításukat? Akik beilleszked­tek? Akiknek a diploma nemcsak arra elég. hogy úgy mutatkozzanak be: mérnök... Félárnyékban. Kis gyár a mammulcég mellett. A fia­tal műszaki itt nem egv a sok közül, nem egy mérnök. A mérnök! Újít a gyár? Több a 30 év körüli munkahelyi vezető (művezető, gyáregy­ségvezető. MEO-főnök), mint az idősebb főnök. — Itt végeztem a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen, s ez az első munkahelyem. Igaz, hogy csak huszonnyolc éves vagyok, de úgy érzem, itt maradok. A gyártmány- tervezéssel foglalkozom, ön­állóan Adnak tanácsot, az idősebb kollégák, szívesen fogadom, de majdnem min­dent a saját belátásom sze­rint csinálhatok. Szakmun­kás is itt voltam, innen men­tem az. egyetemre, tudom, hogy mi történik a gyárban. A régi főnökeimnek most én vagyok a főnöke, de csak paoíron. Mert mindenben kikérem a véleményüket, ők is az enyémet. Mit mond­jak7 A oénz is jó. bár igaz. hogy soha senkinek nem elég a fizetése. — Végigvittek a gyáron, bemutattak mindent, még nem tudtam, hol fogok dol­gozni. Aztán a szerkesztők, tervezők munkáia tetszett, de szóltam, hogy legalább egv évig lent szeretnék lenni az üzemben Onnan jöttem fel tavaly. Vannak még problé­mák. ezt különösen ott. on­nan lehet látni. Azt mondták a vezetők, hogy csináljak mindent a saiát belátásom szerint. Ők mindenben támo­gatnak. csak a végeredmény legyen jó... (Folytatjuk.) ILLÉSY SÁNDOR Egy év ügyei Nem panaszkodhatnak a III. kerületi hivatal vezetői, dolgozói, hogy nem lenne el­foglaltságuk: évről évre emel­kedik az ügyiratforgalom. Az elmúlt évben például 50 991 üggyel foglalkoztak, ame­lyekből 14 093 esetben hatá­rozattal kellett intézkedniük. A hivatalnál a hatósági munkára a törvényesség be­tartása, a határidőn belüli intézkedés a jellemző. A tényállások jobb felderítése és á körültekintőbb ügyinté­zés eredményeképpen, a dön­tések mind nagyobb része megalapozott. Ezt igazolja a fellebbezések számának, ará­nyának csökkenése. Noha az ügyiratforgalom az elmúlt négy évben 32 százalékkal nőtt'.' a fellebbezések száma' 0,3 százalékkal csökkent, s mindössze 2,3 százalékot tesz. ki. Az állampolgárok többsége időben és önként tesz eleget a III. kerületben a határoza­tokban előírt kötelezettségek­nek. Kényszerintézkedéseket túlnyomórészben csak enge­dély nélküli építkezések, il­letve láthatási ügyek esetén kell foganatosítaniuk. A sátortető lassan-lassan kimegy a divatból. Ám jelent­kezik helyette sok más — semmivel sem jobb — „építészeti” megoldás. A riasztó példák sokaságát vonultatta fel diakon az elő­adó, de most csak néhányat idézek a tipikusak közül. Az ózdi járásban előszeretettel terveznek — terveztetnek? — szuterénes épületeket. Az alsó szinten van az úgynevezett lakókonyha. Tulajdonképpen ebben él a család, a felette levő helyiségek ajtaját csak akkor nyitják ki, ha el akarnak dicsekedni a vendégeknek az új bútorokkal. A hajdani „tisztaszoba" helyett tehát már van „tisztalakás”. A jó­módot akarják fitogtatni a kétszintes lakóházak. Sajnos, ezek a draga épületek — kevés kivételtől eltekintve — sohasem válhatnak kényelmes hajlékká. Láthattunk olyan tervet, melynek botcsinálta tervezője két szinten összesen egyetlen szobát tudott kialakítani. A másik tervben szere­pelt ugyan több szoba is, de mindegyik jóval kisebb, mint amekkora a .házgyári épületekben van. Érdemes-e másfél millió forintot ölni egy ilyen családi ház építésébe? Jel­lemző az óriásira szabott, de legfeljebb közlekedésre szol­gáló előtér is. Ráadásul sokszor égre nyílik a hatalmas üvegezett ajtó. Könnyű elképzelni, mibe kerülne egy ilyen lakás fűtése, ha rendeltetésszerűen használnák, s nem nyo­morogna a csalad a lakókonyhának nevezett, de valójában mindennek használt kis helyiségben. Garázs, amelyikben legfeljebb egy Topolino fér el; fürdőszoba, ahol a kád es a mosdókagvló között csak behúzott hassal közlekedhet a tulajdonos. Modernkedő megoldások: öncélúan megtört hom­lokzatok, bizarr vonalú tetők. Az új lakásoknak körülbelül 50 százaléka magánerőből készül. Hihetetlenül nagy tehát a „jogosítvánnyal” rendel­kező tervezők és a munkájukat elbíráló szakértő bizottság felelőssége. Remek típustervek között lehetne válogatni, ám e tervekkel szemben még mindig tapasztalható — megma­gyarázhatatlan — ellenállás. A falusi életmód megváltozott. Szinte nincs olyan család, melynek egy vagy több tagja ne dolgozna az iparban. A sok kényelmetlenséggel, lemondással járó „kétlakiság" anyagi előnyei vitathatatlanok. A több csatornából összefolyó jöve­delem, s a takarékos életmód eredménye a sok uj ház íal- vainkban. Ennek csak örülhetünk. De ha továbbra is ilyen lassan törnek utat maguknak a gazdaságos és egyben esz­tétikus otthont ígérő tervek, akkor félő, hogy egy-két év­tized múltán hírmondója is alig marad a népi építészetnek, helyette eluralkodik a drága pénzen vásárolt igénytelenség. (békés) Medárd, János, Péter-Pál Jegyzetek júniusról A :íU napo«; júniust valami­kor az Állatöv egyik csillagké­péről a Rák havájiak is ne­vezték, s régi elnevezése a nyárelő hava is. A hónap két napjához kapcsolható a nyár kezdete. A hó első napján kez­dődik a meteorológusok szerint a nyár; a csillagászati nyár pedig — a nyári napforduló időpontjának megfelelően — ez évben június 22-én 0 óra 56,2 perckor köszönt ránk. 21-én és az előző, valamint az ezt kö­vető napokon lesznek az év leghosszabb nappalai és leg­kurtább éjszakái: 20-án és 21-én egy perc híján 16 órán - keresztül tart a napvilág, ösz- szehasonlításul: június l-én még csak 15 óra 42 percig van nappal, azaz a nap 18 perccel kevesebbet tölt az égboltun­kon, mint a napforduló idején. A hó vvi *n viszont már 4 perccel hosszabb az éjszaka, mint a nyárkezdet körüli na­pokon. A sok napfényt magas hő- mérsékleti átlagok kísérik. Budapesten 19.9. Kecskemé­ten 18,1. Pécsett 18.6. Szege­den 19,1 Celsius-fok volt öt­ven év júniusi átlaghőmér­séklete. Mértek azonban Bu­dapesten 1977-ben 33,6-et is, viszont ugyanebben az évben Szegeden és Magyaróváron előfordult 2.9 fokos hőmér­séklet is a nyárkezdő hónap­ban. Negyven év átlagait nézve, a csapadék Budapes­ten 76 milliméter, a napfé­nyes órák szama 269 volt júniusban. Kecskeméten 68 milliméter és 260 óra. Pé­csett 75 milliméter és 272 óra. Szegeden 60 milliméter csapadék mellett 267 órán át sütött a nap. A csapadékállagok azt mutatják, hogy közel jár az igazsághoz a népi meteoroló­gia tapasztalata: ha Medárd napján, június 8-án esik, ak­kor negyven napon át esős idő várható. Hozzá kell azon. ban tenni, hogy a nyári „monszun” szárnyán érkező eső nem napra pontosan Me- dárdkor kezd hullani. Ezt bizonyítja az a regula is, amely szerint „János napja (június 12-e) előtt kérjünk esőt, utána már kéretlenül is jön”. Időjárási jóslat fűződik jú­nius 26-ához, János napjá­hoz is, de időben jóval sze­rényebb. mint Medárdhoz: János-nap előtt, ha esik, négy napig esik. Továbbá: ha János-nap előtt a kakukk jókor kezdi a szólást, olcsó lészen a gabona (azaz jó ter­més várható), ha későn kez­di — drága lészen az élás. Ami a hónaphoz fűződő népszokásokat illeti. pün­kösdkor — az idén június 3-án — az ősi szokások to­vábbéléseként, pünkösdi ki­rályt és királynét választot­tak. Népi eredetű sportverse­nyek, elsősorban a lófutta­tás győztese lett a falu első legénye, akinek pünkösdi ki­rályságához valamikor még a kormánypálca és a korona is kijárt. A pünkösdi királynő címet pedig a falu legszebb, legügyesebb lánya kapta. E népszokásra vonatkozó ada­taink már a XVI. századból is vannak. Júniusra esik a szentiván- éji tűzgyújtás szokása is. Magyar nyelvterületen júni­us 24-e. Iván napja előesté­je volt a tűzgyújtás ideje. Ez a szertartás feltételezések szerint a pogány magyarok rituális tűzgyújtásának foly­tatása. Ma már csak So­mogybán őrzik ezt az ősi népszokást, de néhány évti­zeddel ezelőtt még élt a ■Sai­ga és az Ipoly mentén is. Június jeles napjai közi nem feledkezhetünk meg ; 29-i Péter-Pálról. Ekkor kei dődik ugvanis sok helyen t aratás amennyiben a gabon már kasza alá érett. Cs. B. Drágán vett igénytelenség # Kirándul a család... (Haver Lajos felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents