Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-14 / 88. szám

Kérdésben a felelet Emlékhely lesz Nem h ki az eszperantó! Gyöngytyúkból nyúl liúsvétra? Piros tojás, locsolkodás Emlékhellyé fejlesztik Sza­bolcs községet, amelynek helyén már az Árpád-kor­ban is,lakott település volt. Az egykori ispánsági szék­helyen a megye névadójá­nak, Szabolcs vezérnek haj­dani birtokközpontjábon a közelmúltban fejeződött be a honfoglalás kori földvár ré­gészeti feltárása. Az ott napvilágra került leleteket is bemutatják majd a község­ben létesülő állandó kiállí­táson. amely a megye törté­netével ismerteti meg a lá­togatókat. A tárlat céljaira megvásárolt XVIII. század­beli, úgynevezett Mudrány- kúria helyreállítási munkála­taival az év közepére végez­nek. Az épület nevezetessé­gei közé tartozik, hogy itt írta Ebéd című novelláját Móricz Zsigmond. A törté­nelmi emlékhely látnivalóit gyarapítják a földvár mel­lett épített XI. századi ba­zilika maradványai is. „Min gondolkozol annyit, Zsiga?” Pataki történetek Móricz Zsigmondról Születése 100. évfordulójá­nak napja közeledvén, lap­jainkban, folyóiratainkban mind több tanulmány, emlé­kezés idézi századunk nagy realista írójának, Móricz Zsigmondnak az alakját. Az írót az egész ország vallja magáénak, a diák Móricz Zsigmondot pedig három vá­ros sorolja büszkeségei kö­zé: Debrecen, Sárospatak és Kisújszállás, Gimnáziumi tanulmányait Debrecenben kezdte, aztán amikor szülei a taktaközi Prügy községből Sárospatak­ra költöztek, Zsigmondot át­íratták a pataki kollégium­ba. Itt végezte a negyedik, ötödik osztályt és a hatodik, osztály első félévét. A má­sodik félévet és a hetedik, nyolcadik osztályt Kisújszál­láson fejezte bg, s ugyanott tett érettségi vizsgát is. Patakon a saját házukban laktak, amelyet édesapjuk, Móricz Bálint épített. Ne­gyedik gimnazista korában itt írta Zsigmond első szín­darabját „Szent György na­pi éj” címmel. Testvéreivel és diáktársaival ebben a ház. ban elő is adták, mégpedig olyan nagy sikerrel, hogy a nagy diákok is „írónak” ki­járó elismeréssel kezdtek be­csülni. Nemcsak színdarabot, ver­set írt Patakon Zsigmond, hanem a rendkívül ügyes, vállalkozó szellemű ácsmes­ter apjának az építési rajzo­kat, költségvetéseket, áraján­latokat is ő készítette. „Édes­apánknak Patakon volt elő­ször és utoljára ácsinasa — írja kitűnő családtörténeti művében a fiatalabb testvér, Móricz Miklós. — Ott kosz­tolt nálunk, ott is lakott, s egyszer a Zsigmond írásos munkájára azt mondta az ácsinas, aki nagyobb fiú volt nála: Ez is valami? Forgat­ná csak a baltát egy fél óráig! Aimi'e Zsigmond úgy válaszolt, hogy azt mondta a fiúnak, tartsa csak a levegő­ben öt percig a tollat, mint­ha írna. A fiú kétségbeesve eresztette le a karját másfél perc múlva . ..” Hogy miért nem Patakon fejezte be a gimnáziumi ta­nulmányait Móricz Zsig­mond, annak három szekun-. da az oka. A negyedik és 'ötödik osztályos bizonyítvá­nyában jeles és jó jegyei voltak, de a hatodikban fél­évkor három tárgyból sze-, kundát kapott. Már Patakon elhatározta, hogy író lesz. Ennek megfelelően nemcsak színdarabok, versek írásával foglalkozott, hanem tudato­san készült is az írói hiva­tásra: sokat olvasott, búvár­kodott a kollégiumi Nagy­könyvtárban. Ekkorára pél­dául Jókaitól legalább het­ven kötetet elovasott. Így következhetett be aztán a tragédia. ..Bizony megesett: 1896 ka­rácsonykor három öreg sze- kundát vittem haza szegény szüleimnek az első diligenda remekléséül — írja visszaem­lékezéseiben. — Latin, görög, német. Kutya nehéz, iskola volt abban az időben ez a pataki kollégium. Jó iskola volt, szép iskola volt. nagy tekintélyű iskola volt, de — nehéz egy iskola volt. Itt ugyanis a tankrok azt akarták, hogy a diák tudjon. Nem voltam én eh­hez szokva. Nem így nevel­tek engem Debrecenben. Debrecen! Az volt a jó is­kola. Nem tanultam én ott tizedrészét se annak, amit Patakon, mégis második vol­tam az osztályban. Első azért ott se. Mert ahho?., hogy első legyek, ott is kellett volna egy kicsit tanulni is .. „Az én tanulási módszerem nem vált be Patakon. Nekem ugyanis egyéni módszetrem volt. Én szeptemberben egy­szerre ✓ végigolvastam az egész tananyagot, az összes tankönyvet, amit a Trócsá- nyi-könyvkereskedésben meg! kellett venni, s azzal tudott­nak vettem az egészet és külön forrástanulmányokba merültem ...” a ■ Ezért vitte a nagybátyja. Pallagi Gyula a hatodik osz­tály első félévének _ a ku­darca után a kisújszállási gimnáziumba, amelynek ak­kor ő volt az igazgatója. így aztán Kisújszálláson érettsé­gizett 1899-ben. Amikor azonban a volt pataki osz­tálytársai 1939. június 27-ém a 40 éves érettségi találko­zójukat tartották, Móricz Zsigmond is eljött közéjük. A temetőben megkoszorúzták egykori tanáraik sírját, s az oratóriumban Tárczy Árpád igazgató köszöntötte az öreg­diákokat, külön is Móricz Zsigmondot. Gyönyörű nyárj vasárnap volt, s a bankettjüket — amint arra e sorok írója is visszaemlékszik — annak a monumentális barokk refor­mátus templomnak a szom­szédságában tartották, amely­nek tornyát és tetőzetét 1896-ban az író édesapja, Móricz Bálint renoválta. Az étterem teraszán költötték el az ebédjüket. S miközben az osztálytársak életükről, mun. kájukról, családjukról szá­moltak be egymásnak, Móricz Zsigmond tekintetével hosz- szasan a hatalmas templo­mon csüggött, sokáig töp­rengve. Egyik barátja ezt észrevéve, meg is kérdezte: — Min gondolkozol annyit, Zsiga? Az író, felriadva álmélko- dásából, nagyot sóhajtott: — Hej, ha én ilyen nagyot tudnék alkotni, mint az apám . .. HEGYI JÓZSEF + Húsvét Galgamácsán. kás járta a hinduknál. Ök egyébként pirosra festett vízzel locsolkodtak. Nálunk Kiszombor mellett avar kori (!) sírban találták meg egy hímes tojás maradványát. Ami a piros tojást hozc nyuszit illeti, egyesek meg­próbálták a termékenység szimbolikával magyarázni megjelenését a húsvéti jel­képek között, mondván, hog' a nyúl igen szapora állat. Dr. Xántus János azonban a Természet kalendáriuma című művében más véle­ményt idéz: Solymossy Sán­dor. az 1864—1945 között élt kiváló néprajzkutató véleke­dését: „A húsvéti nyúl diák­ja német eredetű, és a né­metségnél is amolyan elfer­dült szokásnak tekinthető. Ott ugyanis régebben a gyöngytyúknak (Haselhuhn) a tojását ajándékozták egy­másnak az emberek. Mivel a , nyuszi német neve (Hasel) hasonlít a gyöngytyúkéhoz, így ferdült el állítólag a népszokás idegenben, a tyúk­ból nyulat csinálva”. Mindez persze nem aka­dályozza meg a kicsiket ab­ban, hogy örüljenek a hús­véti csokoládényuszinak és mindannak, amit puttonyá­ban rejteget. Cs. B. Funny girl Barbra Streisand és Omar Sharif a főszereplői a Funny girl című, 1968-ban készült, világhírű filmmusicalnek. Barbra Streisand felejthe­tetlenül játssza, énekli, tán­colja a külvárosi, csúnyács­ka, „vicces lányból” lett ün­nepelt show-sztárt, aki kar­rierje hajnalán ismeri meg élete nagy szerelmét. A két főhősnek Almást Éva és Mécs Károly kölcsönözte hangját a televízióban hétfőn este 8 óra 5 perckor kezdődő filmhez. A.DH 1979. április 9-i szá­mában található a kérdés: Kihal az eszperantó?, s a cikk nyomán az az érzés ma­rad az olvasóban, hogy a mozgalom legalábbis az utolsókat rúgja. Sajnos, az olvasók ma még annyira ke­veset tudnak az eszperantó­ról, hogy ez nem hagyható annyiban. Kezdjük az alapvető prob­lémával: kell-e nekünk egy világnyelv? Ha arra gondo­lunk, hogy a nemzeti nyel­vek elválasztják egymástól a nemzeteket, s közeledni csak hihetetlen energiák árán le­hetséges (fordítás, tolmácso­lás, több nyelvről több nyelv­re), megvan a válasz: kell. Ady Endre 1906-ban megír­ta, hogy különösen nekünk, magyaroknak kell: „ötven év múlva már úgy kell szü­letnie a magyar gyereknek, hogy beszéljen legalább né­metül, angolul, franciául, kü­lönben nagy baj lesz. Aztán tudnia kell legalább egy szláv nyelvet is. Valószínű­leg majd a japánt is meg kell tanulnia. És olasz bará­taink nyelvét... Igen, a jö­vő magyar gyerekének alig marad ideje megtanulni az anyanyelvét...” Jó. de milyen legyen az a világnyelv? Legyen egysze­rű. hogy bárki könnyen meg­tanulhassa. Legyen képes az irodalmat művészi fokon, a tudományt pedig a maga bo­nyolult. precíz szintjén köz­vetíteni. Legyen mesterséges, mert bármely nemzeti nyelv, ha világnyelvvé válik, olyan gazdasági-kulturális előnyök­re tesz szert, hogy politikai egyeduralkodóvá válik. a többi nemzet rovására. „Nyelvében éf a nemzet.” S itt a bökkenő. Az ápri­lis 9-i cikk szerint az Egye­sült Államokban nem nö­vekszik az eszperantisták száma! A pénz. a profi-tér­dek világában el sem vár­hatjuk, hogy az állam támo­gassa a mozgalmat. Mégis, az amerikai szövetség egyre fejlődik a magánadakozá­sokból, s a Világszövetség elnöke amerikai, ami önma­gában is biztató. Az április 9-i cikk szerint egymillióan beszélik az eszperantót. Az Eszperantó Világszövetség felmérése szerint több, mint 30 millióan. (Dél-Koreában és Pakisztánban pár hónap­pal ezelőtt alakultak meg az eszperantó szövetségek.) Az UNESCO-ban és a Szovjetunió Interlingvisztikai Intézetében, a nyelvészek, a tudósok világában már ki­mondták: az eszperantó megfelel a semleges nemzet­közi segédnyelvvel szemben támasztott követelmények­nek, életképességét, gazdasá­gi, morális és béketeremtő hatását már bebizonyította. Az eszperantisták ma még nyilván nem lehetnek elége­dettek. De ha arra gondol­nak, hogy a világ minden kisvárosában könnyen meg­találhatók az eszperantisták, ha az évente megrendezésre kerülő világkongresszusra gondolnak, ahol több ezer — a világ 50 országából érké­zéit — ember tolmács nél­kül beszélget (míg a helsin­ki békekonferencia költségé­nek 60 százaléka ment el fordításra, tolmácsolásra), ak­kor bizakodnak. S igyekez­nek tovább népszerűsíteni a béke, a barátság nyelvét. KOLOSSÁ TAMÁS Rock-koncert A Kati és a kerek perec és a miskolci Edda zenekar ad koncertet holnap délután a Vörösmarty Művelődési Házban. A hangverseny szü­netében filmvetítés, tombola, különböző ügyességi játékok — például tojáspatkoló ver­seny — szórakoztatják a kö­zönséget. Gyerekeknek A gyermekek számára kü­lön érdekes programot ter­veznek a diósgyőri Ady End­re Művelődési Házban má­jusra. Biciklitúra, görkorcso­lyaverseny és több más von­zó rendezvény szerepel a programban, amelynek ösz- szeállításán még dolgoznak, és amelyhez ötleteket szíve­sen fogadnak. A húsvéttal kapcsolatos jel­képek — egy kivételével — ősi hiedelmekkel kapcsolódnak össze és Keletről terjedtek el. A kivétel; a húsvéti nyúl, amely jóval későbbi eleme az ünnep jelképrendszerének, és Nyugatról, német nyelvterület­ről származik. A húsvét az újjáebi-edö természet ünnepe évezredek óta. Ezt szimbolizálja az egyiptomiak Ozirisz istene, a Nap évi körforgásának jel­képe, aki Izisszel, feleségé­vel együtt a hanyatlást és az újbóli föltámadást testesíti meg. Hasonló a szerepe a szálai Adoiinak. aki a tava­szi lombfakadás és az őszi lombhullás istene. Adón, il­letve a görög Adonisz sira- tásával, halálának és feltá­madásának ünnepével a gö­rög—római világ egész terü­letén sűrűn találkozunk — állapítja meg Trencsényi- Waldapfel Imre, a mitológia tudósa. A locsolkodás eredetileg vízbemártás volt és az Ado- nisz-ünnepségek egyik rítu­saként szerepelt valamikor. A víz egyébként a téli fa­gyokból ébredő vizek termé­kenyítő. termést növelő ere­jére utal. Hajdan források tisztítása, kutak rendbehoza­tala kapcsolódott a tavasz ünnepéhez. A piros tojás is rendkívül régi jelkép. Az élettelen to­jásból kibújó kiscsirke a megújuló, győzedelmes ter­mészetet idézi. Az egyiptomiak már több mint 3000 évvel ezelőtt to­jással köszöntötték az új élet ünnepét. A perzsák is piros tojást ajándékoztak a tavasz ünnepén, s szintén ez a szo­Szabó Vladimir grafikusművész kiállítása május 19-ig látható a József Attila Könyv­tárban. (Kovács Attila felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents