Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-29 / 124. szám

A mull nélkül nem érijük a múl Irodalomtörténészek Miskolcon Prózánk a kél háború közöli ♦ Móricz-ház és matiné A könyvhét története 1. Az ötlet nálunk született Supka Géza (1883—1956) polgári radikális újságíró, művészettörténész a Magyar Könyvkiadók és Könyvkeres, kedők Országos Egyesületé­nek 1927, évi miskolci köz­gyűlésén - indítványt terjesz­tett elő a magyar könyv, a magyar irodalom népszerűsí­tésére. s nem utolsósorban a magyar Írók ügyében. Meg­valósítására két évve] később került sor, 1929. május 12-én az Akadémia dísztermében Klebersberg Kuno, vallás, és közoktatásügyi miniszter meg. nyitotta az első magyar könyvhetet. A Nemzeti Szín­ház előtt felállították az első utcai könyvsátrat Magyaror­szágon. A programot Supka — a Károlyi-kormány egyko­ri prágai nagykövete, majd a német megszállás ideién az ellenállási mozgalom résztve­vője — így fogalmazta meg az altala alapított és szerkesz­tett Literatura hasábjain: ,.... az évnek egy napján, lehetőleg a tavasz vége felé, az iskolai év befejezése előtt néhány héttel, az ország min. den városában és falujában könyvnap re (idéztessék, amely az írót és a közönséget köz­vetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a na­pon, egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az uccára. és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában. Legyen ez a nap a könyv ünnepe...” Az indítványra nemcsak az írók rossz anyagi helyzete késztette, hanem a könyvki­adás lagymatag állóvize, kez­deményezésképtelensége. A 20-as, 30-as években átlag 3 ezer könyv jelent meg, eb­ből pár száz volt szépirodal­mi. s annak is fele ponyva. A kfadók politikai beállított­ságuk függvényeként, java részük elsősorban üzleti okok­ból és óvatosságból, nem vál­lalkoztak új magyar írók be­mutatására. Az eladott pél­dányok száma elképesztően kevés vólt. Tudjuk, hogy Jó­zsef Attila agyon fáj című kötetéből a megjelenéskor még 10 példány sem keltei. A közönség nem érdeklődött a könyvek iránt, illetőleg az a réteg, mely olvasni, műve. # Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője ismerteti a megje irodalmának íróinak helyzetét, megnyitja a matinét. Eíj.v város szellemi életének a rendezvényei Is rangrot ad­hatnak. Gondolunk itt a ren­dezvények tartalmára, uyako- rlságára és természetesen ma­sára a közönségére is. Az iro­dalomtörténet nem látványos tudomány, nem is művelik so­kan (Miskolcon hivatásosan senki!). Ez azonban koránt­sem. egv percig sem jelenti azt, hogy nem jelentős, hogy nincs szerepe a tudatformálás­ban. Mert igaz ugyan, hogy maga a mű a fontos, s c^ak másodsorban az értelmezése, élemzése. de hogy tájékozódni tudjunk az elmúlt korok, né­hai alkotók és művek világá­ban, szükségünk van arra. hogy a szakember súly pontoz­zon. eligazítson bennünket. A szélesebben értelmezett közvé­leményt is de elsősorban raa- guka< a literátorokat. nedagó- gusokat. könyvtárosokat. a közművelődés munkatársait. A múlt ismerete nélkül homályban tapogatózunk, nem értjük a mát sem. Ezt a háromnapos irodalomtörté­neti vándorgyűlés talán leg­izgalmasabb előadásán Miklós Róbert (A bestseller sajátos­ságai) bizonyította a legfé­nyesebben. űrre még vissza is kívánunk térni, mert a je­lenség. az ügy nem tárgyal­ható csupán az irodalomtör­ténet keretein belül. Hat előadást hallhattunk a háromnapos vándorgyűlés alatt, a legnevesebb, legfel­készültebb szakemberektől. A téma A két világháború kö­zötti magyar próza volt. Ez­zel a címmel Pálmai Kálmán tartott lényegében alapozó, vitaindító előadást. A