Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-27 / 149. szám

3^ Rajt után. Pillanatkép a tavalyi versenyről, a szerencsi országúiról... (Szabó István felvétele)-------------------------1 A Rádiótói kérdezték — a OH válaszol Labdarúgók, játékvezetők I. Forum volt a Magyar Rá­dió miskolci stúdiójában „Olimpikonok és kocogok” címmel. A megye sportéle­tének vezetői válaszoltak a kérdésekre, igen röviden (a műsoridő alatt). Ezek közül is vissza-visszatérünk né­hányra, továbbá azokra a kérdésekre is választ keres­tünk, amelyek egyáltalán nem hangzottak el a műsor­ban. A kérdezők többsége — mint az várható volt — a labdarúgás felől érdeklődött, de szép számmal akadtak a labdarúgó-játékvezetés kuli. szatitkait firtatok is. 0 „Sípszó” jeligével egy mis­kolci hallgató azt tudakolta, miért nincs NB I-es játékve­zetője Borsod megyének? Dr. Borossy László, a Bor­sod megyei Labdarúgó Szö­vetség elnöke: — Évek óta probléma ez. Két okra veze­tem vissza a kérdést. Egy­felől a kiválasztás nem volt szerencsés. Akik bizalmat kaptak, nem hozták azt, amit vártunk tőlük, másfelől pedig az, hogy volt olyan játékve­zető is, aki családi ok miatt visszavonult. Jelenleg csak NB II-es bírókkal rendelke­zünk. A kiválasztás új ala­pokra helyezésével igyek­szünk kilábalni ebből az ál­datlan helyzetből. Tudniillik olyan furcsa kettősség van, hogy egy igen jó NB I-es csapattal rendelkezik a vá­ros, ugyanakkor nincs NB I-es játékvezetője. (Borsod megyének van, az ózdi Tátrai személyében.) Amiről viszont nem tudtam szót ejteni a fó­rumon, az a kiválasztás. A megyei mérkőzést vezetőket rendszeresen figyeljük. A legjobbakat felterjesztjük az MLSZ-nek. Ha elfogadja, tag­ja lesz az NB II-es keretnek. Ettől kezdve működését már az MLSZ figyeli, és a muta­tott „formája” alapján hív­ják meg az első osztályú ke­retbe. • Nagy Béla, az LKM-böl azt kérdezte, mi az újság az át­igazolásokkal kapcsolatban a DVTK-nál? Árvái Béla, a DVTK elnöke még adásidőben vála­szolt rá. Ügy látszik, kevesen hallották, mert még az adás után is érkeztek kérdések a témáról. Ezért az elnök meg­erősítette: — Ügy érezzük, a csapat idei teljesítménye jó volt. A játékosállomány megfelelő ahhoz, hogy a következő év­ben is a kívánalmaknak meg­felelően szerepeljünk. Ezért a szakosztály nem tervez át­igazolásokat más NB I-es kluboktól. 0 Mi újság a „bundával” — kérdezték többen is, többek között Kincses Lajos Kazinc­barcikáról, aki igen keményen büntetné a bundázókat, elvenné a pontokat a csapatoktól. Dr. Borossy László is ész­revett néhány hasonlót. — Való igaz, hogy nem kellett különösen éles szem az NB I és az NB II néhány mérkő­zését látva ahhoz, hogy az előre megegyezés szembe­tűnjön. Szerencsére a megyei bajnokságban nem láttunk ilyet. Megítélésem, hogy az MLSZ a jövőben még jobban oda fog figyelni a kétes ered­ményekre, és kellő szankció­kat hoz elkerülésük érdeké­ben. (d. tóth) Birkózás A hét végén lebonyolított ju­nior bajnoki versenyen a diós­győri birkózók a két bajnoki cím mellett több értékes helye­zést is szereztek. A már koráb­ban közöltek kiegészítéséül Rusz- nyák József edző elmondotta, hogy a szabadfogásúak bajnok­ságában a DVTK-s Migléczi nagyszerűen birkózott, a döntő­ben imponáló fölénnyel, két vál­lal győzte le pécsi riválisát. Gazdagot, s ezzel megszerezte a mongóliai IBV-n való részvétel jogát. Az ugyancsak bajnok Bo­ros súlycsoportjában viszont még nem dőlt el a kiküldetés kérdése. A szabadfogásúak között to­vábbá harmadik lett a nehézsú­lyú Fodor, akit — az edző véle­ménye szerint — bírói tévedés fosztott meg az ezüstéremtől, s különben is csak mérlegeléssel szorult a harmadik helyre. A 90 kilogrammos Földesi igen nehéz csoportba keült, s így csak a hatodik helyet tudta megszerezni. A Kecskeméten versenyző kö­töttfogású diósgyőriek közül Szabó (100 kg) a második, Pávai (90) a harmadik, Pongó (57) pe­dig a negyedik helyen végzett. Kerékpározás XIV. Nemzetközi Bükk Xepa 1979. évi Hármas csapat- verseny Rangos kerékpárosverse­nyek színhelye lesz Miskolc péntektől vasárnapig. Egyfe­lől itt rendezik meg a Ma­gyar Népköztársaság 1979. évi „Hármas csapat”-bajnok- ságát, másfelől a XIV. Nem­zetközi Bükk Kupát. Június 29-én, pénteken 8 órakor indul a „Hármas csapaf’-bajnok- ság mezőnye, a szikszói ország­út 187-es kilométerkövétől há­rom távon. A felnőttek 70 kilo­métert tesznek meg (a 222-es ki­lométerkőnél fordulnak), a ju­niorok 60-at (fordulás a 217-es kilométerkőnél) és az ifjúságiak 50 kilométert (ők a 212-es kilo­méterkőnél). Az évente visszaté­rő verseny célja az idén sem változott: az olimpiai csapatver­seny számára alkalmas sportolók nevelése, a bajnoki cím és he­lyezések eldöntése, a sportág népszerűsítése. A XIV. Nemzetközi Bükk Kupa kerékpárosverseny a fenti cé­lokon kívül még az északi hegyvidék és Borsod megye meg­ismertetését is célul tűzte ki, a lengyel, a csehszlovák kerekezők- kel együtt, a háromnapos ver­senyen több mint 150-en indul­nak, négy szakaszban. A miskolciaknak bizonyára nagy élményt jelent majd, a péntek délutáni (17 órakor in­duló) háztömb körüli verseny. A rajt és a cél a Kilián-dél. A verseny útvonala: Kilián-dél, Ár­víz utca, Irinyi utca, Hámán Ka­tó utca, Könyves utca, Lóráníffy utca. A versenyzők 30 kört tesz­nek meg, hat részhajrával (a táv körülbelül 54 kilométer). Szombaton délelőtt 8 órakor egyenkénti indításos versennyel folytatódik a küzdelem a sze­rencsi műút 0 kilométerkövétől a 10-esig és vissza. A délutáni mezőnyverseny kiindulópontja ugyanott, a táv viszont 110 kilo­méter. Az útvonal: Miskolc, Szikszó, Encs, Abaújszántó, Tály- lya, Mád, Szerencs, Miskolc. Az indítás időpontja 15 óra. Vasárnap még énnél is hosz- szabb távot, 142 kilométert telje­sítenek a versenyzők reggel 9 órától, ugyancsak mezőnyverse­nyen. A sajószentpéteri országút l-es kilométerkövétől lesz a rajt és a cél, az útvonal pedig: Mis­kolc, Sajószentpéter, Edelény, Szendrő, Szin, Jósva, Aggtelek, Ragály, Kelemér, Putnok, Sajó­szentpéter, Miskolc. D. T. B. fl lipÉfari Mint arról tegnapi szá­munkban szóltunk, nehéz helyzetben van az MVSC NB I osztályú női röplabdacsa­pata. Bár jelenleg a kiesési helytől kettővel előbbre áll, Miskolcon Országos sportnapok 16 ezer főt számlál az üvegipar. Évente több ezren vesznek részt a gyárak, gyár­egységek vetélkedőin külön­böző sportágakban. A leg­jobbak (mintegy 400-an) — kibővülve Pancsevo (Jugo­szlávia) és Kavalier (Cseh­szlovákia) üzeme sportolóival — három napig versenyez­nek Miskolcon, az Egyetem- városban 7 sportágban, a XI. országos üvegipari sportna­pokon. Az asztalitenisz színhelye az E/3-as épület tornaterme, az E/4-ben a röplabdázók és a sakkozók találkoznak, a MEAFC-pályán a kispályás labdarúgó-mérkőzésekre és az atlétikára kerül sor, a MEAFC-lőterét a lövészek veszik birtokukba, míg a teke az LKM-pályán (LKM Ven­dégház) lesz. És, hogy az „Ép testben ép lélek”-elvnek is eleget te­gyenek, szellemi vetélkedő és bélyegbemutató színesíti a programot. * A Cement- és Mészművek hejőcsabai gyára a rendezője a VII. cementipari sportna­poknak. Szombaton és vasár­nap vetélkednek az iparág dolgozói atlétika, sakk, a kis- és nagypályás labdarúgás, lö­vészet, asztalitenisz sport, ágakban. A sportbizottság szerint az országos döntőben 257-en vesznek részt, 11 gyár, illet­ve gyáregység képviseleté­ben. Rajtuk kívül névre szóló meghívót kaptak a gyárak igazgatói, párt-, KISZ- és szb-titkárai, és a sportelnö- kök. (Mind az üvegipari, mind a cementipari sportnapok rész­letes programját pénteki számunkban „A hét vége sporteseményei” rovatunkban közöljük.) Olimpiai fáklya-buszok Görögországot, az olimpiai játékok szülőhazáját, több ezer kilométer választja el Moszkvától, az 1980. évi olimpia városától. Az olim­piai lángot ezen a hosszú úton sportolók viszik, akik kézről kézre adják a fáklyát, mint a stafétabotot. Gépko­csi kíséri majd őket, s tar­talékfáklyákat visz. A Rigai Autógyár, a RAF e célra speciális mikrobuszokat ké­szített. Ezekben külön fülke van, benne megfelelő üregek a fáklyák tartására. Kitűnő szellőzésről gondoskodtak a tervezők; a szokatlan szál­lítmányt kísérő utasoknak kényelmes hálóhely, munka­asztal, légkondicionáló be­rendezés is rendelkezésére áll. öt ilyen mikrobusz készül. Az egyik a Görögországból Moszkvába vezető utat teszi meg, a többi pedig Moszkvá­ból Leningrádba, Kijevbe, Minszkbe, és Tallinnba megy, ahol az olimpiai játékok egyes versenyeit rendezik. előnye elhanyagolható. Ezért lenne jó, ha minél többen buzdítanák a csapatot pénte­ken 15 óra 30-kor az MVSC- pálya röplabdatermében, ahol is az ellenfél a BVSC lesz. Történelem előtti körte Történelem előtti haszon- növények kövületeinek csak­nem folytonos rétegzödési sorrendjére bukkantak a tu­dósok a görögországi Argo- lisz délnyugati partvidékén. Az ottani mészkőhegység jellegzetes üreg- és barlang­rendszere őrizte a leieteket. A szénsavtartalmú vizek mélybe szivárgásával kelet­keztek ezek az üregek, ame­lyeknek fala a lezúduló víz hatására kilúgozódott. Az ezekben a barlangokban ta­lált leletek teszik lehetővé, hogy vissza lehessen követ­keztetni az i. e. 20 000 és 3000 közötti időszakban az égéi vidék akkori lakóinak élet-, lakás- és táplálkozási szokásaira. A fellelt rétegek minde­gyikének korát a C—14-es módszerrel határozták meg. A legalsó rétegekben, ame­lyek az i. e. 20 000 és 11000 közötti időszakból származ­nak, kizárólag csak az ún. érdeslevelűek (Boraginaceae) magvait találták. Ezek a magvak sajátos keménységük következtében konzerválód­tak és úgy tűnik, nincs ki­zárva annak lehetősége, hogy ezeket a növényeket fekvő­helyként és tüzelőanyagként használhatták, míg gyökere­ik festőanyagként is szolgál­hattak. Azonban az is elkép­zelhető, hogy a magvakat a rágcsálók vagy a madarak gyűjtötték össze. A leletek között lencsékre is bukkantak, amelyek közül az elsők — amennyire azo­kat pontosan osztályozni le­het — i. e. 11 000 körüli idő­ből származnak. A legtöbb rétégben bükkönymagvakat, pisztáciákat (örökzöld cserje, fűszer) és mandulát mutat­tak ki. ■ A vadkörte gyümölcseit és magszemeit biztosan az i. e. 7300 körül lehet kimutat­ni, ugyanekkorra a borsót és i. e. 6000-re a búzát. A le­letek között kétsoros árpát is kimutattak, valamint i. e. 4500-ból származó búzát és vadszőlőt is azonosítottak. Futószalag-hisztéria Egy amerikai kis­üzemben történi, hogy asszonyok egy csoportja megszokott munkáját végezte, csövázas kerti oúto- rokat állított össze. Egyszercsak egyikük „kékes ködöt” vélt látni a szeme előtt, hamarosan hasonlót észlelt egy második, majd egy harmadik asszony is, míg vé­gül már tízesével kezdtek panaszkodni az asszonyok fejfá­jásra, rossz szájízre, szédülésre, gyenge­ségre. A tünetek gyorsan terjedtek, szinte járványszerüú en. Végül az üze­met néhány napra be kellett zárni, hogy az ipari és egészségügyi szakér­tők levegőmintát ve­gyenek és megálla­pítsák, milyen mér­gező anyag lehetett a tömeges megbete­gedés oka. A vizsgálatok azon­ban nem vezettek eredményre, leg­alábbis semmi olyan anyagot nem találtak, amely magyarázatot nyújthatott volna a tömeges megbetege­désre. A rosszuilé- tek oka ugyanis tö­megpszichózis volt, ami újabban az ipa­ri üzemekben is fel­bukkan, s a laikusok „futószalag-hisz­tériának” nevezik. Az orvosok régóta tisztában vannak az­zal, hogy a szelle­mi és érzelmi túl­terheltség jelentette stressz testi megbe­tegedéshez vezethet: gyomorfekélyt, szív. bántalmakat, fejfá­jást és egyéb testi bajokat okozhát. A futószalag-hiszté­riával kapcsolatban az orvosi szakértők azt állapították meg, hogy stressz hatásá­ra a munkások kö­zött egyidejűleg olyan tömegeién ter­jedhet el valamilyen testi baj, mintha járvány ütötte volna fel a fejét. E jelenséggel az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak, s legutóbb az egész­ségügyi hatóságok és munkapszicholó­gusok chicagói kon­ferenciáján is sze­repelt. Annál is in­kább, mert igen sú­lyos helyzetet idéz­het elő, amikor ilyesfajta tömegpszi­chózis jelentkezik egy munkahelyen. A tömegpszichózis­nak velejárója, hogy az embereken hirte­len nagyfokú gyen­geség lesz úrrá, alig tudnak lábra állni, lélegzésük gyorssá válik és még gör­csök is felléphetnek. Érthető, hogy pél­dául, ha az emberek azt hallják, hogy a levegőben vaiümi- lyen mérgező any** van és körülöttük egymás után lesznek rosszul, ez pánikot idézhet elő. A kutatók most azt vizsgálják, hogy mi. lyen indítóokai le­hetnek az ilyen je­lenségnek, amikor semmiféle fizikai anyag — gáz vagy méreg — nincs je­len a helyiségben. Néhány magyarázat máris létezik. A „kitörés” rend­szerint futószalagnál fordul elő, ahol min­denki ugyanazt a mozdulatot ismétli újból és újból vagy iskolákban, ahol a szigorú rendszerben folyó tevékenység jelentős feszültséget idéz elő. Azokon a munkahelyeken, ahol ez előfordul, jellem­ző, hogy általában nincs lehetőség elő­menetelre, a zajszint nagyon magas és a betegség az esetek 90 százalékában a nőket érinti. Bizo­nyos különbségek mutathatók ki azok viselkedése és sze­mélyisége között, akiket a betegség érint és azok között, akiket ugyanazon a helyen nem érint. A herendi TÖ-HOA # Hanzély Jenő iparművész, a világhírű Herendi Porcelán- gyár tervező művésze, 40 éves munkássága alatt több tár­sadalmi és művészeti díjat kapott munkája elismeréséül. A művésznek a közeljövőben gyűjteményes kiállítása nyílik a fővárosban A nyugdíj előtt álló művész jelenleg az 1500-as években készült TÖ-HOA szobrokat formázza meg porce­lánba. A képen: utolsó simításokat végzi az egyik TÖ-HOA szobron (Rózsás Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents