Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-12 / 86. szám
Az MTESZ-ben Ankét a fásításról Tegnap délelőtt az MTESZ miskolci. Szemere utcai székhazában a megyei tanács, az Országos Erdészeti Felügyelőség. a Miskolci Állami Er- dőrendezöség és az Erdöfe'- ügyelőséa rendezett anké- tot. Megyénk erdőgazdaságainak. termelőszövetkezeteinek képviselői, szakemberei vettek részt az ankéten, amelyen .az Erdészeti Tudományos Egyesület két munkatársa tartott előadást. Először A termelőszövetkezetek erdőgazdaságának fejlesztése társulásos alapon címmel hangzott el előadás, maid azt ismertették, hogy miként hit a levegő szennyeződése a fás növényekre, illetve milyen légfrissítő hatásúak a fás növények. Az előadások útin a fásításban, erdőtelepítésben élen járókat oklevelekkel. emlékplakettekkel jutalmazták meg 0 Aranyeső (Ágotha Tibor felvétele) A Legfelsőbb Bíróság döntött TEJ-PER Minek nevezzük? Jogtalan eltulajdonításnak, vagy lopásnak? Arról van szó. hogy rengeteg tej és kakaó tűnik el a boltok elől hajnaltájt. Nem azok hátán csattan az ostor — szinte egyáltalán nem érhetők tetten —. akik meglo- vasítják. Pedig százezrekre, milliókra rúg a veszteség, sok kicsi sokra megy alapon. Kiderül, hogy zug-tejivó nemzet vagyunk. Egymillió forint Ki viselje ennek az anyagi konzekvenciáit; a tejipari vállalatok, avagy a kiskereskedelmi vállalatok, megrendelők? A tét nem kicsi. Illusztrációként csak néhány adat: a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak 1977-ben a kár felet, azaz 245 ezer forintot térített meg a Borsod megyei Tejipari Vállalat. 1978- ban 69 ezer forintot. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak a múlt évben 146 ezer forintot. Csak a két miskolci székhelyű kiskereskedelmi vállalat és a tejipar együttes vesztesége tavaly megközelítette az egymillió forintotA Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nem nyugodott bele ebbe a helyzetbe. mondván, a gyártó cég viselje a következményeket, amíg az árut a bolt vezetője át nem veszi. A megyei bíróságon kerestek először jogorvoslást. De hallgassuk meg a feleket, immár a per után. — A tejipari vállalat gesztusa, s egyben bizalma — mondja Lakatos Árpád főmérnök —. hogy hajnalban kiszállítja a friss tejet. 2200 értékesítőt és felhasználót ellátni a nyitásra, nem kis teljesítmény. Hajnali 2—3 órakor kezdjük a szállítást, s kénytelenek vagyunk a bolt elé letenni. A másik lehetőség, hogy előző este zárás előtt szállítjuk ki a másnapi, reggelre szánt mennyiséget. így a boltvezetőnek kézből kézbe lehetne, kellene átadni. A legnagyobb problema viszont a bolti hűtőkapacitás. Így nyílna lehetőség a minőségi problémák tisztázására is, mert köztudott hogy a fólia műszaki velejárója a szakadás ... Ketrecek kellenek y Vfila Míhqly, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — Kereskedelmi alapállás, hogy az áruátvételnél az üzlet vezetőjének ott kell lennie. Nincs jogalapunk kártérítésre kötelézni őket, amikor nincsenek ott. ha a szállítók lerakják az árut. A vita ott kezdődött, hogy ki a ludas a dologban; a szállítók nyúlnak hozzá, a boltosok, vagy a járókelők? — Bevontuk a kereskedelmi felügyelőséget, a rendőrséget. és a tejiparral karöltve nyomoztunk a legkritikusabb helyeken; szúrópróbaszerűen. Egyetlen idegent sem sikerült elcsípni. Olyan bizonytalanság uralkodott tehát. aminek a végére nem könnyű pontot tenni. — Mi tehát az általunk járható út? ha nincs lehetőség a személyes átadásra? Mi a tejipar szállítási problémáit megoldani nem tudjuk. Olyan rekeszeket javasolnánk, aminek teteje van, s lekötve tenA boltos még ezután érkezik . — nék le a boltok elé és súlyra mérve átvehetné a boltvezető. Azt már sikerült elérni, hogy zárás előtt kiszállítsanak egy kisebb hányadot. De ez csak a nagyobb üzletekben lehetséges. Különben következne a szavatossági probléma. — A tejipar javaslata: őriztessük a tejet nyitásig. A másik, hogy építtessünk ketreceket, melyeknek két kulcsa lenne. Nem hiszem, hogy a városképért aggódók jó szemmel néznék ezt. Fele-fele arányban A megyei bíróság állásfoglalása szerint a tejipari vállalatot terheli az anyagi konzekvencia. A döntés miatt fellebbeztek, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. A tárgyaláson jelen voltak a Belkereskedelmi Minisztérium, a MÉM, a Tejipari Tröszt képviselői, az. alperes és a felperes vállalat jogtanácsosai. Dr. Falvai Lászióné. a Borsod megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat jogtanácsosa összegzi a döntést: — A jelenlevő szakbíróknak és képviselőknek az volt a véleményük: nem lehet megállapítani, hogy milyen eredetű eltulajdonításról van szó, és' fele-fele arányban kell osztozniuk a károkon. Azóta valamicskét változott a helyzet: csökkent a hiány. A jövő a zsilipalagutas raktáraké. Bár ott is több szállító megfordul, de ez még a távoli jövő. A kiskereskedelmiek a zárt ládák mellett kardoskodnak, mondván: a befektetés egy év alatt megtérülne. Szeretnének jó partnerkapcsolatban maradni a tejiparral, idejüket és erejüket nem pereskedésre pazarolni. A tejipariak nem fogadják osztatlan elismeréssel az ötletet, bar abban bizonyosak. hogy e megoldással kevesebb lenne a jogtalan eltulajdonítás. Nem ezt a helyzetet kellene konzerválni. A zárás előtti kiszállítás mellett tprnek pálcát, de ez a kiskereskedelmiektől a gépi hűtés fokozását követelné. A leckét ismét közösen kellene megoldani, mert osztozni a károkon: valameny- nyiünknek rossz végeredmény. OLÁH ERZSI Kérdezni könnyebb - mondhatják a szolgáltatók 0 Miért nem sütnek többet a kedvelt krumplis kenyérből? 0 A köztisztasági vállalat vagy a lakosság hibáztatható azért, hogy Miskolc — finoman fogalmazva — nem tartozik a tiszta városok közé? O Igaz-e, hogy jobban jár, aki vállalja a kényelmetlenséget, s nem költözik szükséglakásba, mig otthonát tatarozzák? 0 Csak a fürdöjegyek árát emelték, vagy a szolgáltatások színvonalát is? A városi párbizottság mellett működő gazdaságpolitikai és várospolitikai munka- bizottság közös tanácskozásán jegyeztem fel a kérdéseket. természetesén a válaszokkal együtt. Mielőtt azonban az utóbbiakat is idézném. ide kívánkozik egy értékelő mondat: „A tanácsi vállalatok munkája sokat javult, jóllehet mind a bérezést, mind a felszereltséget tekintve, el vannak maradva más vállalatok mögött.” Lesz-e burgonvapehelv? Lassan, de fokozatosan csökken a kenyérfogyasztás. (Alakunkon ez egyelőre nem észlelhető!) Ugyanakkor egyre nagyobb a kereslet a „különlegességek”, például a krumplis kenyér iránt. De ha így van, miért nem gyártanak még többet? Több ok- 'ból. A krumplis kenyér drágább és ha túl sok készülne, fogyna belőle, akkor tulajdonképpen emelkedne a kenyér ára. Ez pedig nem kí- • vánatos; nem burgonyát, hanem buvgonyapelyhet használnak a gyártásnál, ez pedig import termék, és csak korlátozott mennyiséget tud szállítani a külföldi partner. Sajnos, arról nem esett szó a tanácskozáson, hogy miért nem gyártunk mi burgonya- pelyhet. hiszen krumplink van éppen elég. Nvírfaseprővcl nem lebet Sok kritika éri a köztisztasági vállalatot. Rovására írják például, hogy nem terjeszti ki újabb városrészekre a pormentes (értsd: kukás-kocsival történő) szemétszállítást. A magyarázat: nincs elegendő járműve. A járműpark előreláthatóan lassan növekszik a következő években is. ezért célszerű az olcsóbb megoldást választani, azaz zárt teherautóval szállítani — de rendszeresen ! — a szóban forgó városrészekből a hulladékot. Terebélyesednek a lakótelepek, egyre több a járda, az út. Nyírfaseprős módszerrel már nem sokra megy a vállalat. Ráadásul utcaseprőnek sem tolonganak az emberek. Van. aki reggel munkába áll. és műszak végeztével már kéri ’ is a pénzét. A nyolc útseprőgép is megette kenyere javát. Újakat kell vásárolni, tanácsi támogatással. Ennyi illeti a vállalatot. És minket,, lakosokat? Lehetne több utcai szemétgyűjtő edény. És lehetne több — sokkal több.— olyan miskolci, aki igénybe is veszi ezeket. És végül lehetne — de mennyire lehetne! —• helyszínen bírságolni a sze- metelöket, mint teszik ezt a világ számos városában. Repül az ajtó A várospolitikai munkabizottság egyik tagja személyes tapasztalatai alapján jelentette ki, hogy jobb. ha bent lakik a tulajdonos a felújítás alatt levő lakásban. Kényelmetlen ugyan, de így legalább a körmére tud nézni a munkásoknak. A szíve fájt — mondta —, amikor még jó állapotban levő ajtókat. ablakokat ledobáltak az emeletről a munkások. Más kérdés, hogy egyelőre szükséglakás is édeskevés van, és a lakók többsége, akár tetszik, akár nem. együtt él — gyakran több hónapig — a felújítással. Izzaszt« A gőzfürdő felújítási munkálatai még mindig nem fejeződtek be, de azért néha megizzad a vendég, mire kinyögi egész családja számara a strandbelépöjegyek árát. Az áremelés indoklása: eddig tetemes ráfizetéssel működtek a strandok, és a tanács nem tudta tovább vállalni az évi ötmillió forintra tehető dotációt. Megértjük. De azért elvárnánk, hogy az egyes esetekben 10(1 százalékos áremelést kövesse a szolgáltatások színvonalának emelkedése is! Nem én mondom, hanem a városi tanács elnökhelyettese: nem fordított, kellő gondot a vállalat a fürdők szolgáltatásainak fejlesztésére. Mit lehet ehhez hozzátenni? Egy írásjelet: ! (békés) # Az első és a legújabb ... Jurij Gagarin 1961. április 12-én startolt. A Szojuz—33 1979. április 10-én indult. Gagarin napja A tegnapi lapok a világ minden országában hírül adták, hogy egy szovjet és egy bolgár űrhajóssal a fedélzetén a Föld körül kering a Szojuz—33. Apropónak aligha kívánkozik méltóbb esemény. Ma van az űrhajózás napja. Tudom, tudjuk, minden évben leírjuk: 1961. április 12-én bocsátották fel az első űrhajót, emberrel a fedélzetén. Aligha van ember, aki ne ismerné Jurij Gagarin nevét, ö volt az első, aki saját szemével látta gömb alakúnak a Földet, ö volt az első, aki elszakadt ebből a világból, ö volt az első űrhajós. Csak fájlalhatjuk korai, tragikus halálát.' O ugyanis nemcsak azért volt méltó a világhírre — amely nem mérhető a híres énekesek, színészek, politikusok gyakran tiszavirág életű népszerűségével —, mert valamiben első, a legelső volt, hanem azért is, mert mindig mosolygott, tétova ember tudott, mert lenni a siker, a világhír csúcsán is; s nem csinált úgy, mint a munkát, hivatást, veszélyt otthagyó lottómilliomos, ak munkakönyvét eltépve csak az egyszeri sze rencséböl élt... Hányán szerették, s hánya irigyelték? S a világűr Kolumbusza csa mosolygott, öt vette szárnyára a hír, s ki sói utódaink is áhítattal ejtik ki névé Adózzunk emlékének, s bátorítsuk a bátra kát, akik földi törvényeket feledve, a csillagok felé tőrnek. R. I. \ 1
