Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-20 / 143. szám
Miskolc 1981-1995. II. Nagyobb lakások ♦ A gyár hagyományos terméke a hengerelt lemezáru (Kerényi László felvételei) Nádasdi kerék BNL — olvashatjuk a precízen megmunkált acélöntvényeken a gyártó védjegyét. Ez a hárombetűs monogram megyénk egyik patinás ipari létesítményét, a Boi- sodnádasdi Lemezgyárat jelenti. A dombok közé zárt üzem csaknem 120 esztendős, de most is fejlődik, fiatalodik. Az előbbiekből is kitűnik: nemcsak lemezeket hengerel dolgoz fel hanem egyre jelentősebbek az acélöntvényei is Készítenek itt 40 kilopond súlyig héjformázású acélöntvényeket, egy éve pedig új technológiát vezettek be: a furángyantás homokformázást. A borsodnádasdiak pár éve bekapcsolódlak a jármű- programba. Itt készül évi több ezer garnitúra kerék- abroncs. valamint tékpota az autóbuszokhoz. teherautókhoz és nagy mezőgazdasági jjc Meózás után, szállítás előtt a trilex, azaz a kerékabroncs A város hosszútávú, 15 évre szóló tervkoncepciójának tegnap a népesedéssel foglalkozó fejezetét ismertettük. Emié. keztetőül egy adat: a prognózis szerint 1996-ban 210 ezer lelket számlál majd városunk. Ma az életszínvonalat döntően meghatározó, ellátási mutatóval, a lakáshelyzet alakulásával foglalkozunk. A koncepció legfontosabb — és legvonzóbb — célkitű. zése: 1996-ig fel akarják számolni a mennyiségi lakáshiányt. Ehhez a számítások szerint 32—33 ezer lakást kell felépíteni 15 év alatt. A másik feltétel: a szanálan. dó lakások száma ne haladja meg a 3000—3400-at. Jó lenne még kevesebbet bon. tani. ennyit azonban feltétlenül szükséges, hogy építési területhez jussanak, fel tudják számolni a legavultabb, szociális követelményeknek meg nem felelő telepeket. (Például: Szondi telep.) MINDEN CSALÁDNAK ... Reálisnak tűnik a lakás- építési tervkoncepció, hiszen a korábbi évekénél szeré, nyebb építési ütemet irányoz elő. A bázisidőszak 10 éve alatt 40 százalékkal gyarapodott Miskolcon a lakás- állomány, a 15 évre feltété, lezett növekedés viszont csak 31—32 százalékot tesz ki. Talán érthetőbb, ha ugyanezt így fogalmazzuk meg; amíg a korábbi ötéves tervek 12—13 ezer lakás felépígépekhez. A megrendelő a hátsóhidakat gyártó Rába- cég: így a világ sok-sok tájára elgurul a nádasdi kerék Évente 10—80 ezer tonna lemezt hengerelnek, melynek egy részét horganyozzák és fel is dolgozzák. Vödröket. öntözőkannákat. • eresz- csatornákat készítenek belőle. jfe A hátsóhidak nélkülözhetetlen alkatrésze a fékpofa Tunéziai kapcsolat A Borsod megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező és Beruházó Vállalat (rövidebben: AGROBER) sokrétű munkámhoz külföldi megrendelések is tartoznak Tavaly például az AGROBER mérnökei, tervezői Tunézia számára nagy jelentőségű gazdaságfejlesztési tanulmánytervet készítettek. Tunéziában elégedettek voltak a •ervvel. s az idén örömmel fogadták az AGROBER újabb ajánlatát. Eszerint baromfi- telepek és -feldolgozók építésére kaptak magyar tanulmánytervet. Ha hiányzik is... Mondjuk, mondogatjuk: közösségi helyiségek kellenének ahhoz, hogy az új lakótelepeken közösségi élet bontakozzék ki. Ilyen helyiségek azonban egyelőre nincsenek. De gondoljunk csak bele igazából; valóban csak ez a feltétel? Másképp nem megy? Nem vitatom a közös helyiségek hasznát és funkcióját, de kizárólagosnak sem tartom. Vagyis nem hiszem, hogy a jó barátságok, jó szomszédságok csakis eme helyiségekben köttetnek. Az ismeretség mindenekelőtt idő kérdése. Egy lakótelepre, de még egy bérházba is, sokféléi sereglenek össze az emberek. Hetek, hónapok — évek? — kellenek ahhoz, amíg az ugyanabban a lépcsőházban lakók is valamelyest megismerik egymást. Eleinte még a „Jó napot!” is bizonytalan a liftajtóban. mert nem tudom, hogy akivel összetalálkoztam, itt lakik, vagy idegen. Csak idővel válik ismerőssé az arc, bizonyossá a tudat, hogy abban a másikban a szomszédomat, házbélimet köszöntöm, s szavaimat barátságosabbá tehetem — így ülik — egy kedves mosollyal. Mondom, idő kell hoz2á De miért? Miért nem lehet az első naptól határozottan üdvözölni a másikat, legyen az házbéli vagy idegen?... Mert eleve bizonyos fenntartások vannak bennünk. Motoszkál a gondolat a fejünkben, kiféle, miféle amaz. vajon nem csökkentem-e saját önmagamat, vagy nem veszi-e tolakodásnak, ha — én köszönök előre! Az összeszokást egy kicsit mereven értelmezzük, az a természetes gesztus hiányzik belőlünk — nemzeti sajátosság volna? —. ami oldotta teszi a magatartásunkat s nem köt semmi léié etiketthez, előítélethez, fenntartáshoz. Nem így van? Mondok egy példát. Figyeljük csak meg: az új bérházba költözött gyerekek néhány hét alatt töviről-hegyire megismerik egymást, névről, emeletről. Vajon.miért van ez így? Nekik nincs még közös játszóterük se. csak a lépcsőház, meg a „házkörüli”. Van viszont bennük olyan vonás, ami a legtöbb felnőttből hiányzik: a természetes közeledési vágy, a feltétlen társaslényi kapcsolat kívánalma. Ösztönösen! A felnőttek esetében ez más. Nehezebben és körülményesebben történik az ismerkedés, alakul a „házbeli” kapcsolat. Ha ismerjük az indítékát, mód nyílik rá, hogy sürgessük. Még közös helyiség híjám is! Mi kell, kellene hozzá? Ügyes lakóbizottsági elnök, tettre kész tagok. Jó alkalom erre egy- egy társadalmi akció, jó alkalom a ház körüli park csinosítása, játszótér építése és így tovább. Természetesen az volna az igazi, ha a kezdeményezés nem volna mindig „hivatalos". Nincs abban semmi megvetendő, ha a lépcsőház új lakói bekopognak egymáshoz, összeismerkedés végett. És viszont! Aztán majd magától bővül a kör. Aki barátkozó természetű, a közösségi életre hajlamos, az majd él az alkalommal: aki meg begubózó természetű, az úgyis magára zárja az ajtót. A minap egy ismerős családnál vendégeskedtem. Szóba kerültek a szomszédok. Csak annyit tudnak róluk, hogy mostanában éjszakánként bömböl a gyerek, s a családfő nevét ismerik — a névtábláról. Semmi egyebet, noha csak egy fal választja el őket. Egészen véletlenül tudtam meg. hogy az ismeretlen szomszéd felesége hetek óta kórházban fekszik. Talán, talán a magára maradt fiatal apa — olykor segítségre szorul a gyermekgondozásban ... Azt hiszem, sok segítségre szoruló ember él a bérházakban. De kitől várjanak segítséget? Nincs ismerős a közelben. Nincs, aki osztozzon a gondban. Mert valahogy megfogyatkozott érzelemvilágunkban a másik iránti érdeklődés. Az egymás nélkül — nehéz ... Vagyis: kellene és jók lennének a közösségi helyiségek. Egyelőre hiányzanak. De valami belőlünk is!... Nézzünk csak ki az ablakon, mit csinálnak a gyerekeink? tését szabták feladatul, a VI—VII—Vili. ötéves terv. ben — tervciklusonként — 10—11 ezer új otthon létrehozásával számolnak a koncepció készítői. Talán azért is vélekednek úgy egyesek, hogy gyorsabb ütemet kellene diktálni, ami természetesén azt eredményezné, hogy nem 1996-ban, hanem néhány évvel korábban elérjük, hogy minden miskolci családnak lakása legyen. A kívánság érthető, ám a koncepció összeállítói kénytelenek voltak számolni a gazdasági realitásokkal, és azzal is, hogy sem területtel, sem közművekkel nem győznék a gyorsabb ütemű építést. NAGYOBB, KÉNYELMESEBB OTTHONOK Az eddigiek során több. szőr is hangsúlyoztuk, hogy 1996-ig a mennyiségi lakáshiányt kívánják pótolni. Ez azonban nem jelenti a minőségi igények elhanyagoló, sát. A 15 éves lakásépítési terv szerint az új otthonok alapterületét átlagosan 25 százalékkal kívánják növelni. Idézet a tervkoncepcióból: „A tervidőszak lakásösszetételét úgy kell mégha, tározni, hogy kis alapierü- lettel csak speciális igényű lakások (például: albérlőkés nyugdíjasok háza) épüljenek, a többi lakás pedig közelítse meg a család-struktúrából adódó követelményeket”. Mivel az átlagos alapterületet meghatározó országos normák változására leghamarabb a VI. ötéves terv végétől, illetve a VII. ötéves terv kezdetétől lehet számítani, addig is rugalmasabb lakáselosztási rendszert kívánatos bevezetni. (Egyebek között azt értjük rugal. másság alatt, hogy ha változik a család létszáma, öszszetétele, akkor intézményesen, hosszabb várakozás nélkül lehessen lebonyolítani a cserét.) A minőségi követelmények közé sorolhatjuk továbbá a komplexitás következetesebb érvényesítését. Magyarán szólva: a beköltözés után ne kelljen évekig várni, amíg felépülnek a boltok, szolgál, tatúrészlegek. intézmények, elkészüljenek a parkok. Végül, de nem utolsósorban: tovább kívánják javítani az épületek, tágabb értelemben az új lakótelepek esztétikai megjelenését. Ehhez természetesen a házgyár jól át. gondolt, tervszerű rekonstrukciójára van szükség. MERRE NYÚJTÓZHAT A VÁROS? A következő ötéves tervidőszakában folytatják az avasi lakótelep építését. Emellett a belvárosban (a Tanácsköztársaság városrész folytatásaként), a Szentpéteri és a Győri kapuban épülnek otthonok és kisebb számban a domboldalakon, például a Bodó-tetőn. A VII. ötéves tervben azonban már be kell vonni a lakásépítésbe a külső területeket, elsősorban a város keleti részét. A VIII. ötéves terv időszakában pedig már szinte kizárólag ezek a külső területek lehet, r.ek a színhelyei az állami erőből történő lakásépítés, nek. Az alcímben szereplő kérdésre tehát így válaszolhatunk : kelet felé nyújtózhat a város. A 15 évre szóló koncepció a magánerős építkezések arányának növekedésével számol. Elsősorban a telep, szerű, társasházas formákat kívánják támogatni — a területek gazdaságosabb kihasználása érdekében —,; a kertes családi házaknak, az agglomerációs övezetben, a városhoz közel eső települé. seken (például: Mályi), teremtenek helyet. (Folytatjuk.) (beké«) Búrjúnzik a fii... Nincs aki lekaszálja Szép nagy udvara van a Kellner Sándor utca 4. szám alatti bölcsődének. S a szép nagy udvaron ugyancsak butjánzik a fű. Mivel pedig a gyerekeket kihozzák ide játszani, a tréfálkozó szülők már azt mondogatják, hogy ha a fű még nagyobbra nő, meg sem fogják találni kicsinyeiket ... Horváth De- zsöné, a bölcsőde megbízott vezetőnője azonban egyáltalán nincs tréfás kedvében, amikor a fű kerül szóba; hiába van pénze a bölcsődének a fűnyírásra, ezt a munkát nincs aki elvállalja. Megkeresték például a Miskolci Kertészeti Vállalatot, de ott egy ügyintézőtőii ilyen választ kaptak: — Nem a miénk a bölcsőde. nem vállalhatjuk el a fűnyírást ... Ez a vállalat tanácsi vállalat. A bölcsőde pedig a városi tanács 10. számú bölcsődéje. Van tehát közös gazda. Reméljük tehát, hogy a „közös gazda” felfigyel a bölcsődések gondjára, s le- nyíratja a füvet, mielőit az tényleg nagyobbra nő, mint a gyerekek... r. a. Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és o Déli Hírlap szerkesztősége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Páiyói- ni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július 1-ével kezdődik, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolában, s ugyanitt adja át a díjakat. Pályadíjak (mindkét kategóriában külön-külön): I. díj: 2500 Ft-os, II. díj: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével a következő cimre küldjék a pályázók: Déli Hírlap, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pf: 3*.
