Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-15 / 112. szám
Cipő czcrcrl Kirakatnézőben Közszájon forog mostanság a kabarétréfa: minél több bőrt használnak fel a cipőhöz, annál olcsóbb, ha kevesebbet. akkor elfogadható az ára, ha két pántból áll. már méregdrága. Mosolyogni való. de igaz. Néhány pillanatig figyeltem tegnap, amíg a Centrum Áruházban jó néhány hölgy sóváran nézegette a 900—1000 forintos spanyol kreációkat. majd mély sóhajtások közepette visszatette. Egy anyuka a kisfiától kérdezte: tudod mennyi ezer forint? Hibódzik a íalfj Az 500—600 forintos magyar gyártmányok minősége alatta marad a külföldiekének. Mert: kilátszik a ragasztóanyag, hibádzik a műanyag talp és sarok présmunkája. Néhány millimé- ternyire kilóg a talpbélés. S a Minőségi Cipőgyár nem restell az áruja mellé egy ilyen nehezen követhető használati utasítást szövegez- ni: „Az ön által vásárolt női alkalmi lábbeli naponta viszonylag rövid ideig tartó viselésre alkalmas termék. Tartóssága jó. Divatos. alkalmi viseletre megfelelő, tartóssagi tulajdonságai a rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelelnek ... A lábbeli felső része természetes tulajdonságából eredendően csak mérsékelten vízálló. Ezért használatát csak száraz időben ajánljuk.” Aki ezt az utasítást a magáévá teszi, viseljen inkább bakancsot, vagy vigyen magával .a munkahelyére egy váltás lábbelit. A vevő türelmetlen A mennyiségből ítélve lenne anyagunk a cipőgyártásra. Dolgoznak a divateló- rejelzö szolgálatok, de a gyárak, nem tudni, mi okból, alapos fáziskéséssel követik a módit. Egy-két fazontól eltekintve. a gyermekcipő-kínálatban sincs javulás. A nagymamáknak való lábbelik olyanok, mintha az előző évekből maradtak volna ránk. A minőségi kifogásokról Balogh Dezsöné, a Centrum Áruház reklamációs ügyintézője tudna igazán panaszCipöcsodák, amelyeket legalábbis megmustrálnak (Kerényi László felvétele) kodni. Naponta 40—50 párat is cserélnek, de a rekord a 70-et is elérte. A vevő persze semmiről sem tehet, és joggal türelmetlen, miközben arra vár, hogy az illetékes osztályon kitöltenek, egy bizonylatot, majd az ügyintéző öt példányban elkészít) a jegyzéket, s az adatokat még feltünteti egy átadólapra. A nyári ruházati cikkek mustráján a legszembetűnőbb a változás a gyermekdivatban. Amit az ipar elmulasztott az ősszel és a télen. azt most jóváteszi. Sok a kislányoknak készült praktikus kötényruha. kellemes anyagúak a fodros kis nyári ruhák. A fiúk együttesei lehetnének egy kicsit „vagányabbak” is, mert a hímzett díszítés már lefutóban van. A 1-övid nadrág a múlt évben a hiánycikk-listán szerepelt, most bőséges a készlet. Kevesebb az egészségtelen müszálas holmi, jó mintáza- túak a pamutpólók, amik gyerekeknek kisnadrággal együtt is kaphatók. Varjuk a nyarat Végignézve a ruházati boltok kirakatait, néhány modelltől eltekintve kevés az igazán szép női nyári ruha. Vagy a fazon, vagy az alapanyag. vagy éppen a színösszeállítás hagy némi kívánnivalót maga után. A Sötétkapu melletti kis butikban látni a legszebbeket, részint iráni exportból, részint hazai termésből. Mini-üzlet lévén, mini-raktárral, szinte naponta érkeznek az újabb fiataloknak — a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyár 3. telelőének tanműhelyében nagy népszerűségnek örvendenek az ifjúsági akadémia előadásai. A témák kiválasztásánál mindig a fiatalok érdeklődési körét veszik figyelembe. Holnap 13 órától például két előadás hangzik el. Az egyik szakmai jellegű, a szerszámok történetéről szól. a másik politikai előadás lesz, a magyar szakszervezeti mozgalom történetét ismertetik. Szakmai találkozó A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Borsod megyei szervezete személyzeti vezetők klubja holnap tíz órai kezdettel szakmai találkozót tart. A Technika Házában rendezendő előadás, a Vezetési ismeretek után Jelinek István tanszékvezető (SZOT Központi Iskola) konzultációt is tart a jelenlevőknek. Milliókat költünk iragra Csak ne panaszkodjunk arra. hogy kevés a jó ember Legalábbis a Miskolci Kertészeti Vállalat illetékesei szerint nem kell panaszkodnunk. A vállalat ugyanis tavaly mintegy 20 millió forint értékű kereskedelmi árbevételi tervet teljesített. Ez azt jelenti, hogy ilyen nagy értékű árut tudtak eladni a város 18 virágüzletében. S az ä&szeg 95 százalékát virágért kapták a többit különféléi apróságnak számító áruért: például cserepekért, levélíé- nyesítő spray-kért, zsákolt földért. Nyilván sok ezer vásárló megfordult tehát a virágüzletekben. ha ennyi lett az árbevétel. Márpedig ugye ..aki a virágot szereti . . Nos. erre alapozva az idén 18 millió 600 ezer forint a vállalat árbevételi tervé. darabok. A színházzal szembeni divatáru-szaküzletben kaphatók még butikáruként egyedi darabok. Várjuk hát a nyarat, de ezzel együtt a nyári cikkek javuló minőségét és a jobb kínálatot is. Különösen azoknak a gyártó cégeknek a fájáról. ahol a minőségi termelés fölött még kicsit bo- rongós az ég. O. E. Az időnek ára van Túlterhelt vezetők Szinte hihetetlen, mégis így igaz: a magyar vállalat- igazgatók, alaposan meg- nyújlott napi munkaidejüknek alig egyharmadát fordíthatják a tulajdonképpeni vezető-irányító munkára. S még ez a jól csengő kifejezés is mennyi felesleges, értelmetlen tevékenységet takar; mert például ide tartozik az is, amikor a vezér- igazgató aláírja az engedélyt, hogy valaki saját céljára hulladékanyagot vásárolhasson. vagy hogy a gyár ilyen- olyan részlege akármilyen célból látogatót fogadhasson. Hogy ezt a vezérigazgatónak kell engedélyeznie, arra persze nincsenek központi utasítások. ám a szokás nagy úr mifelénk, az időnek pedig nem mindig van ára ... SZABAD SZOMBAT: HALLOMÁSBÓL Elvben persze jól tudjuk, hogy a vezetők feladata elsősorban a távlati irányítás, a vállalat jövőjén való munkálkodás. A gyakorlatban viszont képtelenek vagyunk ezt érvényesíteni, s jószerével nem hagyunk időt a vezetőknek, hogy tényleges feladataikat a lehető legjobban elláthassák. Pedig a vállalati vezetők — értve elsősorban az igazgatókat és a főmérnököket. vagy a műszaki igazgatókat — napi munkaideje átlagosan kilenc óra. de nem ritka az a főnök sem, aki rendszeresen napi 12—13 órát tölt a munkahelyén, s a szabad szombatot is csak hallomásból ismeri. Több vizsgálat is bészámol arról, hogy a napi munkaidő , egyharmadát az ellenőrzés veszi igénybe. No, nem az üzem, vagy a munkatársak ellenőrzése — ami egyébként . a legfontosabb vezetői tennivalói közé tartozna —, hanem az egyre jobban burjánzó külső ellenőrzés (a minisztériumok. a különböző „főhatóságok”, a társadalmi szervezetek részéről). Persze: szükség van ellenőrzésre, de nem így, ahogyan az nálunk dívik. S meg kell érteni annak az igazgatónak a keserű kiíakadásait. akinek egy negyedéven belül, három különböző helyre, különböző csoportosításokban és fel- dolgozási módszerekkel, de ugyanarról a témáról kell vaskos jelentéseket készíttetnie. s aztán fogadni a jelentések állításait ellenőrző és értékelő külső munkatársakat. PSZICHOLÓGIAI KARBANTARTÁS Külön téma — és Idő — a társadalmi szervezetekkel való foglalkozás, ami az igazgatók napi munkaidejének 13—15 százalékát veszi Amit egy űrhajósnak tudni kell 1. Hogyan bírja a súlytalanságol í' Jurij Alekszejevics Gagarin tűst. április 12-én végrehajtott 10« perces űrrepülése nyitotta meg az emberiség számára a kozmikus térség természeti titkai feltárásának a lehetőségét. Az azóta eltelt majdnem két évtized során, csaknem 100 emberi űrrepülésre került sor és a kozmikus térségben eltöltött idő már meghaladja az 5 évet. A csaknem két évtized tapasztalatai. orvosi megfigyelései azt bizonyítják, hogy az űrrepülés során, az ember számos olyan tényezővel találkozik, amelyek élettani funkcióit kedvezőtlenül befolyásolják. A tényezők bármelyike képes a' szervezet élettani funkcióiban különböző nagyságú elváltozásokat előidézni, mégis közülük alapvetőnek a súlytalanságot kell tartánunk. Súlytalanságon a földi nehézségi erő megszűnését értjük. A nehézségi erő megszűnése a köz.ponti idegrendszer és az érzékszervek, a vérkeringési. valamint a csont- izomrendszer működésében okoz észlelhető elváltozásokat. Már az űrrepülés előkészítő időszakában, a Kepp- ler-féle parabolapályán végzett repülések során elért, rövid ideig (10-40 mp-ig) tartó súlytalansági gyakorlatok során a vizsgált személyek (köztük orvosok is) beszámoltak a mozgások kivitelezésében észlelt zavarokról. Később ezeket a megfigyeléseket az űrrepülések során az űrhajósok megerősítenék. Ennek oka. hogy az ember a földi élete során megszokott erőkifejtéssel akarja tervezett mozgási feladatait végrehajtani és így azok az ellenerő (földi nehézségi erő mértékegysége = 1 g) hiányában túlméretezettekké válnak. A mozgás- koordináció ezen zavarai különösen a finomabb mozdulatok kivitelezésénél érzékelhetők és okoznak nehézséget' az űrhajósoknak. Az érzékszervek és a központi idegrendszer jól szervezett együttműködésének felbomlása következményeként jelentkezne)? súlytalanságban a tengeri betegség tüneteit utánzó egyensúly- szervi-vegetatív jelenségek. Ezt először Tyitovnál eszlelték. azóta számos űrhajós beszámolt a tengeri betegség kozmikus formája különböző tüneteinek észleléséről. A Skylab második legénysége tagjainál. Bean. Lusma és Heriiottnál leírt egyensúlyi # Vizsgálat billenöasztallal zavarok az első néhány nap szédülés, hányinger formájában jelentkeztek. Lusma. nál három súlyos hányási roham is fellépett. E tünetek fellépése jelentősen rontotta munkavégző-képességüket. Súlytalanság hatására megszűnik a vér hidrosztatikus nyomása, amely a keringő vérmennyiség eloszlásának megváltozását okozza. Ennek következtében a felső testiéiben a vérmennyiség megnő. az alsó testiéiben pedig lecsökken A felső testfélben megnövekedett vérmennyiség a szabályozó mechanizmusok számára olyan ingert jelent, mintha a szervezet folyadékkal „túltelítődött'’ volna. E ..túltelitődés'' kiegyenlítésére automatikusan, fokozott vize- lelelválasztás indul meg. amely következményesen folyadék- és ásványianyag- veszteséghez vezet. Később ez a fokozott vizeletelválasztás megszűnik és a szervezet só-, vízháztartása egy új. alacsonyabb szinten stabilizálódik. Következményei azonban a keringési rendszer reakcióképessége. a szív munkavégző-képessége csökkenését okozzák — és testsúlyvesztést. A harmadik szervrendszer, melyet érzékenyen érint a súlytalanság, a csontizom. rendszer. A nehézségi erő megszűnése jelentősen csökkenti az izomtevékenységet. Ezért, különösen az első viszonylag hosszabb űrrepülések (8—10 napos) során, az antigravitációs izmok tömegének jelentős csökkenését figyelték meg. A 14—18 napos űrrepülések után pedig a fokozott kalciumvesztés miatt, jelentős csontfelritku- lásokat mutattak ki. Mindezek az elváltozások alapvetően funkcionális jellegűek. az űrrepülés befejezése után viszonylag rövid idő alatt normalizálódnak és maradandó károsodást egyetlen űrhajósnál sem okoztak. A szerzett tapasztalatokat azonban az űrha.jósjelölték kiválogatásánál fokozottan figyelembe kellett venni. DR. HIDEG JÁNOS orvos ezredes (Folytatjuk) igénybe, sokszor nem éppen nagy horderejűnek minősíthető kérdések megvitatásával. Különböző vizsgálatok egybehangzó megállapítása szerint az igazgatók munkaidejük további 14 százalékát töltik az üzemekben, aminek célja kettős: egyrészt tájékoztatásukat szolgálja, másrészt — s így tartja a közhit, meg valamiféle rosz- szul értelmezett demokratikus magatartás —. hogy illő dolog minél gyakrabban a munkások között forgolódni, mert ennek pszichológiailag is kedvező a hatása. így igaz; csak az nem biztos, hogy az üzem „pszichológiai karbantartása” a vezérigazgató tennivalói közé sorolandó. Arról nem is beszélve. hogy az információszerzésnek elképzelhető egy korszerűbb és hatékonyabb út- ja-módja is. mint a mindennapi üzemlátogatás... Mindent egybevetve: a különböző iparágakban dolgozó igazgatók napi munkaidejük 50—60 százalékai töltik a naponta ismétlődő, és többnyire rutinjellegű tennivalókkal (postaolvasással, jelentések. jegyzőkönyvek' tanulmányozásával és jóváhagyásával, ügyviteli feladatokkal. értekezletekkel stb.). Az arány nem is lenne túl rossz, ha a maradék időben valóban a vállalat stratégiájával, a rájuk bízott gazdasági egység jövőjével, a döntésre váró alternatívák tanulmányozásával, s nem utolsósorban a szak- irodalom olvasásával, önképzéssel foglalkozhatnának. De nem! IMÁDUNK ÜNNEPELNI A vezetőknek nemcsak a munkahelyükön kell — kellene — helytállniuk: se szeri, se száma a társadalmi megbízatásaiknak. amelyek többnyire vége-hossza nincs értekezletekben. tanácskozásokban realizálódnak; legtöbbjük legalább fél tucat bizottság tagja, s az ebből adódó — sokszor csak formális, de mégis időtrabló — feladatokat sem intézheti el egy kézlegyintéssel. S ne feledkezzünk meg egy különös gonddal ápolt mániáról, tudniillik, hogy imádunk ünnepelni; ha kell, ha nem kell, ha van értelme, ha nincs. S ennek első számú áldozatai megintcsak a vezetők, akik nélkül nincs ünneplés, s akik sokszor a legjobban tudják, hogy az a bizonyos emelkedett hangulatú szalagátvágás. s minden ezzel járó cécó mennyire fölösleges, mennyire indokolatlan, s mennyire haszontalan idö- pocsékolás. Ilyen körülmények között egyre kevesebb idő jut a távlatokban való gondolkodásra. a jövő előkészítésére. A különböző vizsgálatok során megkérdezett igazgatók napi munkaidejük alig 10 százalékát fordítják — mert többre egyszerűen nem futja — a döntésre váró tervek tanulmányozására. Kommentár nélkül: a svéd iparvállalatok igazgatóinál ez az ido- arány 40 százalék! A szak- irodalom tanulmányozására a napi munkaidőnek mindösz- sze 3,4 százaléka jut, minden vezetői tevékenység közül a legkevesebb idő. Az önképzés hovatovább a vezetők magánügyévé degradálódik ... Sokat beszélünk manapság a vezetői munka hatékonyságának. színvonalának emeléséről; arról, hogy a vezetők vegyék végre észre: más, magasabb színvonalú tennivalók ellátása vár rájuk, s ehhez más. magasabb színvonalú munkát kell végezniük. S e megjegyzések címzettjei — miközben tehetetlenül vergődnek a formális, a rutinfeladatok szorításában — alighanem csak csendben és magukban kérdezgetik: honnan vegyek időt a magasabb színvonalú feladatok ellátására ? ▼ÉRTÉS CSABA ) r
