Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-31 / 126. szám

a miskolciaké a szó Kedves Gyerekek! A zugivóknak Ne haragudjatok a felnőttekre azért, hogy a gyermekevet sok-sok ünnepséggel akarják emlékezetessé tenni számotok­ra. Tudom, inkább strandra mennétek 32 fokos melegben, esetleg kirándulni, focizni. Mi programokat szervezünk Nektek, ami önmagában nem lenne baj, ha ... ... ha az egy két órás ünnepi programot nem kellene előre „próbálni”, és cgy-két óra helyett mondjuk csak fél óráig tartana ... ... ha a rendező, szervező bácsik, nénik kicsit clgondol­koznának azon, hogy mi tesz boldoggá egy kisgyermeket. Zárt rendben, szépen felöltözve több mint egy órát állni, és hallgatni az ünnepi miisort, vagy beülni egy buszba és kife­lé a Mályi-tóra... ... ha a gyermekévet azzal tennék ünnepélyessé, hogy nem benneteket ünnepelnek, hanem ti ünnepeltek (ez nagy kü­lönbség, ha felnőttük se felejtsétek el!). Néhány évvel ezelőtt fiatalok fesztiváljának szórakoztató rendezvényeit szerveztem. Az estj táncklubot, az igazán ele­gáns éttermek színvonalát utánozva rendeztük be. Példás pontossággal elrendezett asztalok, székek, gyertyavilágítás. Több mint kétórás munka volt. Bejöttek a fiatalok, elége­detten nyugtázták az előkészületek gondqs precizitását, és körülbelül 3 perc alatt a falhoz tolták az asztalokat, eléjük a székeket, és elkezdtek táncolni. A gyert.vavilágitást meg­hagyták. IGAZUK VOLT, IGAZATOK VOLT! Az ezt követő estéken nem eentiztük az asztalokat, hanem ott hagytuk a fal inellett. Azt viszont megkérdezték, hol a gyertya, mert mint mondták, az klassz volt. Átadtam két bontatlan csomag ko­csigyertyát és kértem, úgy osszák be, hogy minden estére jusson. Jutott! Végig ők voltak a rendezők — búcsúzáskor mégis nekünk gratuláltak a jó szervezéshez. Nem véletlen. Saját magukkal voltak elégedettek. Lehet, hogy a monstre parádék rendezői is elégedettek. Saját magukkal. Ezért ne haragudjatok. Csókol Benneteket a Gyermekév „ÜNNEPSÉGEI” alkal­mából Bérezés Józsi bácsi nem számít! Majus 24-én olvastam e rovatban az „Emeljék fel az üvegbetét-díjakat” című fény­képpel . illusztrált cikket, s azzal tökéletesen egyetértek. Egy rosszul sikerült „árle­szállítást” kellene minél előbb visszatenni a helyére. Mart azt. hogy a zugivóknak meny­nyire nem számít a forint, az alábbiakban szeretném az illetékeseknek is a szíves fi­gyelmébe ajánlani. Május 24-én 15.25 órakor személykocsival haladtunk J ásva főről Aggtelek felé. Utolért és előzött bennünket az FL 73-26 fisz. hússzállitó hűtőkocsi. Alig 35—40 mé­terre lehettünk mögöttük, amikor két üres sörösüveg repült ki a vezetőfülkéből, az egyik az árokba, a másik az úttestre. A gépkocsivezetőnk reflexének köszönhettük, hogy félre tudta rántani a volánt s ,nem hajtottunk a palackra. De trí történik, ha a kerekek alatt összetörik az üveg, s kapunk egy első de- fektet? Aggteleken utolértük a hű. tőkocsit, s figyelmeztettem a gépkocsivezetőt: nem szabad ilyen felelőtlen dolgokat mű­velni. Félvállról válaszolt: Csak Parker tollal...! nem ő, hanem a kocsikísérő­je dobta ki az üvegeket... Az altalános iskolákban egy rendelet alapján ebben az évben az anyakönyveket es bizonyítványokat csak Parker gyártmányú tollal szabad megírni a pedagógu­soknak. Tehát nem golyós- tollal, nem az olcsó Pax- gyártmánnyal. hanem a 60— 70 forint értékű í*arkerrel. Ezt az iskola igazgatója kö­zölte velünk. A Parkéi tol­lak beszerzését tehát az igazgató kötelezővé is tette. Ügy érezzük, hogy ez olyan intézkedés, ami érthetetlen. tán évszázadig?) szükséges dokumentumoknak. Ilyen egyszerű a magyaruzat. Egyébként dr. Veres Bélával együtt sajnáljuk, hogy a le­vél írója nem fedte fel ki­létét. Esetleg könnyebben szót lehetett volna érteni azt a bizonyos .,fenyegetést” il­letően is. A „fenyegetővel” esetleg meg lehetett volna értetni, hogy ma már —• sok év óta! — nemcsak tilos, de illetlenség is fenyegetőzni azért, mert valakinek véle. ménye van! Igaz. nem láttuk, hogy a sört ki fogyasztotta el kettő­jük közül, ám a gépkocsive­zető mindenképpen felelős­séggel tartozik a kocsin tör­téntekért, igy az italfo­gyasztásért is, kiváltképp pedig a közúti közlekedésre veszélyes tárgyak kidobásá­ért. A. T. Miskolc (a pontos cím szerkesztősé­günk rendelkezésére áll) felháborító, hiszen addig is készülték anyakönyvek es bizonyítványok, amíg Parket­ton nem volt Magyarorszá­gon. Tiltakozásunkra egyér­telmű volt a válasz. Ne ha­ragudjanak. hogy nem a sa­ját nevem írom alá, hanem kitalált nevet, de egyrészt felszólalásomra megfenye­gettek, másrészt, ha a levél névtelen, esetleg nem olvas­sák el. Job Dánielné tanítónő A „fenyegetést” legalább annyira furcsállta dr. Veres Béla, a tanács főelőadója, mint azt, hogy a körlevél mellett a pedagógusok netán valóban nem kaptak választ arra. hogy miért ragaszkod­nak a Parker tollhoz az anyakönyvek és bizonyítvá. nyák kitöltésénél. Elöljáró­ban megnyugtatásul közölte dr Vero« Béla azt is hogy ö semmiféle ..rendeletet’’ nem adott ki. lévén hogy erre v inrs toga. Csupán a megyei levéltár rendkívül ésszerű kívánságát tolmácsolta a kör­levélben Arról van szó. hony nem mindegy, mennyire idő­álló tintával töltetnek ki az olyan alapvető dokumentu­mok. mint az anyakönyv, vagy a bizonyítvány. Azért ajánlják a Parker tollat, mert jelenleg az az egyetlen olyan tintával töltőt* tróesz- köz. amely erre a célra dl. kalmas. A tapasztalat szerint ugyanis az olcsó golyóstollak tintám pár év alatt, de akár csekély nedvesedéstől is el- szintelenedik. megbízhatatlan „őrzője” a sok évtizedig (ne. Áldozatát cserbenhagyta... ...az ital. A gyermeknapon ez a ..nagy gyerek” a napon, elfeküdt az útszélen, hason. Csoda, hogy egy autó nem nyom­ta agyon... Beküldte: P. I. Miskolc Nem a kislánytól sajnáljuk! # A tavaszi áradás idején kerültek a szeszélyes Szinva patak partjára ezek a homokzsá­kok. óvni a Molnár csárdát és környékét. Azóta is ott szívja a nap a lassan foszladozó tex­tíliát. s apránként kipereg belőlük a homok. Nem a kislánytól sajnáljuk a várépítő anyagot. Ám hatha fel lehetne még ezeket hasznosabban is használni. Majd ha kell! (S. L. felv.) Köszönet az MKV-nak Az Avas-dél közle­kedését szidni már- már divatos téma. Ép­pen ezért Palló Béla (Engels u. 10. sz. alat­ti lakos), e rovatban közölt levelével nem érthetünk egyet. Nem értjük, mi ki­fogása van az ellen, hogy a 32-es és 33 A jelzésű autóbuszok vég­állomását a Vörösmar­ty utcába helyezték at. Minden lakó kívánsá­gának eleget tenni nyilván nem lehet, ám az tény. hogy amióta a végállomás a Vörös­marty utcában van. s új járatként beállítot­ták a 33 A jelű buszo­kat, igen sokat javulta közlekedés, megszűnt az eddig tapasztalt tü­lekedés, kulturáltabbá vált az utazás. Sokkal tágasabb a várakozó­terület is, és sokunk szerint központi he­lyen van a jelenlegi végállomás, mint a Rudas László utcában volt. Innen ugyanis — sok háziasszony örö­mére — közelebb ke­rültünk a Búza téri pi­achoz, vásárcsarnok­hoz. a Centrumhoz, ke­vesebbet kell cipeked- nünjf és az átszállási gondok sem növeked­tek. hiszen a népkerti megálló továbbra is megmaradt. A Búza lér így is elég zsúfolt, nem hiányzik oda még egy autóbusz-végállo­más. Több lakótársammal együtt örömmel üdvö­zöljük tehát ezt az in­tézkedést és