kor­szak — az örvendetesen szép számú hallgatóság zömének már a múltat jelenti, az elő­adóknak (Miklós Róbert. Pálmai Kálmán. Nagy Pé-. tér) és az.elnöklő akadémikus, professzornak. Tolnai Gábor­nak, illetve Bán Imrének ..csupán" félmúltat, hiszen részben kortársai, sőt barátai is voltak a tárgyalt íróknak. A két világháború közötti magyar prózát meghatározta a címben is jelzett két tra­gikus esemény, s ez magya­rázza, hogy a krízis és a ve­szélyeztetettség volt az alap­élménye. Az első világháború után, a legyőzött forradalom nyomasztó árnyékában egy meglehetősen beszűkült lá­tókörű katonai kaszt, illetve a hajdani uralkodó osztály gyakorolta' a hatalmat. Ez a korszak azonban olyan iro­dalmat provokált, amely egyrészt — híven a hagyo­mányaihoz — továbbra is vállalta a nemzet sorskérdé­seit, másrészt — európai szinten — szinkronban volt a világirodalom élvonalával is. A további előadások: Nagy Péter A novellaforma fejlődése. Tarján Tamás A mese a regényben. Nagy Sz. Péter Az esszéregény és Ba­ta Imre A szociográfia és az önéletrajz az egyes prózai műfajokat, irányzatokat, il­letve alkotókat (például Má- rai Sándor. Veres Péter. Né­meth László. Móricz Zsig. mond, Kodolányi János, Ter- sánszky Józsi Jenő — nem sorolhatjuk itt fel mindet) ér­tékelték, elemezték. Az elő­adások. amellett, hogy szak­mailag magas szintűek vol­tak. végig le tudták kötni a hallgatóságot is. mert az elő­adók közérthetően és világo­san beszéltek. Végül is az irodalom mindenkié, minden­ki profitálhat belőle — de­rült ki ismételten. Szombat délután autóbusz­kirándulást tettek a vendégek Prügyre és Tokajba. Prügyön Tolnai Gábor és Pálmai Kál­mán koszorút helyezett el 'a Múricz-ház falán levő emlék­táblára. Az úttörők virággal fogadták a vendégeket, s a helybeli tanácselnök. Alföldy Lajos frappáns, szép beszéd­ben köszöntötte a 44. ván­dorgyűlés résztvevőit, illetve ismertette Móricz Zsigmond prügyi éveit, az élő hagyo­mányokat. Ezen a ponton azonban nem kerülhetjük el az ünneprontást. A [3t ügyi ház takarosán helyrehozva, kimeszelve, de üresen várja az író századik születésnap­ját! Kívánatos lenne valami­lyen emlékkiállítást, vágy legalább korabeli bútorokat elhelyezni itt a centenárium­ra. Vasárnap délelőtt, a Nap­jaink irodalmi matinéja zár­ta a programot. (horpácsi) * Móricz Zsigmond az 1935-ben megrendezett könyvhéten. lödni szereteti volna, nem könyvre, hanem lakbérre, szappanra — sokszor betevő falatra — spórolt. A köny­vek ára magas volt: amikor 3 pengő volt a disznóhűs, ak­kor például Dante Isteni színjátéka 20 pengőbe ke­rült ... 1935-től a kiadókból és ke­reskedőkből alakult könyv­napi bizottság rendezte a könyvnapokat, s dolgozta ki a ..Könyvnapi szabályzatot”. Hivatalos könyvnapi jegyzé­ket adott ki az egyesület, melyen csak magyar író mű­ve szerepelhetett. Rendsze. réssé vált a könyvnapi áren­gedmény. s a sátraknál az Írói dedikálás. A könyvna­pokra többnyire sok jelentős mű látott napvilágot: Babits, Móricz. Móra, Tamási. Kosz­tolányi. Heltai új regényei, elbeszélései. Haladó szellemű kiadóink, mint például a Cse­répfalvi. a Népszava érték­álló müveket tettek a könyv­napok sátrainak pultjára — még betiltott könyv is akadt. A 30-as évek vége felé kezdett elszürkülni ez a jó kezdeményezés, a szellemi élet felfrissítésének szándé­kát elhomályosította az üz­leti szellem. Versenyeztek a kiadók a listára való kerülé­sért. a kereskedők a több és több sátorhelyért. A könyv­hét könyvnappá zsugorodott, az érdeklődés a hét utolsó napjaira csökkent. A szürkü- lés okát a korabeli sajtó a közönség érdektelenségében látta. Az okok azonban sok­kal mélyebben voltak. (Folytatjuk) ZÖLD FERENC Miskolci rádiö: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Zakar Ja­nos és Regős Zsolt. — Az igaz­ságügy fóruma. Dr. Tímár Lász­ló előadása. — Az üdülőszövet­kezet. (Hogyan szervezhető üdü­lőszövetkezet? Milyen formában hozható létre? Mit jelent á hasz­nálat joga? Mi a helyzet. Ha megszűnik ,a tagsági viszony? Mivel gazdálkodik az üdülőszö­vetkezet?) — 18.00: Észak-ma­gyarországi Krónika. (A műve­lődési intézményekben dolgozók szakmai felkészültségéről tár­gyaltak, — Ülésézett az EnCsi járási NEB.) — 17 ‘.'SSzefoglalő, lap- és műsorelőzetes. Televízió, i. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Tévémozaik. — 16.35: Villanófény. — 16.35: Min­denki iskoláia. — 18.00: BNV’70. — 18.30: A főtitkár. — 19.15: Es­ti mese. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az Onedin család, — 20.50: Rande­vú 300 kilométer felett. — 21.20: Nézőpont. — 22.20: Tv-híradó 3. — 22.30: Tv-Tükör. Televízió, 2. műsor: 20.01: As­kenazi Chopin-műveket játszik. — 20.43: A Szlenza legendája. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.25: U­dércfény. Miskolci Nemzeti Színház (7): Az áldozat visszatér. Kiátlitások: Miskolci Galéria (10—18) : Rajzok. — Mini Galé­ria (10—18): Pető János akva- relljei. — József Attila Klub­könyvtár (12—20): Lengyel La­jos könyvművész emlékkiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): 350 év magyar festészete. — Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Kép­zőművészet és fotográfia I. — Vasas Galéria (14—10): Szondy Sándor fafaragó és Bodrogi Sán­dor lószőrékszer-készítő. Szege­di Béla bőrdíszműves kiállítása. — . Magánlakás-építési kiállítás. — Herman Ottó Múzeum (10— IS): Ember és munka. — A kel­ták Eszak-Magyarországon. — Diósgyőri var (10—18): A diós­petdfi Detektív két tűz között Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: íö, f7 órakor KRÚDY Csillag a mágl.ván Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor TAPOLCA. ADY A nagy balhé Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyári Kezdés: 8 órakor SAG VARI A kis manók furulyája Mb. szí. francia film Kezdés: 3. 7 órakor VASAS PARKMOZI Police Python 337 Szí. francia film 16 éven felülieknek! Másfél hely ár! Kezdés: 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.26: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Szocialista bri­gádok akadémiája. — 8.51: Ol­vasólámpa. — 9.06: Kórusok, hangszerszólók. — 9.48: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Csiribiri. — í0.36: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 10.30: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Régi híres príhiások muzsi­kálnak. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban, — 8.30: Híre’* — 8.SS: Idősebbek hullámhosszéi —9.28: A 04, 03. 07 jelenti. — 10.00: Ze- nedélelőtt. — H.30: A Szabó csa­lád. TeleYízjó. l. műsor: 8.1)0: Tévé­torna. — 8.03: Iskolatévé. —8.25: A Manhattan . Transfer együttes műsora. — 8.03: A heteBiR kon­tinens ékszerei. — 9.30: Az Onedin család. — 10.20: Delta.— 11.00: Lehet egy kérdéssel több? # A vándorgyűlés résztvevői Prügyön felkeresték Móricz Zsigmond szülőházát. Tolnai Gá­bor és Pálmai Kálmán koszorút helyezett el az emléktáblánál. Ma, a levében A főtitkár L. I. Brezsnyevröl, a Szov­jetunió Kommunista, Pártja Központi Bizottsága főtitká­ráról, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökéről készült átfogó portré-dokumentumfilmet lát­hatnak a néző« ma délután a televízióban. A harmincöt perces, szovjet filmanyag az 1906-os évek Oroszországának bemutatásával kezdi ismer­tetni L. I. Brezsnyev életút­ját. végigkíséri a polgárhá­ború. majd az utána követke­ző békés építés évein, s a második világháború súlyos időszakán, majd az azt kö­vető perióduson, amikor L. I. Brezsnyev a párt első titkára lesz. A film. amely szorosan egybekapcsolódik a Szovjet­unió történetével, egészen az 1975-ös év végéig, a nemzet­közi tárgyalások nyomatékos és jelentős időszakáig köve­ti nyomon L. I. Brezsnyev életútját. A politikusról, a katonáról szóló dokumentum- anyagok mellett egyéni han­gú színfoltja a filmnek egy francia újságíró interjúja, amely L. I. Brezsnyev életé­nek kevésbé ismert epizódjai­ról ad képet. (Fél héttől lát­hatjuk.) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Törvénykönyv. — 12.50: Hangverseny délidőben. A Mis­kolci Szimfonikus Zenekar ját­szik. — 13.55: Cigánydalok. — 14.18: Kóruspódium. — 14.39: Fejezetek a koreai líra történe­téből.- — 15.00: Hírek. — 15.10: Rüggiero Ricci hegedül. — 13.28: Nyitnikék. — 16.00: Útközben.— 18.05: Üt a romantikához. — 15.36: Holnap közvetítjük... — 17.00: Hírek. — 17.07: Mozgáste­rek. Családok Rákóczifalván. — 17.32: Margaret Tynes operaáriá­kat énekel. — 17.45: A Szabó család. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin, — 19.15: Tudósítás az or­szágos öttusabajnokságról. — 19.20: Népzenei hangos újság, — 20.00: Munkáspapok és kardiná­lisok. — 20.30: A zene nem is­mer határokat. — 21.17: Világ- irodalmi dekameron. — 22.00: Hírek. — 32.15: Sporthírek. — 22.20: Világtörténelem dióhéjban. — 22.30: Rita Gorr operafelvéte­leiből. — 22.50: Meditáció — a biológiai adottságokról és .--előíté­letekről. — 23.00: Kamara^pne. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operett-' dalok. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet, — 12.30: Hírek. — 12.S3: Melódiakoktél. — 13.25: Növénykedvelőknek. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettő­től hatig. — 16.00: Tip-top pará­dé. Záray Márta felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: XVII— XVIII. századi dalok és táncok, — 18.33: Szimfonikus könnyűze­ne. — 19.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című fo­lyóiratban? — 19.30: Csak fiata­loknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: A nyári fiú. — 21.01: Rose Ma­rie. Részletek az operettbő). — 21.34: Dodgson: Szonáta rézíü- vókra. — 22.06: Sláger múzeum. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóta­csokor. — 24.00: Hírek. győri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Déryné-ház (10—19): Déryné Széppataki Róza- és Lévay Jó­zsef-emlékszobák. — Molnár Bé­la Ifjúsági és Üttörőház (10—18): Üttörőházi szakkörök kiállítása, — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—13): Feledy Gyula grafikái, — Rónai Sándor Művelődési Köz­pont (10—18): VIII. megyei gyer- mekrajzpályázat. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A dzsungel könyve Mb. szí. amerikai film Kezdés: f4 órakor A bajkeverő Szí. francia—olasz film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH A dzsungel könyve Mb. szí. amerikai film Kezdés: £3, hn5, 7 órakor ■ HEVESY IVAN FILMKLUB Casanova I—n. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla és felemelt helyárf Kezdés: f3, f6 órakor TÁNCSICS Piedone Afrikában Szí. Olasz film Másfél hely ár! Kezdés: 4, 6, 8 orakor FÁKLYA Zortö • Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f5, f7 órakór SZIKRA Pokoli torony l—II. Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Dupla és másfel helyár! Kezdés: 5 órakor műsor

Next

/
Thumbnails
Contents