Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-19 / 91. szám

Ä tantestületek feladata A honvédelmi nevelés Az iij honvédelmi törvény ha­tálybalépése óta illetékes kö­rökben nemegyszer esik szó arról, hogy tanintézeteink ,ió néhányában még bizonyos hiá­nyosságok tapasztalhatók a ta­nulóifjúság hazafias-honvédelmi nevelésében. Ennek okát ku­tatva beszélgettünk dr. Bodó Lászlóval, a Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémia tudományos főmunkalársával, a téma egyik legjobb ismerőjével. — Iskoláinkban a honvé­delmi nevelés kissé elsza­kadt a hazafias neveléstől, jóllehet, a kettő szorosan egy­betartozik — mondotta. — A honvédelmi nevelést sok helyen leszűkítik a honvé­delmi ismeretek elsajátításá­ra, vagyis csupán arra, hogy a diákok megtanuljanak lő­ni, vagy más technikai sport­ágakat művelni. Holott nem­csak ez a feladat, hanem az is, hogy fejlesszék bennük a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat: a hazaszeretetei, a gondolko­dás és magatartás fegyelme­zettségét, valamint a fel­adatvállalást magába foglaló szocialista fegyelmet, a mun­ka megbecsülését, a huma­nizmust. A' hazafias-honvé­delmi nevelés erkölcsi alap­ja a hazához való viszony folytonos rendezése. # — A hazafiság ..beépül" a közéietiségbe. Ebből követ­kezik, hogy az iskolán kívü­li tevékenységformákra is vonatkozik a hazafias-hon­védelmi nevelés. A tanulókat a tevékenységük révén kell társadalmi tapasztalatokhoz juttatni, s bennük olyan szemléletet kell kialakítani, amely helyesen befolyásolja cselekedeteiket. A hazafias­honvédelmi nevelés fogalom­körébe tartozik a nemzeti ön­tudatra, s az internaciona­lizmus eszméjének szolgála­tára való nevelés is. Ezt elő­segíti a szocializmus építése eredményeinek és a szocia­lista országok együttműkö­désének tudatosítása. Iskolá­inkban a hazafias-honvédel­mi nevelés nemcsak néhány pedagógus — az osztályfő­nök, a humán tantárgyakat tanítók és a testnevelők —, hanem az egész nevelőtestü­let feladata — hangsúlyozta dr. Bodó László. Felhívta arra is a figyel­met, hogy az új honvédelmi törvény az intézmények, vál­lalatok, iskolák feladatait határozza meg. nem pedig a fegyveres erőkét és testüle­tekét. Következésképp nem az utóbbiaknak kell a tan­intézetekben sem a szóban levő problémákat megolda­niuk, hiányosságokat felszá­molniuk. Erről ebben az évben nevelőtestületi vitá­kat rendeznek, az ország­ban több helyütt már ren­deztek is. A következőkről is tájé­koztatott bennünket dr. Bo­dó László: az elmúlt év nya­rán az MHSZ főtitkára uta­sította a honvédelmi szövet­ség valamennyi szervezetét, hogy — az igényektől és a lehetőségektől függően — se­gítsék a tanintézetek honvé­delmi oktatómunkáját, kü­lönös tekintettel a közép- és a felsőfokú tanintézetekre és a pedagógusok módszertani felkészítésére. Ugyanakkor az oktatás szervezését és végrehajtását, az Oktatási Minisztérium irányításéval, a tanácsok művelődési osztá­lyai, valamint a tanintézetek igazgatói és az arra kijelölt tanárok végzik, tartalmazza a főtitkári utasítás azt is, hogy az MHSZ-vezetőségek — lehetőségeikhez mérten — folytassák a honvédelmi klu­bok megalakításának ösztön­zését a közép- és a felsőfo­kú tanintézetekben. T. L A rádióban hallottuk Írók nyomában Miskolcon Szülővárosunkról hallani min­dig öröm, s növeli ezt az örö­met az a kellemes meglepetés, ha Toldink hangját hallhatjuk a rádióban. A rádió sorozatának kedd esti adásáról: az „irodal­mi kirándulásokról” van sfö. Aki-, figyelemmel kísérte ezt" á- soro­zatot, mindenkor nem kis irígy- kedéssel hallhatta, hogy más — talán boldogabb? — vidékeken mennyivel elevenebb irodalmi ha­gyományokkal dicsekedhet a lo­kálpatrióta. s mennyire meg is becsülik azt a hagyományt. Nem elhanyagolható körülmény ez! A hagyomány, a mitlt értékeinek állandó nvilvántartása és jelen­léte egy-egy város, tájegység szellemi életében igenis a min­denkori jelent is jellemzi! Végeredményben rutinjel­legű volt a rádió félórás iro­dalmi műsora. Meglehet. De gondolkozzunk el néha azon, hogy milyen ritkán szerepel Miskolc irodalmi múltja és jelene a rádióban és más or­szágos fórumokon, s akkor rögtön nagyobb becse van dr. Zimonyi Zoltán verses- y.enés összeállításának! Mert van valami elgondolkodtató a puszta tényben is, s nem kevésbé abban, hogy ez és hasonló jellegű műsorok miért nem születtek hama- 1 rabb? Miért van „jobb saj­tója” Pécsnek, Szegednek, Debrecennek, de még Nyír­egyházának is? (A minap hallottunk egyórás műsort Krúdy nyíregyházi emlékei­ről.) A válasz igen egyszerű és kézenfekvő. Azok, akik például Pécsről „elszármaz­tak” (lásd például Weöres Sándor, Bertha Bulcsu, Thie- ry Árpád, Vasarely-Vásár­helyi Győző stb., stb.), nem­csak, hogy „nem tagadják meg” a városukat, de erköl­csi kötelességüknek érzik, hogy szellemi termésük leg­javával ma is támogassák. ’ gazdagítsák a várost. Ettől izgalmas és színvonalas lap a Jelenkor, ettől gyarapod­nak a pécsi képtárak tarta­lomban is, mennyiségben is! Mert tudják, hogy Pécsre „ér­demes” adni, mert otthont teremtenek például a Vasa­rely-, Csontváry-, Vajda La- jos-gyűjteményeknek. A hangsúlyt ä teremteni szóra tennénk itt. Zimonyi Zoltán a legké­zenfekvőbb megoldást vá­lasztotta. Az Avason kezdte a képzeletbeli irodalmi sé­tát, ahonnan egyszerre nyílik kilátás a hegyek közé szőri, tott városra, amelyeknek há­zai „mint a bárányok igye­keznek ki az alföldié"; ahonnan Tokajig ellátni tisz. ta időben. Az Avas — gon­dolunk-e erre? — a pincéi­ről és a temetőjéről volt hajdanán nevezetes (ma már másról...). Móricz Zsig- mond filozofikus hajlamú­nak mondta a miskolciakat, mert aki az Avason berúgott, a temetőben józanodon ki. Néhány sírfelirat ■ (Kónya Kata és Keres Emil) felol­vasásával „idézték meg a hely szellemét”, a Latabár család örök nyugvóhelyét. A műsor lényegében há­rom névre: Lévay Józsefre, Szabó Lőrincié, és Dérynére épült. Lévay József, az „egy. versei"’ klasszikus (Mikes c. versével), a köztiszteletben álló hivatalnok: főjegyző, majd alispán matuzsálemi korával a XIX. század üze­netét, örökségét hozta, me­nekítette át. Miskolci című írását hallgatva képet kap­hatunk a százötven évvel ez­előtti városról, a sajószent- péteri kisdiák szorongásáról a „nagyvárosban”. A Tetemvár, a Deszka templom, Szabó Lőrinc em­lékét idézte, akinek az édes­anyját idézte A Deszkate­metőben című vers. Kisgyer. mekkorát (1900—1905) töl­tötte itt a költő. Sajnálatos, hogy a szülőházát nem tudta megóvni a szanálástól a ke­gyelet.. .„szülővárosom, so. se lesz szemed, kóbor fia­don” — idézték versét, s a miskolci hallgatónak megint volt min töprengenie. .. A Szent Anna, a hajdani Nagylány temetőben nyug­szik Déryné. Naplójából azt a részt olvasták fel, amikor 18 évi távoliét után ismét találkozott a férjével. Ekkor még erősebb volt a siker, a színpad varázsa, de — mint tudjuk — végül is engedett Déry jószágigazgató úr Un­szolásának. aki azt kérte, hogy „legalább meghalni jöjj haza”. Hogy, aki elmegy, az szebbnek látja az odaha­gyott szülővárost? Meglehet. De végül is értékekkel, ha­gyományokkal nekünk kell gazdálkodnunk, nekünk kell gyarapítanunk. akik itt ma­radtunk, itt élünk. (horpátirt) Kaszkadőrök Veszélyes mesterség a kaszkadőröké, különösen azo- ké, akik szinte bizonyosan tudják, hogy valaki szép módszeresen — és ötletesen — sorra gyilkolja őket. Két keréken száguldanak autói­kon, háztetőről ugranak ’ le, égő házból szaladnak ki. Ez önmagában is a halál kihí­vása, és erre „rátesznek még egy lapáttal”... egy gyil­kost. Mark L. Lester rendezte a Kaszkadőrök című színes amerikai filmet, mely bizo­nyára sokszor annyi nézőt csalogat majd be a mozikba, mint például... Lelke rajta, akinek tetszik ez a krimibe oltott kaszkadőreség, ám nem hiszem, hogy sokan lennének, akik úgy jönnek ki a mozi­ból: „Hű, de klassz filmet láttam, ezt akár még egy­szer megnézném!” Tudom, könnyű dolog az írógép mögül cikizni ezeket a vakmerő embereket — próbálnám én