Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-17 / 114. szám

Mit főzlek ki? II overihéleimezésről A városi tanács vb ülésén Rövid néhány hét eltéréssel két fórumon is megvitatták a gyermekélelmezést. Először a Miskolci járási-városi Népi El­lenőrzési Bizottság ülésén ösz- szegezték a vizsgálatok tapasz­talatait, majd — a N’EB észre­vételeit is figyelembe véve — a városi tanács végrehajtó bizott­sága mérte fel a gyermekélel­mezés helyzetét, és határozott a teendőkről. A N'EB üléséből tudósítottunk, ezért most a végrehajtó bizottság vitájának néhány gondolatát emeljük ki. Az alapkérdés az. hogyan lehet közelebb hozni az igé­nyekhez a konyhák kapaci­tását. Jelenleg ugyanis a legtöbb gyermekintézmény konyhája túl van terhelve, a/.az lényegesen több adag etelt főz naponta, mint amennyire tervezték. Ilyen körülmények között nehéz tartani a kívánt minőségi színvonalat, és bizony az egészségügyi előírásokat sem tudják maradéktalanul ér­vényesíteni. SZABAD KAPACITÁS — Nem jár ez túl nagy kockázattal? — tették lel a kérdést többen is az ülésen. A Válasz: kétségkívül koc­kázattal jár, de a jelenlegi helyzetben ezt is vállalni kell. hiszen az általános is­kolás gyerekek szülei igény­lik az étkeztetést — nagy se­gítség a dolgozó anyának —, am a jelenlegi tervidőszak végén is csak a diakok tiá százaléka kaphat kosztol a napköziben. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára az iránt érdeklődött, hogy kel­lően figyelembe veszik-e a városi tanács illetékesei a vendéglátó hálózat fejlődését. Az új lakótelepeken átadott éttermek is segíthetik a kör­nyéken levő iskolák ellátá­sát. Egyáltalán nagyobb sze­repet kaphatna á gyermek- élelmezésben a vendéglátó- ipar. hiszen a felmérések szerint több ezer adag étel főzésére futná a szabad ka­pacitásból. TÖBB TURNUSBAN Csolai János, a tanács el­nökhelyettese válaszában el­mondta. hogy a vendéglátó- ipar eddig is sokat tett a gyermekélelmezés fejleszté­séért. és bizonyára lehet még bővíteni az együttmű­ködést. De nem korlátlanul. Az ugyanis, hogy egy-egy iskolában hány tanuló ét­kezhet, nemcsak a konyha kapacitásán, illetve azon múlik, mennyi ételt tudnak juttatni a tanulóknak, ha­nem azon is, hogyan fér­nek el az étkezdében. Számos helyen így is több turnusban bonyolítják le az ebédet, és az előrejelzések szerint a tanulólétszam nö­vekedésével, azaz még na­gyobb zsúfoltsággal lehet számolni. Az sem elhanya­golható szempont. hogy a vendéglátóiparnál magasabb az árrés, az iskolákat pedig szorítja a költségnorma. Az utóbbi megjegyzésre reagálva. Rózsa Kálmán ta­nácselnök azt fejtegette, hogy a magasabb árrés el­lenére sem feltétlenül drá­gább a vendéglátóipartól kapott élei, ha számításba vesszük, hogy nem kell kony­hát építeni, üzemeltetni, sza­kácsokat és más alkalmazot­takat fizetni. Az ellátás javításának vannak költségvetési korlá­tái. A testület úgy foglalt állást, hogy az 1980-as költ­ségvetés elkészítésekor meg­vizsgálják. hogyan növelhe­tik a gyermekélelmezésre szánt összeget. KÖZPONTI ELOSZTÓ Az épülő gasztrofolüzem, illetve báziskonyha is segít kielégíteni az igényeket, arra viszont még csak elképzelé­sek vannak, hogyan lehetne központi alapanyag-elosztót lélesíteni. Hogy miért lenne erre szükség? Azért, mert — mint a népi ellenőrök meg­állapították — túl sokat vá­sárolnak a konyhák a kis­kereskedelemtől. természe­tesen kiskereskedelmi, azaz magasabb áron. A nagyke­reskedelmi vásárlások ugyan­is bizonyos árumennyiség­hez vannak kötve, nekik pe­dig gyakran ennél jóval ki­sebb tétel zöldségre, húsra, egyébre van szükségük. A hűtőkamrával is ellátott központi elosztó áthidalná ezt a problémát, de addig is, amíg megszületik a dön­tés. kérni fogják a kereske­delmet. ne ragaszkodjon mereven az előírt árukvan­tumhoz. (békés) # ízlik az ebéd a Szentpéteri kapui óvodátoknak (Agotha Tibor felvétele) Ezt kívánják a Palotában A Kiváló üdülő címmel ki­tüntetett lillafüredi Palota­szállóban már hagyomány^ nak számit, hogy minden turnusban véleménykikérő lapokon is tudakolják a ven­dégek kívánságait. A lapo­kon ilyen kérdések olvasha­tók: megfelelő-e az élelme­zés? Kielégítő-e a rend és a tisztaság? Hogyan ítéli meg a vendég a SZOT-üdülő dol­gozóinak udvariasságát, fi­gyelmességét? Elégedeit-e a kultúrprogramokkal? ... Két­hetes turnusonként 311 üdü­lőtől kérnek választ ezekre a kérdésekre. S az összegezés mindig rendkívül kedvező. Az ország különféle tájáról érkező és legkülönfélébb fog­lalkozású. igényű üdülők a legőszintébb megelégedésü­ket írják le. Az idén például mindössze három apró kí­vánság volt: egy vendég a szobaajtó nyikorgásának megszüntetését kérte, másik a zuhanyozóba szivacsot igé­nyelt, s a harmadik kívánság közös volt: több miskolci városnézést óhajtottak. A kí­vánságokat természetesen teljesítették, méltóan a Ki­váló üdülő címhez ... Sátor a medence fölé (Folytatás az 1. oldalról) — Eleinte — mondja Del. neki Miklós —. a Szegedi Kenderfonóval tárgyaltunk a medencét lefedő sátor ügyé­ben. de ők nem vállalták volna azt a határidőt, amely nekünk lett volna ideális, s különben is. az ö sátruk több mint hárommillió fo­rintba került volna. S ekkor jött Győr. a Gra­boplast gyár. Ök is gyárta- nak sátorvásznat, az övék is bevált, hamar — jíár hónap alatt — fel lehet építeni, s „mindössze” alig több. mint egymillió forintba kerül. Megvettük a győri vásznat, s a gyár már április végén leszállította, s hozzá a külön­böző szerelvényeket is. Ez van a vászon alatt... Egy sátor felállítása nem tart hosszú ideig — gondol­hatnánk. de a tapolcai strand, a szokástól eltérően, korábban, szeptember else­jén már bezárja kapuit. Mi- ért ? — Először is. a medence vasbeton-szerelési munkála­tait kell elvégezni, majd kö­rül kell betonozni a meden­céi. s magában a sátor nem elég. Fűtés is kell, villany is, öltözők is, hogy a KÖJÁL is meg legyen elégedve... A világításhoz a terveket az * Ez az a ponyva... ÉSZAKTERV készíti, míg a fűtési munkálatokat az Apri­lis 4. Gépgyár vállalta. De­cemberben már nyit a fedett Tapolcán.— Sokakban/felmerül a kér­dés. hogy a város leendő el­ső fedett uszodája miért Ta­polcára kerül. ki lesz-e egyáltalán használva. Nos. a kérdésre a válasz egyszerű, s érthető: ha az Augusztus 20. strand télen is üzemelő medencéjét fednék be. nem lenne új (téli) vízfelületünk, így azonban a télen zárva tartó tapolcai strand egy medencéjét használhatjuk, ezáltal csökkenteni lehet a Szábadság' téri uszoda, s az Augusztus 20. zsúfoltságát. S hogy kik fogják használ­ni? Reméljük sokan, sporto­lók, gyerekek, a nagyközön­ség egyaránt. Négy általános iskola úszóosztályunk van.. s ők eddig a Szabadság téri uszodába jártak. ezentúl majd Tapolcára viszi őket a busz. Különben tervezik, hogy még két osztályt bein­dítanak. A víz hőfokát sajnos itt nem tudják emelni (télen sem 1) így lehet, hogy nem mindenkit csábít majd úszás­ra ... A fedett elsősorban sport­létesítmény lesz. ezért jó volna. ha fenntartásának költségeit például az OTSH, a tanács, a megyei sporthiva­tal is támogatná . ., I. S. LéiszícsieÉs a Az év első felében három, a második fél évben további három százalékkal csökken­tik a központi létszámot — határozták el a Volán Tröszt vezetői. Ennek megfelelően az év vegére az egész orszá­got behálózó legnagyobb közúti közlekedési szervezet irányítási feladatait a tava­lyinál kevesebb dolgozóval látja el a tröszt. Nem tudunk vitatkozni? Jól bejaratott öreg tévém nem szereti a kísérleteket. Ked­den. a kettes csatornán kísérleti adás folyt, folydogált. Még szerencse, hogy a készülék bírta csővel, diódával és tran­zisztorral, én pedig, a sok rossz műsoron edzett néző: türe­lemmel... Ha azt mondom, hogy ebben a fiataloknak szánt monstre- műsorban Ipper Pál volt a legfiatalabb, a legvagányabb; akkor nem mondtam semmit. A „Fiatalok estje"’ nagyon rossz műsor volt. Próbálnám elfelejteni, de újra és újra feldereng előttem a jobb sorsra érdemes műsorvezető, Hor- vát János szomorú tekintete. Egy kérdésre válaszolva, szinte az utolsó szó jogán azt mondta: nem tudunk igazán vitat­kozni. Nem tudunk vitatkozni? Elgondoltam, hogy a nyitott stú­dióban azok a fiúk és lányok ültek, s mondhatták el véle­ményüket, akik egy-két évtized múlva tisztségviselők, ta­nácstagok, országgyűlési képviselők lesznek. Olyan emberek, akiknek a száján nem az önös érdek formál véleményt, akik Kazinczy, Arany Janos nyelvén szólhatnak és bele­szólhatnak. Ez a keddi kísérlet szót sem érdemelne, ha pusztán a televízió egyik balul sikerült műsoráról lenne szó. De itt és most nagyobb volt a tét. Nem a rendező, a műsorvezető, vagy az ötlet kiagyalója bukott meg. Én nem akarok pálcát törni a műsorban szereplő — hi­szem, hogy nem a magyar ifjúságot reprezentáló — fiatalok feje fölött. Mentő körülménynek tudom be a nyilvános sze­replések olthatallan lámpalázát, a sok helyszínt, az indoko­latlanul háton cipelt nagy felelősséget. A vitához, az értel­mes és jó vitához sok minden szükségeltetik. Kell persze téma. Olyan, ami érdekli az embereket, mint például a punk, vagy a munkásszálló. (Negyvenet lehetne még sorolni.) S kellenek olyan vitatkozó kedvű alanyok, akik között nincs egyetértés. Ez persze korántsem jelent ellenséges viszonyt. De a vita az egyet nem értésből származik: tehát abban, amit a másik mond, gondol, tesz — kételkedni kell. Marx azt írta az íróasztala fölé: mindenben kételkedni kell! A készen kapott ismeretek, elméletek kényelmessé* te­szik az embert és kilúgozzák a fantáziáját. Az uniformis, bármilyen kényelmes is, nem csihol vitát. Nem ütköztet véleményeket. Pedig az igazság — számtalan példa bizo­nyítja. akár a természettudományhoz, akár a társadalom- tudományokhoz fordulunk — többnyire harcos csatákban bizonyosodik be. Az igazságnak, a mi igazságainknak nem kell tartania az ellenvélemények kereszttüzétől. Nemcsak azért, meil így keményebbre edződik, hanem azért is. mert így könnyebbé és eliogadhatóbbá teszi a befogadást és az elfogadást. Az alapvető kérdés meg mindig megválaszolatlan maradt: miért nem tudunk vitatkozni? Kevés a bátorság? Elfogadjuk a koníekcióelméleteket? Lusták, kényelmesek vagyunk? Vagy pedig túl nagy a kockázat, a veszteség lehetősége az elér­hető és bizonytalan eredményhez képest? A jó leielet hiá- hva miatt nem elsősorban a televízió a hibás... B. I. Amit egy űrhajósnak tudni kell 3. Személyisége és szervezete Az űrhajós jelölt ps/khologiai kiválogatása két részből áll: a személyiség és a pszichofizio- Jógiai teljesítőképesség vizsgá­latából. Célja a magatartásmó­dok, a képességek és készsé­getek feltárása, a munkavégző- képesség alapját képező pszi- chofiziológiai tartalékok becs­lése. A személyiség vizsgálata az életvezetés elemzésével, kü­lönböző speciális tesztekkel és a közvetlen beszélgetés módszerével történik. A sze­mélyiség fontos részét képe­zi az intellektus. Az űrhajós- jelöltekkel szembeni elvárás, hogy az ún. „alkotó”, prak­tikus intellektus legyen ma­gas. A klasszikus személyiség- tipológiai felosztást figyelem­be véve. legjobban a szang- vinikus temperamentum felel meg az űrrepülés követelmé­nyeinek, ezen gyors reagáló- készséget. aktív kezdeménye­zőkészséget. jól szabályozott érzelmi életet értünk. Az űr­hajóstevékenység magas fokú hi vatástudatol. nagy erköl­csi felelősségérzetei, jó kap­csolatkészséget és társasvi­szonyulást követel. A pszi­chológiai teljesítőképességen belül, fontos a külvilágból érkező információk gyors és hibátlan feldolgozásának a képessége. Fontos vizsgálat az űrha­jósjelölt várható pszichofizio- lógiai reakciómódjának fel­tárása a szellemi teljesítőké­pességet meghaladó ún. „stressz'-helyzetekben. Ilyen helyzetek létrehozásával meg­figyelhető a jelölt magatar­tásváltozása. az egyes életta­ni mutatók (vérnyomás, pul­zusszám. légzésszám stb.) di­namikus alakulásából pedig a srtessztütőképesség mérhe­tő. A gyors és pontos mozgás­kivitelezés az űrhajós sike­res munkájának elengedhe­tetlen feltétele. Ennek alap­ját az akaratlan és akaratla­gos mozgások jó szervezése teszi lehetővé. Ehhez az ér­zékszervek, ideg-, izomrend­# Műszeres pszichológiai vizsgálat szer jól koordinált összhang­jára van szükség. A kiválogatás során alkal­mazott vizsgálatok között sa­játos helyet foglalnak el az autogén gyakorlatok. E vizs­gálat lényege az eddig aka­ratunktól függetlennek hitt élettani funkciók (pulzusszám, testhőmérséklet, agyi bio­elektromos tevékenység) ösz- szabályozóképességének le- mérése. A vizsgálatot a ME­DICOR által e célra szer­kesztett műszerrel végezzük. A mérés lényege, hogy egy kiválasztott élettani mutatót, pl. a pulzust állandóan őriz­tetjük, melynek átlagértékét a műszer jelzi és ezt egy meg­határozott színezetű hanggal társítjuk. Ezután felszólít­juk a vizsgáltat, hogy pró­báljon ellazulni, relaxálni. A relaxált, pihenő állapotot az egyidejűleg adott hang kel­lemessé válása kíséri, a vizs­gáló pedig a műszer kijelző részén megjelenő pulzusszám­változás abszolút, illetve szá­zalékos értékéből megítélhe­ti az önszabályozó képesség hatékonyságát. A széles körű röntgenvizs­gálatok módot adnak a csont-, a gyomorbél. a vizeletkivá- lasztó-rendszer rejtett káro­sodásainak feltárására. Csak egy példa: a vizeletkiválasz- tó-rendszer fejlődési rendel­lenességei a repülésben nem. az űrrepülésben viszont a só- és vízháztartás felbomlá­sa következtében fellépő fo­kozott kőképződési hajlam miatt, abszolút alkalmatlan­ságot jelentenek. A szemé­szeti vizsgálatoknál a könny­csatorna átjárhatóságának vizsgálata jelenti a bővítést” Különös szerepük van az ideggyógyászati vizsgálatok keretében elvégzett terhelé­ses EEG-vizsgálatoknak. E terheléses vizsgálatok segít­ségével lehet kiszűrni a fo­kozott görcskészséggel ren­delkezőket és az eszmélet- vesztésre hajlamosokat. Az így elvégzett igen ala­pos vizsgálatok alapján vá­lasztottuk ki azokat az űrha­jósjelöltjeinket, akik napja­inkban készülnek felelősség- teljes feladatuk végrehajtá­sára. (Vége) DR. HIDEG JÄNOS %: orvos ezre de«

Next

/
Thumbnails
Contents