Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-18 / 90. szám

Újabb kölcsönzői szolgáltatás Napjaink és a jövő építészete „Üj lakónegyedeinkre joggal vagyunk büszkék. Mégis el kell logudni azokat az észrevételeket, amelyek szerint pél­dául némelyik új városrész nem elég változatos, a sok egy- lorma épület miatt unalmas a városkép, egyhangúak a szí­nek." Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter­helyettes cikkéből idéztem, aki a Népszabadság március 25-i számában városaink holnapjáról írt. E gondolatok — sokféle vonatkozásban — visszatértek a miskolci építőművészek áp­rilis 12-én. a Vasas Művelődési Központban rendezett tanács­kozásán., melyen részt vett a miniszterhelyettes is. végzőknek pénzjutalmakat adott át. Ezt követően az új városrész lakói vették birto­kukba a szépen berendezett helyiségeket. (Ágotha Tibor jelvetele) Új autóbuszok A közelmúltban 15 új au­tóbusz érkezett a Miskolci Közlekedési Vállalathoz. Az öt csuklós és tíz ..szóló" au­tóbuszt most járatják be. Reméljük, hogy hamarosan beállhatnak a város közleke­désének ..vérkeringésébe" és az utasok is vigyáznak majd rájuk, hogy sokáig szépek, kifogástalanok maradjanak. Közhelyszámba megy ^idő­szerűnek” minősíteni egy ilyen szakmai vitát. Ez alka­lommal azonban elkerülhe­tetlen ez a jelző, hiszen a 15 éves lakásépítési terv befeje­zésének. s a következő hosz- szútávú lakásépítési program' indulásának határmezsgyéjén zajlott, le a vita. Jó volt hallani, hogy épí­tészeink még Jantner Antal­nál is szigorúbban fogalmaz­tak. kritikusan, és helyenként önkritikusan elemezték azt a korszakot, mely a mennyisé­gi igények kielégítése, a tö­meges lakásépítés jegyében teli el. Mert mi tagadás, a miniszterhelyetles által emle­getett büszkeségre sokkal in­kább a tervteljesítés mennyi­ségi mutatói, semmint az ad­hat okot, hogy sikerült ösz- szeegyeztetni az iparszerű la­kásépítést az esztétikai köve­telményekkel. „Építész-bombázó Az egyik' fiatal építesz idezte a keserű humorú kari­katúrát. mely azt ábrázolja, hogy a T-vonalzóból formá­zott ..építész-bombázó" tele­szórja a városokat egyhangú, szürke panelházakkal. Ki irá­nyította — irányítja? — eze­ket a „bombázókat”? Dézsi János, a MÉSZ Észak­magyarországi Szervezetének ? titkára vitaindítójában igv fogalmazott: a tervezőt fel \ kell szabadítani a technológiai kötöttségek alól, mert még manapság is farkasszemet néz a művészet és az építé­szet. "Nem állt egyedül a vé­leményével. Több kollegája panaszolta, hogy a merev, házgyári technológia, a kapa­citáshiány miatt kivétele­zett helyzetben levő építő­ipari vállalatok, és a lakás- építési tervek mennyiségi teljesítésének bűvöletében élő beruházók kevés lehető­séget adnak az építésznek a szó igaz értelmében vett al­kotó munkára. Inkább csak az egyedi tervezésű közin­Alsózsolcai jegyzetek Nem cserélnének a városiakkal... Egy faluban hallottam, di­csekvésként, jogos büszkeség­gel mondták: kicserélődött a falu, alig van régi ház, ami van, azt is átalakították, köze­lebb hozták a korhoz. Községi vezetők sorolták Alsózsolcán, hogy mi épült az utóbbi évek­ben: óvoda, irodaház, iskola, KRESZ-park, uszoda ... A fel­sorolás lehetne hosszabb, de ta­lán nem is az a fontos, hogy mi épült, hanem az, hogy hosszú idő óta rendszeresen is­métlődő élmény: Alsózsolcán örülni lehet valami újnak. Építkeznek a vasútállomá­son. nem