Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-05 / 104. szám
Postás- fiatalok a parkban A postás KISZ-íiatalok sem akarnak elmaradni a társadalmi munkákban. Mivel most. a jó idő beálltával a parkokban különösen sok szépítési, rendezési munka adódik, a Kilián-déli lakótelepen élők örömére, több postásfiatal vállalta, hogy segédkezik a padok átfestésében. A Miskolci Postaigazgatóság városi távközlési üzeménél például Laczkó László KlSZ-csúcsvezetóségi titkár mondotta el. hogy náluk két alapszervezetben több mint 120 fiatal társadalmi munkájára számíthatnak. Laczkó László már a III. kér. tanácsi hivatal illetékeseit is felkereste. hogy összehangolhassák igényeiket. # A csodálatos fal a berlini .,Makarenko" óvodában. Láthatóan tetszik a kicsinyeknek Ötvenéves a DYTK természetjáró szakosztálya Turistaíinnep Bánkúton „Mérgesítő” gomb is van... Csodálatos játék fal r V jítani, ü Sokkal nehezebb az újat elfogadtatni, mint megalkotni. Példálózzunk lakásokkal! Ha egy lakás félmillió forintba kerül, akkor az újítómozgalom 3.5 milliárd forintos éves hasznából hétezer család otthonát lehetne felépíteni. Az újítómozgalomnak tehát van jelene, s eredményei alapján jö'vője is. Csakhogy a mozgalom nem tesz különbséget fiatal s öreg. tapasztalatlan s tapasztaltabb újító között. Pedig a fiatalok, az újonnan próbálkozók helyzete sokkal nehezebb. A látszat ellenére is... Mert ha egy ifjú szakmunkás, vagy felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember az iskolapadból a munkapadhoz, rajzasztalhoz kerül, sokkal hamarabb felfedezi a hibákat, hiányosságokat, s újat, színt szeretne vinni a termelésbe, annál is inkább, mert pillanatnyilag ő rendelkezik a legkorszerűbb ismeretekkel. Ám kezdeményezéseit gyakorta sikertelenség koronázza. Amit észrevett, amit szóvá tett, amin változtatni szeretne, az a régi szakiknak általában jó. megfelel. „Ne bolygassuk a megszokottat” jelszóval gáncsolják a fiatalt, talán akkor is, ha elképzelése különben beválna, bevezetése gazdaságos lenne, hasznot hozna a vállalatnak, s esetleg a népgazdaságnak is. Nem állítjuk, hogy ez mindenhol így van, de a legtöbb helyen sajnos ehhez hasonló a helyzet... Pedig az újítómozgalomban a fiataloknak jelentős szerepet szántak, s szánnak. Tavaly Miskolcon a 30 éven aluli fiatalok 1232 újítást nyújtottak be, 694-et fogadtak el, s ezeknek a haszna több mint 12 millió forint. Pár esztendővel ezelőtt hirdették meg az Alkotó ifjúság pályá'zatot, s most már évről évre több százan vesznek részt rajta. A város fiataljai egy esztendővel ezelőtt 429 pályázatot nyújtottak be, 358-at fogadtak el belőle, de még csak 45-öt vezettek be. S itt talán újból megállhatunk! Az — sajnos — köztudomású, hogy nálunk egy újítás bevezetésének ideje nem hetekben. hanem hónapokban, sokszor években mérhető. S ha az előbb említett akadályt sikerrel vennék a fiatalok, s kiE hét végén a Bükk egyik legszebb részén. Bánkúton ünnepli megalakulásának félévszázados jubileumát a DVTK természetjáró szakosztálya. TILOS KINCSTÁRI UTAK A diósgyőri vasas természetjárók nagy ünnepéről mondja Len- deczky László, a szakosztály vezetője, aki egyben a Borsod megyei Természetbarát Szövetség elnöke is: — Az ország egyik nagy természetjáró szakosztályának jubileuma az egész megye turistáinak ünnepe lesz, sőt az ország más részeiből is várunk küldöttségeket, barátokat. Azt szeretnénk, ha a fél évszázados jubi-* leum alkalmából bizonyítani! tudnánk, mennyire szeretik a diósgyőri vasas turisták a hegyeket, erdőket, mezőket. Érré a kétnapos jubileumi program során bőven lesz lehetőség. A bánkúti ünnepségen többek között egy nagyszabású kiállításon elevenítik fel az 50 év történetét . . . 1919. április 3-át, amikor Diósgyőrben, a füstölgő gyárkémények tövében 50 lelkes turista létrehozta a Magyar Turista Egyesület Diósgyőri Osztályát, a jelenlegi szakosztály elődjét. Ma már csak mosoly- gunk azon. hogy az akkori idők turistáinak olyan célkitűzéseit fogalmazta meg az elnökké megválasztott Karai Aurél főfelA BALVANY ÉS A BOROVNYAK NYERGÉBEN — Nagy munka volt mindkettő — mondja Lendecz- ky László. — A kincstári utak használatát 1929. december 6-án engedélyezte a Földművelésügyi Minisztérium, s 1931-ben megkezdődött a nem kincstári utak jelzéseinek készítése is; összesen mintegy 200 km-es távolságon készültek jelzések. Ami a bánkúti menedékházat illeti. megépítése az egyik legfontosabb célkitűzés volt. Potenga Gyula építőmester tervei alapján a Bálvány és a Borovnyák nyergében. 880 m tengerszint feletti magasságban kezdődött meg 1930- ban a kivitelezése, s 1931 pünkösdjén volt az ünnepélyes avatás, az egész ország turistatársadalma képviselőinek jelenlétében. Ezzel megindulhatott a Bükkön átvonuló turistaforgalom. Később többször is bővült a bánkúti turistaház. amely a bükki sísportot is fellendítette. 1932-ben már síugrósánc is épült, s kőbe foglalták a bánkúti forrást. Ma már 6 —8 m magasak az akkor ültetett kis fenyők. Jött a háború, majd a felügyelő, mini a bükki kincstári urak szabaddá tétele a turisták előtt . .. Ekkor Vetődött fel az is. hogy a Magyar Turista Egyesület a diósgyőriek segítségévei MTE 40. évfordulója tiszteletére megépíti a bánkúti menedékházat, jelzésekkel látják el a Bükk turista útjait. szabadulás. Újjáalakult a DVTK és a természetjáró szakosztály is. A diósgyőri vasas természetjárók az 1848- as szabadságharc 100. évfordulójára a 956 méter magas Bálványon felavatták a Petőfi Sándorról elnevezett kilátót. amelyről jó időben if Ha kisüt a nap ... (Agotha felv.) egészen a Magas-Tátráig ellátni. 1949. december 21-én pedig — a diósgyőriek jóvoltából — kigyulladt a villanyfény is Bánkúton! A GARADNAI PIHENŐ — Nehéz lenne felsorolni csak a felszabadulás utáni évek hallatlanul gazdag eseményeit, örökszép túráit is — mondja a szakosztály vezetője. — Társadalmi munkaórák ezrei, munkatúrák százai, itthoni és külföldi túrák ezrei fűződnek a diósgyőriek nevéhez. Mindig azon voltunk, hogy minél több emberrel megszerettessük a természetet. Igaz, voltak nehéz időszakok is, ám ezeket is túlélte a szakosztály. Volt olyan időszak. 1959 és 1963 között, amikor kiváltunk a DVTK- ból. Ezekben az években építettük örvénykőn a Jókai-emlék- művet, ekkor építettük ki a Szin- va-forrást, erősödött a tájékozódási futás versenysport Diósgyőrben. S azután következett még egy nagy munka ? Garad- nán megkezdődhetett a diósgyőri vasas természetjárók pihenőhelyének kiépítése, sok ezer óra társadalmi munkával, a DVTK. a gyárak segítségével. Azóta is a hétvégeken sok száz természetjárónk innen indul a hegyekbe. Büszkék vagyunk arra, hogy Miskolc megyei város Tanácsa 1977-ben szakosztályunkat a „Miskolcért” elismerő oklevéllel és plakettel tüntette ki. Ünnepelnek a diósgyőri vasas természetbarátok. Ma és vasárnap számba veszik, honnan indultak el. meddig jutottak. Gazdag számvetés ez! A 30 ezer munkást foglalkoztató két diósgyőri nagyüzem. az LKM és a DIGÉP természetet szerető dolgozóinak, a heg,yek. rétek és erdők szerelmeseinek számvetése. (nyíkes) Kétmillió kicsi pisztráng Jól sikerült az év eleji szaporítás a Balatoni Halgazdaság ódörögdpusztai pisztrángtelepén. A szokásosnál egy hónappal korábban kezdhették meg az ikragyűjtést, és a tavalyi másfél millió helyett idén kétmillió értékes halat nevelnek. Az bakonyi karsztvíz és a technikai körülmények lehetővé teszik a téli folyamatos szaporítást. Az év első harmadában már mintegy félmillió gyorsan fejlődő ivadékot helyeztek ki az utónevelőkből a szabadtéri medencékbe. A pisztrángok zömét 25—40 dekás súlyban halásszák ki. és méret szerint géppel osztályozzák. A sikeres szaporítás és nevelés eredményeként a másfél hektáros telepről idén már kilencszáz mázsa pisztrángot szállítottak exportra. dolgoznák újításukat, most újabb, még nagyobb fal tornyosul előttük. Az újítás szakvéleményezése, elfogadtatása, bevezetése mind olyan állomás, amelyeken ha áljut is. kedvet veszti a fiatal, s ha ezek után legyint az újításokra, nem csodál kozKa tunk. Mi hát a teendő? — kérdezhetnénk. Választ sajnos, ml nem adhatunk, tanácsot talán. A vállalatoknál, üzemeknél függetlenített újítási előadók dolgoznak, nekik kellene felkarolni. segíteni a fiatalokat, ismertetni jogaikat. S nem utolsósorban: biztatni őket. I. S. Borsodban is NDK zenei hét A berlin-kÖnigsheide-I „Makarenko” óvoda kicsinyei nem győznek belelni a csodálatos játékfallal. Kövér pingvin, nagyfülű elefánt, kapzsi zsiráf, vidám majom tekint rájuk, faautók robognak, különös formájú madarak. halak vonzzák a tekintetüket. És minden megfogható, mozgatható! Egyes alakok még meg is szólalnak. Ha megnyomják a pingvin hasát, ha megfogják a hóember orrát — csodálatos módon —, hangot is adnak. A bagoly üvégszemei jobbra- balra járnak, s mindig más színt tükröznek. Különösen érdekesek’ a falon levő gombok: ha megnyomja az ember. valahol mindig valami lény gyullad ki. Egyszer a hal szeme villog, máskor a függőlámpa világít — néha pedig nem történik semmi .. . Ez a ..mérgesítő” gomb az alkotó, a fiatal berlini iparművésznő tréfája. Dagmar Müller Prezlauer a berlini tanács megbízásából készítette a 3x1,35 méteres játékfalat. Azóta is új és új ötleteken töri a fejét, hogy a gyermekek fantáziáját kielégítse. Az alkotóművész a berlini iparművészeti főiskolán 1971- ben diplomázott, ezt követően a görlitzi színházban, majd az ifjúsági televíziónál szerzett gyakorlatot. Most a berlini „Joliot-Curie” óvoda ebédlőjébe készít falat. Neves NDK-beli és hazai muzsikusok, énekművészek részvételével hétfőtől nyolc napon át — Budapesten és 9 vidéki városunkban — rendezik meg az NDK zenei napokat A május 14-ig tartó eseménysorozat nyitóhangversenyének színhelye az Erkel Színház lesz, ahol hétfőn este a lipcsei Gewandhaus zenekara — Kurt Masur vezényletével — Mendelssohn-, Mozart- és Schubert-műveket ad elő. A lipcsei zenekar Győrött, Szolnokon, Miskolcon és május 12-én ismét a fővárosban, a Zeneakadémián ad egy-egy hangversenyt. Meinz Schunk hegedű- és Jutta Czapski zongoraművész Budapesten és Barcson, az Aulos trió Budapesten, Nermann Hännel énekművész pedig a fővárosban. valamint Orosházán és Jászberényben lép a közönség elé. Az NDK-beli szerzők müveiből Pécsett a helyi szimfonikus zenekar. Leninváros- ban a Miskolci Szimfonikusok. s — május 9-én — a Zeneakadémia kistermében egy, hazai muzsikusokból összeállított kamarazenekar ad koncertet. Ezeken kívül hasonló hangverseny színhelye lesz a Váci Állami Zeneiskola is. Igaz? Igaz Kérdezgetek ismerőst, kollégát, barátot: ki mit mondana el anyaknapi köszöntőként? Elém kerül egy kis ismerősöm dug- dosott kincse. Az óvodában készített anyák- napi ajándék. A virágárus szégyen nélkül mondja az árat, konjunktúra van, a haszon az haszon. Félek a giccstöl, a frázisoktól. Szégyenlős kisfiúként a hátam mögé szeretném dugni az ajándékvirágot. Okos tanácsokat hallgatok, de nem figyelek. Almaízt érzek, egy immár mesévé szépült almaízt. Egy darab almánk i'olt 1945 tavaszán, azt osztotta el anyám háromszor is, mindig négyfelé, hogy a maga részét oszthassa újra. Az utolsót, az oszthatatlant én kaptam, a legkisebb jogán. Anyám 28 éve halott. Behúnyom a szemem, és már nehéz felidézni az arcát, de kristálytisztán hallom a nevetését, a mindenkor nevetni tudását, a legszebb örökséget. amit nekem hagyott. Hurrát kiáltottunk az almaosztásra, és természetes volt. hogy ö a maga részét osztja el újra és újra., Ö volt az anyánk. Ez volt a természetes. Tudom én, hogy a történelem túlgyalogolt az emlékeimen, hogy anyának lenni manapság nem márti- romság. hogy az egykor fillért is ezer részre osztó anyák, ha élnek, gyerekeik teljesedő életének örülhetnek, hogy a ma gyesen levő kismamák életük legszebb, és talán a társadalomnak is leghasznosabb három évét kapjak a társadalomtol. hogy alig lesz család, ahonnét hiányozna holnap az ünnepi virágcsokor, hogy táviratok tízezreit hordja a posta. így van ez, és így van jól, de ha nem is kell negyedelni azt az almát, az édesanyák csodálatos, önmaguk szétosztása másképpen is igaz. Igaz! A kisfiam — büszke vagyok rá, hogy az egyik apás —, ha elesik, nem hozzám hozza a fájdalmat, sebet nem az én csókomból gyógyít, csak az édesanyáé. És ha éjszaka fordul, ha lerúgja a paplant, nem én riadok fel, hanem az anyja. És lia engem ver meg az élet. én is hajdan volt anyámnak panaszlom, akinek nehezen jut eszembe az arca, de most is mindentől védő kristály- harangba zár a nevetése. Igen, tudom, ha élne. akkor sohase tudnám neki így elmondani ugyanezt. És lenne szombat, lenne ünnep, amikor hiába várna rám. és lenne olyan is, amivel talán megbántanám, hiszen azt a sokfelé osztott almát sem köszöntük meg soha. Mindent szeretnék most megköszönni egyetlen napon. Megpróbáltam elmondani a mondhatat- lant. Az én két kisfiam felnő, apa lesz, é: az unokáim ha elesnek, nem hozzájuk, hanem édesanyjukhoz szaladnak. Gyógyító si riogatásért. Csak az a simogatás gyógyít És ez a meghatóan elmondhatatlan. BARTHA GABOR /