Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-25 / 147. szám

4c A diósgyőri és ózdi fúvósok egyesített zenekara is szórakoztatta a juniális résztvevőit Vasasok juniálisa «W Össze­tartó, nagy család (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi beszéd után ko- szorúzási ünnepségre került sor. A jelenlevők között ott láttuk dr. Havasi Bélát, a megyei és Kolláth Sándort, a városi pártbizottság titkárát, Rózsa Kálmánt, Miskolc me­gyei város Tanácsának el­nökét, Tóth Józsefet, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkárát, Szegő Istvánt, a vasasszak­szervezet megyei szervezőjét. Az emlékmű taiapzatán elhe­lyezték a megemlékezés vi­rágait a nagyüzemek, élükön a Kiváló Vállalat címmel ki­tüntetett Ózdi Kohászati Üzemekkel, akiket a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyő­ri Gépgyár, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a December 4. Drótművek, az EmASZ, a MEZŐGÉP, a Csavaripari Vállalat 2. sz., ongai gyár­egysége, a szakmunkásképző intézetek képviselői, majd az MHSZ megyei és városi ve­zetőségének képviselői követ­tek. Végül koszorút helyeztek el a Lenin Kohászati Művek vendégeiként Miskolcon tar­tózkodó szovjet és bolgár de­legációk vezetői. Amikor az MHSZ vezetői helyezték el koszorúikat, a Csanyik légte­rében teltűnt az MHSZ HA- TRT felségjelű, Tréner—6 tí­pusú repülőgépe, s tisztelet­köröket írt le az ünneplők felett. Ünneplőket írtam, nem vé­letlenül. Mire befejeződött a koszorúzási ünnepség, már mintegy 20 ezren voltak a Csanyikban. Sokan családos­tól heveredtek le egy-egy ár­nyat adó fa alá, mások mun­kahelyeik sátrait keresték fel. A legnagyobb meglepe­tés azt a mintegy 1200 ózdi vasast érte, akik a távoli kohászvárosból érkeztek Mis­kolcra. Vadonatúj, ez alka­lomra összeszerelt faház vár­ta őket, természetesen ebéd és sör. Mert a vendéglátás­ról nemcsak a nagyszerűen felkészült vendéglátóipar és Zöldért, de maguk a vál­lalatok is gondoskodtak. Igaz, néhányaknak jobban esett a saját föztjük, — több mint 30 # Fő a családi bográcsos helyen főtt a családi bog'rá- csos —, a többség azonban az üzemek jóvoltából ebédelt ezen a napon. Még jószerével be sem fe­jezhették az ebédet a vasa­sok, már megkezdődött a gazdag kulturális és sport- program. A pályákon és a tréfás játékok színhelyein a legfiatalabbaktól a legidőseb­bekig mindenki megtalálta a korosztályának megfelelő sportolási lehetőséget, a szín­padon pedig egymást váltot­ták a vasas művészegyütte­sek, fúvószenekarok, beat- együttesek. Késő estig mint­egy 30 ezer vasas szórakozott tegnap a vasas juniálison. A déli órákban arra kér­tük Agócs Istvánt, lapunk ol­vasói számára foglalja össze benyomásait: — Nagy öröm számunkra az, hogy a főváros után ép­pen Borsodban, a legnagyobb létszámot tömörítő vasasok rendeznek, immár hatodik íz­ben juniálist. Az a tény, hogy a 7Ó ezres vasaskollektíva csaknem fele eljött ide. ön­magáért beszél. Az előkészü­letek. a szervezés, a lebonyo­lítás, a rendkívül gazdag programok nemcsak a szer­vezőket dicsérik, de vala­mennyi vállalatot, hiszen se­gítségük nélkül nem adott volna ilyen szép élményt a juniális ... A VI. borsodi vasasjuniá- lisra a szervezők tapasztalat- csere jelleggel meghívták 18 megye vasasszervezőit is. Kö. zülük a rangidőst, Kakas Ká­rolyt, a Baranya megyei va­sasszervezőt kértük, össze­gezze tapasztalatait: — Péntek délutántól tar­tózkodunk Miskolcon, s amit láttunk, az igen felemelő. A szervezés, a lebonyolítás el­sőrangú, ami a vállalatokat, azok dolgozóit dicséri, bizo­nyítva: rendkívüli az össze­tartás a borsodi vasasok kö­zött. Hazatérve — s ezt va­lamennyiünk nevében mond­hatom — megyénk vezetőit A ÜIGÉP szocialista brigádjai Gyűjtik a dokumentumokat A Diósgyőri Gépgyár szo­cialista brigádvezetőinek idei tanácskozásán többek között elhangzott egy javaslat arról is. hogy a szocialista brigád­mozgalom harmincadik év­fordulója alkalmából gyűjtsék össze a mozgalom történetével kapcsolatos dokumentumo­kat. A javaslatot efogadták, felhívássá fogalmazták, s a felhívás értelmében jelenleg számos szocialista brigád megkezdte a dokumentumok gyűjtését. Több kollektíva ki­bővítette az év elején tett vállalását azzal, hogy a moz­galom eredetét kutatja, s írásban rögzíti. •*í >' y; <4? (Kerényi László felvételei) tájékoztatjuk az itt látottak­ról, s szeretnénk megnyerni őket hasonló juniálisok ren. dezésének. Csak felsőfokon beszélhetek az előkészüle­tekről, s az egész napos ju­niális gazdag programjáról, hangulatáról. Köszönöm ezt azt élményt valamennyiünk nevében a borsodi vasasok­nak TÓTH ZOLTÁN Az öt kiemelt város (Debrecen, Szeged. Pécs, G.vör, Mis­kolc) rangsorában, az első helyen állunk az egészségügyi mutatók (bölcsődék, orvosi körzetek, kórházak) alapján. A városi pártbizottság várospolitikai munkabizottságának ülé­sén, a hosszú távú koncepció vitájában dr. Fövényi Mihály városi főorvos némi kétellyel fogadta ezt az előkelő helye­zést, mondván: a statisztikai adatok csalókák, mert elfedik a minőségi különbségeket. (Köztudott, hogy Miskolcon ma még működnek orvosi rendelők — ideiglenes jelleggel — lakásokban, és ezt nem jelzi a statisztika.) Szóval, óvatosan kell bán­ni ezekkel a Miskolcra néz­ve hízelgő, összehasonlító adatokkal, hiszen a koncep­ció összeállítói is a teendők sokaságát sorakoztatták fel, az egészségügy jövőjét taglalva. 4 bölcsődékkel nem lesz gond A bölcsődei fejlesztéseknél azzal az egyáltalán nem ör­vendetes kilátással számoltak a koncepció készítői, hogy a bölcsődés korú gyermekek száma 3—4 százalékkal csök­ken 1981 és 1996 között. (A demográfiai hullám leszálló ágába kerülünk ebben az időszakban.) Viszonylag köny- nyű lesz tehát elérni a 32— 33 százalékos ellátottsági szintet, ami már kielégítő, hiszen a kismamák tekinté­lyes hányada igénybe veszi a gyes-t. Meg lehet majd szün­tetni a ma még lakásokban működő és az elavult böl­csődéket. A gyermekintézmé­nyek többsége továbbra is az új lakótelepeken létesül, de gondoltak a tervezők a pe­remkerületekre is< kívána­tosnak tartják például a martintelepi bölcsőde felépí­tését. A szakellátás decentralizálása Egy-egy orvosi körzetre 1800 lakos jut Miskolcon. Ez jó arány. A következő 15 év­ben ezért csak a létszám nö­vekedése indokolja újabb körzetek létesítését. Pótolni kell viszont néhány szanálás­ra ítélt rendelőt. A külső ne­gyedekben, így például Gö- römbölyön és Martintelepen bővítik a körzeti rendelőt. Minőségi változást jelent, hogy a lakótelepeken műkö­dő nagy rendelőket EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra is alkalmassá teszik. (Jó szol­gálatot tesz majd a MEDI­COR diagnosztikai táskája.) A körzeti rendelők ily mó­don tehermentesíthetik a szakorvosi rendelőket. (r V ennek szak mi de ló A járóbeteg-ellátás szín­vonalának emelése érdekében 15 év alatt 240-nel kívánják növelni a szakorvosi órák számát. Betöltenek körülbe­lül 24 fogorvosi állást, és ío­Lombfaragók Elem'i iskolás irkám hátsó borítóját vagy a szorzótábla, vagy az az ábra díszítette, me­lyen két családi ház volt lát­ható. Az egyik takaros, kö­rülötte sudár jegenyék, a kertjében virágok, a másik elhanyagolt, málladozó falú. kopár portájú. Hogy mi volt írva az előbbi alá, arra már nem emlékszem, annál in­kább a másikra: „Sehol epy fa, sehol árnyék Mert itt laknak Pató Pálék”. Akkoriban volt ez. amikor még a zsinórírás volt a diva­tos, és az oktatási eszközök­höz a nádpálca éppúgy hoz­zátartozott, mint a kréta, vagy a spongya. Következés­képpen csakis férfitársaim ta­núsíthatják, hogy memóriám nem csal. Mivel azonban — egyenjogúság ide vagy oda —, a vezető beosztások több­ségét férfiak töltik be, még­pedig az idősebb évjárathoz tartozók, elvileg sokuknak emlékeznie kellene a beszé­des ábra és a felejthetetlenül szép versezet tanulságára. Sajna’, lépten-nyomon azt kell tapasztalnom, hogy e zsinörírásos nemzedék felejt, feledi, hogy nem az iskolá­nak, hanem az életnek tanu­lunk. A kis haszontalanok! A nádpálca használata szi­gorúan tilos, ezért csak szép szóval, a meggyőzés eszközé­vel élhetek azokkal szemben, akiket piagamban lombfara­góknak nevezek. Az elmúlt hetekben két cikkben is firtattam, miért lelnek el hosszú évek, amíg az új házak környékén meg­születnek a parkok, s egyil- talán, miért olyan kevés a szívet, lelket vidító krnib a lakótelepeken. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy eljutot­tam a bajok gyökeréig. Igaz, nem rajtam múlott. Akivel csak beszéltem, mind más magyarázatot adott. A kerté­szeti vállalat vezetősége — az első fordulóban —, arra hi­vatkozott, hogy azonnal szűk­markúvá válnak a beruházók, ha a parkosításra kerül a sor. A beruházási vállalat viszont számadatokkal bizonyította, hogy a kertészet annyi mun­kát sem képes elvégezni, amennyire pénz lenne. A cikkek megjelenése után érkezett hozzám olyan észre­vétel, ami a kertészei, és olyan is, ami a beruházók nyilatkozatát támasztotta alá. A diósgyőri városnegyedben működő lakásszövetkezet ve­zetősége például az eredeti tervrajzzal tudju bizony Jani. hogy mennyivel szegényesebb lett közös kertjük annál, amit ígértek, terveztek. Arra vi­szont valószínűleg ők sem tudnak pontos választ adni, kik, és miért egyszerűsítették a programot. Jelentkeztek ismét a ker­tészek, s tételesen kimutat­ták, hogy melyik parkba» mennyivel ültettek el keve­sebb fát, cserjét, egyebet az eredetileg tervezettnél — a beruházók kívánságára. Sze­rintük az összekötő városrész 6-os tömbjének környékén — a tervezetthez viszonyítva —, 44 túlkoros fával és több ezer cserjével tettek keveseb­bet a földbe, a majláthi la­kótelepről 1600 cserje és 241 túlkoros fa hiányzik. A Va­sas Művelődési Központhoz tartozó területen talajtakaró növényeket (értsd: alacsony növésű cserjéket) kellett vol­na ültetni a program szerint, végül azonban csak füvet vethettek. Hasonló