Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-25 / 121. szám

\\wMM Ma délután fél 3-kor, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban kezdődik az iroda lom történeti vándorgyű- ( les. A vándorgyűlést Tolnai , Gábor akadémikus és Csótai ' János, a városi tanács elnök- i helyettese nvit.ia meg. A két­napos előadássorozat témája a prózairodalom. A ma dél­utáni program: A két világ­háború közötti magyar pró­za. előadó Pálmai Kálmán. valamint Nagy Péter: A no­vellaforma fejlődése. Tarján Tamas: Mese a regényben. Szombaton reggel 9 órától Miklós Róbert: A bestseller sajátosságai; Nagy Sz. Péter: Az esszéregény; Bata Imre: A szociográfia és az önélet­rajz című előadások szere­pelnek a programban. Szom­baton délután a vándorgyű­lés résztvevői' Prügyre és Tokajba kirándulnak, va­sárnap délelőtt fél 10-kor pedig a megye íróival talál­koznak. A Miskolci Nemze­ti ^Színház művészei egyórás műsort adnak a Napjaink szerzőinek műveiből. f ir Nyár — nagyobb közúti forgalom — több ütközés, baleset. Az Állami Biztosító Bor­sod megyei Igazgatóságának Kiss Ernő utcai karrendezési fiókjánál egyre több dolguk van i kárszakértőknek. Ez a képünkön látható Wartburg bal oldalról kapott ..nagy lökést”. A kárszakértő „rögzíti” a fényképezőgép segítségével a kárt s azután hamar kiderül, hogy n kötelező felelősségbiztosítás, vagy a casco révén lehet-e kártalanítani az autó tulajdono­sát ... (Kerényi László felvétele) Miért lyukas a cipész cipője? Divat és üzSet Eg.v jó fodrásznak az a legjobb cégér, ha modern a frizurája; a kozmetikusnak, ha szép a bőre; egy ruházati kereskedőnek, ha divatos a holmija. A minap üzletembereknek. üzletasszonyoknak szóló di­va tprognózissal jelentkezett Miskolcon a Magyar Divat Intézet. A divatbemutató alatt figyeltem az arcokat: volt köztük közömbös, mél­tatlankodó, de volt köztük sok érdeklődő és tetszésn.vil- vánitó. Figyeltem, és azon gondolkodtam, hogy szimpá­tia és külcsín — azaz ruhá­juk esztétikuma és divatje­gyei — alapján kire bíznám ruhatáram összeállítását. Boli ókás és szélsőséges Hiszen ók azuk, akik ne­künk vásárolnak, velük va­gyunk közvetlen kapcsolat­ban. hivatásukkal egvüttjá_ ró feladat lenne a vásárlók ízlésének formálása. A Divatintézetet néhány évvel ezelőtt komoly vád ér­te: nem a kereskedelem se­gítői. hanem az ipari háttér­től. az üzleti élettől elvonat­koztatva. a fellegekben jár­nak. Ezt — állítólag — már korrigálta és korrigálja a tervezői gá- ia. Nem a Ma. gvar Divat Intézet diktálja a divatot. De nem is a keres­kedelem szabja meg. hogy divatberkekben merről fúj­jon a szél. A divat manapság egyre nagyobb üzlet, s mi több, ke­vesebb benne a kockázat, mint mondjuk a zöldségter­mesztésben. Ahogy a vásár, lók és a tervezők látják, a hazai ruházati és cipőipar inkább tartózkodó álláspontra helyezkedik, és így állandó íaziskésében vagyunk. Miért kell lekezelni és tudomásul nem venni az új, meglehet néha bohókás irányzatokat? Persze, mi vásárlók rendkívül fogékonyak vagyunk. Tessék csak végigböngészni a divat- történelmet! Ükanyáink vi­rágos és gyümölcskosaras kalapokban tetszelegtek. Kri- nolinos. hosszú szoknyában a postakocsikon sem volt egy­szerűbb utazni* mint most, fél hosszúban a buszon. Hal- csontos fűzőkkel az ájulásig befogták a derekukat, ha a kreátorok így diktálták. Bo­hókás és szélsőséges divat ide vagy