Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-30 / 152. szám
# Füläp La jós veszprémi festőművész a Balaton és a Bakony festői szépségű tájainak művészi megörökitöje. Hangulatos akvarell- és olajfestményeiből kiállítás nyílt Veszprémben r Georgi Dimitrov Művelődési Központban. (Képünkön: « festőművész vázlatot készít a veszprémi várban.) (Rózsás Sándor felvétele) Vidéken a legjobbak ívadzárás a zenekarnál Mérvkor, nyáron szabadságot kapnak a zenészek is. mint a futballisták. No. nem sokat, mert hamarosan kezdődnek a próbák, részben néhány júliusi, augusztusi kon eertre, másrészt a következő évadra. Mindezt tegnap délben közölte a zenekarral Mura Péter zeneigazgató, az évadzáró társulati ülésen. Az elmúlt évad mérlegét kedvezőnek Ítélte meg a Kulturális Minisztérium Zenei Főosztálya, amikor is a Miskolci Szimfonikus Zenekart a legjobb vidéki zenekarként értékelte. Nyolcvannégy koncertet adtak. illetve adnak augusztus 4-ig. Ebből 48 volt a felnőtteknek szóló, 36 az ifjúsági hangverseny. A színházban 16-szor. a város iskoláiban. intézményeiben szintén 16-szor léptek fel. Ismételten szóba került a már akuttá vált kérdés, gond: a megfelelő próbaterem, valamint a vár lészolgálóhelyiségeinek a hianya. Nincs hova lepakolni a hangszerekéi, eső vagy szél esetén meghiúsulhat a koncert. Ezek: a próbaterem, megfelelő szervezés és propaganda olyan teltételek, amelyeket a zenészek nem tudnak megteremteni. Rajtuk múlik viszont a megfelelő műsorterv kialakítása, valamint az igényes művészi munka. Jelenleg 64 tagja van a zenekarnak. A távlati terv az. hogy ezt a létszámot 75- re emelik. Mura Péter vázolta a következő évad feladatait. Ennek ismertetésére az évad elején még visszatérünk. Hegedűs Gyula párttitkár az MSZMP városi bizottságának üdvözletét tolmácsolta. közölte egy két évvel ezelőtti vizsgálat eredményét, Tolnay Ferenc, a művelődési osztály vezetőjének zárszavával ért véget a társulati ülés. Gratulált az eddigi eredményekhez és további sikereket kívánt. Hangsúlyozta, hogy a zenekar munkája erőssége városunk kulturális éleiének. Vakációra: rádióműsorok gyerekeknek Tartalmas vakácips programot kínál a rádió a kisiskolásoknak. Móra Ferenc és Benedek Elek műveinek rádiós feldolgozása készült el a közelmúltban. Július 14-én hangzik el Móra Ferenc híres regényének feldolgozása, a Csilicsa- la Csalavari Csalavér tündöklése és bukása című rá- diójáték.A nagy magyar mesemondó., Benedek Elek két alkotását hallhatják az ifjú rádióhallgatók. Augusztus közepén mutatják be a Deszka- vári királyfi című mesét. A rádiójáték Nemtudomka, a kis királyfi — Nagy Gábor alakítja —, kalandos élelet kiseri nyomon. Augusztus végén sugározzak a Mvrkó királyfiról szóló mesejátékot, amelynek főszerepeit Gyabronlca József, Esztergályos Cecilia és Ven- czel Vera alakítja. Július 8-án mutatják be az Aranyvirág című mongol mesejátékot, amely elsősorban a 6—10 éves apróságok számára íródott — a főhős. Aranyvirág és a fiatal vadász szerelmének kalandos történetéről. Ugyancsak július közepén sugározza a Rádió A Gyémánthegy leánya című. koreai népmeséből készült rádiójátékot, Hegedűs D. Géza. Bessenyei György és Venczei Vera fószerepáesevei. Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottságo és o Déli Hírlap szerkesztősége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pályázni kél kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július 1-ével kezdődik, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség o megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolában, s ugyanitt adja át a dijakat. Pályadíjak (mindkét kategóriában külön-külön): I. díj: 2500 Ft-os, II. dij: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-es vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével) a következő címre küldjék a pályázók: Déli Hírlap, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pl: 39, Kombináljuk az anyagai! Egy ruhát több anyagból kombinálni! Az idei, nyári szezonnak ez az egyik fő divatjelszava. Flanellt kartonnal és viszont, szaténnal és más anyagokkal lehet variálni. Az egyszínű alapanyagot szépen egészíti ki egy virágos fodor, és fordítva. De mint képünkön is látható, a kockás kiegészítője is lehet egy vele harmonizáló mintás anyag. A maneken azonos színű, de merőben más mintázatú, nyomott kartonból készült ruhát visel. Az együttes kétrészes. A felsőrész keskeny galléros, ejtett vállú, bő ingblúz. A gallért, a gombolóját és a mandzsettát díszíti a kockás anyag. A szoknya húzott, egy széles csík és egy fodor ékesíti a blúz anyagából. Hűvösebb estéken jó szolgálatot tehet egy hozzávaló kis lélekmelegítö. melynek az eleje spiccesen szabott és egy-egy lekerekített zsebklapni díszíti. A modellt Mészáros Eva. a Magyar Divatintézet tervezője készítette. Van egy barátom, okos fiatalember. szakmájának kiváló művelője. Szinte naponta találkozunk, és szinte nincs olyan nap. hogy valamin — valamiken —, fel ne háborodna: hallott, tapasztalt, olvasott hibáján embereknek. embercsoportoknak. Dühíti mások kapzsisága, ge- linctelensége. szerzési vágya, urizálása és minden, amit úgy érez. hogy idegen társadalmunk elveitől. Kíméletlen kritikus. Minden szép és jó lenne, ha önkritikusnak is olyan kiváló lenne, ám magának majdnem mindent megenged, ami miatt másokat elitéi. És milyen indokkal? Ha mások megteszik, én is! Nem lesz bolond kimaradni a jóból. Dr. Bernath József, a pécsi Tanárképző Főiskola tanára előadása közben többször felmerült előttem barátom képe. Ö úgy érzi, hangoztatja is. hogy közéleti ember. Bátran a szemébe mondja mindenkinek. Majdnem mindenkinek. Nem kell bizonygatnom, hogy ez kevés, mint ahogy azt sem. hogy valóban nehéz úgy élni, amiként azt másoktól elvárjuk. A közéleti ségre való nevelés kérdéseiről beszélve a miskolci nyári egyetem hallgatóinak, először a fogalmat határozta meg di\ Bernáth József. A tömegek, a dolgozók érdemi beleszólása közös dolgainkba, önmagunk kiszakítása a közvetlen érdekek köréből, anélkül, hogy ezzel valami aszkétizmust vállalnánk magunkra. Közéletiség az. amikor nem arra várunk, hogy a társadalom adjon, hanem először is mi adunk. (Természetesen annak tudatában, hogy ezért nekünk ilyenolyan jó jár.) Sok szó esik napjainkban az önzésről, okkal. Elharapózott az anyagias szemléiéi, am elobb-ulóbb tapasztalnia kell minden jó módban élőnek. hogy ez nem egyenlő a jó közérzet biztosította jól éléssel. Mielőtt az olvasó valami csúnyát mutatna, meg kell nyugtatnom, hogy magam is úgy érzem: egyelőre a legtöbben — akik vizet prédikálunk —, ha nem is bwt, de Iróccsót iszunk. A magantuiajdon ezer éven át programozódon az emberiségbe. a társadalmi harminc esztendeje. Hosszú még az út, melynek végén milliók jó szokásává lesz a közügyekkel való foglalkozás. Nem lehet a közé’etiséget egyik napról a másikra elrendelni, hiszen az ember olyan, aki saját gondjait, viszonyait, tapasztalatait az egész társadalomra kivetíti, és ezek a saját élmények nem szükségszerűen egyeznek meg a tái-sa- dalmi átlaggal”. Egyáltalán: szükségszerű-e a mi társadalmunkban az. hogy az ember közéleti ember legyen? — tette lel. majd válaszolta meg a kérdést dr. Bernáth József. Szükségszerű. mert minél többen vannak a másokért felelősséget érző. agilis, gondolkodók. annál inkább fokozódik a társadalmi közmegelégedés. Az ifjúság szerepéről szólva azt hangsúlj'ozta az előadó, hogy döntő kérdés: találkozik-e a felnövekvő nemzedék a marxizmussal vagy nem. illetve ha találkozik, megbirkózik-e vele. vagy elmegy mellette? Abban, hogy közéleti gondolkodású generációk nőjenek fel. a felnőtteké a döntő szerep, az ő példamutatásuk, az általuk kiszabot! feladatok. — melyek hasznos munkára serkenthetik a fiatalokat —. tetteik és szavaik őszintesége irányítja a mindenben kételkedő, gyakran tévedő, időnként csetlő-botló, de sohasem rossz ifjúságot. (sr.klMuí os) Házimozi Jubilál az „Uránia ’ A Nemet Demokratikus Köztársaság Urania Ismeretterjesztő Társulata megalapításának negyedszázados jubileumára hétfőn Berlinbe utazik a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat delegációja Kurucz Imrének, a társulat főtitkárának vezetésével. Az ünnepi esemen.y részeként a TIT főtitkára kitüntetéseket nyújt át a partner- intézmény vezetőinek és azoknak a társadalmi aktivistáknak, akik a két ország ismeretterjesztő szervezetei közötti tartós kapcsolatok és a jó együttműködés kialakításában élen járnak. mozi című. tévéjátékban csak helyeselhetünk) és a produktumban megvalósult eredményt. Mert miközben örültünk. hogy nagyon is fontos erkölcsi, sőt politikai kérdéseket feszegetett kritikusan, elesen. bosszankodnunk kellett a dramaturgia ügyetlenségein. a jellemábrázolás elnagyoltságán. Leegyszerűsítve két szemlélet, világfel fogás ütközését, ütköztetését láttuk a képernyőn. A sikeres b^ty (Sziláié gyi Tibor) és a helyét nem találó öcs nem új motívum. Gondoljunk csak Györgyre, a „rókalelkűre” és Miklósra, a derekre, aki csak hosszas kálváriájává^. sől hőstett után éri el azt. ami a születés jogán öt is megilletné. Arany János Toldija azonban na1- gyón is valóságos társadalmi konfliktust érzékeltet a testvérviszállyal. Nem csupán arról van szó, hogy a nép fia a saját erejéből emelkedik fel. Arany János nem egy esetet kívánt leírni, hanem egy tendenciát, érzékeltetni. Az erkölcsi igazság az elnyomott. megalázott, a béresekkel együtt élő Miklós oldalán van, mint ahogyan a történelmi igazság is. Nem áll ez a szerdán látott tévéfilmre! A Lukacs Sándor által megszemélyesített kisebbik fiú nem elnyomott, nem kisemmizett, hanem egyszerűen és közönségesen felelőtlen ember. Nem abban az értelemben. ahogyan azl a sógornője (Bordán Irén) a szemére veti, ez igaz. De nem vehetjük komolyan a szólamait a „szabadságról'’ egy olyan embernek, aki lényegében semmit sem tesz ezért a szabadságért. A sodródás, a sodorta- tás még nem szabadság. A szabadosság sem. s ezt nem csupán a szójáték kedvéért mondjuk. Ez azonban — sajátosan és sajnálatosan ... — nem jelenti azt. hogy nincs igaza akkor, amikor a bátyját vádolja. Mert nem igazol senkit a karrier, a luxusvilla sem. Erkölcsileg semmiképpen, ha azt olyan eszközökkel szerzi meg valaki, ahogyan láttuk. (Megvesztegetés, korrupció.) A korrupció, a korrumpálódás ugyanis jiem ott kezdődik, hogy elfogadjuk a csúszópénzt. A baj sokkal mélyebben van. Akit például nem háborít fel, hogy a felesége megcsalta (akár az öcs- csével is), es fölényes cinizmussal, blazírtan tűri, hogy ezt az arcába is vágják, azzal minden megtörténhet. Kicsit általánosítva: velünk történhet meg minden, ha nem figyelünk oda ezekre az emberekre !... Lendvai György nagyon is valóságos és aktuális társadalmi, erkölcsi gondokról beszél, de nem tudta ezeket érdemben. művészi szinten ábrázolni is. Mihályfy Sándor rendezese nem tudta korrigálni a forgatókönyv dramaturgiai „nagyvonalúságát"’. (horpácsi) „Az erkölcs az adott kor politikuma.” A miskolci nyári egyetemen hangzott el ez a mondat a minap a/, egyik előadásban. A szövegösszefüggésből kiragadva így nem sokat mond, hoiou nyilvánvaló, hogy miről van szó. Egy adóit kor erkölcsi normáit nem lehet elvonatkoztatni a társadalmi viszonyoktól, az életszínvonaltól, életmódtól, attól a módtól, aho_ ,gyan az emberek megélik a konfliktusokat. Továbbgondolva ezt, megfogalmazódik a mindenkori művészet feladata is. Zalabai Zsigmond, a kitűnő pozsonyi kritikus ezt úgy fogalmazza meg, hogy az ethosz (erkölcs) es az esztétikum szervesen összefügg. Magyarán: erkölcsi tartás, kötődés nélkül nem lehet érvényes, értékes művet létrehozni. Minden alkotás ítélet Is egyben: a művész ítélete a világról, amelyben él De ez az ítélet egyben megméri magát a művészt is — az esztétikum mérlegén. Ezért — és nem másért — választja ketté a kritika a művészi szándékot (amelyet a szerdán este látott HáziVizet prédikálunk? A közéletiség kérdései