csökkenté­seket hajtattak végre a be­ruházók az avasi lakótelep több részén, a József Attila utcai óvoda és a Templom utcai lakások környékén. Senkinek sem vonhatom kétségbe a szavahihetőségét, jó szándékát Elhiszem, hogy mind a beruházók, mind a kivitelezők tiszta szívből kí­vánják a parkot, a zöldet. A titokzatos lombfarftgók tehát másutt keresendő» Megle­lem-e őket valaha? Hiszen csak annyit tudok róluk, hogy elfeledték, vagy követ­kezetesen figyelmen kívül hagyják hajdani irkájuk in­telmét, s azon mesterkednek, hogy fa és árnyék nélkül él­jünk, mint Pató Pálék. (békés) gászati decentrumot létesíte­nek az avasi lakótelepen. Ez­zel együtt három ilyen intéz­mény működik majd Miskol­con. (A másik kettő Hejőcsa- bán és Diósgyőrben.) A Semmelweis Rendelőin­tézet meglehetősen zsúfolt. Ha máshová tudják telepíte­ni a fizikotherápiát, a gyógy­tornát és a vérellátó állo­mást, akkor sokat javul a helyzet. Bővíteni kívánják a vasgyári rendelőt is. és egy gyermekszakrendelöt létesíte­nek a városban. Kórház­rekonstrukciók A Semmelweis Kórház re­konstrukciójához hozzáláttak, sőt a munkák nagyobbik há­nyadát el is végzik 1980-íg. A VI. ötéves terv időszaká­ban folytatni kívánják a kor­szerűsítést, bővítést; egyebek között bővítik és felújítják a sebészeti osztályt. A Vasgyári Kórházba« 1980-ban kezdik meg az új sebészet építését, melyben a baleseti sebészet, az égési részleg és a központi steri­lizáló kap helyet. A régi se­bészeti épületben el lehet helyezni az ideggyógyászatot. Ezekkel a beruházásokkal, és több más — a koncepcióban szereplő — felújítással a Vas­gyári Kórház 600 ágyas kor­szerű intézménnyé válhat. 1996-ra a kórházi ágyak száma 1900-ra nő — számí­tásba véve az itt működő megyei kórházakat is —, és ez elegendő a lakosság ellá­tásához. Elegendő, ha sikerül a kívánt mértékben javítani a gyógyítás tárgyi feltételeit is! Korszerűsítésre várnak a laboratóriumok, és sok olyan gépet, műszert kell beszerez­ni, melyek már ma is megta­lálhatók a jól felszerelt in­tézetekben. (Folytan }wkj B. «. 4 Afkalrészekért kapjuk a kicsi kocsit Polski FiaMalozó A szocialista országok együttműködésének jó pél­dája a lengyel—magyar jár­műipari kooperáció — hang­zott el tegnap Tihanyban, a 9 Polski FIAT-találkozósaj­tótájékoztatóján. A lengyel járműipar és kereskedelem képviselői elmondták, hogy nagyra értékelik azt a kap­csolatot, amely Polski Fiatok magyar tulajdonosaival ki­alakult. A közvéleménykuta­tásnak ez a módja gyümöl­csözőnek bizonyult a műszaki fejlesztésnél is. A sajtótájékoztatón beszá­moltak arról, hogy kilenc év alatt megnégyszereződött a lengyel személygépkocsi­gyártás. Idén már 435 ezer jármű hagyja el a lengyel autógyárakat. A típusok kö­zött vezet a közkedvelt P 126-os kiskocsi, amelyből az idén kétszázezer készül. Az új lengyel autóból, a Polo- nézből ez évben 25 ezer hagyja el a szerelőszalago­kat. Elismeréssel szóltak a len­gyel szakemberek a magyar vállalatokkal folytatott koo­perációról. A hazánkban gyártott alkatrészekért cse­rébe évente hatezer kis Polskit szállítanak Magyaror­szágra. Jelenleg további tár­gyalásokat folytatnak a P 126-os kisautó gyártásában kialakult együttműködés bő­vítésére. Miskolc 1981—1995. VI \ Az egészségügy távlatai

Next

/
Thumbnails
Contents