azt megcsinál­ni, amit ők —, ám nem er­ről van szó, semmi bajom velük, magam is tisztelem őket, .csupán a film nem kö­tött, le. Pedig nagyszerű ope­ratőri munkát végzett Bruce Logan, többek történetéből többen írták a forgatóköny­vet, . mégis vékonyka az a gyilkossági szál. Hadd hen­cegjek, nem kell elhinni, de igaz: körülbelül a film felé­től sejtettem, hogy ki a gyil­kos. Eltaláltam. (Okosabbak hamarabb is rájöhetnek.) Ami közben van: ezeknek a kemény férfiaknak — és nőknek — az ő kemény tes- tük-lelkük, drukk, hogy si­kerül-e a filmbeli film for­gatását befejezni, marad-e a végére élő kaszkadőr. Van egy remek újságíró-írónő is — mint nő mindenképpen remek —. természetes, hogy ő oldja meg a rejtélyt. Kell-e mondanom, hogy van szere­lem is. Azt hiszem, senkit sem si­került elriasztanom. Külön­ben lehet, hogy nem is olyan rossz ez a film, csak egy kicsit bárgyúcska. Meggyőző­désem, hogy a készítői sem fogják névtelen levélben kö­vetelni a főnökömtől, hogy rúgjon ki a laptól, és a vé­leményemmel ellenkezők sem fognak megvárni egy sö­tét. utcasarkon. Akkor pedig minden rendben van. (szabados) Illusztráció Drozsnyik István rajza. Megjelent az idei statisztikai zsebkönyv A szakemberek munkájában és a hazánk iránt érdek­lődők tájékoztatatásában egy­aránt nagy segítséget nyújt a Statisztikai Kiadó Vállalat most megjelentetett zsebkönyve. A ki­advány átfogóan tükrözi Magyar- ország fejlődését, a külön feje­zetben közölt nemzetközi sta­tisztikák pedig lehetővé teszik az összehasonlítást a külföldi ada­tokkal. A kötet foglalkozik a né­pesség, a népmozgalom, a nem­zeti jövedelem alakulásával, köz­li a népgazdaság egyes ágai, a bel- és külkereskedelem jellem­zőit. Tanulságosak az idegenfor­galom gyors növekedését bizonyí­tó tényeit. Hazánk lakosságának életkörülményeit mutatják a fo­gyasztási, egészségügyi, művelő­dési és oktatási adatok. A füg­gelékben hazánk meteorológiai és földrajzi jellemzői mellett a leg­fontosabb adatokat megyei bon­tásban is megtaláljuk. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Baránszky—Jób László: Élmény és gondolat. Könyvszem­le. — 12.45: Zenemúzeum. — 14.16: Mindenki könyvtára. — 14.40: László Annié és Pere János nó­tákat énekel, Lakatos Lajos cim- balmozik. —15.28: Csiribiri. Ezer. egy történet kicsiknek. — 16.00: Útközben. — 16.05: Hanns Eisler kórusok. — 16.19: Bécsi klasszi­kus kamarazene. — 17.00: Hírek. Útközben. — 16.05: Hanns Eisler- law Ocaman operaáriákat enekel. — 17.45: Népzenekedvelöknek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Johann Strauss operettjeiből. — 19.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 21.30: Háttérbe, szélgetés. Külpolitikai műsor. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Kína 30 éve. — 22.30: Operaötösök. — 22.55: Bölöni Farkas Sándor ..sóhajtásai”. Be­szélgetés Lukácsi Sándor iro­dalomtörténésszel. — 23.10: A Juílliard-vonósnégyes lemezeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Nóták. Jáger Balázs János gordonkázik. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. _ — 12.55: Kapcsolás a pécsi stúdióba. — 15.25; Gyermekek könyvespolc ca. — 13.30: Malomnóta. A Gyér. mekrádló műsora. — 14.00: Ket­tőtől tél ötig ... A Petőfi rádió zenés műsora. — 16.30; Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Időséb- bek hullámhosszán. — 17.30: Be­lépés nemcsak tornacipőben. — 18.30: Hírek. —18.33: Hétvégi pa­noráma. Ajánlóműsor sok muzsi­kával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! Á te­lefonnál; dr.Rarísehburg Jenő ca Szepesi Gyöiy.y. — 22.03: Egy óra dzsessz. — 23.00: Hírek. — 23.15: Szimfonikus könnyűzene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gon­dok. Szakkörök nőknek. (A vá­rosi es községi művelődési ha­zak egyre több olyan szakkört hoznak létre, ahová a dolgozó nők munkaidő után is szívesen elmennek, A klubokban és a különböző szakköri foglalkozá­sokon hasznos tanácsokat kap­nak a gyermekneveléshez, a fő­zéshez és a divatossá vált kézi- munkázáshoz.) Szerkesztő ripor­ter: Jakab Maria. — Filmzene. — A munkahely és légköre. Onodvá- ri Miklós jegyzete. — 18.0: Eszak- magyarorszáei Krónika. (Az Or­vos Szakszervezet a Megyei Kó'-- Jiáz munkásvédelmi helyzetét tárgyalja. — Ülésezett Eger város Tanácsának Végrehajtó Bizott­sága.) — Lap- és műsorelözetes. Televízió, 1. műsor; 16.45: Hí­rek. — 16.50: Alisé Babs műsora. — 17.45: A negyedik dimenzió. Bolgár filmsorozat. — 18.15; Is­meretterjesztő műsor kamaszok­nak. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kisfilmek a nagyvilág­ból. — 21.50: Monitor. Üzlet a levegőben. — 22.15: Tv-híradó, 3. Televízió, 2. műsor: 16.50: Francia nyelvtanfolyam. — 17.05: Orosz nyelv. — 17.25: Jégkorong­világbajnokság. A döntő közve­títése Moszkvából. — 19.50: Ka­merával hetedhét országon át. II. Ramszesz nyomában. Francia filmsorozat. — 20.00: Dosztojev­szkij : Szegény emberek. A Rad­nóti Miklós Színpad előadása. — 22.05: Szemle. Társadalomtudo­mányi körkép. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A medikus. Kiállítások: Miskolci .Képtár ‘(10—18): 250 év magyar festésze­te. — Kondor Béla-emlékkiáilí- tás. — Borsos Miklós plakettjei. — Minj Galéria (10—18); Asszo- nyi Tamás kisplasztikái, érmei. Jávor Piroska tűzzománcai, gra­fikái. — József Attila Könyvtár (12—20): Szabó Vladimir grafi­kái. — Herman Ottó Múzeum 00—18) : Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (10—18): A diósgyőri vár történe­te. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (10—18): Déryné Széppataki Róza- és Lévay Jó­zsef-emlékszobák. — Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház (10—18): Geller B. István festményei. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Lányok hídja Mb. színes jugoszláv film Kezdés: f4 órakor El kárhozott lelkek I—II. Mb. színes bolgár film Másfél helyár! Kezdés: hn6 órakor KOSSUTH Kaszkadőrök Színes amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: f3. hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szenvedély Színes svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: fő, f7 órakor TÁNCSICS Kilencedik emelet Magyar rövidfilm-összeáll. 14 éven felülieknek! Kezdés: i'5, f7 órakor FÁKLYA Szabadíts meg a gonosztól Színes magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, í7 órakor SZIKRA Áramütés Színes magyar film .14 éven felülieknek! Kezdés : 5, 7 órakor PETŐFI A vadember Mb. színes francia film Másfél helyár! 14 éven felülieknek! Kezdés: i5, f7 órakor HÁMOR A legszebb ló Mb. szovjet film Kez’dés: 6 órakor PERECES Forradás Mb. lengyel film 14 éven felülieknek Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Gyárak az erdőben. Beszélgetés a pilisi Parkerdő-gazdaság igazgatójával, dr. Madas Lászlóval. — 8.37: Bol­gár művészek operafelvételeiből. — 9.30: Énekeljünk! Óvodások műsora. — 9.53: Lotlósorsolás! — 10.00; Hírek. — 10.05: Képek és jelképek. Művelődéstörténet gye­rekeknek. Dávid és Góliát. — 10.35: ,,örök vándor” Szergej Je­szenyin versei. — 10.40: Geszty Szilvia és Tekeres Sándor Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból éne­kel. — 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.45: Az Álla., mi Orosz Énekkar Csajkovszkij- kórusokat énekel. Petőfi rádió; 8.00; Hírek. — 8.05: Az izraelita íelekezet ne­gyedórája. — 8.20: Kína 30 éve. A Vörös Hadsereg megalakulása. — 8.30; Hírek. — 8.33: Dzsesszfel. vételekből. — 9.33: Fúvószene. — 9.53 Lottósorsolás! — 10.00: Ze- nedélelött. — 11.45: Tánczenei koktél. Televízió, 1. műsor: 8.40: Té­vétorna. — 8.45: Iskolatévé. Köz­ben: 9.30: Ismeretterjesztő mű­sor kamaszoknak. FÉRFIAK, FIGYELEM! A TAVASZI RUHATAR ELENGEDHETETLEN KELLÉKE A ZAKÓ Április 20-tól amíg a készlet tart 30—40%-os engedménnyel zakóvásár a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat közösen üzemeltetett férfi- és fiúruha-szaküzletében (Miskolc I., Széchenyi u. 36.) J-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents