Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-02 / 101. szám
A DH várospolitikai fóruma Főzőcske, de okosan! 4 Ellenőrzés a gyermekkonyhákon + A művelődési házban szakmatörténeti kiállításon élőben is tanulmányozhatták a fazekasok és cserépfestök mesterségét a látogatók. X. Országos Diáknapok Harsonázott Patak vára Lányom örömmel újságolja el otthon, ha fogára valót főznek az általános iskola napközis konyháján ebédre. És összehasonlíthatatlanul többször említi elismeréssel a palacsintát, fánkot, mákostésztát, mint mondjuk a főzeléket feltéttel. Pedig nem kell ahhoz professzornak lenni a táplálkozás- tudományban, hogy megértsük: egy kamaszgyereknek elsősorban vitamindús zöldségekre, állati fehérjékre van szüksége, és nem szénhidrátban gazdag édes tésztákra. Azért hoztam családi körből példát, hogy igazoljam: nem könnyű eleget tenni a gyerekek gusztusának is, az egészségügyi követelményeknek is. A diákokat szállító vonatot az állomáson túl kuruc lovasok rohamozták meg, és a forgatókönyv szerint arra kényszerítették őket, hogy a csacsifogattá alakított pataki kisvasúton érkezzenek a vendéglátó városba. Harsonák köszöntötték a gyerekeket, akikkel együtt érkezett meg dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkárai valamint Borsod nje- gyc politikai és társadalmi vezetői. A 15 tagú diáktanács, melynek élén Matlék Erika III. osztályos pataki gimnazista állt, fogadta az 1500 vendéget. Kisze baba elégett. A hagyományokhoz híven, szalma, bábu elégetésével szimbolizálták a diákok a tavasz-hívást. a természet megújhodását, a lányok és ifjak megtisztulását. A történelmi város jelképes kulcsát és az ezzel járó felelősséget T óth Józseftől, a városi tanács elnökétől vette át a diákság nevében a várudvaron felállított fejedelmi sátorban a diáktanács elnöke. Ezzel kezdetét vette a X. Országos Sárospataki Diáknapok. Volt itt minden: csak fe- leltetés nem, tanulmányozták a bortúltermelési válságot, csipkelődtek a megyei küldöttségekkel, Szub .Rózsiká- kával, az együttes titkos tagjával üzente az uraság, hogy lefeküdt, és annyira titkos, hogy ő sem tud róla. A szerenádokra már két hete éhez. tették a derviseket A rongyosbálon lélekben is rongyosak voltak azok. akik később úgy hevertek egymásra rakódva az állomáson, mint a sáros, kicsirázott krumplihalom. A magyar punkoktól teljesen idegen volt a diáknapok szellemisége, sírhantként feküdtek a temetőben. Az első napi senkinek sem tetsző viselkedésük után kénytelenek voltak elhagyni a várost. A várban, a boltívek alatti műsorokon a csend honolt és valóban érezhető volt a sárospataki diákság, a közösség ereje. Bár kissé túl és szétszervezték a diáknapokat, a tömeg sokszor tanácstalanul hömpölygött a városban, nem tudván hogy a felkínált és az egymásba érő műsorok közül melyiket válassza, mégis a szétindázó vélemények szerint jól szórakoztak, és nem egy esetben magas művészi értékű produkciót kaptak a fiatalok, és az idelátogató idősebbek egyaránt. A korábbi diáknapokhoz viszonyítva, a mostani érdekesebb és több műsorral töltődött meg, de sokan hiányol, ták azt a versenylázt, azt a drukkhangulatot, ami jellemezte az első diáknapi rendezvényeket. A városba érzett diákságnak kevesebb lehetősége adódott a bemutatkozásra. szavalok, énekesek, táncosok néha maguknak szerveztek fellépési lehetőséget. Ez persze emelte a hangulatot, megadta a rendezvénynek azt az ízt, amit csak a deákos improvizálás, a fiatalos ötletesség tud megteremteni. Nem volt hiány látványosságban. hiszen a vonatot eltérítő kurucok kétszer is lehetőséget adtak a diákoknak a lovagi tornára. Aki ügyesen pattintotta az ostort, aki gyor. san mászott föl a rúdra, fürgén forgatta a kardot, pontosan célzott az íjjal, még lovagolhatott is. Aki pedig a népművészetek felé vonzódott, annak szép látványt kínáltak a fafaragók, a korongosok, cserepesek. Három napig ..uralkodott” a városban a fejedelmi gúnyába öltözött diáktanács, három napig tartott a forgatag, a kavalkád. és a harmadik napon ismét megszólaltak a harsonák, visszaadták a kulcsot, bevonták a baglyos zászlót a pataki vár tornyából. K—SZ. Ma délután 2 órakor az MTESZ miskolci székhazában ünnepélyesen megnyitják a borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatát. Majdnem két hónapon át száz és száz előadáson, anké- ton, konferencián cserélnek véleményt megyénk és az ország legjobb műszaki szakemberei a gazdasági-műszaki haladás legaktuálisabb, legégetőbb kérdéseiről, a technika, a technológiák fejlesztéséről, a legjobb módszerek elterjesztéséről, a tapasztalatok, tudományos kutatási eredmények átadásáról, gyakorlati megvalósításáról. A borsodi műszaki hetek hosszú évek óta nemcsak szűkebb hazánk, hanem az egész ország jelentős eseménye, hiszen rendezvényei között több olyan is akad, amelyeken az egész ország, sőt több külföldi intézmény, cég, vállalat is képviselteti magát. Így lesz ez most is, amikor a szervezők. rendezők olyan nagy rendezvényeket iktattak a programba, mint például a Miskolc ipari területeivel foglalkozó ankét és tudományos konferencia, a magyar- országi energiaellátás helyzetével foglalkozó ÉMÁSZ-an- két, a miskolci tömegközlekedés fejlesztésével foglalkozó utasankét, vagy például a vegyipar fejlődésének távlati terveit is bemutató borsodi vegyipari napok és így sorolhatnánk tovább. Csakúgy mint máskor, a borsodi műszaki hetek rendezvényei most is egy közPersze nem lehet a táplál- kozástudományról, biológiai szükségletekről vajmi keveset tudó gyerekek kívánságához igazítani a menüt. Már csak azért sem, mert szigorúan ellenőrzik a bölcsődék, óvodák, iskolák konyháin, hogy könnyen emészthető, tápláló, változatos-e a koszt. Ezt tette a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság is a közelmúltban. AKIKNEK NEM JUT HELY Míg aggályos alapossággal mérlegelték a bizottság tagjai és a meghívott szakemberek egy-egy vizsgálati tapasztalat súlyát, szomszédom halkan odasúgta: „Mit gondolsz, vajon a mi anyánk, aki nem forgatott szakkönyvet, és bizony az éléskamrája sem kínált mindig gazdag választékot, milyen szempontok alapján állította ösz- sze a családi menüt?” A választ mindenki tudja, aki szomszédomhoz és hozzám hasonlóan a 40-es, 50-es években volt gyerek. Ez ponti gondolat köré csoportosulnak A jelszó: „Hatékony, ésszerű, takarékos termeléssel és energiagazdálkodással segítsük elő a népgazdasági egyensúly kedvező alakulását” most is az egész ország szempontjából legfontosabb kérdésre, tennivalókra irányítja a sok ezer borsodi műszaki szakember, a Műszaki és Természettudománj'i Egyesületek Borsod megyei Szervezetében tömörülő mérnökök, technikusok, tanárok, kutatók figyelmét. Erről szól a ma délutáni megnyitó előadás is, amelyet Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára „Időszerű helyi tennivalók a gazdasági egyensúly javítása érdekében” címmel tart meg. S lényegében, közvetve, vagy közvetlenül erről beszélnek majd, váltanak szót a megye műszakijai a többi, egymást követő előadásokon, ankétokon, konferenciákon is. Borsod műszaki szakemberei évről évre mind nagyobb részt kérnek és vállalnak társadalmi munkában is, az MTESZ-en belül végzett tevékenységükkel, a párt gazdaságpolitikai célkitűzései helyi feladatainak megvalósításában. Kívánjuk, hogy fáradozásaikat siker koronázza, kívánjuk, hogy az idei borsodi műszaki hetek rendezvénysorozata is méltó legyen a megye iparához, a megye műszaki szakembereihez. Ny. I. azonban — én is belátom — nem lehet kiindulási alap, hiszen ennek a generációnak a tagjai folytattak most késhegyre menő vitát a hosszú asztal mellett, például arról, hogy hányszor lehet teát adni hetente a bölcsődés korú kicsinyeknek. Más világot élünk, és — hál’ istennek! — van miből áldozni gyermekeinkre. Bár sok szülő számára még ma sem az az első számú kérdés, hogy milyen a koszt például az általános iskola napközijében, hanem az, hogy mikor juthat az ő gyermeke is a „szerencsések” közé, akik tízórait, uzsonnát, délben pedig meleg ételt kapnak. Mert sajnos, az általános iskolás korú gyermekek 60 százalékúnak jut csak ilyen ellátás! KISKERESKEDELMI ÁRON Szigorúan meg kell követelni a tisztaságot, rendet, a helyes gazdálkodást, változatos étrendet mindé» gyermekintézményben. Am azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a bölcsődékben körülbelül 40 százalékkal, az óvodákban 30—40 százalékkal, az altalános iskolákban pedig 60 százalékkal nagyobb az étkezőlétszám. mint amekkorára a konyhákat eredetileg méretezték! Kirívó szabálytalansággal, visszaéléssel nem találkoztak a népi ellenőrök. Néhány megállapításuk mégis megszívlelendő. Például az, hogy egyes konyhavezetők túl sok élelmiszert vásárolnak a boltokból, kiskereskedelmi áron, azaz jóval drágábban, mintha a nagykereskedelemtől szereznék be. Magasabb az önköltség, jobban szorít a norma, és néha bizony a gyermekek hasán kell megspórolni a pluszkiadásokat. A várossá nyilvánításának 25. évfordulóját ünneplő szocialista vegyészvárosunk gyarapodásának újabb állomásához érkezett vasárnap. Ekí kor avatták fel a Csokonai úton a vidék legnagyobb ABC-áruházát és szolgáltató komplexumát. Az avatóünnepség résztvevőit Takács István, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára adta át ünnepi külsőségek között az új létesítményt. A Márka ABC-áruházban. 1200 négyzetméter alapterületen mindazok az áruk megtalálhatók, amelyek az ABC skálájába tartoznak. Apropó, Skála. A kazincbarcikai áfész már kitűnő kapcsolatra lépett a Skála Szövetkezeti Nagyáruházzal, ennek köszönhető, hogy monopolterBár a szakácsok túlnyomó többsége szakképzett, a hozzáértés még tovább javítható a konyhákban. Jó lenne, ha a szakács betegsége, szabadsága idején hasonló képzettségű embert állíthatnának a helyére. Egyik-másik konyhán inkább a felnőttek ízléséhez, gyomrához adagolják a zsírt, fűszert, s viszonylag ritkán kapnak a gyerekék friss zöldséget, gyümölcsöt. S ha ritkán is, de előfordul, hogy egyikmásik konyhai dolgozó szatyorba, kosárba csempész néhány ételadagot. Akit rajtakapnak, szigorúan felelősségre vonják. Nem ártana azonban rendszeresebbé tenni a táskaellenőrzéseket. BÁZIS-KONYHÁK A népi ellenőrök javasolták, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák' felügyeleti szervei (a tanács egészségügyi és művelődésügyi osztályai) foglalkoztassanak olyan instruktort, aki szakmai, elsősorban táplálkozástudományi tanácsokkal segítené a konyhavezetők munkáját. Sokat segít majd a gyermekintézmények ellátásában a GASZTROFOL-üzem. Termékeinek hasznosítására — a befejező műveletek elvégzésére — azonban nem mindegyik óvodai, iskolai konyha alkalmas. Ezért építenek — elsőként az avasi lakótelepen — úgynevezett báziskonyhákat, melyek ellátják majd a közelükben levő gyermekintézményeket. Addig azonban, amíg a báziskonyha-hálózat kiépül, tovább lehet növelni a vendéglátóipar részvételét a gyermekélelmezésben. Az sem rossz ötlet, hogy létesítsenek egy központi húsbontót, ahol a nagykereskedelmi áron vásárolt húst szétpor- ciózhatnák a gyermekkonyhák számára. * Rövidesen a városi tanacs is napirendre tűzi a gyermekélelmezést, figyelembe véve a népi ellenőrök megállapításait, javaslatait is. (bekes) mékeik egy része az új ABC- áruházban kapható. A félszáz fős személyzettel dolgozó boltban 4,5 millió forintos árukészlet várja a vásárlókat. Az áruházzal együtt szolgáltató létesítményeket is avattak. E komplexumban kapott helyet a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet férfi- és női fodrászata, kozmetikai szalonja, a Borsod megyei Fényképész Szövetkezet íotómüterme, a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat virágboltja, a Miskolci Postaigazgatóság hírlapboltja, a Patyolat Vállalat felvevőhelye, valamint a Sajómén! Ipari Szövetkezet háztartási gép-javító szervize. Az ABC-áruház és a szol gáltató létesítmények együt lesen 20 millió forintba kerültek, amelyből 10 millió forint tanácsi hozzájárulás volt. ^ A háromnapos diáktalálkozó „szíve’ a Rákóczi-vár volt (Kovács Attila felvételei) Mától: borsodi műszaki hetek Szakembereink a gazdasági egyensúly javításáért Vidéken a legnagyobb Márka ABC-t és szolgáltatóházat avattak Kazincbarcikán