oda: nincs új a nap alatt. A spanyol jobban fogy Időnként az a benyomása a vásárlónak, hogy a keres­kedők a saját szemüvegükön át. kizárólag a saját ízlésük­től befolyásolva rendelnek. A fiatalabb. divatérzékenyebb II Pamutfonóipari Vállalat 16 évet betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nőket fonónöi munkakörbe. A gyárban folyamatos munkarendben dolgoznak, minden 6 munkanap után 2 szabadnap van. Bejáró dolgozóinknak új, korszerű leányszállónk­ban elhelyezést biztosítani tudunk. korosztály — illetve a véle­ménye — alig van jelen az üzletkötéseken. A kereskedelem gyakori kifogása a magas ar. Ám akad néhány mai ellenpélda : a spanyol (900—1200 forin­tos) cipők a csaknem kelen­dőbbek, mint a magyar 600 forintosak. Csinosabbak. szebbekés lar- tósabbak. a nyárfa való szí­neket már egyáltalán nem lehet látni a miskolci üzle­tekben. Az import fürdőru­hák elfogytak. Farmernad­rágból nincs megfelelő kész­let. Van „választék” viszont magyar karton fürdőruhákból, aminek egy része — való­színű — a raktárkészletet terheli majd. Szerény véle­ményem szerint, jobb lett volna szoknyákat varrni az anyagukból, mert az hiány­cikk. Kereskedelmjink mono. polhelyzelben van, hiszen népgazdasági egyensúlyi vi­szonyainkra való tekintettel, nem importálhatunk annyi külföldi holmit, ami méltó konkorrense lenne a hazai iparnak és kereskedelemnek. Van viszont sok divatos ru­ha és szoknya a magánkis- kereskedőknél. Az Ildi-butik- ban nem állnak napokig a ruhák, a Tompos-fele üzlet­ben rendszerint kint van a portékán az „eladva" kártya. Régen virágzott így a ruhá­zati magánkiskereskedefem, mint napjainkban. Nem is szólva a szövetkezeti szabó­ságokról, ahol nem győzik a munkát. Kén y szer- vásárlás Milliardjaink vannak a ta­karékban. Ehhez viszonyítva alulöltözöttek vagyunk. Tu­lajdonképpen a kereskedelem mesterségesen kelt hiányt. Nem biztos, hogy mindig tet­szik az. amit megveszünk: mert lehet, hogy olykor a kényszerűség, a választék- hiány visz rá a vásárlásra. Ezeket a kereskedelmi üz­letembereknek szóló bemuta­tókat kellene hát valamifele közvélemény-kutatással egy­bekötni. ahol a vásárlónak is joga lenne egy kicsil beavat­kozni a maga divatjába. O. E. Újításból született munkásszálló A Diósgyőri Gépgyár 3. számú telepén van egy olyan új munkásszálló, amely egy korábbi terv költségénél 5 millió 698 ezer forinttal ol­csóbban épült. Hogyan? — Simon Miklós beruházá­si csoportvezető és társainak újítása által — válaszol tö­mören Veréb József, a DI- GÉP iparjogvédelmi osztá­lyának vezetője. Majd to­vábbi kérdéseinkre a követ­kezőket tudtuk meg: — Tavaly a DIGÉP-nek égetően szüksége lett egy legalább 150 férőhelyes mun­kásszállóra. El is készült a terv. de megvalósítása 20 millió forintot igényelt vol­na ... A költségek csökken­tését szívügyüknek érző be­ruházók azonban töprengeni kezdtek, s olyan újítást dol­goztak ki. amelynek eredmé­nyeképpen panel alkatrészek­ből fél év alatt létrehoztak egy munkásszállót. Mintegy 170 embernek nyújt ez a szálló kényelmes második otthont — kultúrszobával, barátságos berendezésekkel, összkomforttal. StimuláljunkJ Hozzáértő emberek kimutatták, hogy az iskolákban általá­ban rosszul világítják meg a tantermeket. Kevés a fény. Ez a tény nemcsak a szemre van káros hatással, hanem a tanul­mányi eredményre is, Nem véletlen, hogy — ugyancsak is­kolai