köszöne­tét mondunk a Mis­kolci Közlekedési Vál­lalat vezetőinek a kul­turált közlekedés meg­valósításáért. Egy ké­résünk azonban volna: létesítsenek a Vörös­marty utcai végállo­máson egy fedett vá­rót. Szabó Sándorné és több lakótársa Miskolc, Engels utca Utat, járdát szeretnénk Az utóbbi években Mályi községben a tóparti élet miatt ugyancsak fellendült a leül- és belföldi forgalom. Az idevezető 3. számú főút sze­rencsére jó állapotú, s a köz­lekedőknek erre nincs panty szűk. Van viszont a lakók­nak: a községbeli utakra. Különösen az Ady Endre, a Vörösmarty és a Dankó Pis­ta utca lakói’ panaszkodnak, hogy esős időben már szinte járhatatlan az útjuk, járdáik sincsenek. Mivel a helyi ta­nács anyagi lehetőségei kor­látozottak, s elégge szűkre szabottak, felsőbb szervek segítségére van szükség. Re­méljük. hogy a-z illetékesek felfigyelnek erre és segítsé­get adnak ahhoz, hogy elé­gedettek legyenek az útvi­szonyokkal a Malyiban köz­lekedők. MIÉRT KELL VÁRNI MÁSFÉL HÓNAPOT A BECSÜSRE? „Bútoromat értékesítésre ajánlottam fel a Bizományi Áruháznak, s kértem: küld­jenek a lakásomra egy be­csüst, aki felértékeli. A vá­lasz az volt, hogy arra egy— másfél hónapot várni kell. Ellenben, ha beszállítom a bútort, akkor azonnal felér­tékelik. Kérem, én ezt nem értem. Alig 5—10 percnyire lakom a Bizományitól. Miért kell akkor másfél hónapot várni a becsüsre?” — kérde­zi Estefán Jenő miskolci (Kő­poros u. 26. sz.) olvasónk. Kiss Miklóshoz, a Bizomá­nyi Áruház Vállalat miskolci boltigazgatójához fordultunk válaszért: — A kényszerű várakozás­nak két oka van. Az egyik az, hogy 4000 négyzetméter helyett mindössze 70 négy­zetméteres területünk van bútorok tárolására, az adás­vétel lebonyolítására. Emiatt kénytelenek vagyunk „beosz­tani” a bűtorok értékesítésre való átvételét. A másik ok: négy becsüsünk közül kettő gyermekgondozási szabadsá­gon van. s a bentlevő kettő­nek bizony a pult mögött kell lennie. Ha tehát az el­adó beszállítja az értékesí­tésre felkínált bútorát, itt helyben fel tudjuk értékelni. S hadd mondjam meg: bár nagynak tűnik a kockázat — hiszen nem biztos, hogy meg tudunk egyezni —, áraink oly korrektek, hogy még nem fordult elő: valaki hazaszál­lította volna a behozott bú­torát. MIÉRT NEM LEHET VISSZAVENNI AZ ÖSSZEMENT TEJET? „Fültanúja voltam a Csa­bai kapui élelmiszerboltban egy vitának. Minőségi rekla­máció volt, az egyik vásárló visszavitte a röviddé] azelőtt ott vásárolt tejet, mert az forraláskor összement. A boltban nem vették vissza, mondván: a tejipari vállalat kiadott egy olyan új rendel­kezést. amely szerint az ösz- szement tejet nem vehetik vissza. A reklamáló sem ér­tette, és én sem, hogy miért nem?” — kérdezi V. J.-né. A tejipari vállalat terme­lési osztályának vezetője. Szekeres Béla válaszolt a kérdésre. Véleménye szerint a panaszolt üzletben félreér­tették a tejiparnak azt a kör­levelét, amelyben az indoko­latlanul visszáruzott lejmeny- nyiségek csökkentését ■ kérik. Arról van szó. hogy az utób­bi időben a kereskedelemtől nagyobb mennyiségben kap­nak vissza tejet, mint koráb­ban, s ez arra utal. hogy esetleg nem a kellő gondos­sággal mérték fel az igénye­ket. Ez azonban nem érinti a minőségi kifogás alá eső tej visszavételét A tejipar ugyan­is azzal tökéletesen tisztában van, hogy nem hárítható át a hűtőlánc hiányosságaiból adódó minőségromlás a vá­sárlókra. A savanyú, vagy összement tejet tehát a bol­tokban nyugodtan visszave- hetik. A MISKOLCIAKÉ a szó Rovatvezető; Rád vány) Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége S5r? Miskolc. Bajcsy-Zsllmszkv őt 15. Telefonszám: 18-22)

Next

/
Thumbnails
Contents