Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-16 / 89. szám
Ez már a nyár? Májustól két kórházban Megváltozik a látogatási idő A lakosság körében közismert, hogy kórházainkban jelenleg szerdánként és vasárnaponként délután fél 2-től fél 4 óráig látogathatják a betegeket. A tapasztalatok szerint ezekben az időpontokban még sok munkahelyen munkaidő van, de — érthető humanitásból — kérésre elengedik a dolgozókat beteglátogatóba. A nagyüzemeknél azonban ezáltal jelentő« munkaidő-kiesést mértek fel. Ezért — éppen a nagyüzemek és több vállalat kérésére — májustól két egészségügyi intézményben, a Semmelweis Kórházban és a Vasgyári Kórházban, megváltoztatják a látogatási időt. A napok nem változnak — tehát továbbra is szerda és vasárnap a látogatási nap 1—, viszont a jövőben nem délután fél 2-től fél 4 óráig, hanem 3 órától 5 óráig lehet látogatni a betegeket, akiknek szintén előnyösebb ez az időpont, mert ebéd után még módjuk van a gyógyító pihenésre. A naptár még csak április közepét mutatja, de a strand látképe már a nyarat idézi. Délidőben a 20 fokig is felkúszik a hőmérő higanyszála. A napimádók átadják magukat a barnító fénynek. Igaz, az első sugarak előcsalnak néhány szeplőt is, de sebaj; ez igazán alacsony ár a tavasszal még feltűnést és irigységet keltő bronzos bőrszínért. (Kerényi László felvételei) „A munka várja az embert, s ne fordítva...” Eredményekről, gondokról a Diósgyőri Gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról) — E nem kis feladatok megoldásához hogyan láttak hozzá? — Rendkívül nehéz volt a kezdet. Sajnos, a vállalaton belül sem volt egységes elképzelés a kibontakozásra. Kicsit felnagyítva azt is mondhatnám, ahány igazgatóság. annyiféle elképzelés. Az idő felesleges vitákkal telt. A gyártási programokat az év második felében nemcsak negyedévre, hónapra, de napi feladatokra bontottuk le. Ezek teljesítését naponta vizsgáltuk, s ha szükség volt rá, megtettük a munkát segítő intézkedéseket. Rendkívül komoly kollektív tevékenység kezdett kibontakozni. s ez egy irányba hatott, mert a vezetés ngm tűrt meg semmiféle széthúzást. Bennünket igazolt, hogy sikeresen zártuk a III., majd a IV. negyedévet, s ennek eredményeként nyereségesen a második fél évet. Ez a nyereség természetesen elmaradt a tervezettől — még akkor is, ha a kijelölt lemaradásokat behoztuk —, de a lényeg az volt, hogy rentábilissá vált a termelés... — Közben — úgy tudjuk — másra is jutott idő ... — Rendkívül fontos volt, hogy a II. fél év során a termelési célkitűzések megvalósítása mellett jutott időnk a január 1-én bevezetett szervezési. változtatás előkészítésére is, s ennek eredményeként az új év első napján új szervezeti felállással kezdtük munkánkat. Több párhuzamos szervezetet megszüntettünk. az irányítási lépcsők, az igazgatóságok számát csökkentettük. Az új szervezeti felállás — véleményem szerint — hatékonyabban segíti az 1979-es feladatok maraA Volán 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70. sz. bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos férfi gépjárművezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: • legalább 8 általános iskolai végzettség, • büntetlen előélet, • 20 éves életkor. L Jelentkezés 1979. április 19-én 7 órakor a vállalat ebédlőhelyiségében. déktalan megvalósítását. Mert a II. fél évben arra is volt időnk — kellett is. hogy legyen —, hogy elkészítsük idei terveinket — alapos felmérésekre. számításokra alapozva —. amelyeket felügyeleti szerveink jóvá is hagytak. — Az eredmények — úgy gondoljuk — jelentősen befolyásolták a gyári hangulatot is... — Azt hiszem, ez természetes. Nem kell szégyellnünk; mindenki a piacról él. Márpedig ha egy magasan kvalifikált szakember borítékja — bármilyen ok miatt — hosszú időn keresztül vékonyabb. nem várhatjuk tőle, hogy jókedvűen, lelkesen végezze munkáját. Az elmúlt év második felének eredményei a gyár dolgozóinak hangulatát oly mértékben befolyásolták. hogy meggyőződéssé vált bennük: ezek a tervek reálisak, teljesíthetők! Amikor megismerték idei terveinket, nem volt egyértelmű a reagálás. Azután teljesült január, majd február, végül március is — valamennyi gyáregységünknél! —, 104,1 százalékosan zártuk termelési tervünket, s kezdett eluralkodni az a nézet, amit magam is mindig hangoztatok: a jó kezdek fél siker ... — Ha már a számoknál tartunk, néhány adattal illusztráljuk, hogyan sikerült az első negyedéi• tervteljesi- tése. — Mint említettem, valamennyi egység teljesítette, némelyik túl is szárnyalta tervét, így alakult ki a 104.1 százalékos eredmény. Árbevételi tervünk 107,7 százalékra sikeredett, a termelékenység 3,6 százalékkal nőtt. Tavaly az év első felében a programszerűség 81,3 százalékos volt, most az első negyedévben 94.8 százalékot értünk el! Tovább folytatódott a gyártmányszerkezet korszerűsítése. tökéletesítettük az anyagi érdekeltség rendszerét, új bérszabályzatunk a gazdasági hatékonyság fokozását segíti, prémiumszabályzatunk pedig minden dolgozót arra ösztönöz, hogy ne csak saját feladatai, de a vállalat egésze előtt álló tervek teljesüljenek. Mindez abból indul ki: a gyár gazdaságilag is álljon meg a saját lábán, ne kelljen állami dotációért folyamodni... — Hogyan segítették a kommunisták a vállalatnál a kibontakozást? — fordultunk Czövek Istvánhoz. — Kommunistáink egyöntetű véleménye az volt — s ezt mi is osztottuk —: a nagy múltú gyár kollektívája nem felejtett el dolgozni. Mind többször igényelték a következetes, kemény vezetői munkát, am^ly — sajnos — csak az elmúlt év második felétől következett be. A feltételek biztosítása egy gyár életében mindig rendkívüli jelentőségű. Vallottuk, s valljuk ma is: a munka várja az embert, s ne fordítva. Ehhez azonban az kellett, hogy megfelelő munkakörülmények, munkafeltételek álljanak rendelkezésre, s ott legyen az, anyag, a szerszám. Röpke fél év alatt beigazolódott — s ezí január 5-i pártbizottsági ülésünk is megerősítette —, hogy a kemény, következetes vezetői munka eredményeként az önigazoló levekenyeeg helyett a minél jobb együttműködésre kell a hangsúlyt fektetni. Vezérigazgatónk szólt a szervezeti rendszer korszerűsítéséről. Hadd mondjam el: a termelés közvetlenül az ő irányítása alá tartozik. így a gondokkal naponta szembenéznek mindazok a vezetői értekezleten, akik okoztak, s akik megszüntethetik azokat. A januári beszámoló taggyűléseken mór érződött: az eredmények jelentős javulása kiegyensúlyozott politikai légkört teremtett a vállalatnál. A jelentős erőfeszítések ellenére — s ez valahol természetes is — még mindig mutatkoznak égető gondok. Kommunistáink igénylik ezek megszüntetését, rendkívül hasznos javaslatokat is tesznek e cél érdekében. Cselekvési programjaik konkrétak, a helyi igényekhez mértek. Központi kérdéssé vált a gépgyárban a gazdasági feladatokat segítő tevékenység. Minden vonalon feszesebb, de feszültségmentes — s ezt kétszer is aláhúznám — az együttműködés ... — S az ifjúkommunistak hogyan állták helyt e rendkívüli körülmények közölt? — kérdeztük Csollák Gábort. — Gyárunk több mint 9000 dolgozójának egyharmada 35 éven aluli fiatal. Miután az ifjúkommunisták feladata a- párt gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtásában való aktív részvétel, meg kellett ismertetni fiataljainkkal e feladatokat. Ez rendkívüli fontosságú hangulati tényező volt. Az elmúlt két évben ugyanis a 30 éven aluli fiatalok száma több százzal csökkent. Ennek a nem egészséges fluktuációnak a megállítására is törekednünk kellett. Hozzá kell tennem: akik eltávoztak, döntő többségükben nem voltak a KISZ tagjai. taglétszámunk ugyanis egyik évben sem változott jelentősebben, mint bármikor máskor. Ez azt mutatta: ifjúkommunistáink megértették, hogy a hibák feltárása után eredményesebb munka következik. ha ők is mindent megtesznek ennek érdekében, ha bíznak az új vezetés elképzeléseiben. Persze, mindehhez szakítani kellett az egykori „délutáni ifjúkommunisták vagyunk” szemlélettel. Korábban ugyanis sokan csak a munkaidő utáni tevékenységet tekintették KISZ-munkának, holott éppen a 8 órai lelkiismeretes, odaadó munka a legjelentősebb feladata az ifjúkommunistának. Köztudott, hogy a termékstruktúra-váltás jelentős átcsoportosításokkal járt, s jár a gyárban. Ez a tevékenység leginkább éppen a fiatalokat érintette. A KISZ- vezetők példamutatóan vállalták az új gépeken való munkát, a három műszakot, s példájuk a többiekre is hatott. Ezt előrelépésnek könyveljük el, de korántsem lehetünk elégedettek. Elsősorban a munkafegyelem megszilárdításában vannak még jelentős tartalékok. Rendkívül jó hatást tett fiataljainkra az az intézkedés, miszerint a pályakezdő fiatalok hároméves normakedvezményt kapnak. de ez idő alatt is megkapják — az első évben 50. ' a másodikban 70, míg a harmadikban 90 százalékos teljesítmény esetén — 100 százalékos bérüket. • Jelentő‘/ szakmunkás-utánpótlási gondjaink vannak, amelyeken sajátos eszközeinkkel igyekszünk enyhíteni... TÓTH ZOLTÁN