kell várnom, de a városközelség izgalmassá tesz minden állomást. Ismerek hajnalban kiürülő, délután elevenedő községe­ket ahol az ingázók élete szabja meg a község minden­napjait. Tény: innen is utaz­nak a munkások, de százával érkeznek is. Zsolcán nemcsak eljárók, hanem bejárók is vannak. A Mezőgép, a beton­elem- és a házgyár ... A he­lyi üzemek is le tudnák köt­ni az iparban foglalkoztatott munkaerőt. Bejáró-vélemény: . — Innen közelebb Miskolc, mintha Lillafüredről járnánk be . . . — A közlekedés? Busz is van, vonat is van, minden órában elindulhat az ember. Persze, az lenne jó. ha kék busz járna ide is . .. — Buszváró kellene min­den állomásra ... Elég elkezdeni a beszélge­tést, kéretlen is elmondják, és így mondják: keveset tö­rődik a város Alsózsolcával. az újság is alig foglalkozik velük. Mondják, hogy több üzlet kellene, hogy meg kel­lene regulázni a bajkeverő­ket .. . Míg beszélgetünk, egy ré­szeg cigányasszony összevesz az utasellátó eladójával, (mert nem ad neki szeszt!) és teli torokból válogatott trágársá­gokat üvölt. A jelenetet leg- aláb százan nézzük, nevetjük, és talán mindenki örül egy kicsit az ingyen cirkusznak. Az. hogy valahogy meg. kel­lene védeni az eladót, senki­nek sem jut az eszébe, pedig eppen negyed perccel .előtte beszéltünk arról, hogy „re­gulazni " kellene . . . Felírok egy mondatot: „Az em­berek iu .sem akarnak másként élni, mint a városban.” a.egkerdézem: „Cserélnének-e lakást várost lakasra?” Nevetik, és úgy mondják, hogy azt na­gyon meg kellene tizein! . . . Nos, Zsolcán nemcsak az átírt falut, hanem a hagyományt őr­ző, és csak belül átalakított há­zakat, az árnyas kerteket is meg kellene fizetni. Számtalanszor hallottam bejáró munkásokat pa­naszkodni a napi ingázás keser­veire. A kertek gondozottak, a kerítések mögül fóliasátrak soka­saga fehérük. Kiszámoljuk, hogy egy közepesen munkált JUO négy­szögölnyi ken és udvar felér egy szerény mellékállással, havi gua— simi forintos mellékkeresettel. Az aprójószágtartás is felér egy pré­miummal. Az ingázók közül na­gyon sokan kapnak felmentést társadalmi munkák, túlóra alól, a napi utazások „mártírjaiként”. Nem is ■ cserémének életformát. Ezer lakosra itt több motorke­rékpár és gépkocsi jut, mint Mis­kolc belvárosában, és ez termé­szetes is. Az is természetes, hogy a falu nő, hogy ugrásszerűen emelkednek a telekárak, de még az albérleii díjak is. Villany, víz, csatorna, járda: lényegesen ma­gasabb az ellátás szintje, mim egy átlagos városban. Igaz. a bolthálózatoknak négy­zetméter-éhsége van, nagyobb el­adóterek, raktárak kellenének, de az ABC-áruházat, árukínálatá­val együtt, bármelyik lakótele­pünk szívesen fogadná. Mégis „sikk” szidni egy kicsil a bői­től, falui emlegetni a „város ár­nyékában”. Valamiképpen híre megy, hogy tollal a kezemben be­szélgetek, nyugdíjas panaszo­sok , gyűlnek körém. Sok itt a régi alacsony nyugdíjas. Kérdezik, mit lehetne tenni, aztán az egyik megmutatja a tízméteres fóliaházat a kert­jében. és a legpanaszosabb, D. bácsi, a szociális segé­lyekről való tájékozódás után elmondja még, hogy ráadá­sul a karburátora is vacakol hetek óta . . . Megnézetik velem a helyi „dühpngőt”, a kocsmát, de délelőtt lévén, ott csend van. A II. osztályú éttermet, ahol a felszolgáló panaszolja: — A város már kijött ide annyira, hogy fizetésnapokon nehéz tartani a szintet... A panasz csal, lévén, hogy közvetlen utána jön a di­csekvés: Miskolcról is sokan kijárnak ide ... Az állomáson ülök egy pádon, ós egy alkalmi ismerős a vállam „ fölött néz a jegyzeteimbe: — Mit fog írni? — Mii írjak Zsolcáról, jói vagy rosszat? Alsózsolcára javít ki. és szem­mel láthatóan már nem bízik bennem: — Az elnökkel beszélt? — Valamikor igen, de most nem. Miért? — A társadalmi munkát se kér­dezte . .. ? Nos, megértem alkalmi ismerő­söm nyugtalanságát, mert rajta kívül még többen kértek, hogy nehogy rosszat írjak már. Itt „rá. menös” a tanács, „jó” az elnök, az óvoda udvarát is úgy rendez­te el a nép, hogy hívatlan is jöt­tek a szülők . . . Alsózsolca szereti magát. Több okkal szeretheti, mint Gör om­boly, Szirma. Martintelep, vagy ennek a nagyvárosnak számos része. Őrzöm az elnök egv régi inon* dalát: „Nekünk itt falun, egyre inkább „várospolitikát” kell csi­nálnunk . . A vonaton tíz percig tart az út, aztán buszra ülök. És egv bő órát állva megyek Lillafüredig. . BARTHA GABOR tézmények mutatják, mire lennének képesek építészeink. Halogathatjuk-e a rekonstrukciót? Országos viszonylatban azért nem ennyire sötét a kép. Számos vidéki város­ban, így például Salgótar­jánban és Kecskeméten sze­rencsés, vagy inkább szakér­tő kézzel nyúltak hozzá ■ a történelmi városmag rekonst­rukciójához, és olyan építé­szeti megoldások születtek, melyek állják majd az idő próbáját is. • Miskolcon, mint a legtöbb vidéki városban, a viszony­lag könnyebben beépíthető területeken hatalmas lakóte­lepek születtek, miközben a belváros — néhány közintéz­ménytől eltekintve —, szinte érintetlen maradt és jelen­tősen leromlott. A városfej­lesztőknek van erre magya­rázata (sok ezer lakásigénylő, a szanálások egyébként is nagy aránya stb.). a vitában felszólalók többsége mégis halaszthatatlannak nevezte a rekonstrukciós munkát. Ro­zsa Kálmán tanácselnök sze­rint is hozzá lehet látni, ha másképp nem. kis lépések­ben. épületenként, háztöm­bönként haladva. Csak az a szomorú, hogy az elmúlt tíz­tizenöt évben valószínűleg több pénz jutott volna erre a célra, mint. amennyi a VI— VII. ötéves tervben ígérke­zik. 4 terrezőasztaltól a kulcsátadásig Horváth István, az ÉSZAK­TERV főmérnöke és .több más felszólaló, arra az el­lentmondásra mutatott rá, hogy napjaink építészének városméretű lakótelepet kell megterveznie, mégpedig úgy, hogy megfeleljen majd az 50—60 év múlva ott élők igényeinek is. Ez szinte meg­valósíthatatlan, ezért kellene úgy tervezni, építeni az új negyedeket, hogy tovább ala­kulhassanak, növekedhesse­nek, utódaink kívánságai sze­rint. Mindenekelőtt a ház­gyári technológus merevségét kellene feloldani, hogy leg­alább a lakások bővíthetők, átalakíthatok legyenek. Jantner Antal egyebek kö­zött arról is beszélt, hogy a következő években tovább bővül az építészek feladat­köre és ezzel együtt a fele­lőssége is. Kívánatos, hogy részt vegyenek a beruházási folyamat minden szakaszá­ban. Ehhez tovább kell javí­tani munkafeltételeinket. Nem jó megoldás, hogy a városok jövőjét hosszú távra meghatározó terveket buda­pesti kollektívák készítik, hi­szen a helyben működő szak­emberek jobban együtt élnek a várossal, alaposabb, mé­lyebb ismeretanyagra tá­maszkodva tervezhetnek. (bekes) A vizeli növényvilága A TIT Miskolci Akvaris­ták Klubja holnap 17 óra­kor Miskolcon, a Széchenyi út 16. szám alatt Halak e növények az akváriumban, valamint A víz kémiai tu lajdonságai címmel elöadás rendez. Előadók: Kiss Gyűl és Bárdos Tibor. Bemutatás­ra kerül A vizek növényvi­lága című film. Aprilis 23-án: Fórum a miskolci rádióban Mindnyájan közlekedünk Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! A Magyar Kadió miskolci stú­diója április 23-án, hétfőn este 17 óra 5 perctől egyórás közle­kedési fórum műsort sugároz. A téma: Borsod és Heves megye közlekedési és útügyi helyzete. A hallgatók kérdéseire a stúdió­ba meghívott vezetők élő adás­ban válaszolnak. Mikorra készül el a Búza té­ri aluljáró? Tervezik-«* az egri j forgalomirányító lámpák össze­hangolását? Milyen új autóbusz­járatok indításával foglalkozik a Miskolci Közlekedési Vállalat? Merre vezet a 3-as főút miskol- kolci átvezető szakasza? Hogyan oldják meg Miskolc belvárosá­ban a forgalomszabályozást? A 2ü-os főút építésén kívül, mi­lyen útkorszerűsítésekre kerül sor Heves megyében? — ilyen és hasonló kérdéseket tehetnek fel az érdeklődők levélben, me­lyet április 20-ig kell eljuttatni a stúdióhoz. Cím: Magyar Rá­dió miskolci stúdiója, 3527 Baj- csv-Zsilinszky út 15. Az adás időpontjában Miskol­con a lb-427 és a 35-310, Egerben pedig a 12-Mfc-os számú telefo­noknál tartunk ügyeleti szolgá­latot. Kérdezni lehet még Mis­kolcon. a Szemere utcai parko­lóban tartózkodó közvetítőkocsi­nál. Kérdezzen — az illetékesek vá­laszolnak ! A Magyar Rádió miskolci stúdiója lizer telefonállomással több Ezer új telefonállomás be­kapcsolása várható ez év vé-í gc.g a miskolci Kilián-lakó-' telepen. A4 kiliani távbeszé­lő a fóközpAnt bővítésének. nagy költségű munkája je­lenleg a terv szerinti ütem­ben halad, de a dolgozók szeretnék a befejezési ha­táridőt előbbre hozni. Tegnap délelőtt dr. Csűri Ferenc, a VASVILL Keres­kedelmi Vállalat igazgatója Miskolc belvárosában, a Vö­rösmarty utcán megnyitotta a négy megyében működő vállalat első bai'kacs- és bar- kácsgép-kölesönző boltját. Az igazgató elmondotta, hogy a nagykereskedelmi feladatok ellátása melleit négy év óta folytatnak kí­sérleteket arra, hogy bekap­csolódjanak a kiskereske­delmi ellátásba is. A saját boltok nyílásának nem el­sődlegesen, gazdasági célja van. hanem az a kereske- kedelempolitikai törekvés, hogy a vállalat minél job­ban megfeleljen a lakossá­gi-fogyasztói igényeknek. Eb­ből a célból hozta letre a VASVILL a Vörösmarty ut­cában a hét garázshelyet el­foglaló, mintegy másfél mil­lió forint értékű árukészlet­tel rendelkező "bapkacs- és barkácsgép-kölcsönző boltot, amelyben egyébként háztar­tási aprócikkeket is árusíta­nak. A VASVILL most elő­ször lát el kölcsönzői szol­gáltatást. Dr: Csűri Ferenc kérte a bolt dolgozóit, hogy minél jobban igyekezzenek megfelelni a Tanácsköztársa­# Üj számítógép-központ... A huszonhat és fél millió forint költséggel épített létesítmény főként oktatási célokat szolgál — a speciális szakemberképzés mellett a főiskola háromezer hallgatója ismerkedik meg itt a számítástechnika alapjaival. Az R—20-as számítógépet más intézményekkel közösen — kutatási célokra is alkalmazzák. (Manek Attila felvétele) ság lakótelep lakossága el­várásának. Molnár György, a VASVILL Borsod megyei Kirendeltségének vezetője ugyancsak erre buzdította a bolti dolgozókat, majd a bolt berendezésében jó munkát A DH várospolitikai fóruma MMt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents