Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-21 / 93. szám

Legendás rajztudás, és... Szabadidő- és munkaerő’gazdálkodás Az On kényelmét szolgálja A HŰTŐGÉPEK, MOSÓGÉPEK, CENTRIFUGÁK minta utáni Értékesítése! Csak kiválasztja készülékét, mi lakásán üzembe helyezzük. VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSUNKAT! ÉRDEMES! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 2. ♦ Komédiások. (Részlet.) (Fejér Ernő fele.) Pedagógiai Pedagógiai emlékülést ren­dezett tegnap a fennállása 25. évfordulóját ünneplő 114. szá­mú Eötvös József Ipari Szak­munkásképző Intézet. Az em­lékülésen — melyen részt vett Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára is — Pápai Béla. a Munkaügyi Mi­nisztérium szakoktatási és to­vábbképzési főosztályának vezetője tartott tájékoztatót Ma este a tévében Spanyol Aragónia és Kasztília, a két önálló spanyol királyság egyesülése, Izabella királynő házassága révén. spanyol földön is kezd kiépülni az erős, tudatos központi hata­lom. Illés Endre drámája történelmileg is pontos XV. század végi Spanyolországot mutat be. de valójában az elmúlt, legutóbbi századok tapasztalatait, történelmi is­mereteit is magában sűríti. Izabella a tiszta szándékok eltorzulásának drámáját rajzolja elénk, azt a folya­matot. ahol a hit és az er­kölcs a fanatizmus és a dog­emlékülés a szakmunkásképzés idősze­rű kérdéseiről. A négy kor- referátum a világnézeti, az erkölcsi nevelés, a munkássá válás és a kollégiumi nevelés gondjait elemezte. Előadást hallhattunk az intézet név­adójának életútjáról. Az ün­nepi alkalomra meghívták Eötvös József két dédunoká­ját. Inkei Keller Tamásnét és Návay Ilonát is. Izabella matizmus véres és kegyetlen útjára keveredik. A két fia­tal uralkodó: Izabella és férje, aragóniai Ferdinand, a mórok Granadából való kiűzésére vállalkozik közös szövetségben. Álmuk való­sággá válik, megszületik az új. egységes birodalom, de közben az inkvizíció halálos rettegésbe. véráldozatokba viszi az egész országot. Ezért lesz a Spanyol Izabella a jó szándékokban fogant, rém- séges következmények drá­mája: látlelete az eltorzult ideálok szolgálatának. (20.05- től láthatjuk.) MINTATEREM KERESKEDELMI VÁLLALAT Egy férfi A tavaszi szélsőséges idő­járás megköveteli a réteges öltözködést. Hűvös reggeleken jó szol­gálatot tesz egy kis lélekme­legítő mellény. Képünkön ennek egyik szép változatát mutatjuk be. Szövetmintázat­tal készült, mogyoróbarna- szürkéskék-beige színösszeál­lításban. Az ingdivatban új­donság az egyre keskenyedő gallér, ami a modellen is megfigyelhető. Alkalmi és sportos összeállításokhoz egy­aránt jól illik, és a tavasz slágere a férfias csomózású nyakkendő. A szoknya igaz, hogy nem látható teljes hosz- szában, de elmondjuk, hogy a csípő vonaláig egyenes sza­bású. onnan pedig sréből szabottan, húzott. A modellt Borz Judit, a Magyar Divat Intézet tervezője készítette. Elegáns, klasszikus vonalú öltönyt visel a íérfimaneken. Az erősebb nem módijában is a tavaszi színek közül uralkodóak lesznek a világo­sak. Divatos ez a kétsoros gombolású. mellényes, pasz­pólzsebekkel, érdekes, szép fazonmegoldással készült öl­Rodolfót várják április 30- ra a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házba. A népsze­rű bűvész előadása délelőtt fél 10 órakor kezdődik. es egy nő töny. A nadrág egyenes vo­nalú, ferdén vágott zsebek­kel. A férfiak inggallérja is keskényedlk a legújabb di­vatjegyek szerint. A modellt Mészáros Éva tervezte. A József Attila Klub­könyvtár bemutatótermében május 19-ig látható kiállítás nem illeszkedik bele ebbe a sorba; Szabó Vladimír grafi­káit csak az ismeri, akif a műfaj valóban őszintén érde­kel. és valamennyi magyar képviselőjét számon tartja. A róla szóló szakirodalom is azonnal megemlíti, hogy az 1905-ben született, az idős ge­nerációhoz taytozó művész vi­szonylag ritkán áll közönség elé. ám ha — mint a miskol­ci felkérésre is — vállal ki­állítást. akkor még részleté­ben is mérhetetlen gazdag életmű tárul az érdeklődődé Az 1930 óta kiállító művész erre a tárlatra az elmúlt har­minc év anyagából váloga­tott: a negyvenes években ké­szült rézkarcokon, az elmúlt három-négy esztendő ceru­zarajzain figyelhetjük: mire képes a pártatlanul gazdag ♦ A gyűjtő. fantázia, és — Frank János szavait idézve — a „... bo­szorkányos, már-már artista fokú rajzkészség." De, hogy továbbra is a szakértő lé­nyeglátó véleményénél ma­radjunk: „legendás rajztudá­sa mellett szinte egyedülálló kompozíciós képessége", és a Szabó Vladimír képeinek (festményei ismertebbek) tisz­telőit is nem 'mindennapi él­ményhez juttatja. M— Szabó Vladimír gr A kétévenként visszatérő bi- ennálék, a tavaszi hónapokban látható Rajzok a legismertebb és a legnagyobb kiállítások, amelyek a miskolci közönség­nek a grafika művészeit bemu­tatják. De ezeken kívül is rit­kán múlik úgy el hónap, hogy a város valamelj'ik kiállítóter­mében ne lenne grafikai kiállí­tás: a műfaj régen itthon van Miskolcon. Pontosabban: ismer­jük az itt élő grafikusok mun­kásságát. és sok éve ismerke­dik a közönség az egyes kiállí­tásokon vendégszereplő művé­szek gondolataival, formakin­csével. Talán még értjük is a „moderneket”, de mindenesetre megszoktuk a képeiket. Meditáció az apróhirdetésről ..nagybetűs” hivatást vesszük, akkor azon kell csodálkoz­nunk, hogy a fiatalember er­re „ráér”. Hiszen, ha van „időigényes” pálya, ameljme állandóan készülni kell, amelyre nem lehet eleget készülni, akkor a pedagógus- pálya az! A másik hirdető Lada-gépkocsiját és a szabad idejét ajánlja fel, a harma­dik a felvonó-villanyszerelő szaktudását. Tehát Vannak emberek — állapítja meg Hermann —, akinek az erejét és az idejét nem tudja hasz­nosan lekötni a társadalom, illetve nem tudja racionáli­san felhasználni. S történik ez akkor, amikor munkaerő- hiányra panaszkodunk. Am de durva hiba lenne ezt csu­pán erkölcsi kérdésként ke­zelni! Ez ugyanis semmire sem vezetne. Emlékszünk még azokra a cikkekre, amelyek a „doktor taxisofőrök, mérnökök” ma­gatartásán moralizáltak. A társadalomnak nem a fejcsó- válással kell kifejezésre jut­tatnia az értékrendjét, ha­nem az érdekviszonyok for­málásával. Ha az emberek­nek fölös szabad idejük van, amit munkával akarnak ki­tölteni, akkor ennek vég­eredményben örülnünk is kell. Elvégre ez még min­dig hasznosabb és üdvösebb, mint a kocsmapultot támasz­tani. vagy bandákba verőd­ve lődörögni! A gond itt a valóságos szabad idők, lekö­tetlen energiák és a látszóla­gos munkaerőhiány ellentété­ből ered! Az a baj, ha a munkahely válik mellékessé, és a „mellékes” fontossá! Igen, de erről nem mindig az egyes ember tehet. Ha a fiatal tanár nem tud megélni a jövedelméből, ha a szerelő „ráér” munkaidőben masze- kolni, akkor itt a kérdés mér­nem munkaerkölcsi. Még egy érdekes hirdetést „elemez” Hermann. Ez pedig egy szolgáltatás, amit a „há­ziasszonyoknak” kínálnak fel partyk, családi összejövetelek szakszerű megrendezésére, szervezésére. Joggal teszi fel a szerző a kérdést: kik azok, akik ezt a szolgáltatást egy­általán igénybe vehetik? ! Nyilván nem a dolgozó csa­ládanyák, akik a bölcsibe, oyiba rohannak a gyere­kért... Hanem kik? Lenne tehát egy rétegünk, amely nem csupán fölös szabad idő­vel rendelkezik, hanem fölös pénzzel is? Ezek „rázzák a rongyot”? Ha ez így van — márpedig a hirdetések a va­lóságos igényeket és szükség­leteket és kínálatokat tükrö­zik! —, akkor ez legalább annyira „pikáns és súlyos er­kölcsi, társadalmi gond, mint a munkaerőhiány és a fölös szabad idő”. (horpácsi) A héten hallott rádióműsor két szempontból is tanulságos. Mindenekelőtt a szerző szemé­lye miatt. Hogyan? egy filo­zófus, egy egyetemi tanár az apróhirdetéseket böngészi, hogy azokból vonjon le elvi kö­vetkeztetéseket? Igen. ö ma­ga is előrebocsátotta, hogy ez talán furcsának tűnhet, de nem ellenkezik a gondolkodó fel­adatkörével. A marxizmus elve és gyakorlata ugyanis nem le­het más, mint a valóság állan­dó és konkrét vizsgálata. Erről még akkor sem mondhat le, ha a szak- és résztudománj'Ok, mint például a gazdaságtan, szociológia nem dolgoznak fel e?y-egy területet, jelenségcso­portot. A mindennapi politiká­nak ugyanis cselekednie kell, időben felismerni, sőt ol3rkor meg is előznie tendenciákat. képek csak Szabó Vladimírre jellemző sajátos megjelenítő erejének (a többi között) az a titka, hogy „a részleteknek ugyanolyan a jelentőségük,, mint az egésznek". A vonal művészei között Szabó Vladimír a vonal mí- vességének művésze. Nem egyszerűsíti le a végsőkig, ha­nem szinte a végletekig fo­kozza, gazdagítja mondandó­ját: sokalakos kompozícióin minden árnyalat egyedül áll és az egészet erősíti. Így van aztán, hogy az ember minden kép előtt hosszú időt tölt el; a ma már ismeretlen világot ábrázoló rézkarcok (például a elmúlt idők­kel. a fűt. fát. állatot, virá­got mutató művek a termé­szet mérhetetlen gazdagságá­val ajándékoznak meg ben­nünket. A kiállítás a festő A másik tanulság maga a tartalom, Hermann István gondolatmenet.e. Mit „talált” az apróhirdetésekben? Nyil­vánvalóan tendenciózusan válogatva azt állapította meg, hogy a szabad idővel, mint olyannal „baj van”. No, nem az, amire állandóan panasz­kodunk. tudniillik, hogy ke­vés. Hermann azokat az ap­róhirdetéseket elemzi, ame­lyekben vagy a munkaerejét, fölös szabad idejét, vagy va­lamilyen szolgáltatást kínál fel a hirdető. Az egyik fiatal tanár például „kisiparosnál vállal elfoglaltságot”. A fel- kínálkozás nem véletlenül kelt megütközést. Ha az anyagiak oldaláról nézzük, akkor szomorú, hogy egy fia­tal pedagógusnak szüksége van a jövedelme ilyen mó­don való kiegészítésére. Ha a Mensáros László előadóesfje XX. század címmel mutat­ja be előadóestjét Mensáros László hétfőn este 7 órától, a Nehézipari Műszaki Egyetem E ö-os kollégiumának szín­háztermében. Jön Rodolfo

Next

/
Thumbnails
Contents