Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-02 / 101. szám

A DH várospolitikai fóruma Főzőcske, de okosan! 4 Ellenőrzés a gyermekkonyhákon + A művelődési házban szakmatörténeti kiállításon élőben is tanulmányozhatták a fazeka­sok és cserépfestök mesterségét a látogatók. X. Országos Diáknapok Harsonázott Patak vára Lányom örömmel újságolja el otthon, ha fogára valót főz­nek az általános iskola napközis konyháján ebédre. És össze­hasonlíthatatlanul többször említi elismeréssel a palacsintát, fánkot, mákostésztát, mint mondjuk a főzeléket feltéttel. Pedig nem kell ahhoz professzornak lenni a táplálkozás- tudományban, hogy megértsük: egy kamaszgyereknek első­sorban vitamindús zöldségekre, állati fehérjékre van szük­sége, és nem szénhidrátban gazdag édes tésztákra. Azért hoztam családi körből példát, hogy igazoljam: nem könnyű eleget tenni a gyerekek gusztusának is, az egészségügyi kö­vetelményeknek is. A diákokat szállító vonatot az állomáson túl kuruc lo­vasok rohamozták meg, és a forgatókönyv szerint arra kényszerítették őket, hogy a csacsifogattá alakított pataki kisvasúton érkezzenek a ven­déglátó városba. Harsonák köszöntötték a gyerekeket, akikkel együtt érkezett meg dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkárai valamint Borsod nje- gyc politikai és társadalmi vezetői. A 15 tagú diáktanács, melynek élén Matlék Erika III. osztályos pataki gimna­zista állt, fogadta az 1500 vendéget. Kisze baba elégett. A ha­gyományokhoz híven, szalma, bábu elégetésével szimboli­zálták a diákok a tavasz-hí­vást. a természet megújho­dását, a lányok és ifjak meg­tisztulását. A történelmi város jelké­pes kulcsát és az ezzel járó felelősséget T óth Józseftől, a városi tanács elnökétől vette át a diákság nevében a vár­udvaron felállított fejedelmi sátorban a diáktanács elnöke. Ezzel kezdetét vette a X. Or­szágos Sárospataki Diákna­pok. Volt itt minden: csak fe- leltetés nem, tanulmányozták a bortúltermelési válságot, csipkelődtek a megyei kül­döttségekkel, Szub .Rózsiká- kával, az együttes titkos tag­jával üzente az uraság, hogy lefeküdt, és annyira titkos, hogy ő sem tud róla. A sze­renádokra már két hete éhez. tették a derviseket A ron­gyosbálon lélekben is rongyo­sak voltak azok. akik később úgy hevertek egymásra ra­kódva az állomáson, mint a sáros, kicsirázott krumpliha­lom. A magyar punkoktól teljesen idegen volt a diák­napok szellemisége, sírhant­ként feküdtek a temetőben. Az első napi senkinek sem tetsző viselkedésük után kénytelenek voltak elhagyni a várost. A várban, a boltívek alatti műsorokon a csend honolt és valóban érezhető volt a sá­rospataki diákság, a közösség ereje. Bár kissé túl és szét­szervezték a diáknapokat, a tömeg sokszor tanácstalanul hömpölygött a városban, nem tudván hogy a felkínált és az egymásba érő műsorok közül melyiket válassza, még­is a szétindázó vélemények szerint jól szórakoztak, és nem egy esetben magas mű­vészi értékű produkciót kap­tak a fiatalok, és az idelá­togató idősebbek egyaránt. A korábbi diáknapokhoz viszonyítva, a mostani érde­kesebb és több műsorral töl­tődött meg, de sokan hiányol, ták azt a versenylázt, azt a drukkhangulatot, ami jelle­mezte az első diáknapi ren­dezvényeket. A városba ér­zett diákságnak kevesebb le­hetősége adódott a bemutat­kozásra. szavalok, énekesek, táncosok néha maguknak szerveztek fellépési lehetősé­get. Ez persze emelte a han­gulatot, megadta a rendez­vénynek azt az ízt, amit csak a deákos improvizálás, a fia­talos ötletesség tud megte­remteni. Nem volt hiány látványos­ságban. hiszen a vonatot el­térítő kurucok kétszer is le­hetőséget adtak a diákoknak a lovagi tornára. Aki ügyesen pattintotta az ostort, aki gyor. san mászott föl a rúdra, für­gén forgatta a kardot, pon­tosan célzott az íjjal, még lovagolhatott is. Aki pedig a népművészetek felé vonzó­dott, annak szép látványt kí­náltak a fafaragók, a koron­gosok, cserepesek. Három napig ..uralkodott” a városban a fejedelmi gú­nyába öltözött diáktanács, három napig tartott a forga­tag, a kavalkád. és a harma­dik napon ismét megszólaltak a harsonák, visszaadták a kulcsot, bevonták a baglyos zászlót a pataki vár tornyá­ból. K—SZ. Ma délután 2 órakor az MTESZ miskolci székhazá­ban ünnepélyesen megnyitják a borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatát. Majdnem két hónapon át száz és száz előadáson, anké- ton, konferencián cserélnek véleményt megyénk és az or­szág legjobb műszaki szak­emberei a gazdasági-műszaki haladás legaktuálisabb, leg­égetőbb kérdéseiről, a techni­ka, a technológiák fejleszté­séről, a legjobb módszerek elterjesztéséről, a tapasztala­tok, tudományos kutatási eredmények átadásáról, gya­korlati megvalósításáról. A borsodi műszaki hetek hosszú évek óta nemcsak szűkebb hazánk, hanem az egész ország jelentős esemé­nye, hiszen rendezvényei kö­zött több olyan is akad, ame­lyeken az egész ország, sőt több külföldi intézmény, cég, vállalat is képviselteti magát. Így lesz ez most is, amikor a szervezők. rendezők olyan nagy rendezvényeket iktattak a programba, mint például a Miskolc ipari területeivel foglalkozó ankét és tudomá­nyos konferencia, a magyar- országi energiaellátás helyze­tével foglalkozó ÉMÁSZ-an- két, a miskolci tömegközleke­dés fejlesztésével foglalkozó utasankét, vagy például a vegyipar fejlődésének távlati terveit is bemutató borsodi vegyipari napok és így sorol­hatnánk tovább. Csakúgy mint máskor, a borsodi műszaki hetek ren­dezvényei most is egy köz­Persze nem lehet a táplál- kozástudományról, biológiai szükségletekről vajmi keve­set tudó gyerekek kívánsá­gához igazítani a menüt. Már csak azért sem, mert szi­gorúan ellenőrzik a bölcső­dék, óvodák, iskolák kony­háin, hogy könnyen emészt­hető, tápláló, változatos-e a koszt. Ezt tette a Miskolc városi-járási Népi Ellenőr­zési Bizottság is a közel­múltban. AKIKNEK NEM JUT HELY Míg aggályos alapossággal mérlegelték a bizottság tag­jai és a meghívott szakem­berek egy-egy vizsgálati ta­pasztalat súlyát, szomszédom halkan odasúgta: „Mit gon­dolsz, vajon a mi anyánk, aki nem forgatott szakkönyvet, és bizony az éléskamrája sem kínált mindig gazdag választékot, milyen szem­pontok alapján állította ösz- sze a családi menüt?” A vá­laszt mindenki tudja, aki szomszédomhoz és hozzám hasonlóan a 40-es, 50-es években volt gyerek. Ez ponti gondolat köré csoporto­sulnak A jelszó: „Hatékony, ésszerű, takarékos termeléssel és energiagazdálkodással se­gítsük elő a népgazdasági egyensúly kedvező alakulá­sát” most is az egész ország szempontjából legfontosabb kérdésre, tennivalókra irá­nyítja a sok ezer borsodi mű­szaki szakember, a Műszaki és Természettudománj'i Egye­sületek Borsod megyei Szer­vezetében tömörülő mérnö­kök, technikusok, tanárok, kutatók figyelmét. Erről szól a ma délutáni megnyitó előadás is, amelyet Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára „Időszerű helyi tennivalók a gazdasági egyen­súly javítása érdekében” cím­mel tart meg. S lényegében, közvetve, vagy közvetlenül erről beszélnek majd, válta­nak szót a megye műszakijai a többi, egymást követő elő­adásokon, ankétokon, konfe­renciákon is. Borsod műszaki szakembe­rei évről évre mind nagyobb részt kérnek és vállalnak tár­sadalmi munkában is, az MTESZ-en belül végzett te­vékenységükkel, a párt gaz­daságpolitikai célkitűzései helyi feladatainak megvaló­sításában. Kívánjuk, hogy fá­radozásaikat siker koronázza, kívánjuk, hogy az idei bor­sodi műszaki hetek rendez­vénysorozata is méltó legyen a megye iparához, a megye műszaki szakembereihez. Ny. I. azonban — én is belátom — nem lehet kiindulási alap, hiszen ennek a generációnak a tagjai folytattak most kés­hegyre menő vitát a hosszú asztal mellett, például arról, hogy hányszor lehet teát ad­ni hetente a bölcsődés korú kicsinyeknek. Más világot élünk, és — hál’ istennek! — van miből áldozni gyerme­keinkre. Bár sok szülő számára még ma sem az az első számú kérdés, hogy milyen a koszt például az általános iskola napközijében, hanem az, hogy mikor juthat az ő gyer­meke is a „szerencsések” kö­zé, akik tízórait, uzsonnát, délben pedig meleg ételt kapnak. Mert sajnos, az ál­talános iskolás korú gyer­mekek 60 százalékúnak jut csak ilyen ellátás! KISKERESKEDELMI ÁRON Szigorúan meg kell köve­telni a tisztaságot, rendet, a helyes gazdálkodást, változa­tos étrendet mindé» gyer­mekintézményben. Am azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a bölcsődékben körül­belül 40 százalékkal, az óvo­dákban 30—40 százalékkal, az altalános iskolákban pedig 60 százalékkal nagyobb az ét­kezőlétszám. mint amekko­rára a konyhákat eredetileg méretezték! Kirívó szabálytalansággal, visszaéléssel nem találkoz­tak a népi ellenőrök. Néhány megállapításuk mégis meg­szívlelendő. Például az, hogy egyes konyhavezetők túl sok élelmiszert vásárolnak a bol­tokból, kiskereskedelmi áron, azaz jóval drágábban, mint­ha a nagykereskedelemtől szereznék be. Magasabb az önköltség, jobban szorít a norma, és néha bizony a gyermekek hasán kell meg­spórolni a pluszkiadásokat. A várossá nyilvánításának 25. évfordulóját ünneplő szo­cialista vegyészvárosunk gya­rapodásának újabb állomásá­hoz érkezett vasárnap. Ekí kor avatták fel a Csokonai úton a vidék legnagyobb ABC-áruházát és szolgáltató komplexumát. Az avatóünnepség résztve­vőit Takács István, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd dr. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára ad­ta át ünnepi külsőségek kö­zött az új létesítményt. A Márka ABC-áruházban. 1200 négyzetméter alapterületen mindazok az áruk megtalál­hatók, amelyek az ABC ská­lájába tartoznak. Apropó, Skála. A kazincbarcikai áfész már kitűnő kapcsolatra lé­pett a Skála Szövetkezeti Nagyáruházzal, ennek kö­szönhető, hogy monopolter­Bár a szakácsok túlnyomó többsége szakképzett, a hoz­záértés még tovább javítha­tó a konyhákban. Jó lenne, ha a szakács betegsége, sza­badsága idején hasonló kép­zettségű embert állíthatná­nak a helyére. Egyik-másik konyhán inkább a felnőttek ízléséhez, gyomrához adagol­ják a zsírt, fűszert, s vi­szonylag ritkán kapnak a gyerekék friss zöldséget, gyümölcsöt. S ha ritkán is, de előfordul, hogy egyik­másik konyhai dolgozó sza­tyorba, kosárba csempész né­hány ételadagot. Akit rajta­kapnak, szigorúan felelősség­re vonják. Nem ártana azon­ban rendszeresebbé tenni a táskaellenőrzéseket. BÁZIS-KONYHÁK A népi ellenőrök javasol­ták, hogy a bölcsődék, óvo­dák, iskolák' felügyeleti szer­vei (a tanács egészségügyi és művelődésügyi osztályai) fog­lalkoztassanak olyan instruk­tort, aki szakmai, elsősorban táplálkozástudományi taná­csokkal segítené a konyha­vezetők munkáját. Sokat segít majd a gyer­mekintézmények ellátásában a GASZTROFOL-üzem. Ter­mékeinek hasznosítására — a befejező műveletek elvég­zésére — azonban nem mind­egyik óvodai, iskolai konyha alkalmas. Ezért építenek — elsőként az avasi lakótele­pen — úgynevezett bázis­konyhákat, melyek ellátják majd a közelükben levő gyermekintézményeket. Ad­dig azonban, amíg a bázis­konyha-hálózat kiépül, to­vább lehet növelni a ven­déglátóipar részvételét a gyermekélelmezésben. Az sem rossz ötlet, hogy létesít­senek egy központi húsbon­tót, ahol a nagykereskedelmi áron vásárolt húst szétpor- ciózhatnák a gyermekkony­hák számára. * Rövidesen a városi tanacs is napirendre tűzi a gyer­mekélelmezést, figyelembe véve a népi ellenőrök meg­állapításait, javaslatait is. (bekes) mékeik egy része az új ABC- áruházban kapható. A félszáz fős személyzettel dolgozó boltban 4,5 millió forintos árukészlet várja a vásárló­kat. Az áruházzal együtt szol­gáltató létesítményeket is avattak. E komplexumban kapott helyet a Borsod me­gyei Fodrász Szövetkezet fér­fi- és női fodrászata, kozme­tikai szalonja, a Borsod me­gyei Fényképész Szövetkezet íotómüterme, a Kazincbar­cikai Városgazdálkodási Vál­lalat virágboltja, a Miskolci Postaigazgatóság hírlapboltja, a Patyolat Vállalat felvevő­helye, valamint a Sajómén! Ipari Szövetkezet háztartási gép-javító szervize. Az ABC-áruház és a szol gáltató létesítmények együt lesen 20 millió forintba ke­rültek, amelyből 10 millió fo­rint tanácsi hozzájárulás volt. ^ A háromnapos diáktalálkozó „szíve’ a Rákóczi-vár volt (Kovács Attila felvételei) Mától: borsodi műszaki hetek Szakembereink a gazdasági egyensúly javításáért Vidéken a legnagyobb Márka ABC-t és szolgáltatóházat avattak Kazincbarcikán

Next

/
Thumbnails
Contents