példánál maradva — a fekete helyett sok helyen már zöld táblát használnak. A szakember ezt úgy fogalmazná, hogy élnek a színdinamika stimuláló hatásával. Nemrég írtuk le, hogy manapság a leggyakrabban használt kifejezéseink közé tartozik a világpiac, hatékonyság, szerve­zés. Mindhárom fogalom definiálása, kölcsönhatása helyett egyetlen apró dologra hívjuk fel a közgazdaságilag egyre inkább fogékony olvasó figyelmét. Nevezetesen arra, l|ogy olyan üzemekben, hivatalokban, ahol kötetekre rugó felmé­rés és elemzés készült a termelés racionalizálása érdekében: egyszerűen megfeledkeztek arról, hogy megtisztítsák az abla­kokat. Pedig ez a mindennapi háziasszonyi tevékenység is srófolhat a munkakedven és a teljesítményen. Most, amikor oly sokat beszélünk a gazdaság intenzív fej­lesztéséről, hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyszerű, a kézenfekvő ötletekről, dolgokról. Hajdan egy-egy mester­ségnek vitathatatlan előnyt jelenett az egyenruha. Ma már ez aligha csábító, bár a Metró, a MALÉV, s néhány jobb vendéglálóipari vállalat alkalmazottai kétségkívül elegánsak ebben a gyors divatváltozást követő és követelő világban. (Aligha véletlen, hogy a bányászok ez évtől kapnak új mundért!) De nemcsak erről van szó. A más okok miatt is híres győri gyárban minden gyáregység dolgozója más-más színű ruhát hord. Túl azon. hogy divatos, harsány színű holmit viselnek, egyszerűsödik a számbavétel és az ellen­őrzés is. Ok nélkül nem lehet csámborogni, mert a színek árulkodnak. A termelés mennyiséget könnyebb úgy fokozni, hogy több embert, vagy több es jobb gépet állítunk be. Most viszont az a cél, hogy ugyanannyian, vagy kevesebben jobbat csinál­junk. A tavaszi vásáron olvastam egy svéd hirdetést, mely szerint egy bizonyos gyár olyan légkompresszort állít elő, amelyik nem csap nagyobb zajt munka közben, mint egy személygépkocsi... Óriási dolog! A korábbiakhoz képest szinte zajtalanul dolgozó gép nem teszi tönkre kezelőjét, s nem süketíti meg a járókelőket. A tipszterek (termelésracio- nalizáló szakemberek) kiszámították, hogy a fokozódó zajter­helés hatványozottan fokozódó mértékben csökkenti a mun­kateljesítményt. Ez a látszólag másodlagos munkahelyi kö­rülmény nagyon is közvetlen hatással van a produkcióra. Így tehát forintban mérhető direkt érdeket szolgálnak a kör­nyezetet. a. munkást védő. nem csekély beruházások. (Ezek összege a teljes költségeknek már 10—25 százalékát teszi ki. Ezért került többe a HCM, mint korábbi testvérei, s néhány új műszaki megoldást leszámítva ezért lesz az eddigi leg­drágább üzem a bélapátfalvi cementgyár.) Ezúttal szándékkal nem szóltunk olyan hagyományos, ter­melést gátló tényezőkről, mint az anyaghiány, a selejtes munkadarab, a gyorsan csorbuló esztergakés, vagy a hétfőn kipihent vasárnapi mámor... Értelmetlen, fölösleges dolog lenne törvényt hozni arra. hogy a törvényeket be kell tar­tani. Az új üzemekben bevezetett korszerű technológia ered­ményeként könnyebb lett a munka, könnyebb lett 'a kéz. Az igazgató direktor-telefonnal telefonál, a diszpécser szá­mítógép-vezérelte elektromos tábla előtt ül. a hengerész — hákot és fogót, a kohászat hagyományos szerszámait felljtve — a kormánypadon teljesít szolgálatot. . . Nem túlzás azt számon kérni, hogy milyen gyakran cserélnek munkaruhát az emberek. Nem aggályoskodó orvosok fölösleges kérdésé, hogy milyen a zajterhelés. Tudunk arról, hogy egy. csaknem kizárólag nőkéi foglal- koztató könnyűipari üzemben „érthetetlenül” megnőtt a ter­melékenység. pusztán azért, mert az üzem falait a hazánk­ban hagyományos szürke helyett narancssárgára festettél? .c BRACKÓ ISTVÁN Postás fiatalok találkozója Aránylag ^neg távoli idő­pontban. július 19-étöl kez­dődnek az országos postás ifjúsági találkozó rendezvé­nyei. de a Miskolci Posta­igazgatóság fiataljai már most készülődnek A KISZ- aiapszervezeteknél megkezd­ték a mérlegelést: a jó mun­ka szerint kik a legérdeme­sebbek arra, hogy jutalom­ként elmehessenek más me­gyébe. különféle varosokba egy-két napos találkozóra. A távközlési üzem csúcs-. KISZ-titkárától. Laczkó Lászlótól hallottuk például, hogy a miskolci postás ifjú­sági klub mintegy 60 tagjá­ból a legjobb 15—20 klub­tag két-két napig Miskolcon kívül Nyíregyházán és Eger­ben is részt vesz a találko­zón. Mi is kapunk a képekből Vilásűrbeli kartográfia D A S/.aljul—6 fedélzetén végzett, illetve a még elvég­zendő feladatok között van néhány olyan is, amely a Szovjetunió geodéziai és kar­tográfiai szolgálatának fejlő­dését is elősegíti. A világűr­ben szerzett információkat felhasználják a népgazdaság számára fontos térképek ké­szítéséhez is. A Szovjetunióban csaknem kétezer város, több tízezer település van, sok helyen nagyszabású építkezés folyik. Az építkezéseket' csak a ki­jelölt területek részletes to­pográfiai térképe alapján le­het megkezdeni. A térképek­ről a Szovjetunió Geodéziai es Kartográfiai Intézete gon­doskodik. Korunk szakemberének ma már nem egy. hanem egesz sor térképre van szüksége. Példa erre a Bajkai—Amur vasútvonal. Amikor a BAM építéséről döntés született, az intézet több tízezer térképet bocsátott az építők rendelke­zésére, ezenkívül légi felvé­telek hosszú sorát készítet­ték el, hogy az esetleg már elavult térképeket felújíthas­sák. Jelenleg' a nagyléptékű felvételek készítése folyik a BAM-on épülő vasútállomá­sok, a vasút mentén tervezett városok, települések helyének kijelölése, a környéken ta­lálható természeti kincsek hasznosítása érdekében. A világűrből készített fel­vételek meggyorsítják az egyes területek feltérképezé­sét. Rendkívül értékes infor­mációk ezek a geológusok, a talajtani szakemberek, bota­nikusok,stb. számára is. Ilyen felvételek segítségével immár évek óta folynak a sikeres kőolaj-, érc-, földgázkutatá- sok, az öntözési és lecsapo- lási tervek készítése, utak, távvezetékek nyomvonalának kijelölése. Visszatérve a BAM-ra, a világűrből készített felvételek alapján jelölték ki például az egyik alagút le­hetséges leggazdaságosabb nyomvonalát. A megtakarítás több millió rubel. Ahhoz, hogy a Szovjetunió összes térképét teljesen fel­újítsák, hagyományos tech­nika alkalmazásával harminc évre lenne szükség, de az űr­eszközök felhasználásával elegendő 3 év is ... Az intézet szorosan együttr működik a szocialista orszá­gokkal. Például az MKF—6 több optikás kamerával ké­szült felvételeket feldolgoz­zák és megküldik a bolgár, a magyar, a lengyel, a cseh­szlovák kollégáknak és több más ország szakembereinek. Ez meggyorsítja az új térké­pek készítését, a különféle térképészeti munkák elvégzé­sét, »melyek nagyon fontosak a szocialista országok nép­gazdaságának is. / /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents