Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-15 / 112. szám
Nemcsak Kazincbarcikán remekel Receptet ad a nemzetközi cukrászkönyvbe Olvasóinknak nem keli bemutatnunk Kopcsik Lajost, a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat nemzetközi hírű mestercukrászát. A kazincbarcikai sütőüzem vezetője több hazai és világversenyen bizonyította már képességeit, olyan dijakat nyert el, amelyekkel vidéki cukrász eddig még nem büszkélkedhetett. Most újabb jelentős nemzetközi szereplés előtt áll. — René Krammer, a Svájci Gasztronómiai- Akadémia alelnöke, aki egyben világhírű szakikönyvkiadó is, a Magyar Szakácsok Szövetségén keresztül engem és Sztakó Jánost, a Szabadság szálló cukrászát arra kért fel, hogy működjünk közre a Das Grosse Internationale Kor/ditoreibuch következő számának elkészítésében. Ez a kiadvány közismert nevén a nemzetközi cukrászkönyv, amely az egész világon forgalomba kerül, s amelyben a világ legsikeresebbnek kikiáltott szakácsai és cukrászai mutatják be készítményeiket. Kopcsik Lajos René Kram- merrel külföldi szereplései alkalmával ismerkedett ösz- sze. A világhírű szakember Bécsben és Baselben is láthatta már megyénk mestercukrászának készítményeit, s többször járt hazánkban is. — Rendkívül nagy megtiszteltetés számunkra a felkérés — mondja Kopcsik Lajos —, hiszen ennek, a szakmában nagyon is jegyzett kiadványnak eddig magyar szereplője még nem volt. Már készülnek azok a színes felvételek, amelyek készítményeinket illusztrálják. Ez utóbbiak megadott témakör szerint készültek, természetesen saját receptjeink szerint. Így például egybek között bemutatunk újévi, húsvéti és anyák napi tortát, farsangi fánkot és sorolhatnám tovább... S ha már a színes felvételekről, diákról esett szó, hadd mondjam el. hogy most készítek a Kereskedelmi és Módszertani Továbbképző Központ részére egy 36 felvételből álló diasorozatot is, amelyet oktatáshoz használnak majd fel. Ny. L # Madártávlatból a Korvin Ottó utca... Viszonylag kevesen ismerik még előnyét..': (Kerényi László felvétele) Hírünk Vetélkedő Uj forgalmi rend a belvárosban az országban Tallózd9 lapokban, folyóiratokban A Magyar Vízgazdálkodás című szakmai folyóirat idei 4. száma tudósításban ad hírt arról, hogy az Országos Vízügyi Hivatal Elnöki Kollégiuma megtárgyalta Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye tanácsi vízgazdálkodását, elemezte a környezetvédelmi helyzetet és a vízgazdálkodással kapcsolatos tervgazdasági és irányító tevékenységet. VÍZGAZDÁLKODÁSUNK A tudósítás áttekinti a fel- szabadulás utáni helyzetet a vízgazdálkodásban, ismerteti a fejlődés főbb mutatóit, a jövö feladatait. „Kiemelkedő feledet Miskolc Táros fejlődésével párhuzamosan a. víz- és csatornamű-fejlesztések, rekonstrukciók megvalósítása. A város 1980-ban várhatóan naponta 115 000 köbméter vizet kér majd. A VI. ötéves tervben továbbra is kiemelt célkitűzés a vízellátás ét a csatornázás közötti aránytalanság csökkentése. A vízminőség-védelem is megköveteli, hogy megvalósuljon Miskolc szennyvíztisztító telepének első üteme, amely naponta 70 C00 köbméter szennyvíz tisztítására lész alkalmas.” Hangsúlyozta a vízügyi tanácskozás, hogy a vízgazdálkodás ma már gazdasági és társadalompolitikai tényező, s ezért szemléletváltozásra van szükség a környezetvédelemben és az ipari üzemek vízgazdálkodásában. Elengedhetetlen a vízkímélő technológiák bevezetése és a kibocsátott szennyvizek előkezelése, tisztítása. A BELVÁROSI REKONSTRUKCIÓ Az Építőipari Tudományos Egyesület folyóirata, a Magyar Építőipar idei összevont 1—2. számában két miskolci témával is foglalkozik. A 8—10. oldalain ismerteti a Miskolc belvárosi rekonstrukció 1. ütenv’-ét. ,.A rekonstrukció feladata ösz- szetett: belváros jellegű és lakótelepi, a kapcsolódó járulékos beruházásokkal együtt.” A beépítési terv koncepciója alapvetőnek tekintette azt a tényt, hogy a „házgyárral lakóegységet kell létesíteni a belvárosban, amely városszerkezeti szinten egységessé szervezi a lakóegység két részét, összeköti a főbb gyalogos célpontokat, a tömegközlekedési megállóhelyeket, s végül a város zöldterületébe — a Népkertbe — vezet, ahol a pihenésen kívül a sportolás, a művelődés is biztosítva van a sport- csarnok és a megyei könyvtár által.” A folyóirat 25—27. oldalain két fényképpel és két alaprajzzal illusztrálva, a miskolci 12 tantermes egészség- ügyi szakiskolát ismerteti. „A szakképzés érdekében a szokásos 12 közismereti tantermet és tornatermet 11 szakelőadó és szakmai gyakorlati terem egészíti ki. A térszervezés az önállóságukat megtartó funkcionális egységeknek egy központi elhelyezésű, háromszintes, díszletezhető, felülvilágítóit aula köré való csoportosításán alapul, célul tűzve a pavilonos és tömbösített megoldások előnyeinek ,.. egyesítését.” / Összeállította: BERECZ JÓZSEF Külföldre utazóknak Forint-csekk A külföldre utazó magyar állampolgárok március 1-től — mint ismeretes — összesen 200 forintot vihetnek magukkal, 50 forintnál nem nagyobb címletekben. A rendelkezés bevezetése óta több panasz hangzott el, hogy sok esetben ez az összeg kevés a hazautazáskor belföldön felmerülő költségek fedezetére. Annak érdekében, hogy a 200 forinton felüli költségekre is elegendő pénzük legyen a hazaérkezőknek, az OTP kizárólag belföldön beváltható csekket hoz forgalomba. Május 15-től Budapestén minden kerületi OTP-l'iókban, vidéken az OTP megyei igazgatóságainál legfeljebb 1000 forint értékig 100, 200 és 500 forint címletű csekk vásárolható, az útlevél bemutatásával. A csekkeket a visszaérkezést követően, ugyancsak az útlevél bemutatásával, bármely OTP-íióknál vagy az utazási irodák valutavásárlással foglalkozó fiókjainál és kirendeltségeinél lehet beváltani fbrintra, a kiállítás keltétől számított hat hónapon belül. Gyorsan, tumultus nélkül A Miskolci Mélyépítő Vállalat szakszervezeti bizottsága ma délután 6 órakor szocialista brigádjainak részére történelmi témájú vetélkedőt rendez a munkásszálló kultúrtermében. A vetélkedőt előadássorozat előzte meg, amelyet a rendező szervek a TIT segítségével tartottak A honfoglalástól 1848-ig címmel. Annyi bizonyos, hogy az előadássorozaton és a vetélkedőn részt vevő brigád tagok máris nyertek. Nemcsak az ismeretekkel lehettek gazdagabbak, hanem azzal is, hogy szombaton—Vasárnap részt vehetnek egy kétnapos Duna- kanyar-túrán. kai készség, bizonyára született adottság. Felhasználta-e valaha valamire? — Talán cirkuszban is volt már sikere az arcjátékával? — Ugyan — legyint. — Sohasem akartam én ebből megélni... De azért egy cirkuszi sikerem volt, mint „ungarn papának”. Hollandiában egy 30 literes hordó sört nyertem, mért túltettem egy erőművészen. — Mi o szakmája? — Eredetileg épület- és bútorasztalos vagyok. — És ezen kívül kitanult még valamit? — A huncutságot... — Hunyorít, kacsint, majd gyermekesen ártatlanná válik az arca. Pedig már 71 éves. — Miféle huncutságot? — Hát, ami az élethez kell... — és itt mégis csak szavakkal válaszol arcjáték helyett: — Tizenhármán voltunk testvérek. Vidámság, játék ? Amit magunknak kitaláltunk. Tudjuk: az újat elfogadni, megszokni nehéz. De ez senkit, egyetlen gépkocsivezetőt sem jogosít fel arra, hogy a KRESZ-t ne ismerje. Az első órákban még elnézőek voltak a rendőrök, segítették, tanáccsal láttákéi az újat elfogadni még nem akarókat, avagy nem ismerőket. De voltak olyanok, akik még tegnap is bátran autóztak az egyirányú ulcá(Maksai Zoltán felvétele) — Tehát már gyermekkorában, nyilván a testvérei szórakoztatására, kezdett mókázni. Aztán? — Húszévesen bevonultam katonának. Nem nagyon tetszett. Gondoltam egy huncutságot: jobb lesz a pejlovakkal foglalkozni. Lópatkoló, gyógykovács lettem a katonaságnál. Később másodgépész egy hadihajón. így járhattam be a világot... Aztán csak hazatért. Lillafüredre. Hámorba. Ahol Her. man Ottó házának szomszédságában született, és ahol gyermekkorában oly szép utakat tett meg a nagy természettudós kis kísérőiéként. Egyébként most is ott él, a kohászat nyugdíjasaként. Mert a kohászatban dolgozott több mint 3 évtizeden át Kapcsolata a világgal? ban, forgalommal szemben ... Hírül adta a városi és a megyei napilap, szólt róla a miskolci rádió: a belvárosban új forgalmi rend lépett életbe. Nem akarjuk ismételni; a lényeg mindössze annyi, hogy a Vörösmarty utca meghosszabbodott a Szemere utcáig, egyirányú lett a Koryin utca. A jobb, a körültekintőbb tájékozódást közúti táblák, az úttesttességgel. — Most kiváltom az útlevelet Csehszlovákiába, Lengyelországba. Merthogy a szomszédos országokba még nem jutottam el. — Mire a legbüszkébb eddigi életében? Válasz helyett egy gondosan összehajtogatott, elsárgult iratot tár elénk. Meglepő dokumentum. Ajkán keltezték 1945 júniusában, a magyar honvéd 1. gyalogosztálynál, s a „népünk szabadságáért vállalt önkéntes szolgálat emlékére” kapta Spissák Andor őrvezető, aki „a német elnyomók és a fasizmus ellen az ország felszabadítására szervezett új magyar hadseregbe önként jelentkezett”... — De ez már nem huncutság volt — simulnak ki a ráncok Andor bácsi arcán. Aztán mégis hunyorít egyet: — Legfeljebb a fasiszták ellen... (rutlkay) re festett jelek segitik, s jelzőlámpákat is felszereltek. A premier pénteken volt, s tegnap azt figyeltük, hogy a miskolci és a nem miskolci gépjárművezetők miként éltek azzal a lehetőséggel, hogy elkerülhetik a Szemere utca tumultusát, s gyorsabban keresztülszelhetik a Széchenyi utat. Nos, még kevesen ismerik fel — főként a nem idevalósiak —, hogy a Korvin utca jóval több teher- és személyautót elbírna. Sokaknak új, s szokatlan, hogy ebből az utcából balra, nagy ívben is lehgt fordulni a Széchenyi útra. Tegnap reggeltől egyébként két városi autóbusz, a 2-es és a 24-es járata is megváltozott, a Kazinczy utcai megálló „átköltözött” a Centrum Áruház mellé. Jő ötlet volt, mert a Tapolcáról, a Csabai kapu felől érkezők így közvetlenül a belvárosban szállhatnak le.' Nem mértük az időt, de szerintünk a buszok menetideje is rövidült — ha nem is sokkal —, így, hogy kikerülik a Szemere utcát. Üj még, hogy a 32-es busz végállomását a Szamuely utcából a Vörösmarty utcába helyezték át, s innen indul 33 Á jelzéssel egy új, avasi járat is. Sajnos, még többen — általában a Centrum melletti megállóban — használják parkírozónak a buszok megállóit, mint korábban, az új forgalmi rend bevezetése előtt. A sportcsarnoktól a Szeles utcáig hét elektromos jelzőlámpa szakítja meg az út folyamatosságát. Ebből tegnap mindössze kettő működött, a * legfontosabb kereszteződésekben, mint például a Korvin utca—Széchenyi út, Vörösmarty utca—Szemere utca, csak a sárga fény villogott, ez figyelmeztetett a fokozott óvatosságra. Baleset már történt az egyik kereszteződésben, s talán közrejátszott, hogy a jelzőlámpák nem működtek. Gondoljuk, a lámpasor beprogramozása — hasonlóan a pesti Rákóczi út. hoz, a folyamatos zöldhullám-biztosítása — időt vesz igénybe. De ezt mindenképp, s minél előbb meg kell oldani, mert különben csak a járművezetőkben, óvatosságukban, körültekintésükben bízhatunk. L S. A „grimaszkirály’ Andor bácsi huncutságai — Ügy hírlik, behajózta a fél világot... — Többet! — javít ki és sorolja: — Jártam Grönlandiján, a Magellán-szoros- nál, Indonéziában, Honoluluban, Ausztráliában, Syd- ney-ben is ... — Igaz, hogy kígyót is evett már? — Igaz. — Cirkuszban? — Nem. Csak úgy passzióból. — Furcsa fintorra szaladnak arcán a ráncok. A gyűrődések még a szavaknál is jobban kifejezik, hogy nem nagyon ízlett az az „étel”. Később más kérdésekre — vidámakra, vagy kevésbé tetszőkre — is inkább szó nélkül, grimaszokkal válaszol. Különös mimi— Még bírom erővel a munkát, hiszen mindig az egészséges életmód híve voltam. Úsztam, eveztem, korcsolyáztam, síeltem, lovagoltam, birkóztam. Most is dolgozom, fűtő vagyok a miskolci Avas-szállóban. Szórakozásként pedig el- időzget a hangulatos Zöldfa vendéglőben, ahol a törzsvendégek olykor összesúgnak mögötte: itt a „grimaszkirály”. Vagy: Andor bácsi, a „gumiarcú ember”. Ha hallja sem sértődik meg. A nevetést, a nevettetést az élet sójának tartja. De már nehezen hall. Háború, aknatámadás ... — Mire vágyik még? — Világot látni — jelenti ki a leanaavohta termé.«7.í>-
