Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-22 / 118. szám

Fonodái gyermeknap A Miskolci Pamutíonóipa- ri Vállalatnál már az el­múlt vasárnap, május 20-án megtartották a gyermekna­pot, hogy a következő vasár­napon más (iskolai, városi) rendezvényen is részt vehes­senek a gyerekek. — Reggeltől délutánig mintegy 250 gyermek népe­sítette be a fonodát — hal­lottuk tegnap a vállalatnál. Miután a szakszervezeti tit­kár köszöntötte őket, a mis­kolci Molnár Béla Ifjúsági Ház egyórás műsort adott számukra. Ezután gyárlátogatás kö­vetkezett. A gyerekek nagy érdeklődéssel tekintették meg szüleik munkahelyét, majd a sportpályára mentek. Ekkor már kis siltes sportsapka díszlett fejükön — apró ajándék a tűző nap ellen. A vidám sportvetélkedőn volt ugrókötélverseny, zsákbafu- tás, kislabdadobó-, kapuralö- vő verseny. A győztesek kö­zött számos jutalomtárgyat osztottak ki. És természete­sen nem maradt el a meg- vendégelés sem. # Vén fa (Ágotha Tibor felvétele) Melyik a gyilkos? Gomba-babonák A fombamérgeEés minden Év­ben sok megbetegedést, sOt halálesetet okoz. Mindez elke­rülhető lenne, ha az emberek rendelkeznének az alapvető gombaismereti tudnivalókkal. Főleg a gyilkos galóca felisme­rése fontos, mert nálunk a sú­lyos, vagy halálos mérgezések többségét ez a gombafajta okozza. Szaktanácsadással, a gorabaárusltás ellenőrzésével esak azok foglalkozhatnak, akik a rendszeresített gombalsmeröi tanfolyamot elvégezték, és er­ről képesítésük is van. Nem tekintheti magát „szakértő­nek” az, akinek az állami gom­baismerői képesítése nines meg. Ivem igaz. hogy a merges gomba húsa megkékül. főze­te az ezüsttárgyat vagy a petrezselymet megfeketíti, és hogy a méreganyag leforrá- zással és a forrázóvíz elönté­sével eltávolítható. E tévhi­tek már sok halálos áldoza­tot követeltek. Mindenkinek tudnia kell, hogy méreg­anyagot csak egyes gombák tartalmaznak, és ezek a mer­ges gombák fajonként, egyen­ként felismerhetők. Tévhit az is. hogy a piros fehérpettyes gomba a leg­mérgezőbb. E téves hiedelem mesékből, szakszerűtlen ki­adványokból származik. Szükséges, hogy már a gyer­mek is tudja: a gyilkos ga­lócán piros szín nincs, ha­nem kalapja felül zöld, sár­gás-zöld, barnás-zöld. eset­leg fehér színű, és az összes többi része fehér. További három fontos is­mertetőjegy: a kalap alján levő lemezek fehér színűek, a tönk alján bocskor van, és a tönk felső részén feltűnő gallér látható. Akik ezeket a jeleket felismerik, a gyilkos galócát más gombával nem tévesztik össze. Nehézséget okozhat a bocskor hiánya. Gondatlan leszakítás esetén ugyanis a gomba töve a bocskorral a talajban marad­hat. Ezért, aki a gombát nem ismeri, a fehérlemezű, galléros gombákat ne szedje lé. Tudni kell azt is, hogy a még apró ..fiatal” galóca to­jás alakú., fehér, burokban bújik ki a földből. Aki nem ismeri a gombákat, ne szed­je le a kicsiny fehér gom­bákat se. A gyilkos galóca kizárólag erdei fák alatt — leggyakrabban tölgyek alatt, de más lombos iák alatt is, elvétve fenyők közelében — nő. mert a talajban levő mi- célium hálózata a fák gyö- kérzelével van élettani kap­csolatban. Máshol tehát nem fordulhat elő. A gyilkos galóca méreg­anyaga nagyhatású sejtmé­reg. Egyetlen gombapéldány elég ahhoz, hogy egy ember halálát okozza. A méreg­anyag a gombában termelő­dik, tehát, amelyik nem ter­mel méreganyagot, az nem is válhat „kívülről” mérgezővé. A gyilkos galóca elíogyasz- tása után a mérgezés tüne­tei 6 óránál hamarabb nem jelentkeznek, sőt gyakran 20—30 óra elteltével lépnek fel. Ilyenkor az emberek sokszor már nem Is gondol­nak arra, hogy rosszullétük az előző nap fogyasztott gom­bától eredhet. Más mérges gombák mérgezési tünetei viszont mindig egy-két óra múlva (feltétlenül hat órán belül bekövetkeznek). Ezért, ha mérgezési tünetek hat órán túl jelentke—iek, a mérgezettet a legsürgősebben kórházba kell szállítani, azokkal együtt, akik ettek a gombából, még altkor is, ha az adott pillanatban tünet­mentesek. Ilyen esetben fe­lesleges, sőt káros minden egyéb, főleg nem szakszerű segélynyújtás. A gombák magas fehérje­tartalmuk miatt éppúgy rom­landók, mint a hús és a tej­termékek, ezért gombás éte­leket senki se tároljon, még másnapig sem. A megrom­lott gombás étel okozta rosz- szullét azonban nem gomba­mérgezés; súlyossága nem nagyobb, mint más ételmér­gezésé. in 16 évet betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nőket fonónöi munkakörbe. A gyárban folyamatos munkarendben dolgoznak, minden 6 munkanap után 2 szabadnap van. Bejáró dolgozóinknak új, korszerű leányszállónk­ban élhelyezést biztosítani tudunk. lótól Hazánkban csak ellen­őrzött gomba kerülhet forgalomba. A kereskede­lembe kerülő gomba meg­bízható, mert azt hozzá­értő hatósági személy el­lenőrizte. A piaci árusí­tás alkalmával azonban magunk is nézzük meg. hogy valóban ott van-e . az eladásra kínált gom- ba mellett az ellenőrzési jegy, mely az árusításra való alkalmasságot tanú­sítja. Miskolcon, a Búza téren és a vasgyári pia­con van vizsgázott gom­baszakértő, és aki gom­bát ezeken a piacokon vá­sárol, vásárlás előtt kér­je az eladótól a vizsgála­ti igazolást és nézze meg a rajta levő dátumot is, mert csupán a vásárlás napján kiállított igazolás az érvényes. Házalótól, vagy boltok előtt árusító­tól gombát semmi szín alatt ne vegyünk, mert annak az árusítása tör­vénytelen. A piacokon a gombavizsgdlók minden- nap réggel 3 órától dél­előtt 10 óráig ingyenesen működnek. Miskolcon a városi tanács rendelkezé­se folytán a kirándulók gombáinak a megvizsgá­lása céljából szombaton és vasárnap délután 3 órától este 8 óráig Mis­kolc-Tapolcán és Lillafü­reden működik Ingyenes gombavizsgáló állomás. Nyertesek kerestetnek Egy hét múlva, május 28-án jár le az idei „Sze­rencse” tárgysorsjáték nye­reményeinek beváltási határ­ideje. Nem árt ismét ellenő­rizni a sorsjegyeket: még nem vették át a főnyere­ményt, a Trabant gépkocsit, s gazdára vár még vagy 100 ezer forint értékű egyéb nyeremény is. Hegyaljai változások Jó hír Tokajból, de nemcsak a tokajiaknak. A megyei ta­nács végrehajtó bizottságának mai ülése ele terjesztett, s a világhírű szőlővel, borral foglalkozó jelentésben olvasható: a tokaj-hegyaljai borvidék rekonstrukciójában kedvező válto­zás állt be. Miért kell ennek örülni? Miért hír az, ami természetes? Aminek természetesnek kellene lennie... Lázár István a táj szép szavú, kemény, marakodó krónikása nem is olyan régen így érvelt: „Tokaj végre nemcsak panaszkodik? Tokaj égető problémiának megoldását most már nemcsak a helyiek és a szóban pártfogolok sürgetik, hanem felelős döntések is szü­lettek és születnek. Feltűnhet persze, hogy a kívánatos és örvendetes beruházások többsége kívülről származik.” A Ma­gyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Inté­zete elkészítette Tokaj hosszú távú, s a gyorsabb ütemű fej­lődés lehetőségét kínáló tervtanulmányát. A neves szerzői kollektíva kimutatta, bebizonyította, hogy az 1960-as évek elejére -Tokaj évszázados fejlődésének mélypontjára jutott-. A kipusztult szőlőterületek rekonstrukciója vontatottan ha­ladt. Az infrastrukturális gazdagodás jelentéktelen. Nagy­arányú elvándorlás indult meg, a lakosság száma csökkent.« Tokajban ma például kevesebben élnek, mint száz eszten­dővel ezelőtt. De csaknem ugyanennyi időnek kellett eltelnie a nagy filoxéravész óta, hogy Hegyalján a szőlőtermő terület meghaladja a 7000 hektárt. A prognózisok szerint 1990-ig 7500 hektárra növekszik „a borok királyát, s a királyok borát” adó terület, ám várható, hogy a szőlősgazdák elörege­dése és a magasan fekvő, nehezen művelhető, de kiváló bői t adó szőlők parlagosodása miatt az ültetvények még lejjebb szorulnak. A csúcsról a szoknyára költözés okai közismertek: a meredek hegyhát nem kedvez a gépi művelésnek, s a ter­melési költségek viszonylagos nagysága, a borfelvásárlási árak viszonylagos alacsonyságához képest, nem teszik érde­keltté a kistermelőt erre az igazán embert próbáló munkára. Pedig a régi szabály figyelmeztet: „...az aljban a szüretet kerüld, és csak a meredeken termettet igyad!” A Hegyaljárói szóló könyvtárnyi publikációból tudjuk, hogy nem tud, nem tudott megélni borából, a Himnusz meg­énekelte nektárból. Ügy vagyunk, úgy voltunk vele, mint a hajdan volt híres rokonnal... Büszkélkedünk vele, de ebédre nem hívjuk meg, s a háta mögött lesajnáljuk... Szívesen mondom, s írom le újra, hogy több szakértő szakszerű jel­lemzése szerint Hegyalja kimozdult a holtpontról. Rengeteg mégva tennivaló; hiszen kincs ez a táj. Aranybánya. Illetve aranybánya lehetne! Kivételes vidék: a külföldi nagyobb biz­tonsággal mutatja meg a térképen Tokajt, mint Budapestet. Kivételeznünk kell vele! •»W (bracko) r Hírünk az országban Tallózás lapokban, Jolyóiraíokban A Népszava május 17-1 számának kulturális rovatá­ban tüzetesen elemző értéke­lés jelent meg a Miskolci Nemzeti Színház sok vitát kiváltott bemutatójáról. Ser- föző Simon új drámájáról. AZ MOTTHONTALANOK"-RÓl A miskolci irodalmi életet, s színházunkat „belülről” is jól ismerő kritikus, Zimonyi Zoltán jelentősége szerint ér­tékeli a téma hitelességét. A színpadi megvalósulás fő problémáját viszont abban látja, hogy „A valóság drámája . . . nehe­zen sűríthető drámai valóság­gá .. . Serfőző konfliktusérzé­kenysége, írói ereje, jellemáb­rázoló képessége drámai légkört teremtett: ahány szállólakó, any- nyi egyéniség, szín, sors, jel­lem . . . Bár ezt a drámaiságot Serfőzö nem aknázta ki elég tu­datosan.” Emiatt, az értékei ellenére a színpadi mű . . mégsem lett átütő, izzó hatású, mert Serfözőnek nem si­került esztétikailag egységlesen átformálnia, a történet központi alakjainak tipródása nem épí­tette magába szervesen a társa­dalomrajzol.” Fenntartás nélkül méltatja viszont a színház vállalkozá­sát: „A színház érdeme, hogy egy olyan valóságos társadalmi jelen­ségről szóló, új magyar drámát segített színpadra Miskolcon, 'amely a nagy munkásváros mai gondjairól is szól.” BÜKKI BOKSÁK A Népszabadság május 15-i számában a bükki szénége­tőkről közölt riport aktuali­tását az adja, hogy külföldről még sohasem érkezeti annyi megrendelés az itteni faszén­re, mint az idén. A szénégető szakma jel­lemzően ötvözi a hagyo­mányt és az életformaváltást. Az erdei szálláson ma már ugyanolyan magától értetődő a táskarádió, mint a munká­ban a gépfűrész — ám a boksarakás, az égetés ma is mindenben a hagyományo­kat követi. S milyen a jó faszén? „Kemény, üveges csengésű. In- 1 kább elvágja a papírt, de nem 1 maszatolja. Ha kenődiU, az már jj túléfett, csekély hőtartalmü ; szén ... A fa lassú izzással. 13— 17 nap alatt válik faszénné.** számítógép a GAZSZOLGALTATASBAN A tudomány és a gyakor­lat kölcsönösen előnyös együttműködéséről olvasható tanulságos cikk az Energia- gazdálkodás szakmai folyó­irat Idei 3. számában, a gáz­hálózatok számítógépes elem­zésével kapcsolatosan. Az elemzés tudományos módsze­rét a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Olajterme­lési Tanszéke dolgozta ki. s alkalmazhatóságának vizsgá­latát a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat támogatásá­val a miskolci Szentpéteri kapui ellátási körzet kisnyo­mású hálózatán végezték el a kutatók. ,,Megfelelő számú változat fel­vételével ... és értékelésével ki­alakítható az optimális hálózat- fejlesztési terv. A lehetséges üzemzavarok előzetes modelle­zésével (pedig) szükség esetén az üzemeltető megalapozott, haté­kony döntést tud hozni a gáz­szolgáltatás folyamatosságának fenntartása érdekében.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Ingyen a barlangba Sokasodnak a nemzetközi gyermekév alkalmából meg­hirdetett rendezvények, ked­vezmények. Tegnap délelőtt a Borsod Tourist sajtótájé­koztatóján bejelentették: me­gyénk idegenforgalmi hiva­tala is csatlakozik azokhoz a vállalatokhoz» amelyek a gyermekek részére különböző rendezvényeket szerveznek. Az idegenforgalmi hivatal statisztikai adatai szerint az iskolások nyári szünidejében különösen sok általános is­kolás ismerkedik meg a vi­lághírű Baradla-cseppkőbar- langgal. Ezért döntöttek úgy, hogy június 16. és Július lő. között a 14 éven aluli általá­nos iskolások díjtalanul lép­hetnek be a barlang jósvaföl szakaszánál a föld alatti me­sevilágba. A Tengerszem-szállónál le­vő bejáratnál 1 órás rövid túrára indulhatnak az álta­lános iskolás csoportok, vagy a szüleikkel levő iskolások, Az állandóan 12 fokos hő­mérsékletű föld alatti világ­ban megtekinthetik a Búbos kemencét, a Krokodilszájat, a Pálmarostokat, a Hentes - boltot, a 200 méter hosszú. 84 méter széles és 41 méter magas Óriások termét, a Milói Vénusz cseppkő-mását, a 8 méter magas Korinthoszi oszlopot és sorolhatnánk to­vább .. „ „A Miskolci Postaigazgatóság Magasépítési üzem Pénzforgalmi jelzőszám 270-96268” feliratú KERETBÉLYEGZŐ 1979. MÁJUS 10-ÉN ELVESZETT Érvénytelenítjük f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents